Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-26 / 97. szám

L. évfolyam, 97. szám 1994. április 26., kedd Ara: 17,90 Ft dm BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA m «SB Eltűntek, nyomuk veszett Dlésék portája a szebbek közé tartozik ápoltságával, ám január 10-e óta erre az otthonra a kétségbeesés és a reménytelen­ség árnyékai terpeszkednek. (4. oldal) Vihar a Vár utcában A diósgyőri Vár utca és környéke rendezé­séről több alkalommal döntött a miskolci önkormányzati képviselő-testület. Legu­tóbb úgy, hogy nem dönt... (5. oldal) Tűzvonalban... Több mint két hete, hogy szünetel a mun­ka az Army Coop Kft. diósgyőri gépgyárá­ban. A kapuk lepecsételve, a munkások kényszerszabadságon... (7. oldal) Túljegyezték az OTP részvénycsomagját Budapest (MTI) - Körülbelül két­szeresen túljegyezték az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank (OTP) kárpótlási jegyekért felajánlott 4,6 milliárd forint névér­tékű részvénycsomagját - tájékoz­tatta az MTI-t hétfőn Varga Ivánné, a bank értékpapír-főosztályának vezetője. Bár az eredetileg 2,3 milliárd forin­tos részvénypakettet a hatalmas ér­deklődés miatt megduplázták, még­se juthat majd mindenki hozzá a jegyzés során igényelt összes rész­vényhez; az összesítés szerint ugyanis 60 ezer jegyzés történt, együttesen mintegy 9 milliárd fo­rint értékben. Ebből 7,9 milliárd fo­rint névértékű részvényt az alanyi jogú kárpótoltak igényeltek, össze­sen 49 ezren. Régiók válságban Pécs (MTI) - „Segíts magadon” címmel kétnapos konferencia kez­dődött hétfőn Pécsett a PHARE- program támogatásával a kistérsé­gek válságkezelésének, fejlesztésé­nek angliai és magyarországi ta­pasztalatairól. A kistájak fejleszté­sére alakult innovácós társulások képviselőinek részvételével megnyi­tott tanácskozáson Szűcs József, a Baranya megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a kistérségi szemléletre nemcsak az infrastruk­turális fejlesztések terén, hanem a civil társadalom intézményrendsze­rének kiépítésében is szükség van. Észt delegáció Budapest (MTI) - Ülő Nugis házel­nök vezetésével észt parlamenti de­legáció érkezett hétfőn Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnö­kének meghívására Budapestre. A küldöttség magyarországi tartózko­dása során tárgyalásokat folytat a Magyar Országgyűlés Szabad György vezette delegációjával, ta­lálkozik a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma és a Külügyminisztérium politikai ál­lamtitkáraival. Ülő Nugist és kísé­retét fogadja Göncz Árpád köztársa­sági elnök. NATO-szeminárium Budapest (ISB) - A NATO Gazda­sági Bizottsága 1994. április 27-29.; között szemináriumot tart Buda­pesten, Nemzeti védelmi progra­mok tervezése és irányítása cím­mel. A program hazai szervezője az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um Hadiipari Hivatala. A szeminá­rium alkalmat ad arra, hogy a hazai szakemberek találkozzanak a NA­TO és a partner országok képviselő­ivel, kicseréljék tapasztalataikat és megismerkedjenek az alkalmazott módszerekkel. Az előzetesen re­gisztrált 51 külföldi és 90 hazai résztvevő három szekcióban ismer­tetheti véleményét a védelmi költ­ségvetés kérdéseiről. Kereskedelmi díj Budapest (ISB) — Kereskedelmi Presztízs Díjat nyert a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség. A nemzetközi elismerést a madridi székhelyű Edi­torial Ofice, a Trade Leader’s Club és a Mercado Mundial évente ado­mányozza annak a nemzeti intéz­ménynek, amely kiemelkedő tevé­kenységet végez a termékek, illetve szolgáltatások minőségének ellen­őrzése terén. A díjat ünnepélyes ke­retek között 1994. június hatodikén adják át Madridban. Technikai háttér a választáshoz Kipróbálják az adatokat feldolgozó számítógépeket A képen látható készülődés nem kampánymunka, mégis szoros kapcsolatban van a közelgő válasz­tásokkal. A számítógépek ugyanis a május nyolcadikai események névtelen segítői lesznek. A Terü­leti Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) miskolci géptermében tegnap és ma tartják az 1994. évi országgyűlési képviselői választások információs rendszerének megyei főpróbáját. Május 8-án ide gyűlnek majd a választási adatok a megye 13 egyéni választókörzetéből és innen jutnak tovább a BM választási bizottságának munkacsoportjához. Fotó: Laczó József A befogadás erkölcsi kérdés Göncz Árpád nyitotta meg a menekültügyi konferenciát Budapest (MTI) - A menekültek befo­? adása erkölcsi kötelesség, de segé- rezésük csak tüneti kezelés. Az igazi erkölcsi és politikai kötelesség, a haza elhagyására kényszerítő okok .meg­szüntetése - mondta Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn, Budapes­ten kezdődött nemzetközi menekültü­gyi konferencia megnyitóján. A Part­nership in Action elnevezésű három­napos tanácskozást az ENSjf Mene­kültügyi Főbiztossága és az Önkéntes Segélyszervezetek Nemzetközi Taná­csa (ICVA) szervezte. Göncz Ái-pád hangsúlyozta: a politi­kai munka elengedhetetlen a mene­kültkérdés rendezésében, mivel az érintettek elnyomó rendszerek vagy háborúk elől keresnek menedéket. Az államfő felhívta a figyelmet: a befogadó országoknak is szükségük van pénzügyi segítségre, hogy képe­sek legyenek a menekültek ellátá­sára. Magyarországon jelenleg 6 ezer menekült és 70 ezer menedé­kes tartózkodik, ami súlyos terhe­ket ró a magyar társadalomra. Ugyanakkor nem hallani olyan vé­leményeket, hogy a menekültek el­veszik a munkát, vagy nincs hely számukra - tette hozzá a köztársa­sági elnök. Göncz Árpád kiemelte a nem kormányzati szervek - az úgy­nevezett NGO-k - szerepét, ame­lyek humánusabban végzik munká­jukat, mint a hatóságok, és elsősor­ban ők tudják mozgósítani a helyi társadalmakat a menekültek meg­segítésére. A budapesti konferencián‘36 ország több mint 120 szervezetének képvi­selői vesznek részt, köztük humani­tárius, emberi jogi, vallási és gyer­mekvédő egyesületek delegáltjai. A Partnership in Action-kezdeménye- zés 1993-ban jött létre. Célja az, hogy koordinálja az ENSZ Mene­kültügyi Főbiztossága és az ICVA- ba tartozó NGO-k tevékenységét. Első tanácskozásukat Caracasban rendezték, majd Katmanduban, Tu­niszban, Bangkokban, és Addisz- Abebában tartottak hasonló eszme­cserét. Az európai földrész mostam regionális konferenciáján a mene­kültek védelméről, a válsághelyze­tekben nyújtott segítségről és a se­gélyezésről osztják meg tapasztala­taikat a résztvevők. Miskolc után Újhelyben és Ózdon Világszínvonalú műveseállomások létesülnek a megyében Miskolc (ÉM) - A hazai egészség­ügy egyik példaértékű privatizáció­jára tették fel a pontot a közelmúlt­ban, és ennek következményeként a National Medical Care (NMCj mul­tinacionális cég képviselői tegnap bejelentették: a miskolci nephroló­giai központot április 15-től saját tulajdonukban lévő műveseállo- másként és rangos nephrológiai ke­zelőként működtetik. A Megyeháza Szász-termében megtartott tájékoz­tatón Goldberger György, a világhí­rű cég kelet-európai képviseletének vezetője elismerően szólt a privati­záció korrekt lebonyolításáról, a cég miskolci fogadtatásáról. Szabó György, a megyei közgyűlés elnöke beszélt a privatizációs folya­mat részleteiről is, arról, hogy a döntést meglehetősen körültekintő, alapos munka előzte meg, amelybe bevonták az orvosokat, ápolónőket, sót a vesebetegek érdekvédelmi szervezetének véleményét sem hagyták figyelmen kívül. Meghív­tak a pályázatra minden jó referen­ciával rendelkező szakcéget, a leg­kedvezőbb feltételeket az NMC mu­tatta fel. így minden korábban fel­merült aggályt is sikerült eloszlatni a volt műveseállomás megvétele kö­rül. Ráadásul az eladási árat az ön- kormányzat vissza tudja forgatni a segítségre' ugyancsak rászoruló egészségügy lusebb-nagyobb bajai­nak orvoslására. A tájékoztatón részt vevő dr. Cons­tantine L. Hampers, az egyik alapí­tó, a társaság elnöke elmondta, hogy az NMC dializáló központjai­ból huszonöt év alatt világméretű hálózat fejlődött ki, és ez a folyamat ma is tart.. A miskolci nephrológiai központ te­hermentesítése érdekében 1995-re megépül a sátoraljaújhelyi és az óz­di állomás is. Az amerikai tulajdonú és üzemeltetésű miskolci egészsé­gügyi intézményben naponta négy műszakban 130 beteget kezelhet­nek.--------KOMMENTÁR-------­A gybombák Görömbölyi László Hiába minden figyelmeztetés, előzetes ígérgetés, aláírt, vagy csak szóban elfoga­dott megállapodás - a bombázás egyre na­gyobb erőkkel folyik. Nem, nem Boszniáról van most szó, saját hétköznapjainkról be­szélek, a szellemünk, az agyunk kíméletlen bombázásáról, amelynek még több mint egy hónapon át ki vagyunk téve. Óriáspla­kátok, reklámok és vitaműsorok, nagygyű­lésekről szóló tudósítások szorítanak most háttérbe minden mást, mi pedig'védtele­nül, egyre csökkenő ellenállással viseljük az ostromot. így van ez rendjén, a demokrácia együttjár ezzel a „kényelmetlenséggel”. Időnként vá­lasztani kell, mandátumot adni az ország vezetésére - s a döntőbírák mi vagyunk, vagy kétmillióan, választópolgá rok. A fele­lősségünk pedig kitartást kíván, a figyelem fenntartását, a nyilvánvalóan hamis han­gok kiszűrését a kórusok kavalkádjából. Mondok példát is, persze, csak pártsemle­gesen, nem a nyilatkozattevőre, csupán a jelenségre figyelve. Erkölcsi kötelességünk elmenni szavazni, hallottam számtalan­szor, s mondja ezt bárki is, egyetértek vele. A múltkor meg azt mondják nekem a rádi­óból: szavazni erkölcsi kötelessége minden­kinek, aki elégedetlen a kormán nyal. Hogy is van ez? Ha valaki mégis elégedett (en­gedjük meg most ezt a feltevést), akkor már nem is kötelessége szavazni? Más. Azt hallom, hogy felül kell vizsgálni az április elseje utáni privatizációkat. Mi­ért pont azokat? Talán azért., mert „ez a csir­kefogó banda az utolsó perceiben széthord­ja a nép vagyonát"? Ez ugyan lehet a felül­vizsgálni akaró indíttatása, de akkor mi­ért nem következetesebb: aki most képes er­re, az korábban is képes volt. Sőt, talán ér­demes lenne megnézni a ’89-’90-es, még a korábbi parlament által szabályozott pri­vatizációkat is... Vagy lehet, hogy a tisztes­ség és tisztaság általános tiszteleténél fon­tosabb egy jól hangzó, ellenfelekre árnyé­kot vető szólam? Megint más. Riadtan kapom fel a fejem: egymillió-kétszázötvenezer munkanélküli van Magyarországon - szól a politikus. Mert ennyi munkaképes korúnak nincs ál­lása. A nyilvántartott hat-kétszázezer mel­lett ott van a háromszázezer, aki kikerült a rendszerből, meg ott vannak azok, akik­nek sosem volt munkahelyük. Azt nem mondja, hogy az utóbbiakat a világon se­hol nem tekintik statisztikailag munkanél­külinek, de azt mondja, hogy munkahelye­ket kell (és fogunk!) teremteni. Azt megint nem mondja, hogy miből. Igen, erkölcsi kötelességünk, hogy elmen­jünk szavazni. S talán az is, hogy legyen figyelmünk a jelszavak, a reményteljes ígé­retek realitásának mérlegelésére. KSH: növekvő idegenforgalom Budapest (MTI) - Az év első két hónapjában több mint négymillió külföldi látogatott Ma­gyarországra, 9 százalékkal több, mint az elő­ző év azonos időszakában - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-t. A leg­többen a jugoszláv utódállamokból és Románi­ából érkeztek, e két országból jött a külföldi lá­togatók mintegy fele. Az év elején 1,5 millió alkalommal látogattak magyar állampolgárok külföldre, s ez 13 szá­zalékkal több mint a megelőző évben. Az oszt­rák, horvát, szlovén és román határszakaszo­kon csökkent a forgalom, a szerb határon azonban 130 százalékkal magasabb volt mint tavaly az első két hónapban. Kezelésen a világszínvonalon gépesített miskolci nephrológiai központban Fotó: Farkas Maya

Next

/
Oldalképek
Tartalom