Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-26 / 97. szám

10 A SZELLEM VILÁGA Misztika 1994» Április 26., Kedd Ufó-konspiráció, avagy a titkosszolgálatok... Mint azt az 1947-es roswelli esettel kapcsolat­ban megtudtuk, az államapparátus ilyen ügy­ben a legérdekeltebb szervezetként lép fel. Nevezzük nevén, legyen az CIA, KGB, Három/Hármas ügyosztály, MOSZAD, Inteli- gence Service vagy Deuxiéme Bureau, vagy legegyszerűbben az összes titkosszolgálat ki­zárólagosjoggal lép fel, amikor egy ufó megje­lenésével megzavarja a környék, illetve az ál­lamapparátus addigi nyugalmát. Ilyenkor ne­vezett személyek teljes menetfelszerelésben csúcstechnikás műszerekkel jelennek meg a helyszínen, azonnal kizárva a nyilvánosságot a történtekből. Nyilvánvaló, hogy mindegyik biztonsági szol­gálatot az érdekli, hogy fent nevezett égi sze­mélyek milyen módon veszélyeztetik, veszé­lyeztethetik a polgárok, illetve a hadsereg nyugalmát. Mondjuk egy atomerőmű felett megjelenő ufó okozhat galibákat, nem is kicsiket. Ugyanis az égiek járművének elektromos erőtere megbo- londíthatja a reaktor vezérlő és biztonsági be­rendezéseit, ami nem várt következmények­kel is járhat. (Egy ilyen eset történt az Egye­sült Államokban a ’80-as évek elején.) A csészealj megállt a reaktor és a nagyfeszült­ségű vezeték felett. A biztonsági emberek cső­re töltött fegyverekkel várták a fejleményeket, miközben a városra teljes sötétség borult. A bentlévő kezelők pedig kénytelenek voltak a reaktort kikapcsolni, mert semmilyen rend­szerük nem működött. Amikor a jelenség odébbállt, minden rendbe jött. De téijünk vissza a konspirációra, minde­gyik szolgálat valahogy kezeli az ügyeket. A begyűjtött aktákra, fotókra a következő felira­tok kerülnek: Szigorúan titkos, Csak egyszeri megtekintésre,. Ötven évre elzárandó, Megtekintés után meg­semmisítendő, vagy csak egyszerűen ráesik a páncélszekrény, ahogy a hadseregben mond­ják. A filmfelvételek pedig jó esetben valahol (?) megtalálhatók a helyszínen vett mintákkal együtt. Hát így megy ez kérem!... Mert általában semmi sem kerülhet nyilvá­nosságra. És az emberek többségének pedig elkezdik adagolni a maszlagot, hogy ufók már­pedig nincsenek és idegenek nem léteznek és az egész egy nagy hallucináció. Csák puszta érdekesség, hogy ilyenkor az akadémiák ge- rontokráciája a tudomány inkvizíciós eszköze­ivel és szitkaival lép fel az amatőr kutatókkal szemben, akik pénzt és időt nem kímélve pró­bálják megoldani a Nagy Talányt (változó si­kerrel). Persze, a tudománynak is vannak különcei, mint például Dr. I. Allen Hynek, aki csillagász létére kezdett el foglalkozni a problémával. (Gondoljunk csak a Hudson-völgyi jelenségek­re, ami nem csak neki, de a hadsereg és a CIA embereinek is komoly fejtörést okozott. S ez utóbbi válasz még mindig megoldatlan. A játék azonban komoly, vérre menő, és a tu­dás kiváltsága ebben az esetben (titkosszol­gálati szempontokból) néha életekben is mér­hető. Vagy valamit láttunk, amit esetleg el kellene felejtenünk?... Földhöz legközelebbi pulzár Sidney (Reuter) - Ausztrál csillagászok felfe­dezték a Földtől legkisebb távolságban lévő pulzárt, azaz valamely felrobbant csillag összezsugorodott magját. A J0108-1431 névre keresztelt pulzárra egy rádióteleszkóp segítségével bukkantak. Jóval közelebb van a Földhöz, mint a legtöbb látha­tó csillag, ám szabad szemmel nem észlelhető - közölte Dick Manchester, az Australia Te­lescope csillagászati intézet vezető csillagá­sza. Az intézet rádióteleszkópjait használó csillagászok először 1993-ban rögzítették a pulzár jeleit, de létezését kutatók csak most erősítették meg. A pulzár más társaihoz ha­sonlítva csak gyönge mágneses térrel rendel­kezik, és ez a pulzárok új osztályának létezé­sére utal - mondotta Manchester. - A mostani felfedezés azt jelenti, hogy távolabb még több gyönge pulzár lehet, csak eddig még nem sike­rült nyomukra bukkanni - vélte az ausztrál tudós. Miközben egy átlagos csillag átmérője több millió kilométer lehet, az új pulzáré alig haladja meg a 20 kilométert. A Földtől való tá­volsága mintegy 300 millió fényév - hangoz­tatta Manchester. Ufo-ípusok Rajzok: ÉM-repró A világegyetem és benne mi £ metszet az 1561, április 14-ei égi eseményeket örökítette meg. Ábra a Nürnbergi Évkönyvből. Hajdú Gábor Ki ne hallott volna a sokunk áltol emle­getett hatodik (mások szerint: nyolca­dik) érzékről? A fogalom valószínűleg mindenki előtt ismert, de ha konkrétan megkérdeznénk, mondják meg ponto­san, miről is van szó, a legtöbben bi­zonyára csak homályos és nehezen érthptő válaszokat adnának a kérdés­re. Úgy tűnik, a jelenlegi ismereteink­ben ez a mindenki számára tudott re­ceptor csak felszínesen ismert, nem kap megfelelő helyet. Pedig ez is akár azonos értékű lehetne a már ismert öt információszerző érzékszervünkkel, a látással, a hallással, a szaglással, a tapintással és az ízleléssel. Az említett receptorok lényegében kiszolgálnak bennünket, azaz, in­formációszerző lehetőségeink a kö­zelebbi és a távolabbi környezetünk állapotáról. Egészen pontosan, ezeknek a segítségével szerezzük meg azokat a létfontosságú ismere­teket, amelyek feltétlenül szüksége­sek egy biológiai lény életben mara­dásához. Ezen érzékszervek segít­ségével közvetlen kapcsolat alakul ki az élőlény és a dolgok között. Közben valószínűleg nem is gondo­lunk rá, hogy miért csak ezek a le­hetőségek adottak a számunkra, vagy ha lenne más is, akkor erről, ezekről miért nem tudunk többet. Miért nem használjuk azokat. Ki ne tapasztalta volna, hogy bizo­nyos helyzetekben „megérezte” a tá­volban történt, ámde a számára fon­tos eseményeket, például egy halál­esetet, időjárásváltozást, vagy ép­pen azt, hogy valakivel találkozni fog. De azt is nyilván sokan tapasz­talták, hogy nekik valamilyen isme­retlen okból az egyik ember szimpa­tikus, a másik pedig egyáltalán nem. Sőt, szinte kibírhatatlanul el­lenszenves. Rezgés-energia Ha elfogadjuk azt a tételt, amit ma már számos fizikus magáévá tett, miszerint a részecskecentrikus Szemlélet helyett talán a rezgés­centrikus nézet a helyes, akkor egy­szerre a helyére kerülnének az ed­dig homályos, látszólag összefüg­géstelen, nem világosan együvé tar­tozó dolgok. Ha a világban minden rezgés, az atom építőelemeitől kezd­ve a fényen át a hangig, akkor az élet és az élettelennek hitt világ minden megnyilvánulása is rezgés. Ebből következik, hogy az ismert és ma már széles körben elfogadott te­lepátia is egyfajta rezgés. Bár ez olyan éteri finomságú hatáson alap­szik, ami éppen ezért, a mai környe­zeti ártalmak, a mesterségesen kel­tett másféle hatásoktól olymérték­ben különböző finom anyag-rezgés, amit emezek nem károsítanak. Mi­vel ez más tartományban van, ezért nem jön létre az interferencia jelen­sége. így a telepatikus rezgéseket sem az elektromos erőterek, sem az épületek blokkoló hatása, sem a rá­dióhullámok, a tv hullámai, vagy a természetes háttérsugárzás rezgé-.. sei nem befolyásolják. Ha az említett rezgések befolyásol- hatóak, vagy befolyásolnak, akkor létrejön az interferencia jelensége és bizonyos esetekben, egjdittállás- nál, a telepatikus jelzés felerősöd­het, vagy ellenkező esetben kioltó­dik. (Ez adhat magyarázatot bizo­nyos sikertelen kísérletekre). Az is ide kívánkozik, hogy az energia, mert végül is minden rezgés ener­gia, az anyag megmaradásának ez esetben is érvényes törvénye alap­ján, másféle energiává, hő, fény, stb. alakulhat át. Kialvó lámpák A rezgés-energia szférájába tarto­zik az empátia fogalma is, vagy ép­pen az a fogalomrendszer, ami az időjárás megérzésének lehetőségét adja. Úgy tűnik, minden esetben egyfajta rezgés érzékelésről van szó. Az említett empátia esetében az adó személyiség rezgésszámát érezzük meg, amely olyan kifinomult lehet egyes személyeknél, hogy megérzik a másik ember szomorúságát, örö­mét, gondjait. Vagy éppen azt, ami házastársak között gyakran előfor­dul anélkül, hogy a másik megszó­lalna, a „vevő” megérzi a másik félj, vagy feleség eltöprengő gondolatait. Mi jár az eszedben, mondd?!, hang­zik ilyenkor a kérdés. És ez esetben nem a metakommunikációs jelek beszélnek, hanem kifejezetten a rezgést érzi a partner. Hiszen ez a jelenség akkor is „működhet”, ha a házastársak háttal vannak egymás­nak, vagy a helységben sötét van. Ezek az agy által kibocsátott rez­gés-jelek olyan erősségűek is lehet­nek, hogy nagyobb távolságban is hatnak. Igen érdekes itt az interfe­renciajelensége, amelyről dr. Egely György, az ismert fizikus írt. O egy Cilikben számolt be a tapasztalatá­ról, arról a jelenségről, hogy bizo­nyos szellemi állapotban (és itt na­gyon fontos a szellemi állapot!) „rá­talált” a higanygőz lámpák rez­gésszámára. Ugyanis a fizikus, míg a munkahelyéről eltöprengve ha­ladt haza, a lámpák alatt elhaladva, a gondolataival, anélkül, hogy akar­ta volna, a lámpákat egyszerűen ki­oltotta. Sokcsatornás adó-vevő Ez az eset velem is több alkalommal előfordult, de akkor nem tudtam magyarázatot adni a jelenségre. Ma már éppen dr. Egely György cikke alapján tudom, mi a magyarázata ennek a furcsa jelenségnek. És itt egy nagyon fontos tényről is szót kell ejteni. Amíg a számunkra fon­tos öt receptor kivétel nélkül csak veszi az információkat, addig a ha­todik érzéknek nevezett rezgés ér­zékelő rendszer, adóként is műkö­dik! (Lásd telepátia, empátia). Sőt az is ismert éppen az agykontroli­ból, hogy az ember képes úgy hasz­nálni az elméjét, mint egy sokcsa­tornás adó-vevő készüléket, amely a kívánt állomásra egyszerűen rá­hangolható. Az agykontrollban olyan gyakorlatok is vannak, ame­lyek segítségével megtanulható az elme finomhangolása. Az előbb szó esett arról, hogy a gon­dolataink, anélkül, hogy tudnánk róla, vagy befolyásolni akarnánk, kisugárzódnak a környezetünkbe éppúgy, mint egy rádió adókészülék jelei. Ha ez így van, márpedig az ezoterikával foglalkozók ezt állít­ják, akkor gondoljuk el, micsoda el­viselhetetlenül beteges és kegyetlen energia-információ halmaz gyűlik Össze bolygónk körül. Hiszen az em­berek zöme telisteli van keserűség­gel, elégedetlenséggel, haraggal és gyűlölettel a másik ember iránt. Ha ezeket a jelzéseket „fogja” valaki, nem lesz túl jó véleménnyel az em­beriségről. Pedig fogja. Vélhetőleg az ufókban helyet foglaló humanoi- dok érzékszervei alkalmasak az ál­talunk kibocsátott gondolat-rezgé­sek vételére. Fogják és értékelik te­hát az érzéseinket, az egymás irán­ti gyűlölködésünket, a haragunkat. És talán ez az egyik oka annak, hogy nem közelednek hozzánk. Olyan információk is vannak pedig, hogy bizonyos emberek, akik a me­ditáció során megtanulták az elme finomhangolását, rátaláltak arra a hullámhosszra, amelyet talán a föl­dünk közelében tartózkodó huma- noidolc is használnak. Az egyik is­mert hazai természetgyógyász azt állítja, számára is a humanoidok tették lehetővé, és teszik folyamato­san, hogy hozzájusson az emberek gyógyításához szükséges energiá­hoz. Leleplező gondolatok A gondolataink tehát lelepleznek bennünket éppúgy, mintha kiáll­nánk egy hegytetőre és ott állva ki­kiabálnánk a környezetünkbe a leg­féltettebb titkainkat. Az ezoterikával foglalkozók úgy tudják, hogy minden ember egy meghatározott alap-rezgésszámmal születik. Ez az alap rezgésszám bi­zonyos határok között módosulhat az élete során. Vagy a természetes fejlődése, a lelki evolúciója követ­keztében, vagy a környezetében lé­vő, esetlegesen a számára kedvezőt­len, károsító hatások miatt. Ezek ugyanis torzíthatják, átalakíthat­ják (főleg ha a hatásuk hosszú idejű, tartós) az egyén alap rezgésszámát és ez esetben kisebb, vagy súlyo­sabb betegségeket, illetve halált is okozhatnak. Ezen a felismerésen alapszik a radi- esztézia, vagy az a módszer, ame­lyet Béky László természetgyógyász alkalmaz. Béky László egy cikkében beszámolt arról, hogy ő az akasha lemezek síkjáról „lehozza” a beteg eredeti rezgés információját és a harmadik szem segítségévéi össze­hasonlítja a jelenlegi rezgésével. Majd a hibás, a torzult rezgésszá­mot eltávolítja és az eredeti rezgést visszaállítja a szervezetben. A világ és mi, a világ és én problé­mája ezért kívánna minden ember részéről nagyobb odafigyelést. Hogy ki-ki megtanuljon harmóniában él­ni a környezetével és önmagával. Hiszen ezen múlik, hosszabb és egészségesebb életre számíthat, ki­egyensúlyozott, szeretetet sugárzó lény lesz, vagy ennek az ellenkező­je. Ideges, ingerlékeny, kívül-belül szúró, kaktusz-ember. Ha felismer­jük a rezgés fontosságát mindenben l és hagyjuk, hogy a minket gyógyító rezgés-információk szabadon ára­moljanak bennünk, akkor egyen­súlyba kerülhetünk önmagunkkal. Ez esetben könnyebben megtalál­hatjuk az utat befelé és a kozmosz irányába is. Ez az a folyamat, ami­ről az ezoterikusok beszélnek. Ha ezt az utat követjük, könnyebben él­hetünk, dolgozhatunk a világban, teljesíthetjük a kötelezettségeinket és valódi életet élhetünk. Jelzést ad minden Csak meg keíl tanulnunk az apró­nak tűnő jelzésekre figyelni. Mert minden jelez. Jeleznek a környeze­tünkben lévő növények, állatok és másféle élőlények. Jeleznek az em­bertársaink, a levegő, a fény, az ár­nyék, a felhők és maga a föld is. Je­lez a szervezetünk és az idegrend­szerünk. És ezek a láthatatlan koz­mikus rezgések, amelyekről sajnos nem veszünk tudomást. A ma em­bere csak a materiális világra fi­gyel. Pedig itt van és jelez a spiritu­ális kapcsolat is, csak észre kell venni, figyelni kell rá. Talán még nem késtünk el ezzel a váltással, hogy a figyelmünket a számunkra sokkal fontosabb igaz­ságok felé fordítsuk. Mert sajnos már eléggé tönkretettük a környe­zetünket, Szétzúztuk a kapcsolata­inkat. Talán még nem késő, hogy rátaláljunk az igaz útra. Ráébred­jünk arra, mennyire hibás és ka­tasztrófához vezet az az út, amelyen haladunk. Nem az elkényelmese- dett világ- és életszemléletünk mi­att hibás, hanem azért, mert alap igazságokat nem vettünk figyelem­be. Ma is kíméletlenül pusztítjuk tevékenységünkkel a környezetün­ket és vele önmagunkat. Csak példaként: Ha a tudós-mérnö­keink nem a benzinüzemű, magas fordulatszámú autókat fejlesztették volna ki, hanem más energiával működőket, akkor a mai, a környe­zetre rendkívül káros járművek he­lyett, környezetkímélő rendszerünk lehetne. Vagy más energiatermelő rendszereket is kifejleszthettünk volna a mai kömyezetrombolók he­lyett. És kisebb lenne a zajszint is, hiszen ma számos ember panaszko­dik, mennyire idegesíti, ha alapjá­ratban hosszabb időn át egy autó „dörmög” az ablaka alatt. És azokat idegesíti különösen, akiknek a rez­gésszáma közel van a motor által kibocsátott rezgésekhez. Földönkívüli invázió várható? Ózd (ÉM - KM) - Még az ózdi Ufó­kongresszuson hallottam, hogy a szakértők szerint az idei év földön­kívüli szempontból különösen moz­galmasnak ígérkezik. 1994-ben vár­ható ugyanis az ufók nyilvános föld­re szállása, a Vissza a Földre prog­ram keretében. Más vélemények szerint viszont nincs szükség ilyen látványos akcióra, hiszen már jelen­leg is több, mint ezer földönkívüli él közöttünk. * A budaörsi repülőtéren ufó leszálló- helyet létesítettek, amely a cirill „ZS” betűre emlékeztető. Ilyen alak­zatot ugyanis a világ több pontján hagytak hátra a földönkívüliek, így a létesítők azt remélik: erre a „csali­ra” is ráharap majd egy űrhajó. * Kismegyeren egy Családi ház kony­hájának csempéjén hagytak érté­kelhető nyomokat a földönkívüliek. Az absztrakt jelek nagyítása és szá­mítógépes vizsgálatok alapján de­rült ki, hogy azok kilencven fokos szögben elforgatva emberi alako­kat, arcokat ábrázolnak. * Az ufók a külső világűrben energia- központokat létesítettek és ezekről látják el „üzemanyaggal” a Földün­kön vendégeskedő küldötteiket. Az öt-, hat-, illetve nyolcszög alakú, 10- 15 méter átmérőjű energiaközpon­tokat bizonyos időközönként aktivi­zálják, feltöltik. Ez is egy magyará­zat arra, hogy miért csak hirtelen felcsillanó fényjelenség kíséri a kü­lönböző ismeretlen repülő-objektu­mokat. * Olvasom, hogy a földönkívüliek el­kerülik a földet, mert barbároknak tartják az emberiséget. Híres ufoló- gusok szerint bolygónk az ő sze­mükben egy hatalmas trágyadomb. Az emberek valódi szörnyetegek, akiknek csak a gyilkolás jár a fejük­ben. Az ufonauták ezért gyermeke­iknek is megtiltották, hogy a Föld közelébe merészkedjenek, mert az ott lakók - érvelésük szerint - vala­mennyien gonosztevők. Az sem iga­zán hízelgő számunkra, hogy csú­nyának is tartanait minket. Szá­mukra büdösek vagyunk és vissza­taszítóan nézünk ki. Egyszerűen rosszul lesznek, ha ránk néznek. * Ufók egyébként - ezt már cáfolha­tatlan bizonyítékok tanúsítják - kétségkívül vannak. Az viszont a szakértők körében is vita tárgyát képezi, hogy ezek az azonosíthatat­lan repülő tárgyak földönkívüli ere- detűek-e, avagy olyan szerkezetek, melyek még most is a hadititok bi­rodalmába tartoznak. Élet a Marson? Egyszer kezembe került egy NASA- fotó, ami a kérdések állóvizét ka­varta fel bennem. Ezt a képet a Vi­king-misszió szakemberei elemez­ték ki komputerek segítségével még az 1976-os évben. Valószínűleg ők sem hittek a szemüknek: egy Arc a kopár kősivatagban piramisokkal, ráadásul a vörös bolygón. Azt mondtam, ilyen nincs, ez non­szensz; nem létezik. De a fotó és hogy a NASA szakemberei felelős­séget vállalnak érte, meggyőzött. Mint tudjuk, a Viking-ügy ered­ménytelenül záródott; mármint ab­ból kifolyólag, hogy az élet valami­lyen formáját megtalálják a hadis­ten sebhelyektől tűdzelt felszínén. De még ezzel nem zárult le min­den...A szakemberek szerint az Arc és a piramisok létrejötte nem lehet a természet munkája, vagy ha igen, akkor az maga lenne az évezred leg­nagyobb vicce. Mint ahogy későbbi­ekben megtudtam, a Marsra induló expedíció egyik feladata, hogy a helyszínt a lehető legalaposabb mó­don átvizsgálja. (Lesz idejük rá.) Különben másik érdekesség az is, hogy a bolygó felszínén valaha volt víz, és a mérések szerint a felszín alatt jég formájában ma is van. Mi lehetett ott? Természeti katasztrófa, netán vala­mifajta nukleáris ütésváltás vala­ha, vagy egész egyszerűen az égi mechanika bolond játékának baljós­latú végkifejlete, ami esetleg az élet utolsó maradékait is elsöpörték raj­ta? Nem tudni... A misszióra vár a feladat. Az oldalt összeállította: M. Szabó Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom