Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-11 / 110. szám

10 ELETMOD :t,Éretlen Paradicsom” 1994 Koncert-tavasz Gargya Balázs Talán az egyre biztosabban jelentkező tavasz jeleként tudható be, hogy a tavaly nyáron olyannyira nagyfokú szervezőkészséget bizo­nyító Multimedia Kft. ismét hallat magáról a koncertszervezés terén. Május 12-én a Budapest Sportcsarnok lesz a helyszíne a Black Sabbath zenekar koncertjé­nek. A metálzene ősapjainak is becézgetett csapat azonban nem csak a múltból él: idén megjelent Cross Purposes című anyagukon ugyanakkora intenzitásról tesznek tanúbi­zonyságot, mint tették azt 1969-ben, első le­mezük megjelenésekor. Érdekesség a bandá­val kapcsolatban, hogy ismét az a Tony Mar­tin tölti be az énekesi posztot, akinek neve a Sabbath egyik legigényesebb korszakát fém­jelzi (Headless Cross, Tyr). Majdnem két héttel ezután, ám ezúttal már az MTK-pályán lesz egy sokat ígérő koncert. Az Aerosmith május 25-i bulija lehet, hogy nem fog az újdonság erejével hatni (hiszen tavaly novemberben már jártak nálunk), de ha a múltévi koncertre gondolunk, akkor nem le­het kétséges, hogy megéri-e elzarándokolni a Hungária körútra. A hírek szerint Steven Tyler és barátai jobb formában vannak, mint valaha és az előzenekari poszton se egy akár­milyen banda fog játszani: az Extreme. Az igényesebb zenét kedvelők számára bizo­nyára igazi csemege lesz Andreas Vobenvei- der koncerfje június 5-én a Petőfi Csarnokban. Az öregedő, de nosztalgiázásra hajlamos rock­rajongók szíve is felderülhet, ugyanis július 20-án egy dupla koncert helyszíne lesz a Pe- csa: a Sweet zenekar a Slade-del ad közös kon­certet, remélhetőleg jó hangulatban. A fenti, minden igényt kielégítő étlapról hi­ányzik egy nagyon nagy név: a Pink Floyd. Sajnos Magyarországon idén sem fognak a húrok közé csapni David Gilmourék. Aki tehe­ti, zarándokoljon el Bécsújhelyre (Wiener Ne­ustadt) augusztus 19-én, akinek ez nem áll módjában, az pedig hallgassa meg a 94-es Floyd produkciót, a Division Bell-t. Ezután ga­rantáltan rájöhet, hogy nincs is olyan messze Ausztria... KFT-ből HFT Az igényes rockzene rajongói bizonyára jól emlékeznek arra, hogy a nyolcvanas évek új zenei törekvéseinek talán legmeghatározóbb hazai együttese, a KFT, 1991 decemberében, sikerei csúcsán, felfüggesztette működését. Tízesztendős tevékenységük során 7 nagyle­mezt jelentettek meg, és mintegy 1000 koncer­tet adtak. Ez év elején hárman közülük: Laár András, Márton András és Lengyelfi Miklós úgy dön­töttek, hogy legújabb zenei elképzeléseiket együtt valósítják meg, és megalakították a HFT zenekart. A terveiket felkaroló OTP Bank jóvoltából május közepétől 10 nagyvá­rosban mutatják be új anyagukat. A „kiszivárogtatott” hírek szerint azonban a koncerteken elhangzik néhány jól ismert slá­ger is, mint például az Afrika. Ennél több saj­nos még nem szivárgott ki. Elsó albumuk pe­dig várhatóan szeptemberben jelenik meg. HFT-turné 1994. Május 15., Nyíregyháza Városi Művelődési Központ; május 16., Debrecen Aranybika Szálló Bartók Terme; május 17., Miskolc Ady Művelődési Központ; május 18., Sá­rospatak Művelődési Központ; május 19., Eger Ifjúsági Ház; május 24., Székesfehérvár Banhof Club; május 25. Pécs Ifjúsági Ház; má­jus 26. Szeged Ifjúsági Ház; május 27., Békés­csaba Művelődési Központ; május 31. Győr Petőfi Művelődési Ház; június 1., Sopron Mű­velődési Központ. HFT: Laár, Lengyelfi, Márton Diákvállalkozások érdekképviselete Megalakult a Magyarországi Diákvállalkozá­sok Országos Érdekképviseleti Szövetsége. Mint Karácsony Mihály elnök elmondta, cél­juk, hogy a diákvállalkozások együttműködve alakítsák ki véleményüket és közösen képvi­seljék érdekeiket. Szeretnék a diákmunka presztízsét megőrizni, illetve a diákok köré­ben megszüntetni a feketemunkát. Jelenleg főként a felsőoktatásban tanulók vállalkozá­saival foglalkozik a szövetség, de szeretnék, ha középiskolások sőt általános iskolások vál­lalkozásai is csatlakoznának. Kamakurai huncutságaim Hogy élhet meg egy szegény magyar a drága Japánban? Jándi Attila ­Utolsó yokohamai napomra hagyom a kamakurai kirán­dulást. Kamakura közel öt­ven kilométerre esik Yoko­hamától. Az óceán parti vá­ros templomairól híres: több mint ötven buddhista és kö­rülbelül harminc sintóista templom működik itt még ma is. Az árakat persze min­denütt a japán színvonalhoz igazították, a szívem vérzik kifizetni három-négyszáz yent egyetlen belépőért. De hát ezért jöttem, Kamakurát semmi pénzért sem szabad kihagyni. Belépőt pedig a nagy templomokban min­denhol venni kell. Még jó, hogy nagy templom csak egy néhány van, a kisebbekbe pedig fizetés nélkül is be le­het menni. Hiába, a látniva­lót meg kell fizetni. Persze, ha az embernek jó előre szól­nak, hogy az Engaku temp­lom kerítése hátul lyukas, a dolog másként is megoldha­tó. Es ha egy harminc fős amerikai turistacsoport tagjai közt elvegyü­lök, máris ingyen megyek be a Ka- makura-gúba. A Kenchónál kapok kedvezményt a nemzetközi diákiga­zolványomra, az Egaratenjinnél vi­szont már ez sem segít. Előveszem a Fidesz-igazolványom (minek hoz­tam ezt magammal?), mondom, új­ságíró vagyok. A bejáratnál álló né­ni bólint, mehetek. A két legna­gyobb templomba, a Tsurugaoka- Hachimangúba (nem én találtam ki, tényleg így hívják) és a kamaku­rai Nagy Buddha köré épített Kóto- ku-inbe aztán már fizetnem kell. Nagy Buddha. Ez Japán legna­gyobb szabadtéri Buddha-szobra. Egyébként is csak egy nagyobb van nála, Narában. Néhány éve egy ál­talános iskolában tartottam előa­dást Japánról, és megemlítettem benne a Nagy Buddhát, mint Japán legnagyobb fából készült Buddha- szobrát. „Talán közületek is hallott már valaki róla” - mondtam a gye­rekeknek. „Igen, én hallottam - vá­laszol egy fiú, de az a szobor bronz­ból készült.” Tessék, így próbáljon meg okos lenni az ember. Mentsé­gemre szóljon, a Végtelen Fény Buddháját eredetileg valóban fából készítették, de miután egy vihar romba döntötte, azonnal bronzba öntötték. Mindezt 1252-ben... Kamakura igazi varázsa, hogy az ember még ki sem fordul az egyik templom kapuján, máris ott a má­sik. Igaz, hogy ezt valaki végignézze vagy ezzel kell. foglalkozni, vagy kultúrsznobnak kell lennie. A temp­lom egyébként nem egy épületet je­lent, hanem egy épületcsoportot. Minamoto no Yoritomo neve gondo­lom nem sokat mond a magyar olva­sónak. Ez persze korántsem baj, A kamakurai „Végtelen Fény Buddhája" mert a japánok sem ismerik a mi Mátyásunkat (egyiket sem). Az ilyen kacifántos keleti nevekét je­gyezzék meg csak azok az őrültek, akik ilyen nipponológiai tanulmá­nyokra adják a fejüket. Nos Yoritomo úr sógun volt. Ó épít­tette a kamakurai templomok nagy részét, merthogy sógunátusának központja eme város volt. Itt is van eltemetve egy domb tetején, kes­keny lépcső vezet fel hozzá. Körülöt­te néhány épület, de sehol nem lát­ni egy teremtett lelket sem. Nekem is nagy nehézséget okoz, mire meg­találom az egykori híres hadvezér elrejtett sírját. Sic transit gloria munch... Elbúcsúzom yokohamai barátaim­tól és Chigasakiba tartok. Szeren­csére ott is van ismerős. Ennyi, mert Chigasakiban más nincs. A kislány elvisz Enoshiába, egy félszi­getre, ahol majd rengeteg csodála­tos templomot fogok látni. Szegény­nek fogalma sincs arról, hogy előző nap voltam Kamakurában. Amúgy érdemes kimenni, szép a környezet, és lelki szemeim előtt látom, amint a Csendes-óceán túloldalán Ameri­ka hívogat. Van állatkert, növény­kert, ebédre nyeres polip, és egy csöppnyi kisfiú (van vagy három­éves), aki anyja minden erőfeszítése ellenére kitartóan kapaszkodik fel az ölembe. Az édesanyja zavartan hajlong, többször bocsánatot kér és nagyon szégyenli magát. Istenem!, pardon, buddhám!, a csemete egy kicsit eleven. ■ Chigasakiból indulok el megnézni a Fujit. Most így utólag már biztos va­gyok benne, hogy engem nem sze­retnek a vulkánok. Két éve az Etná- tól úgy tíz kilométerre sötétedett rám, most a Fuji babrál ki velem. Gotembáig gyorsvasúttal megyek, természetesen ked­vezményesen. Az úgy törté­nik - ígérem az utolsó csel­szövés -, hogy beszálláskor egy automata érvényesíti a jegyet, melyet leszálláskor ismételten be kell dobni egy másikba. Ez a szerkezet a jegyen található kódról leol­vassa a felszállás helyét, és ellenőrzi, hogy megfelelő je­gyet használtam-e az éppen aktuális távolságra. Ha hi­bát talál őrült visításba kezd, melyet az ilyen ma­gamfajta ártatlan kelet-eu­rópai bombariadónak is vél­het. De nem az. Az éktelen vinnyogásra előkerül né­hány egyenruhás mogorva japán vasutas. Ha a jegy megfelelő, az utas kiléphet az aluljáróból. Na már most, ha belépéskor csak a követ­kező állomásig veszek je­gyet, azzal bejutok az első automatán. Miután a vona­ton nincsen ellenőrzés, me­hetek vele a világ végéig, csak leszálláskor a kifelé vezető au­tomata eszén kell még túljárnom. Ilyenkor egyenest a vasutasokhoz megyek, és sajnálkozó arccal köz­löm, hogy a jegyem elveszett. Ilyen­kor a jegy árát ismételten ki kell fi­zetni, igen ám, de nem tudják ellen­őrizni a felszállás helyét. Ezért kénytelenek a bemondásomra ha­gyatkozni, én pedig,az előző állo­mást nevezem meg. így két megál­lónyit fizetek, és annyit megyek, amennyit akarok. Ilyenkor persze mind japánul, mind angolul elfelej­tek hirtelen. Ha akarnak valamit, hát keressenek egy magyarul beszé­lő japánt. Szóval megérkezem Gotembába, ahol közük velem, nincsen busz a Fujihoz, csak másnap. Mindössze tizenöt kilométer, így elindulok stoppal. Hamarosan megáll egy te­repjáró, hogy elvisz a Fuji-Camp- hez. Fogalmam sincs, az mi, de irányba megyünk, nekem ez a lé­nyeg. Sofőröm szótlanul vezet, míg be nem fordul egy őrbódé elé, és mór ott is hagy. Előttem épületek, a be­járatnál lobogó amerikai zászló. Már jön is egy tiszt, figyelmeztet, hogy azonnal tűrjek el innen, mert ha nem venném észre, egy amerikai katonai támaszponton vagyok. Hát tehetek én róla, hogy a jenkik ha­zánkban nem reklámozzák a Fuji- Campet? Elenged, mert - mint mondja - nap mint nap betéved hozzájuk, egy-egy, a Fiaihoz igyekvő turista. És ma már egyébként is hi­ába mennék, a köd miatt semmit sem látni. Majd holnap hajnalban. Nos, életem első sikeres japán stop­jának sofőrje bizony amerikai kato­nának nézett. Pedig még magyar sem voltam. (folytatjuk) Magyaros hét a Pattantyúsban (Ezzel a beszámolóval együtt szám­talan vers, mese és rövid írás is elju­tott hozzánk. Közülük egyet máris közzé teszünk.) Szeretünk iskolába járni!!! Az isko­lánkba, amely valaha a 43. számot viselte, jelenleg Pattantyús-Ábra- hám Géza Általános Iskola. Itt ugyanis mindig történik Valami! Már hagyománynak tekinthető, hogy a költészet napját és az anya­nyelv hetét a magyaros hét rendez­vényeivel ünnepeljük. Hogy meny­nyire készültünk erre, azt a vers-, mese- és prózaíró, szépkiejtési, olva­só kategóriában versenyzők száma és tudása is megmutatta. Emellett vetélkedők, játszóház, filmvetítés, Pilinszki-műsor gazdagította ezt a hetet. Az ötödik évfolyam szavaló, verse­nyén első helyezést ért el Tóth Nóra az 5/7. osztályból és Kurta Fruzsina az 5/3-ból. A másik versenyen, a prózamondón első lett Mang Ba­lázs, szintén az 5/3-ból. Szépkiejtési versenyen első lett Kurta Fruzsina, ismét az 5/3-ból. Olvasási versenyen arany minősí­tést kapott Nagy Tamás, megint az 5/3-ból. Iskolánk amatőr művészei csütörtökön délelőtt mérhették össze tehetségüket. Szintén az 5/3- ból győzött Sípos Szonja a „Tök és a csikó” című magyar népmese il­lusztrációjával. Az összes gyerek örömére pénteken lezajlott az ered­ményhirdetés. Praktikus ajándéko­kat kaptunk (mi lehet praktikusabb a csokinál és cukornál?). Aki vala­mely versenyen részt vett, az a pén­teki napon nem tanult, hanem ját­szóházba, táncházba, vagy házi mo­ziba mehetett. Ezzel a nappal zárult a magyaros hét, reméljük, az iskola összes tanulójajól érezte magát! Kurta Fruzsina és Less Kinga Miskolc A róka és a medve Egyszer volt, hol nem volt, élt egy­szer egy róka, aki olyan okos és ügyes volt, hogy elment elhitetni az állatokkal, hogy ó a legokosabb és a legügyesebb. Amikor ballagott, találkozott egy • mókussal és elkezdte kergetni és a mókus is elkezdett futni. De a róka ügyesebb volt és máris ott termett a mókus előtt. Azt mondja neki:- Látod, hogy nem volt jó ujjat húz­ni velem. A mókus erre azt mondja:- Elnézést kérek rókaúr, hogy ujjat húztam magával. Erre elballag a .mókus, de ó tudta nagyon is jól, hogy a róka kezdte, de hogyha nem kér elnézést, tudja jól, hogy felfalja a róka. A róka ballag tovább és meglát egy hódot, amint éppen a házát építi. Ezt az állatot is elkezdi kergetni. Éppen, hogy csak elkapta, mert a hód beleugrott a víz­be és ott a hód gyorsabban tud úsz­ni, mint más állat. De a rókánál nem úszott gyorsabban. Elkapta és csak lihegve mondta:- Miért húztál velem iyjat!? A hód még fáradtabb volt és inkább egy szót se szólt, hanem gyorsan el­futott. Ballag tovább a róka és meg­lát egy medvét, amint éppen beszél­get a többi állattal arról, hogy ho­gyan lehetne elkergetni ezt az álla­tot az erdőből. A mókus meglátja a rókát és szól a többieknek.- Ott a róka, kergessük el most! A medve így szól:- Előbb beszélek vele. Azt mondja a rókának, menjen el, mert így nem lesz békesség az erdő­ben. A róka erre neki támad a med­vének. A medve két lábra áll és fel­kapja a fejére, elkezdi pörgetni és nekidobja a fának. A róka nyüszítve áll fel és sántítva elbiceg. Megeskü­dött, hogy többet nem húz ujjat a többi állattal. És az állatok békében élnek, amíg egy másik róka meg nem születik. De medve is fog születni, úgyhogy békében élnek tán még ma is, ha meg nem haltak. Bujnóczki Aidám 5/3 . Május 11., Szerda ÉP-slágerlisták Lassan megszűnik a slágerlisták „sorbaállása”, szinte azonnal közöl­ni tudjuk a top 10-eket. Tehát ne fe­ledjétek: mindenki slágerlistáját várjuk! A tiédet, a barátodét, barát­nődét, a haverokét, az osztályét... Le­het névvel és név nélkül, jeligével és fényképpel. A lényeg: 10-es top-listát kérünk! Címünk: Eszak-Magyaror- szág Szerkesztősége, Éretlen Paradi­csom. Miskolc, Pf: 351. A 13 éves szendrői Pálfalvi Tibor Attilának - még ha utólag is - na­gyon boldog születésnapot kívá­nunk! És kérésére természetesen közzé tesszük címét, amire olyan fi­úk és lányok leveleit váija, akiknek zenei ízlése az övéhez hasonló. A le­vélcím tehát: 3752 Szendró, Kovács út 15. 1. Freddie Mercury: Living On My Own 2. East 17: It’s All Right 3. Pet Shop Boys: Go West 4. Freddie Mercury (Queen!): We Will Rock You 5. Freddie Mercury (Queen!): We Are The Champions 6. Dr. Alban: Sing Hallelujah 7. Meat Loaf: I’d Do Anything For Love 8. Simon Angel: Let This Feeling 9.2 Unlimited: Faces 10. Janet Jackson: If „Barna Szilviának hívnak, Takta- harkányban lakom, itt is járok sub- ba. 14 éves leszek. Hobbim: bicikb- zés, magnóhallgatás. Szeretek bu­likba járni, ha meghívnak. Szeretek a barátnőmmel, Szabó Melindával jókat beszélgetni és viccelődni.” 1. Take That: Babe 2. Michael Jackson: Black Or White 3. Ace Of Base: The Sign 4. D.J. Bobo: Take Contrail 5. Haddaway: I Miss You 6.4 Non Blondes: What's Up 7. Edda: Lelkűnkből 8. Alvajárók: Extázis 9. East 17: It’s All Right 10-Manhattan: Hazatérés „Gergely Zsuzsannának hívnak, 14 éves vagyok. Miskolcon, az Avas- Délen alkom. Áprihs 5-én volt a szü- linapom. Hétvégeken diszkóba, bú­bba járok (na persze nem mindig). Nagyon szeretek zenét hallgatni és táncolni. Az állatok közül a kutyá­kat szeretem.” Neked is boldog szü­nnapot, Zsuzsa! 1. Magic Affair: Omen III. 2. Mariah Carey: Without You 3. Marky Mark: Happy People 4. Capella: Move On Babe 5. Maxx: Get-A-Way 6. Toni Braxton: Breathe Again 7. Tori Almos: Conflake Girl 8. Jam & Spoon: Right In The Night 9. Culture Beat: Anithing 10. Ace of Base: The Sign Kiss Emma Izsófalváról igen szűk­szavúan mutatkozott be, csak any- nyit árult el magáról, hogy 19 éves lesz. 1. Dr. Alban: Look Who’s Talking 2.2 Unlimited: Let The Beat Control Your Body 3. Magic Affair: Omen III. 4. Mariah Carey: Without You 5. Ace of Base: The Sign 6. East 17.: It’s All Right 7. Capella: Move On Babe 8. Jam & Spoon: Right In The Night 9. Aerosmith: Cryin 10. Doop: Doop B. Lóránt Felsővadászról már szinte házi slágerbsta-szerzőnknek tekinthető. Legújabb Top 10-e az előadó neve és a felvétel címe mel­lett a verzió (v), ibetve a mix (m) jel­legét, a szám időtartamát is tartal­mazza. 1. Frankie Goes To Hollywood: Relax (classic club m; 7.52) 2. Prince Ital. Joe Feat. Marky Mark: Happy People (long v; 5.55) 3. Bass Bumpers: Runnin’ (ac16rem;5.40) 4. Deadly Sims: We Are Going On Down (ohi ohi m; 6.06) 5. The Prodigy: Wind It Up (radio m; 3.30) 6. Bitty McLean: It Keeps Rainin’ (radio v; 3.46) 7. Jazzy Jeff & The Fresh Prince: Boom! Shake The Room (extended m; 5.55) 8. Shamen: Coming On (culture beat rem; 3.41) 9. E.N.S. Feat. D.J. Dean: Lay Your Love On Me (single m; 3.38) 10.Sir Prize: Declaration (long v; 3.40) Összeállította: Csomók Mariann

Next

/
Oldalképek
Tartalom