Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-27 / 98. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994« [­----------APROPÓ------------­A semmi ágán... Gyarmati Béla A mester elment, a teremőrök ismernék - magamra hagynak. Egyedül a kiállításon. Ritka pillanatok. Az Isten bűnül ne vegye: viszály gok a tárlatok közönségétől. - Ugye ott lesztek a vasárnapi verniszázson szi­vem? És ott vannak. Vajon mit látnak? En -annak idején-nem voltam itt ennek ; a kiállításnak a megnyitóján; most várom, hogy megszólítsanak Feledy rajzai-a kép­pé lett József Attila-sorok. Mert, miként a művész ajánlásában olvasható: „Vers- , sorok -szavak - bűvöletében fogantak ezek a rajzok... önkényes képi asszociációk.” Vagyis nem illusztrációk! Feledy igazából nem is tud illusztrálni. Sokkal többet tud! Képes kiszabadítani ólombörtönéből a köl­tő lelkét, s azt felmutatni. (Erre vállalkoz­nak a színművészek is, de csak a legjobbak­naksikerül.) „Oh boldog az, kinek van Is­tene...” De hát, hogyan boldog? Miként tud­ja azt kivetíteni, rászórni, rásugározni egy lapra? Vagy azt, hogy Istenpor vagyunk. Mi az emberábrázolás az Istenpor képi ki­fejezéséhez képest... Remélem senki nem várja, hogy az asszo­ciációkat konkrét fogalmi formába öntsem. Ha magyaráznám az élményt, szertefosz­lana a varázslat. A „semmi ágáról” kell be­fogni a mindenséget. A jó művész nem ma­gyaráz, őt sem szabad magyarázni. Feledy Gyula bámulatos készségeit több tucat . szakíró méltatta már. Mikor mostani „fel­jegyzéseit” olvasom „a költészet varázsla­tos tartományaiból”nem a-számomra im­már természetes - művészi kvalitásai ra­gadnak meg, hanem az ízlése és a tisztes­sége. Az a szent bensőség, amelyben két föl­di ember egyáltalán találkozhat. Hol van­nak a tehetség határai? Talán nem is a te­hetségdominál itt, hanem az erkölcs, a hit... Két ember, két költő, két magyar találko­zását láttam a Deák téri kiállításon, a 23 lap előtt ámulva. Az ő hitük a földnek me­legsége. Jön a Győri Balett Miskolc (ÉM) - Miskolc város ünnepén, má­jus 11-én este a Győri Balett szerepel a Váro­si Sportközpontban. A társulat programja há­rom fő részből áll, műsorukon Robert North - Sztravinszkij: Miniatűrök; Bombicz Barbara- Debussy - Dvorak - Schubert: Párkák; Bar- bay Ferenc - Sosztakovics: Tűzmadár és Ro­bert North - Paco de Lucia: Entre dos Aguas című. szerepel. Jegyek elővételben a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban válthatók. Jelenet a Tűzmadárból ÉM-reprók „Hazai” pályázat Szentistván (ÉM) - A Hazai termék, hazai munkahely alapítvány februárban pályázatot hirdetett az iskolák részére. A résztvevők fela­data az volt, hogy gyűjtsék össze minél több hazai termék nevét. Négyszáz iskola yett részt a pályázaton, köztük a Szentistváni Általános Iskola, ahol a tanulók 180Ö magyar termék­névre „találtak rá”. így 16 másik csapat mel­lett ők is részt vehettek az elmúlt szombaton a Budapestem megrendezett döntőben, ahol a magyar ipar fejlődésével kapcsolatos kérdé­sekre kellett válaszolniuk. Olyannyira jók vol­tak a feleleteik, hogy végül övék lett az első díj, ami az iskolának százezer forintot jelent. • Barátok, amíg élünk címmel lemezbemu­tató-koncertet ad Korda György és Balázs Klári április 27-én, szerdán este 6 órától a Ró­nai Sándor Művelődési Központban (Miskolc, Mindszent tér 3.). Jegyek válthatók a szak- szervezeti székház előcsarnokában munkana­pokon délután, 3-tól este 6 óráig. Képek misztikus realizmusa Köteles István: Szóljak angyaloknak vagy embereknek nyelvén. Mezőkövesd (ÉM - DK) - Szóljak bár angyaloknak vagy embereknek nyelvén is... címmel nyűt kiállítás Israel Velazquez és Köteles István alkotásaiból a mezőkövesdi művelő­dési házban. Mint a cím is utal rá, a képek témája nagyrészt bibliai ihle­tésű. De a címek mindenképpen. Ezt azért kell külön hangsúlyozni, mert míg Köteles István képei lát­ványosan „vállalják” a témát, addig a kubai alkotó képei egészen más stílusban készültek, „akármiről is” szólhatnának, ha a címek nem te­relnék a fantáziánkat. Bár alakjai már-már emberentúüak, aligöltö­zött csontvázszerű lények. Ecsetvo­násai foltokká lesznek a vásznon. Nem úgy Köteles István képein, aki viszont precízen, kontúrosan festi meg, amit láttatni akar. Krtitiku- sok használták alkotásaira a „misz­tikus realizmus” jelzőt. Israel Velazquez Havannában szü­letett. A San Alejandro Akadémián tanult festészetet, rajzot, metszést, színházi tervezést és művészettör­ténetet. Színházi tervezőként több mint félszáz darabban vett részt díszlet, jelmez és világítási munkái­val. Négy éve Budapesten dolgozik, ahol szintén több kiállításon szere­pelt. Köteles István mezőkövesdi szüle­tésű, Takács Istvánhoz járt festé­szeti konzultációkra, majd az egri Tanárképző Főiskolán szerzett rajz- földrajz szakos diplomát. Jelenleg a Budapesti Kamaraszínház festó- műterem-vezetóje. Israel Velazquez: Poncius Pilá­tus közöttünk van A tárlatot Pap János földrajz-rajz szakos tanár nyitotta meg. Az ó vé­leménye szerint: „Felgyorsult vilá­gunkban az ember ingerküszöbe sokkal magasabb, mint bármely előző kor emberéé lehetett, a ma emberét nehéz ámulatra vagy cso­dálatra bírni, eltompult a médián keresztül naponta rázúduló infor­máció- és élmányáradattól. De ke­veseknek időnként sikerül. Szá­momra ezen kevesek közé tartozik az itt kiállító két művész is.” (A kiállítás május 8-ig tekinthető meg.) Legelsők az alsósok között Miskolc (ÉM) - A Nagyváthy Álta­lános Iskola az elmúlt hét végén rendezte meg az alsós diákok szak­tárgyi versenyét, ahol a következő eredmények születtek. Versmondás: 1. osztály: I. Malik Atti­la (Kazincbarcika) II. Horváth Ádám (Sárospatak) Hl. Pongó Gergő (Sajó- senye); 2. osztály: I. Rúnán Erika (45. Sz. Ált. Isk. Miskolc) n. Horváth Ildi­kó (Füzérkomlós) ül. Orosz Tímea (Encs); 3. osztály: I. Gyarmati Judit (Sajóvámos) II. Fejes Nikoletta (22. Sz. Ált. Isk. Miskolc) ül. Galánfi Nó­ra (Vörösmarty Ált. Isk. Miskolc). 4. osztály: I. Dankó Panna (Szerencs) II. Korály Gabriella (Kazincbarcika) IH. Farkas Beáta (Fazekas Úti Ált. Isk. Miskolc). Prózamondás: 4. osztály: I. Csö­mör Péter (Kazincbarcika) II. Ér­sok Eszter (Bükkaranyos) III. Burkus Zsófia (12. Sz. Ált. Isk. Mis­kolc). Mesemondás: 1. osztály: I. Tóth Ta­más (Tiszaújváros) II. Deák András (Fazekas Úti Ált. Isk. Miskolc) Hl. Papp Csenge (Szabó L. Ált. Isk. Miskolc). 2. osztály: I. Demeter Zita (Bársony J. Úti Ált. Isk. Miskolc) II. Nánási Diana (Abaújszántó) III. Béres Eszter (Könyves K Ált. Isk. Miskolc). 3. osztály: I. Bol­dizsár Mariéne (Kazincbarcika) II. Panyiczki Adrienn (Kazincbarcika) III. Kiss Orsolya (Megyaszó). Olvasás: 3. osztály: I. Csehi Zsuzsa (Encs, Petőfi Ált. Isk.) II. Vincze Dá­niel (Kazinczy F. Ált. Isk. Miskolc) III. Darai Krisztina (Bársony J. Úti Ált. Isk.). 4. osztály: I. Tóth Orsolya (Móra F. Ált. Isk. Miskolc); n. Leskó Mariann (22. Sz. Ált. Isk. Miskolc); III. Pálma Ilka (Ózd, Petőfi Ált. Isk.). Matematika: 2. osztály: I. Kocsis István (Fazekas Úti Ált. Isk. Mis­kolc) II. Pallai Szilvia (Szerencs) HL Tóth Dániel (Sátoraljaújhely). 3. osztály: I. Váradi Linda (Sajóvá­mos) II. Drahos Tamás (Tiszaújvá- ros) III. Vass Gábor (Kafíka M. Ált. Isk. Miskolc). 4. osztály: I. Szabó Adrienn (Fazekas Úti Ált. Isk. Mis­kolc); II. Zavarkó Gábor (13. Sz. Ált. Isk. Miskolc): III. Monyók Csaba (Vörösmarty Ált. Isk. Miskolc). Ősbemutató fesztiváli hangulatban Miskolc (ÉM - BG) - A Miskolci Szimfonikus Zenekar hétfő esti kon­certje előtt pár- perccel a zenekar „szóvivője”, Hegedűs Gyula bejelen­tette a publikum azon rétegének, amely még nem értesült róla, hogy ez a hangverseny itt, a Nemzeti Színházban része a Narancs Feszti­válnak. Talán éppen ezért is indult ősbemu­tatóval, Reményi Attila Sinfonia concertante című művével a prog­ram. A szerző kompozíciója ismerte­tőjében nem titkolja el azon szándé­kát, hogy ebben a darabjában emlé­ket igyekszik állítani az általa há­rom legnagyobbként tisztelt zene­szerzőnek, Mozartnak, Bachnak és Bartóknak. A mű hallgatása közben viszont egyre erősebb lett a gyanú, hogy az emlékállítás inkább a szel­lemidézés felé hajlik. Az első tétel a keretet és néhány közjátékot, átve­zetést leszámítva egy könnyed, klasszikus imitáció, ami tény és va­ló, idézi Mozart korát, magát a ze­neszerzőt azonban már kevésbé (ha az egy az egyben átvett idézeteket nem számítjuk). Ugyanez volt érvé­nyes a mű egészére, kis túlzással még azt is ki lehet jelenteni, a Sinfo- nia concertanteban akkor történik valami, amikor a Mesterek „szó sze­rint” idéztetnek. Reményi Attila be­bizonyítja, ismeri és érti a nagy elő­döket, ezzel együtt túlságosan tisz­teli őket ahhoz, hogy szabadabban bánjon az általuk egyszer már meg­komponált motívumokkal, hiszen érezhetően „leesik” a darab akkor, amikor a szerző kísérleteket tesz az idézetek továbbgondolására. Ezzel együtt Reményi Attila Sinfonia con- certanteja viszonylag könnyen „emészthető” és hallgatható mű. Különösen érvényes ez a záró ron- dó-tételre, ahol sikerül megidéznie Bartók Béla könnyedebb, játéko­sabb arcát. A zenekar tagjaira az ősbemutató terhei után még az addiginál is em­bert próbálóbb feladat várt, hiszen Bartók Béla alakjának megidézése után a Mester 1938-ban komponált Hegedűversenye következett Sza­badi Vilmos hegedűművész közre­működésével. Bartók Béla ebben a kompozíciójában is hű maradt saját maga által megfogalmazott alapté­teléhez, a három tétel fölött végig ott lebeg a „tiszta forrás”, a magyar, a felvidéki és a székely folklór. Hol kirobbanó erővel, hol nosztalgikus fájdalommal, hol pedig tréfásan, idegen környezetbe helyezve. Sza­badi Vilmos hálás tolmácsolónak bi­zonyul, játékával, gesztusaival azt is bemutatja a közönségnek, ami nincs benne a kottában, viszont fel­tétlenül szükséges ahhoz, hogy eszünkbe ne jusson idegenkedni Bartók zenéjétől, mondván, ezt csak a vájtfülűek érthetik. A Mester hisz abban, hogy előbújik belőlünk a minden új befogadására kész gyer­mek, aki még nem akar mindent mindenáron érteni, megelégszik az élmény újdonságával, mert valahol tudat alatt talán érzi, az élmény ön­maga nem új, csak ő találkozik vele először. A zenekar végig „partiban” marad a szólistával, Kovács László karnagy finom, mégis határozott gesztusokkal dirigálja Szabadi Vil­mos „alá” a zenészeket. A szólista a közönség tapsát meghálálva ráa­dásként Bartók utolsó művének, a hegedűszonátának a második téte­lét játssza el, majd miután a publi­kum még mindig nem engedi le a színpadról, egy Bach-darabbal segít a nézőknek abban, hogy áthango­lódjanak a műsor második részére. Arra a második részre, amely a ze­nekar számára szinte egyet jelent a felüdüléssel. Berlioz Római karne­vál nyitánya harsogó vidámságával, játékos évődésével pillanatok alatt elrepít a tizennyolcadik századi Ró­mába. A Mester kitűnő érzékkel elegyíti a tömegjeleneteket az epe- kedő szerelmes magányos könyör­gésével. A fájdalmas, könyörgő dal „természetesen” meghallgatásra ta­lál a karnevál hangulatának megfe­lelően, az egymásra talált ifjú sze­relmesek boldogan vetik magukat az ünneplő forgatagba. A kicsit túl rózsaszín, de minden­képpen jóleső programzene után kö­vetkezett az est nagy meglepetése, Ottorino Respighi Róma fenyői cí­mű szimfonikus költeménye. Res­pighi egyszerűen hipnotizálja a kö­zönséget, egy pisszenésnyi hang sem hallatszik a nézőtéren. A Mes­ter úgy játszik velünk, ahogy kedve tartja. Élvisz egy játszótérre, ahol a gyerekek csúfolódnak egymással, körtáncot járnak, katonásdit játsza­nak. Mielőtt teljesen belefeledkez­nénk a gyerekek játékába, hirtelen váltással egy katakombában talál­juk magunkat, ahol a sejtelmes fél­homályból baljós hangokat vélünk hallani, menekülnénk is, de kíván­csiak is vagyunk. Respighi megkö­nyörül rajtunk, egy dombon talál­juk magunkat, ahol a holdas éjsza­kában egy csalogány dalol, végül a Via Appián csodáljuk meg a napfel­keltét. A szerző a kortalan komponisták kategóriájába tartozik, hiszen az el­ső tétel alapján ugyanúgy lehetne a barokk, mint a romantika korába helyezni, a második tételben a gre- goriánum hangzásvilágát idézi döb­benetes erővel, csak a negyedik té­telben „lepleződik” le, amikor az oboaszólamon Debussyt, a zenekar­kezelésében pedig Ravelt idézi. Res­pighi tomboló sikert arat, amelyből jócskán jut a felszabadultan játszó zenészeknek és a megszokottól elté­rően kicsit dinamikusabban ve­zénylő Kovács Lászlónak is. Április 27«, Szerda Szakmunkástanulók Miskolc (ÉM) - Az idén Gödöllőn és Székesfehérvárott rendezték meg a szakmunkásképző iskolák or­szágos közismereti tantárgyi verse­nyét. Megyénkből a következő tanu­lók szerepeltek a legjobban. Irodalom: II. helyezett Krasznahor- kai László, Miskolc, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képző Iskola és Szakközépiskola. Tanára: László Béláné. III. helye­zett: Jenei Mária, Miskolc, Egész­ségügyi Szakiskola. Tanára: Miklós Imréné. Nyelvtan: XIV. helyezett: Lajkó Zsuzsanna, Miskolc, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képző Iskola és Szakközépiskola. Tanára: Béres Mária. Fizika: III. helyezett: Katona Jó­zsef, Tiszaújváros, 106. Sz. Szak­munkásképző Intézet. Tanára: Sza­bó Mária. VI. helyezett: Balogh Csa­ba, Miskolc, Szemere Bertalan Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző. Tanára: Budai Zoltán. IX. helyezett: Rózsa Sándor, Miskolc, Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Szakmunkásképző Inté- zet. Tanára: Mihályfi Tibor. ______ O rigami-kiállítás Miskolc (ÉM) - A tavaszi szünet­ben óvónők és alsótagozatós neve­lők részére szervezett origami alap­képzést a mezőberényi Petőfi Sán­dor Művelődési Központ. A tanfo­lyamon, részt vett a miskolci 21. Számú Általános Iskola két tanítója is. így az ó segítségükkel készült el az Örigami az oktatásban című ki­állítás, melyet hétköznapokon délu­tán 2-től 5 óráig lehet megtekinteni, és a helyszínen bővebb felvilágosí­tást is kaphatnak az origami iránt érdeklődők. (21., Számú Általános Iskola, Miskolc, Árpád u. 12.) „Narancs” kínálat Miskolc, Encs (ÉM) - A Narancs Fesztivál keretében ma délután 3 órától, a fesztivál hivatalos megnyi­tóját követően, a Los Andinos együttes ad koncertet Miskolcon a Centrum előtt, szintén 3-tól nyílik meg a Béke mozi előtti téren á kép­zőművészek udvara, 5 órától a Bu­dapest Ragtaime Band muzsikál a Centrum előtt. Este hattól a Mis- 8ÍonArt Galériában, a Balkon című képzőművészeti folyóirat főszer­kesztőjével, Hajdú Istvánnal, Ficz Péter szerkesztővel, Ein Ferenc grafikussal és Rosta József fotóssal találkozhatnak az érdeklődők. Az abaúji Narancs Fesztivál kereté­ben április 27-én, szerdán filmnap lesz Encsen, este 8 órától az Össze­omlás című filmet vetítik. Holnap Miskolcon a Vian Clubban este 9 órától az Üllői Úti Fuck együttes ad konceretet. Az encsi művelődési házban április 28-án es­te 7 órától a Miskolci Nemzeti Szín­ház művészei: Seres Ildikó és Dézsy Szabó Gábor előadásában - Regős Zsolt zongorakíséretével - népszerű operett- és musicalslágerek csen­dülnek fel. Los Andinos Fotó: ÉM-archív =RÖVIDEN —— ..= A Miskolci Nemzeti Színház közli, hogy a Hamlet, dán királyfi április 28-i előadása este hét óra helyett délután öt órakor kezdődik. A miskolci kilián-északi Kafíka Margit Általános Iskolában rajz ta­gozatos, mozgásmúvészeti és általá­nos tantervű osztályokba várják az elsősöket. Beiratkozás április 28-án reggel 8-tól este 6 óráig és április 29-én reggel 8-tól délután 2 óráig. Magán általános iskola indul 1994 szeptemberében Miskolcon. A beiratkozás április 28-án és 29-én lesz az Ifjúsági Ház ÍI. emelet 12-es szobájában reggel 8-tól délután 4 óráig. Kérik a szülőket, hogy gyer­mekük személyi adatlapját, igazol­ványukat és az iskolaérettséget ta­núsító igazolást vigyék magukkal. yc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom