Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-09 / 108. szám

8 ÉSZAK-Magyarország ~ ... .....: . : Kultúra ' : ' 1994« Május 9., Hétfő--­-----KOMMENTÁR-------­S zakmai ártalom Brackó István Ahogy a Biblia szerint mindennek rendelt ideje van, úgy illenék egyszer számot vetni, akár egy-egy rendezvény, akár egy évfordu­ló napján a szakmai ártalmakról... Most nem arról van szó, hogy a cipésznek lyukas a cipője. Flórián napján, idézve a III. szá­zadban élt, s a keresztények védelmére kelt római hivatalnok emlékét, a tűzoltókat ün­nepeltük. Minden elismerés az övéké, s ak­kor jó, ha nincs szükség rájuk, ha nem sze­repelnek reflektorfényben, illetve a tűzese­tekről hírt adó krónikákban. Korábban, György napja a rendőrök parádéja volt. Ki­tüntetést kaptak, majálist rendeztek, csap­tak egy vidám napot a nagyérdemű közön­ség elégedettségére. Leszámítva a zsebtol­vajokat, a markecolókat, a gagyizókat, s egyéb, kétes egzisztenciájú elemeket. Az ilyen ünnepek egyben kegyeletes megemlé­kezések is. Hol dűl a fa, ott röpköd a for­gács... Hősei és áldozatai is vannak a tűz- közelben élő mesterségek művelőinek. Ga- garint például mindkét minőségében fel­emlegetik az űrhajózás napján. A költészet napja sem csak az andalító líra réveteg múltidézése. Balassit ágyúgolyó sebezte halálra, Petőfi életét orosz pika oltotta ki, Radnóti Miklóst agyonlőtték, Szerb Antalt puskatussal verték halálra, s a jó emlékű Rejtő Jenő (P. Howard) valamelyik gulá- gon lehelte ki lelkét. Déry Tibor hat évet hú­zott le/ a börtönben, s az író-műfordító Göncz Árpádot, első fokon, halálra ítélték. Kazinczy is megjárta Kufsteint, József At­tilán is átdöccent a vonatkerék, Szolzsenyi- cint száműzték, Paszternák nem vehette át a Nobel-díjat. Foglalkozási ártalom?! Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy a minap adtak hírt a nemzetközi új­ságíró napról, fölemlegetve azt, hogy a kétéves boszniai háborúban 68 tudósító, ri­porter, operatőr lelte halálát. Tollal, kame­rával, s nem nfegyverrel a kézben. Tavaly kétszáz újságíró szenvedett erőszakos ha­lált. Posztumusz Pulitzer-díjat ritkán ad­nak ki... A száguldó riporter, a cseh-német Egon Ervin Kisch árnyéka kísért. O volt a szakma legjobbja. 0 csak lábát törte, ami­kor kíváncsisága, riporteri ösztöne, a füg­getlen tájékoztatás kényszere tilalmas te­rületre vezényelte. Hajtsunk fejet előtte is, e média-kóros korban... A jogtudor Edelény (EM) - Az edelényi római katolikus plé­bánia anyakönyve szerint százötven éve, 1844. május 8-án született - Sághy Péter szuhoayi ispán és Mészáros Julianna szülők gyermekeként - Sághy Gyula Sándor Péter jogtudor, köz- és váltó ügyvéd, egyetemi jogtanácsos, országgyűlési képviselő. Ebből az alkalomból adjuk közre az edelényi könyvtár igazgatója. Laki Lukács László által összeállított életrajzot. Sághy Gyula középiskoláit Egerben, majd Esztergomban végezte. Jogot hallgatott Pes­ten, Pozsonyban, Bécsben. Törvényszéki és ügyvédi gyakorlat után 1867-ben ügyvéd lett. 1867-ben állami ösztöndíjjal a heidelbergi egyetemre küldték, ahonnan visszatérve a győri akadémián lett a római és az egyházi jog tanára, ahol két évet töltött. 1869-ben a karon a római jogból magántanári minősítést szer­zett. 1870. május 8-án nevezték ki a budapes­ti egyetem osztrák polgári jogrendkívüli taná­rává, majd két év rendes tanárává. Igazi hiva- tottsággal lépett a tanári pályára. A magyar civilisztika akkori színvonalán messze felüle­melkedő készültsége joggal keltett feltűnést. Súrún jelentek meg kisebb-nagyobb dolgoza­tai, amelyek fontosabb jogi kérdésekkel foglal­koztak. Az egyetemen előbb a jogi kar dékán­ja, majd rektor lett (1909—1910). Egyetemi professzor volt, de a politika volt az igazi élete­leme. Képviselővé először 1884-ben választot­ták Dunaszerdahelyen. Alig volt olyan vita a képviselőházban, amelyben ó felszólalással részt ne vett volna. Tántoríthatatlanul ra­gaszkodott Apponyi Albert személyéhez. Idős korában is buzgón tevékenykedett, fárad­hatatlanul politizált, szónokolt. 1916 augusz­tusának végén orbánc támadta meg a rendkí­vül élénk, mozgékony idős embert és rövid há­rom nap alatt elvitte. 1916. szeptember 2-án halt meg Budapesten. A főváros díszsírhelyet adományozott számára a Kerepesi temetőben. Tiszta karakter, a közéletnek önzetlen mun­kása, a magyar ideáloknak lelkes híve, a for­mákban mobilis, az ítéletekben mértéktartó -, ezek az egyéni vonások biztosították számára mindenki tiszteletét. Az „Edelényi Pantheon”- ban neki is hely kell legyen, emléktábla, utca őrizhetné emlékét. Lézerkirálynő királynői várban Miskolc (ÉM - DK) - Nyisd ki a szemed, nézz fel az égre és láss!... A Queen együttes Bohém rapszódiája ugyan csak a műsor végén hangzott el, de a mottója lehetne a Lézerszín­ház előadásainak. Azoknak meg mindenképpen, melyeket a Diós­győri várban van szerencsénk látni. Persze erre sok példa még nem volt, a Pink Floyd után a hétvégén be­mutatott Queen csak a második volt a sorban. A műsor készítői a Queen „slágerdalai” között válogattak, a We will rock you-val kezdenek, a Bohém rapszódiával zárnak, közte minden... Az élmény nemigen me­sélhető. Ki tudná szavakkal visszaadni az igényes rockzenéhez kitalált, a hangulatot követő lát­ványt? Amikor elvész a külvilág, mert a piros, zöld fényekből lett ala­kok és alakzatok olyan gyorsan ci­káznak, váltják egymást, hogy telje­sen „rááll”, beleszédül az agy, egy idő után talán ha akarná, sem tud­ná kihúzni magát a hatás alól. Pe­dig csak formák jelennek meg előt­tünk. Szaladó ember, vágtató ló, csillagok és koponyák... A színes zenei világot „szürkíti” (többszörösen) monokrómmá a lé- zeijáték. Hogy a zene fontosabb-e vagy a lézer, az nem dönthető el könnyen. De nem is kell eldönteni, hiszen a kettő együtt műfajjá lett. Modem műfaj, amely a fizikának köszönhető. No meg annak, hogy a lézertechnikát - melynek roppant előkelő helye van a tudományban, így a méréstechnikában, sebészet­ben, távközlésben -, valaki át merte csalogatni kulturális területre. S mert ez más világ, egy ilyen műsort nézve nemigen jut eszébe az ember­Lézerkép-kép nek, hogy megfejtse a lézer titkait. Csak gyönyörködni akar. Aztán cso­dálkozik, hogy a LASER tulajdon­képpen egy betűszó (light amplifica­tion by stimulated emission of radi­ation), lényege a geijesztett sugár­zás kibocsátása, a helium-neon vagy a széndioxid-lézer például pi­ros fényt bocsát ki, az argonion-lé- zer zöldet... Ez a kis tudomány tulajdonképpen csak annak a talán gonosz kérdés feltevésének alátámasztásához kel­lett: mennyire „hakni” az, mikor egy ilyen előadás kijön igazi „ott­hona”, a Planetárium falai közül. Fotó: Dobos Klóra Hjszen a teljes berendezés nem szállítható, s ott a fénysugarak nemcsak egy egyszerű vásznon ta­lálkoznak, produkálják magukat... Aki látott ott előadást, mondhatja, bizony ez kevésbé „minőségi”. Nem beszélve arról, hogy a vár nézőteré­nek első soraiban zavaró a tűi han­gos zene - s bár erről senki nem te­het -, de ilyenkor még kissé hűs ott az idő. Ami viszont nincs a Planetá­riumban: várfal, ahol büszkén sza­ladgálhatnak a fénysávok, pontok, no és nincs félénk hulló tűzijáték a Queen együttes talán legszebb da­lánál, a Bohém rapszódiánál... Ősbemutatók a kórusfesztiválon Miskolc (ÉM - BG) - Az V. Miskol­ci Kamarakórus Fesztivál már a pénteki nyitónapján különleges hangversenycsemegével kedveske­dett a koncertlátogatóknak. Este a miskolci Minorita templomban tar­tották meg a Miskolci Bartók Kó­rus, a Miskolci Szimfonikus Zene­kar valamint Miklósa Erika (szop­rán), Seiji Makino (tenor) és Clau­dio Danuser (bariton) közreműkö­désével Orbán György Regina Martyrum című művének ősbemu­tatóját valamint Hubert Stuppner Passió Hominis Secundum Prophe- tas című kompozíciójának magyar- országi bemutatóját. A koncertet mindkét szerző megtisztelte jelenlé­tével, sőt a svájci Hubert Stuppner maga dirigálta végig a műsort. A tudósító a templomban a zenekar méreteit meglátva felkészült a leg- rosszabbakra, hiszen az ilyen alkal­makkor általában a barokkot idéző szolid kamarazenekari létszám he­lyett egy majdnem teljes klasszikus nagyzenekar vonult fel, ráadásul a kórus messze a zenészek mögött ka­pott helyet. Félő volt, hogy a közön­ség a zenei élvezet helyett csak egy csengő-bongó eklektikus migrén- csalogatót fog hallani. Orbán György azonban járatos le­het az akusztikai tudományokban, mert mesterien használta ki kom­pozíciójában a templom adottságait. A zeneszerző úgy döntött, hogy eb­ben a művében a neoklasszicizmust tünteti ki rokonszenvével, megidéz­ve a gregoriánum kellemesen hát- borzongató hangulatát és a bartó- ki-kodályi hagyományokat. Ez úton is elnézés kéretik az olvasótól, mert a tudósító olyannyira átenged­te magát az Orbán György keltette hangulatnak, hogy csak a templom­ban szokatlan tapsvihar kitörése­kor döbbent csak rá, tulajdonkép­pen igazán oda sem figyelt a kórus­ra és a zenekarra. Történt mindez amiatt, mert Orbán György olyas­mit tud, amit manapság kevesen: észrevétlenül kézen fogja és szelí­den átvezeti művén a befogadót. Hubert Stuppner Passiója befoga­dói oldalról már keményebb diónak bizonyult. Bizonyára a szerző ezért is érezte szükségét annak, hogy kompozíciójához teijedelmes beve­zetőt és teljes szövegkönyvet mellé­keljen. Ezek szerint ez a Passió „a humanisztikus szekularizációt kép­viselő mű, mely az emberi lét köz­ponti realitását, a szenvedést, még­hozzá a szenvedést annak legijesz­tőbb dimenzióiban, mint a tö­meggyilkosság és népirtás, az egyetlen reménységgel, melyre em­berek és más teremtmények képe­sek, a szeretettel állítja szembe”. A mű Salamon király és Sába király­nőjének szerelmi története. Sába ki­rálynője messziről érkezik, hogy Sa­lamont meglátogassa, de mindenütt csak pusztulást és halált talál. Jere­miás próféta panaszkodik a szeren­csétlenség miatt és Istent vádolja, a nép pedig bosszúért kiált. Ez a rövid összefoglalója Hubert Stuppner művének, amelyet a szerző „évszá­zadunk minden faji és vallási hábo­rúja áldozatainak, különösképpen napjaink boszniai áldozatainak” ajánl. A mű mondanivalója tehát aktuláis, üzenete világos, könnyen megfogha­tó, mindez azonban nem indokolja az eklektikus hangörvényt, a hang­szerek és hangszálak helyenkénti megerőszakolását, az énekesek ze­nekar általi elnyomatását, és a befo­gadó unalmi tűrésküszöbének erő­teljes megközelítését. A svájci zene­szerző azonban kifejezetten élvezte a darabot, hatalmas lendülettel diri­gált, kifelé azonban nem az hallat­szott, amit a karmester integetett, mert a zenészek egy része előadás közben minden idegszálát megfe­szítve számolgatott, hogy tudja, ép­pen merre jár. Az énekesek dereka­san tették a dolgukat, Miidósa Eri­ka csengő szopránja alkati adottsá­gai révén végig hallható volt, kelle­mesnek bizonyult Claudio Danuser baritonja is, bár ő hamarabb adta fel a reménytelen küzdelmet a zenekar hangerejével szemben, Seiji Makino pedig meg sem kísérelte felvenni a harcot, így csak azzal törődött, hogy elég legyen a levegője. Vigasságok a város ünnepen Miskolc (ÉM) - 1909. május 11. - a Ferencz József uralkodó által ado­mányozott címer oklevelének dátu­ma. A címerképet övező körkörös mező felirata: „Miskolcz Város Tör­vényhatósága 1907- 1909" igazol­ja, nogy a törvényhatósági jog és a címer használatának joga össze­függ. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992. április 13-án meg­tartott ülésén május 11-ét miskolci ünnepé nyilvánította. Májús 11-én, szerdán reggel a MÁV Fúvószenekar ébreszti a várost, majd fél 9-től utcai futóverseny in­dul a Városi Sportcsarnok elől, a ke­rékpározók fél 11-kor a Szentgyörgy utcában állnak rajthoz, az úszók versenye pedig fél 1-kor kezdődik a Selyemréti Fürdőben. Délelőtt 10 órakor a Hősök terén megkezdődik a középiskolások majálisa, az egész napos kulturális program utcabál­lal fejeződik be. A Csodamalom Bábszínházban délelőtt 11 órától új­ra láthatják az érdeklődők Mu­szorgszkij Egy kiállítás képei és Ra­vel Bolero című zeneművére írt báb­fantáziát. Látványosnak ígérkezik a délután 2 órától a Széchenyi utcán tekergő „vak kígyó”. A kulturális programok közül érdemes kiemelni, hogy délután 1 órakor a Mini Galé­riában a Gábor Áron Műszaki Kö­zépiskola műiparos tanulóinak munkáiból nyílik kiállítás, a Tudo­mány és Technika Házában délután 2 órától a diósgyőri Natura Art Stú­dió tagjai és meghívott vendégeik mutatják be képzőművészeti alkotá- sikat. A Bartók-teremben este 6-tól a Tamperéi Egyetem Gyakorlóisko­lájának kórusa ad hangversenyt, a Városi Sportcsarnokban este fél 8- tól a Győri Balett mutatkozik be. A város ünnepén megrendezendő közgyűlést délután 4 órától a Mis­kolci Nemzeti Színházban tartják, a hivatalos program után Kesselyák Gergely vezényletével a Miskolci Szimfonikus Zenekar ad hangver­senyt. Az egész napos program este 9 órakor a városháza erkélyéről adott toronyzenével és az ezt követő tűzijátékkal fejeződik be. Miskolc város ünnepének méltó ün­neplésére, a város történetének, ér­tékálló múltjának megismerteté­sére a Belvárosi Kulturális Mene­dzser Iroda 1993 novemberétől vá­rostörténeti vetélkedőt szervezett középiskolások részére. A döntőt május 10-én délután 3 órától az Avasi Gimnázium tornacsarnoká­ban tartják. Az előzetes fordulók teljesítményei és a pályamunkák értékelése alapján a versenyen résztvevő huszonkét középiskolából nyolc iskola csapata jutott a döntő­be. Ezek a következők: 1. Herman Ottó Gimnázium 341 ponttal. 2. Avasi Gimnázium 337 ponttal. 3. A Szemere Bertalan Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézet, 4. A Kós Károly Épí­tőipari Szakközépiskola, 5. A Tehet­séggondozó Szakkollégium 314 ponttal. 6. A 13. Sz. Hunyadi Má­tyás Általános Iskola Honismereti Köre 310 ponttal. 7. A Zrínyi Ilona Gimnázium 303 ponttal. 8. A Kos­suth Gimnázium 272 ponttal. A holnap megrendezendő nyilvános verseny játékvezetője Geszler Do­rottya, a Magyar Televízió munka­társa. Exupéry napja Miskolc (ÉM) - Antoine de Saint- Exupery eltűnése 50. évfordulója al­kalmából az Alliance Francaise és a Touraine-Magyarország Baráti Társaság megrendezi Saint-Exu- pery napját május 11-én, szerdán a Herman Ottó Gimnáziumban. Lesz fotókiállítás, levetítik A kis herceg című filmet, délután 4 órától a mis­kolci gimnazisták jeleneteket ad­nak elő az író műveiből és életéből, majd Pascal Tessier francia vendég­tanár szervezésében egy vetélkedő is lesz, Ki tud többet Saint-Exu- peryről? címmel. Délután öt órától előadások hangzanak el, Raymonde Martin áttekintést ad Saint-Exu- pery irodalmi alkotásairól, André Egon pedig személyes találkozását meséli el. A Exupery-napon Itt lesz Madame de Gerando-Charpantier is, a baráti társaság elnöke. Városunk művészei Miskolc (ÉM) - A Városunk művé­szei sorozatban ma este 7 órától a Bartók-teremben Varga László or­gonaművész és Szepesi János klari­nétművész ad hangversenyt. A mű­sorban közreműködik Novák János (klarinét) és Wollman Mira (zongora). Operettgála Miskolc (ÉM) - Lehár-, Kálmán- és Huszka-művekből hangzanak el részletek ma este 7 órától a Vasas Művelődési Központban rendezendő operettgálán. A műsorban fellép: Kalmár Magda, Oszvald Marika, Hídvégi Miklós és Fehérváiy Málta. Sziámi a színházban Miskolc (ÉM) - A Sziámi Zenei Társulat vendégelőadásában Paddy Wester - Tim Soon - Eddie Volpe: Mr. Pomowsky előkerül című zenés játékát láthatja a közönség ma este hét órától a Miskolci Nemzeti Szín­házban. Gizella-napok Veszprém (MTI) - Veszprémben a királynék városában megkezdődött az államalapító István király felesé­gének emlékére rendezett Gizella- napok kulturális és tudományos programsorozata. A veszprémiek és az ide látogató vendégek a bazilika altemplomában láthatják Somogyi József Corpusok és Pieták című ki­állítását, a Petőfi Színház előcsar­nokában Nagy József faszobrait ál­lították ki. A tudományos progra­mok közül kiemelkedik a Lőrincze Lajos emlékére szervezett. Anya­nyelv és nemzettudat című konfe­rencia május 13-án. A rendezvény- sorozat egyik központja a Petőfi Színház, ahol ma kezdődik a Törté­nelem, mitológia, folklór a színpadi művészetben címmel szervezett há­romnapos tanácskozás. Nyelvművelők Keszthely (MTI) - A Berzsenyi Iro­dalmi és Művészeti Társasság, az Anyanyelvi Konferencia, továbbá a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzet­közi Társasága pénteken és szom­baton a keszthelyi Festetics-kas- télyban rendezte meg a magyar nyelvművelő társaságok kétnapos találkozóját. A VIII. Berzsenyi Heli­kon Napok keretében zajló tanács­kozáson a határainkon túli nyelv­művelő, anyanyelv ápoló mozgal­mak vezetői vettek részt - előadó­ként is. A nyelvművelő találkozó eszmecse­réinek középpontjában az általános érték- és normaválságnak az élőbe­szédre és írásbeliségre gyakorolt romboló, silányító hatása, s ennek kivédése állt. Pinceszínház Budapest (MTI) - A Kosztolányi Kulturális Központ Pinceszínháza és a Palládium Színházi Műhely fel­vételt hirdet színházművészeti is­kolájába. A szeptemberben kezdődő kétéves tanfolyamra május 20-ig je­lentkezhetnek az érdeklődők. Szí­nész, valamint díszlet- és jelmezter­vező szakra a 16-22 évesek jelent­kezését várják. Drámaíró-drama­turg és színházi rendező szakra pe­dig 16-24 évesek felvételizhetnek. A hallgatók színházmesterséget, színészmesterséget, színpadi moz­gást, beszédet, színház- és dráma­történetet tanulnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom