Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-21 / 93. szám

1994» Április 21», Csütörtök Üzleti Randevú ÉSZAK-Magyarország 11 Alapítványi bál Miskolc (ÉM) - A Miskolci Böl­csész Egyesület Business School Szaka Alapítványi bált rendez má­jus 6-án 18 órától a lillafüredi Palo­taszállóban. A bál fővédnöke T. Asz­talos Ildikó, Miskolc megyei jogú város polgármestere, további véd­nökök: a Sikeresek a Tehetségekért Alapítvány és az Ifjú Üzletembere­kért Alapítvány. Közismert, hogy mindeddig nem sikerült államilag elismertetni a Miskolci Bölcsész Egyesületet, ezért nagy szükségük van minden anyagi és erkölcsi tá­mogatásra. Ennek reményében ren­dezik meg báljukat, melynek részt­vevői között örömmel üdvözölnék a város és a megye vállalkozóit. A be­lépőjegyek személyenként 1000 fo­rintba kerülnek, s ez a vacsora költ­ségét is tartalmazza. Jelentkezni: május 3-ig lehet a 359-273-as tele­fonszámon. Hannoveri vásár Hannover (MTI) - Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter ma Németországban részt vesz az 1994. évi Hannoveri Ipari Vásáron. Látogatása során találkozik a né­met gazdasági élet számos vezető személyiségével, megbeszélést foly­tat Otto Wiesheu bajor gazdasági és közlekedési államminiszterrel és Kajo Schommer szász gazdasági és munkaügyi államminiszterrel. La­torcai János a hannoveri vásáron megtekinti a központi magyar kiál­lítást, amelyen kiemelten szerepel­nek az ipari innováció üj termékei és a magyar műszaki fejlesztés leg­újabb eredményei. Délután a vásár üzleti központjában előadást tart a magyar kormány iparpolitikai fela­datairól és a gazdaság időszerű kér­déseiről. Már csak járadékból Budapest (MTI) - 1992-ben alig több mint 100 ezer, múlt évben már 312 ezer munkanélküli került ki a járadékellátásból. Többségük vi­szont továbbra is regisztrált mun­kanélküli maradt. A Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a járadék-jogosultságot kimerítők körülbelül 60 százaléka nyeri el az önkormányzatoknál az úgynevezett jövedelempótló támogatást. Ezek a munkanélküliek eleve fenntartják regisztrációjukat, kapcsolatukat a munkaügyi kirendeltségekkel, mi­vel ez feltétele a szociális ellátás­nak. A fennmaradó körülbelül 40 százalék egy része, bár nem nyeri el a jövedelempótló támogatást, mégis kéri nyilvántartását, elhelyezkedé­sének segítését. A 40 százalék kö­zött vannak akik inaktívvá válnak, nyugdíjazásukat kérik, a gyest vagy a gyedet veszik igényije és azok a munkanélküliek is, akik kikerülnek a regisztrációból. A regisztrációjukat megszüntetők között múlt évben felmérést végzett az Országos Munkaügyi Központ. A válaszok értékelése alapján megál­lapították, hogy a nyilvántartásból kikerülők 30 százaléka időközben elhelyezkedik. Az elhelyezkedők 75 százaléka állandó munkát talál, 10 százalékuk önálló vállalkozásba kezd, 15 százalékuk ideiglenes munkához jut. MGYOSZ elnökségi ülése Budapest (MTI) - A magyar ipar számára stratégiai jelentőségű, hogy a vállalkozók minél nagyobb számban vegyenek részt az orosz ál­lamadósság konvertálásában. Arról a konstrukcióról van szó, amely so­rán magyar cégek tulajdonrészt szerezhetnek orosz vállalatokban az államadósság fejében., A rendez­vényen rész vett Göncz Árpád köz- társasági elnök. A magyar menedzsment részvétele az oroszországi privatizációban az­zal az előnnyel is jár - hangsúlyozza a MGYOSZ -, hogy az együttműkö­dés során a volt szovjet tagköztársa­ságok egymás közötti kapcsolatfel­vétele is javítható. A keleti együttműködés lehetősége­it hangsúlyozta Göncz Árpád is, aki elmondta: keleti útjai során vendég­látói jelentős piaci lehetőségekkel ismertették meg. Üdvözölte a MGYOSZ törekvését, hogy az elve­szett keleti pozíciókat visszasze­rezze. Göncz Árpád hangsúlyozta, későbbi külföldi útjainál is számít arra, hogy delegációban részt vesz­nek majd a gyáriparosok szövetsé­gének üzletemberei. A szoftvergyártók fellépnek! Szükség van a jogtiszta szoftverek népszerűsítésére Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - M.M.) - A szoftve­rekkel kapcsolatos szerzői jogokat 1993 óta a magyar törvények is vé­dik. A szoftvergyártó cégek határo­zottan fellépnek azokkal szemben, akik „kalóz” szoftvereket használ­nak, vagy a legális példányokat ille­gálisan másolják. 1994. január 1-tól megindult a felkutatása a nem jog­tiszta szoftvereket alkalmazóknak. A szerzői jogok védelmének érdeké­ben szükség van a számítógépet használók felvilágosítására, a jog­tiszta szoftverek népszerűsítésére. Ebből a könnyűnek éppen nem ne­vezhető tevékenységből a Pro­fessziónál Miskolc Kereskedelmi és Szerviz Kft. is oroszlánrészt vállalt. Jen Istvánt, a cég ügyvezető igazga­tóját arra kértem, mondja el olvasó­inknak, hogy hogyan illeszkedik profiljukba ez irányú munkájuk. • Közel tízéves múlttal rendelkező vállalkozásunk számítástechnikai eszközök kereskedelmével és szer­vizelésével foglalkozik. Alaptevé­kenységünk a garanciális és garan­cián kívüli számítógépek, hálóza­tok, perifériák javítása, üzemelteté­se, új hálózatok kiépítése. Forgal­mazunk különböző árkategóriájú számítógépeket, részegységeket, perifériákat, nyomtatókat, kiegészí­tő egységeket, kellékeket és jogtisz­ta szoftvereket. Bemutatótermünkben a gépek és szoftverek megtekinthetők és kipró­bálhatók. Rendszeresen tartunk termékismertetőket az újdonságok­ról. Felhívnám a figyelmet a Micro­soft jelentős árengedményeket nyújtó akcióira, a MOLP-M-re, me­lyek segítenek a jogtiszta szoftverek beszerzésében, s amelyekről mun­katársaink készséggel adnak bő­vebb felvilágosítást a Kis-Hunyad u. 37. sz. alatti bemutatótermünk­ben. A Microsoft Open License Pack (MOLP) olyan közép- és nagyválla­latok számára készült „csomag”, mely egyszerre több száz szoftver vásárlása esetén igen jelentős áren­gedményre ad lehetőséget. A Micro­soft Open License Pack Maintenan­ce (MOLP-M) pedig egy „karban­tartó csomag”. Lényege hosszú távú szerződés nagy mennyiségű szoft­ver folyamatos verziókövetésére. Több, mint tíz éve folyamatosan építjük kapcsolatainkat a vezető számítástechnikai cégekkel, ezért ügyfeleink részére a legújabb infor­mációkat és a legkorszerűbb eszkö­zöket biztosítjuk. Ezt mutatja né­hány meglévő szerződésünk. Ä Pro­fessziónál Miskolc Kft. Hewlett- Packard Support Partner, Compaq társult viszonteladó, Albacomp he­lyi képviselő, Graphisoft szerződött viszonteladó (Apple Macintosh szá­mítógépeket forgalmazunk) Man­nesmann Tally márkaszerviz. Ügy­feleink között megtalálható az egy vagy néhány géppel rendelkező kis­vállalkozás és a több száz géppel dolgozó nagyvállalat, akiknek együttműködésére számítunk az il­legális szoftverek felhasználása el­leni munkánkban. □ Említette, hogy a Hewlett-Pac- kard-dal Support Partneri szerző­dést kötöttek. Mit jelent ez? • Az általunk forgalmazott számí­tástechnikai eszközök garanciális javítását saját szakembereink vég­zik. A hazai garancia törvények ér­telmében csak 15 napon túli javítás esetén vagyunk kötelesek csereké­szüléket adni partnereinknek, s súlytól függően az eszközöket be kell szállítani javítás céljából. Ezen a helyzeten kíván változtatni a Hewlett-Packard (HP) új számító­gépes-termék szervizelési szolgálta­tása, a Support Pack, amely egy ter­mékbe csomagolt szolgáltatás. Ha valaki vásárol egy HP-terméket, s egy hónapon belül vesz hozzá egy Support Packot, 3 évig garantált szervizszolgáltatásban lesz része: egy telefon az ügyfélszolgálatra, s 24 órán belül megjavított vagy cse­rekészülékkel folytathatja a mun­káját. A HP Support Pack tehát egy izgalmas, új, alacsony költségű szá­mítógépes-termék karbantartási szolgáltatás, amely gyors, kényel­mes és teljes biztonságot kínál. A HP-nak nehéz feladat lenne mind­ezt Budapestről megvalósítani, ezért kötött velünk szerződést, melynek értelmében nálunk meg­vásárolható és igénybe vehető a Support Pack. Szakembereink készséggel állnak az érdeklődők rendelkezésére. □ Megfelelőek ehhez a munkához a Professziónál Miskolc Kft. tárgyi- és személyi adottságai? • Szerénytelenség nélkül mondha­tom, hogy igen. Cégünknél 12 szak­ember dolgozik, mindenkinek felső­fokú végzettsége van. Miskolc bel­városában sajáttulajdonú ingatlan­nal rendelkezünk. A szervizes mun­katársaink saját gépkocsival, rádió- telefonnal vagy személyhívóval dol­goznak. A hibabejelentéseket 2-16 órán be­lül látjuk el. Jelentős raktárkészlet­tel rendelkezünk, ezért a hibák el­hárítása nem okoz nehézséget. Szervizünk alapterületét jelentősen megnöveltük, így áprilistól munka­társaink még jobb körülmények kö­zött dolgozhatnak. Élelmiszeripari privatizáció Budapest (MTI) - Továbbra is je­lentős az érdeklődés a magyar élel­miszeripari cégek iránt külföldön és belföldön egyaránt. Az ágazat tulaj­donváltásának eddigi kedvező ered­ményei azt mutatják, hogy a társa­ságok működőképességének fenn­tartásához és versenyképességének növeléséhez jelentősen hozzájárult az a megközelítően 2 milliárd dollár nagyságú külföldi tőke, mely az élelmiszeripari cégek értékesítésé­nek köszönhetően áramlott eddig az országba - nyilatkozta Raskó György, a Földművelésügyi Minisz­térium közigazgatási államtitkára az MTI munkatársának. A külföldi tulajdonosok eddig 6-700 millió dollárt fektettek a hazai élel­miszeripari cégekbe és további 400 millió dollár nagyságú fejlesztésre tettek ígéretet. Több ágazatban - a növényolaj-, édes-, dohány-, sör-, és cukoripar­ban - már befejeződött a privatizá­ció. Az elkövetkezendő néhány hó­napban jelentős változás várható a gabonaipari és a tejipari cégek tu­lajdonváltásában is, mivel az e két ágazathoz tartozó szinte vala­mennyi társaság értékesítésére pá­lyázati felhívást tettek közzé. Jelentős elmaradás van azonban a húsipar privatizációjában. Az ága­zat azonban a tőkebevonást követő­en sem tud majd korábbi méretei­ben továbbműködni. Az elmúlt években ugyanis jelentő­sen csökkent a hazai vágóállat mennyisége, és több mint ezer ma- gán-kisvágóhíd és olcsóbban dolgo­zó húsfeldolgozó üzem alakult meg. A kapacitásfelesleg és az általános forgótőkehiány miatt az elkövetke­zendő egy év alatt legalább három nagy húsipari céget kell bezárni. Ma még nem ismert, hogy melyek lesznek ezek a cégek, ám úgy tűnik, hogy reménytelen helyzetben van a szekszárdi, a Pest-Nógrád megyei és a miskolci húsipari társaság is. Mivel a gabonaipari cégek minde­gyike konszolidált, ezért a már most is nyereségesen működő társasá­gokhoz nem feltétlenül szükséges a külföldi tőke jelenléte. Ezért a gabo­naipari cégek többségét magyar be­fektetőknek, esetleg a tőzsdén ke­resztül hazai kisbefektetőknek kí­vánják értékesíteni. Az előbbire pél­da a Zalagabona Rt., melyet szövet­kezetekből álló konzorcium vásárolt meg, míg a tőzsdén keresztül kisbe­fektetőknek kívánják értékesíteni többek között a győri és a szolnoki cégek tulajdonának egy részét. Óriási az érdeklődés a tejipari vál­lalatok iránt is, ahol a külföldi tulaj­donossal lezárult privatizáció ked­vezően hatott a feldolgozásra és a tejtermelésre. Ezek a cégek ugyanis megszervezik a termelői hátteret, és a korábbinál fegyelmezettebben és megbízhatób­ban fizetnek a termelőknek. Valuták, más-más áron Miskolc (ÉM) - Tegnap Miskolc nyolc pénzintézményében a következő árfolyamokon adták, illetve vették a né­met márkát, az amerikai dollárt, az osztrák schillinget és a svájci frankot. (Az árfolyamok egy egységre vetítve fo­rintban) Vásárlási lehetőségek DM USD ATS CHF vétel eladás vétel eladás vétel eladás vétel eladás 1. Postabank 58,93 62,58 100,29 106,49 8,3730 8,8909 69,43 73,72 2. OTP 59,03 63,43 100,90 106,58 8,3764 8,8898 69,70 73,62 3. IBUSZ Bank 58,71 62,34 100,02 106,21 8,3505 8,8670 69,31 73,60 4. Budapest Bank 59,17 62,81 99,94 106,16 8,3791 8,8971 69,67 73,99 5. Kereskedelmi és Hitelbank 58,86 62,50 100,15 106,35 8,3634 8,8808 69,36 73,66 6. Konzumbank 58,85 62,49 100,42 106,64 8,3597 8,8767 69,42 73,72 7. Takarékbank 58,94 62,58 100,28 106,48 8,3778 8,8960 69,49 73,79 8. Magyar Hitelbank 58,92 62,56 100,29 106,50 8,3739 8,8919 69,43 73,73 Az EBRD közgyűléséről Szentpétervár (MTI) - Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankon (EBRD) be­lüli átszervezést és a költségek növekedésé­nek megállítását a bank közgyűlése egyönte­tűen támogatta - jelentette ki Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a bank éves közgyűlésén résztvevő magyar kül­döttség vezetője keddi értékelő nyilatkozatá­ban. Szapáry György a közgyűlésről beszá­molva elmondta: négy ponton is hangsúlyvál­tozás történt az EBRD tevékenységében, s ezt az összes érintett, így Magyarország is támo­gatta. Az EBRD nagyobb hangsúlyt kíván fek­tetni a helyi magánszektorra, különösen a kis- és közepes vállalkozások támogatására. En­nek meg kell találni viszont még a formáját. Az egyik forma az lehet, hogy az EBRD tőkét fektet a kereskedelmi bankokba és ezáltal szorgalmazza a kis- és középvállalkozások tá­mogatását az adott országokban. Ehhez az szükséges, hogy nagyobb szerepet kapjanak a bank helyi irodái, amelyekben helyi szakértő­ket alkalmaznának. Ezt szintén támogatták a közgyűlés vezetői — hangoztatta Szapáry. Elmondta azt is, hogy meg kell találni a módját annak, hogy a nem­zetközi kereskedelem finanszírozásában a bank nagyobb szerepet vállalhasson. Ennek egyik módja lehet, hogy a kereskedelmet fi­nanszírozó intézményekben esetleg a bank tő­két fektet be. Erre példaként említette, hogy a magyar küldöttség kérte: „szálljon be tőkével az EBRD az Exim-bankba”. Szapáry elmondta azt is, hogy a közgyűlés résztvevői fontosnak tartották a technikai se­gítség növelését. A magyar küldöttség külön kérte, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzenek a helyi szakértők alkalmazására, nemcsak Ma­gyarországon, hanem máshol is. Szapáry György közölte azt is, hogy kérte az EBRD-tól az infrastruktúrával kapcsolatos projektek tá­mogatását, mivel Magyarország központi fek­vésű, és tranzitországként fontos szerepet ját­szik a kelet-nyugati és az észak-déli kereske­delemben. Szapáry György végezetül kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy a választások után is változatlan marad Magyarországon a reformok iránti eltökéltség és a makroökonó- miai stabilitás fenntartása ugyanolyan központi célja lesz a gazdaságpolitikának, mint eddig. Adósságszolgálati mutatóink Budapest (MTI) - A külföldi adósságszolgá­lattal kapcsolatos mutatók a 80-as évek végé­hez nem rom attak, sőt kismértékben javul­tak. Az éves nettó kamatteher 1990-ben 1,4 milliárd dollár volt, a múlt esztendőben vi­szont 1,1 milliárd dollárra csökkent. Időköz­ben ugyan az esedékes tőketörlesztés 2,5 mil­liárd dollárról 3,3 milliárd dollárra emelke­dett, ennek ellenére az exporthoz viszonyított részaránya csökkent. Az áruexportot figyelembe véve az adósság- szolgálati ráta 1990-ben 62,7 százalék volt, a múlt esztendőben pedig 59,4 százalékot tett ki. Mindezt a Magyar Nemzet Bank legújabb kiadványa tartalmazza, amelyet éppen a vá­lasztási időszakra készítettek el. Bőd Péter Ákos, az MNB elnöke a kiadvánnyal kapcso­latban elmondta, hogy ilyen időszakban min­dig felerősödnek a kételkedő vélemények: he­lyes-e az adósságmenedzseléssel kapcsolatos eddigi magyar politika. Azért, hogy az ilyen jellegű vita szakszerűbbé válhasson, az MNB nyilvánosságra hozta az adósságállo­mánnyal, adósságszolgálati rátával kapcsola­tos adatokat. A tájékoztatás szerint a kamatszolgálati ráta — amely az áruexporthoz viszonyítja a kifize­tett nettókamat összegét - 1982-ben volt a leg­magasabb, amikor elérte a 23,1 százalékot. Ezt követően 1986-ban szintén újabb csúcs alakult ki, 23 százalékkal. 1990 óta, amikor 22,3 százalékot ért el a kamat és az áruexport viszonya, folyamatosan csökken a mutató. Ta­valy az áruexportnak csupán 14 százalékát tette ki a kifizetett nettókamat összege. Mind­ehhez persze azt is figyelembe kell venni, hogy az elmúlt években a dollárelszámolású áruex­port jelentősen megemelkedett. Míg a 80-as évek végén az éves kivitel csupán 4-5 milliárd dollárt tett ki, addig a tavalyi export már 8 milliárd dollár volt, a tavalyelőtti kivitel pedig meghaladta a 10 milliárd dollárt. Ez pedig azt jelenti, hogy bár az adósságszolgálati terhek nem csökkentek, a magyar gazdaság dollárki­termelőképessége lényegesen javult, és elihez viszonyítva kisebb terhet jelent a tőketörlesz­tés, illetve a kamatfizetés. Az adósságszolgá­lat abszolút összege 1988 óta folyamatosan emelkedik. A 80-as évek végén ez az összeg 3,3-3,4 milli­árd dollárt ért el, ami magába foglalta a lejáró hitelek törlesztését, valamint a fizetendő ka­matokat. 1990-ben az adósságszolgálat 3,9 milliárd dollárra emelkedett, a következő év­ben kissé csökkent, 3,8 milliárd dollár volt, majd tavalyelőtt 4,6, tavaly pedig 4,8 milliárd dollárt tett ki. j..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom