Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-20 / 92. szám
1994« Április 20.» Szerda Hírek - Tudósítások ESZAK-Magyarország 3 Boross Péter „ a hannoveri vásáron Hannover (MTI) - Kedden délután rövid, a tervek szerint ma délben befejeződő látogatásra Hannoverbe érkezett Boross Péter miniszterelnök, aki Helmut Kohl német kancellárral együtt megnyitja a világ legnagyobb ipari bemutatóját, „a technika olimpiáját”. Két napra rá - április 21-én - Helmut Kohl lesz Budapest vendége. Boross Péter utoljára március elején járt hivatalos bemutatkozó látogatáson Bonnban. A magyar kormányfő abból az alkalomból vesz részt a hannoveri ipari vásár megnyitóján, hogy 1994- ben - volt szocialista országok közül elsőként - Magyarország a vásár úgynevezett partnerországa, azaz az idén a magyar gazdaság és ipar teljesítményére irányul megkülönböztetett figyelem. Tavaly az Európai Unió, azt megelőzően Franciaország volt a hannoveri vásár partnerországa, illetve partnerrégiója. Az egy hétig tartó bemutatóra hatvan ország közel hétezer vállalata jelentkezett, Magyarországról 118 cég és intézmény. Magyarország a hannoveri díszven- dégi státusra a legfontosabb, a re- cesszión túljutni látszó gazdaságikereskedelmi partnernél tett szert: a német tőkebefektetés Magyarországon másfél milliárd dollárra rúg, az elmúlt évi magyar export 26 százaléka került Németországba. A magyar ipari teljesítmény megméretését szakmai előadások és kulturális rendezvények körítik. Rendeznek magyar filmnapokat, amelyre ide váiják Szabó István Oscar-díjas rendezőt, fellépnek magyarországi együttesek, kiállítás nyílik a magyar popart négy évtizedéről. Magyar—lett alapszerződés Helsinki (MTI) - Jávorszky Béla, a Magyar Köztársaság, és Anna Zigu- re, a Lett Köztársaság helsinki nagykövete kedden kicserélte a két ország közötti alapszerződést megerősítő okiratokat, s ezáltal a szerződés hatályba lépett. A baráti kapcsolótok és együttműködés alapjairól szóló szerződést Rigában 1992. augusztus 7-én írták alá. A mostani ünnepélyes aktusra a helsinki lett nagykövetségen került sor. Fiatal politikusok Amerikából Győr (MTI) - Befejezte tizenkét napos magyarországi látogatását a fiatal amerikai politikusok nyolctagú delegációja. A Fiatal Politikai Vezetők Amerikai Tanácsának (ACYPL) küldöttségében megegyező arányban voltak demokrata és republikánus politikusok. A vendégek találkoztak a parlamenti pártok képviselőivel, ismerkedtek a magyar politikai szokásokkal, tájékozódtak a magyar kultúráról, tradíciókról. A látogatás utolsó napjait Győr-Mo- son-Sopron megyében töltötték. Keddi sajtótájékoztatójukon Győrött elismeréssel szóltak magyarországi tapasztalataikról. A látottak meggyőzték őket arról, hogy Magyarország egyenletes, felfelé ívelő pályán fejlődik tovább - jelentették ki. Rácz Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal Ifjúsági Koordinációs Titkárságának kormányfőtanácsadója a vendéglátók nevében elmondta: 1988 óta évente érkezik amerikai, s utazik ki fiatal magyar politikusokból álló küldöttség a cserekapcsolat keretében. Városavató ünnepség Tótkomlós (MTI) - Városavató ünnepségsorozatot rendez a hét végén a nemrégiben városi rangot nyert Tótkomlós. Április 22-én, pénteken nemzetiségi nappal kezdődik az ünnepség: ekkor adják át a szlovák emlékházat, a könyvtárban helyi alkotók tárlata nyílik, a művelődési központban pedig az újdonsült város szlovák általános iskolájának „Harmónia” művészeti csoportja tart előadást. Április 23-án, szombaton délelőtt - akárcsak másnap - hintójárat viszi az érdeklődőket a tanyamúzeumba. Április 24-én, vasárnap ünnepi istentisztelettel és szentmisével kezdődik, az evangélikus egyház szeretetotthonának alapkő-letételével folytatódik, s a városavató központi ünnepéllyel fejeződik be a rendezvénysorozat. „Parlamenti párt leszünk...” Tegnap Izsófalván és Ózdon járt Pozsgay Imre, az NDSZ elnöke Fotó: Foilán László Ózd (ÉM - FJ) - Tegnap délután tartotta megyei kampánynyitó nagygyűlését a Nemzeti Demokrata Szövetség (NDSZ) Ózdon. Az NDSZ választási felhívását, programját Pozsgay Imre, a párt országos elnöke ismertette az ózdi közönséggel. A párt - amennyiben bekerül a törvényhozásba - új menetrendet javasol az országgyűlésnek, amely első helyre teszi a gazdaság- politika megváltoztatását. Az NDSZ szerint Magyarországon megvannak a feltételei a gazdasági fellendülésnek, megfelelő szakértelemmel, kellő politikai bátorsággal meg lehet változtatni a jelenlegi negatív irányt. Ilyesmiről azonban csak az beszéljen - vélte az elnök -, aki azt is megmondja, hogyan? - Mi azt mondjuk, három nagy erőforrás van a kezünk ügyében, amelyet feltétlenül ki lehet, ki kell(!) használni. Az egyik a magyar ember, aki képességeivel, tudásával, tehetségével világszerte joggal vívott ki elismeréseket. Persze ehhez tőkét is kell adagolni. Ezt a tőkét mi abban a kiáramló négy-öt milliárd dollárban látjuk, ami a külső államadósság szolgáltatásaként elhagyja az országot. Ahelyett, hogy belső fel- használásával a fellendülést szolgálná... Ennek visszafordítása lehetséges, csak meg kell szüntetni azokat az érdekeket, amelyek ezekhez az adósságokhoz kötődnek. A harmadik nagy erőforrás az államháztartás reformjában »rejlik. Egy rosszul működő, túlcentralizált és negyven éve változatlan állam gazdasági szerkezetét kell megváltoztatni, amely szabadabbá teszi a cselekvést, nem vonja össze egyetlen gigászi kasszába a megtermelt jövedelmek háromnegyed részét, hogy egy újraelosztásos fői-mában, mintegy kegyet gyakorolva adja azt vissza a felhasználónak. A munkanélküliség felszámolására foglalkoztatás-politikai programot csatolnak a nemzeti demokraták, a külföldi tőke és az államadósság kezelésére diplomáciai programot javasolnak, az állami költségvetés reformjához pedig egy szakszerű pénzügyi tervet tudnak nyújtani. Választási esélyeikről szólva Pozsgay Imre elmondta: „Dacára ennek áz átkos és gyötrelmes cédulázási rendszernek (amelyben vagy a lelkek vására és a pénz működik, vagy a megfélemlítés) mi egy teljesen eszköztelen, kizárólag társadalmi támogatásra támaszkodó pártként elég jelesen szerepeltünk a területi listákon, így talán nem túlzott önbizalom kijelentenem: parlamenti párt leszűrik.” Genscher budapesti programja Budapest (MTI) - Horn Gyulával, az MSZP elnökével és Kuncze Gáborral, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltjével találkozott kedden a délelőtti órákban az Országházban Hans-Dietrich Genscher. Németország nyugalmazott külügyminisztere és volt alkancelláija, aki a Német Utazási Irodák Budapesten rendezett kongresszusának megnyitójára érkezett a magyar fővárosba. A két egykori külügyminiszter megbeszélésén - mint arról Horn Gyula az MTI munkatársát tájékoztatta- Hans-Dietrich Genscher a közelgő magyar választások esélyeiről, az ország gazdasági és szociális helyzetéről valamint az új parlamentre és kormányra váró örökség felől érdeklődött. Horn Gyula a háromnegyedórás találkozó során nyomatékosan kérte, hogy a Nyugat az eddigieknél hatékonyabban támogassa- hitelekkel, befektetésekkel - a magyar átalakulást. Hans-Dietrich Genschert nagyon érdekelte Magyarország viszonya szomszédaihoz, és egyetértett azzal a törekvéssel, hogy hazánk olyan alapszerződést kössön a szomszéd országokkal, amely tartalmazná a határok sérthetetlenségét és a kisebbségek jogainak érvényesítését. Szóba kerültek az oroszországi fejlemények és Kis-Jugoszlávia helyzetének romlása is, majd a két politikus azzal búcsúzott egymástól, hogy júniusban, Innsbruckban találkoznak, ahol mindketten beszédet mondanak az Európa-napokon. A német liberális politikus és a szabaddemokraták - Kuncze Gábor, Szent-Iványi István külügyekkel foglalkozó ügyvivő és Tóth Ándrás külügyi titkár - találkozóján a magyar belpolitikai helyzetről, a választási esélyekről és hazánk európai integrációjáról volt szó. A megbeszélést követő rövid sajtó- tájékoztatón Kuncze Gábor elmondta: a német vendég kérdéseket tett fel, ám nem foglalt állást a magyar belpolitikával kapcsolatosan. Az európai integrációt, a magyar külpolitikát illetően a szabaddemokraták úgy vélekedtek, hogy az esetleges kormányváltás a külpolitikai prioritásokat illetően nem jelent majd változást, és egy új kormány is biztosítani tudja Magyarország politikai és gazdaság stabilitását. Genscher helyeselte, hogy Magyar- ország beadta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, és kifejtette, hogy az átmeneti időszakban a kül- és a biztonságpolitika terén lát lehetőséget a kapcsolatok szorosabbra fűzésére. Szólt arról is, hogy a visegrádi országok felvételére - tekintettel az országok eltérő fejlettségére - egyenként nagyobb esély van, ám ezeknek az államoknak célszerű együttműködniük. Több pénzt és szélesebb jogokat az önkormányzatoknak Budapest (ISB - FIM) - A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének nem feladata, nagy a hamarosan sorra kerülő országgyűlési választásokon egyes pártokat, vagy személyeket támogasson, abban azonban érdekelt, hogy az új parlament fogékonyabb legyen az ónkormányzati igényekre, és képes legyen befelezni az önkormányzatiság Kiépítésének megkezdett folyamatát - mondta keddi sajtótájékoztatóján Köllner Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÓSZ) főtitkára. Nagyobb megrázkódtatás nélkül jutottak el a települések szerveződései a tanácsrendszerből az önkormányzatokig, és a működés folyamatosságát is sikerült biztosítani - hangzott el az elmúlt négy év értékeléseként. Ez azért is nagy érdem — mondta Köllner Ferenc —, mert az önkormányzatok anyagi mozgástere nem csak hogy rosszabbodott, de a korábbi éveknél még kiszámíthatatlanabbá is vált. 1994-ben mintegy 130 milliárd forinttal kellett volna többet kapniuk a településeknek ahhoz, hogy a négy évvel ezelőtti pénzügyi kondíciók között működhessenek. A helyzetet még súlyosbítja, hogy az önkormányzat működési területe, feladatai kibő- vültek, s ezen többletterhek elvégzésére nem kapták meg a fedezetet - hallhattuk a főtitkártól. A szerdai közgyűlés dönt majd az elnökség jövőbeni terveit tartalmazó állásfoglalásáról. Ez többek között tartalmazza azt az igényt, hogy kiszámítható legyen a munkamegosztás a kormányzati és a települési szint között, hogy az alkotmányos jogok érvényesítéséhez szükséges anyagi feltételeket a kormányzat biztosítsa, hiszen azok megvalósulásáért a mindenkori kormány kell, hogy a politikai felelősséget viselje. Az önkormányzati érdekszövetség úgy véli, hogy az elmúlt évek jogalkotása az önkormányzati jogok szűkítésének szándékát jelzik. Ezért fontos, hogy a következő parlament meghozza azokat a törvényeket, amelyek a kézi vezérlés lehetőségét egyértelműen kizáiják. Szükség volna a helyi népszavazást - az Alkotmánybírósági döntés után - végre újra szabályozni, mert amíg ezzel a polgárok nem élhetnek, addig nincsenek abban a helyzetben, hogy közösségi jogaikat gyakorolhassák. Ebben az évben lejár az önkormányzati képviselők mandátuma, de a rendezetlen helyzet miatt nem tudni pontosan, hogy mikor kell megtartani a következő, önkormányzati választásokat - vélekedett a TÖOSZ főtitkára. Még az is előfordulhat - mondta -, hogy ha a májusi parlamenti választásokat követően az új kormány bármi okból nem alakulna meg, úgy az önkormányzati választásokat szabályozó törvény sem születhetne meg. Közvetíenül hasznosítható eredmények Budapest (ISB) - Magyarország két évvel ezelőtt csatlakozott az EUREKA néven ismertté vált nemzetközi szervezethez. A kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szerveződésnek 21 nyugat-, illetve közép-európai ország a tagja. Azzal a nem titkolt céllal egyesítették erőiket, hogy ellensúlyozzák az amerikai és a japán technológia előretörését Európában. A szervezet április 21-22-én Budapesten tart konferenciát. A partnerkereső konferencia célja, hogy elősegítse korszerű energia- technológiai programok kidolgozását. A kétoldalú szerződések révén hazánknak is lehetősége nyílik bekapcsolódni a nyugat-európai kutatásokba. A tervezett témák között szerepel a szénből, a biomasszából, a hulladékból nyert energia és a geotermikus energia felhasználása. Mint Poós Miklós, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Energiastratégiai Főosztályának helyettes vezetője elmondta, ezek ugyan még nem tekinthetők környezetbarát eljárásoknak, de mindenesetre kevésbé károsítják a természetet, mint a hagyományos technológiák. Az EUREKA-programokban - a kutató intézeteken, az iparvállalatokon és az egyetemeken kívül - egyre nagyobb számban vesznek részt kis- és középvállalkozások. A technológiai fejlesztések megvalósításához szükséges összegeket részben maguk a felhasználó vállalatok, részben pedig az egyes államok fedezik. Száz kilométer út épül a kerekezőknek Pásztor Zoltán Budapest (ISB) - Majdnem száz kilométer kerékpárút építése kezdődhet meg az idén hazánkban. Eire a célra az idei első féléves pályázatok alapján 225 millió forintot szavazott meg az Útalap felosztását végző tárcaközi bizottság - tudtuk meg a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban. Kerékpárút építéséhez a nemrégiben kihirdetett pályázati eredmény szerint 6 település kap támogatást Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: Tiszabá- bolna, Sajószentpéter, Riese, Megyaszó, Ci- gánd és Bükkábrány. Megyénkből egyébként 12 önkormányzat igényelt támogatást a központi keretből, tehát a kérelmek felét utasította el a szákbizottság. A pályázatok rangsorolásánál - a közlekedési minisztérium illetékesétől kapott tájékoztatás szerint - kiemelt figyelmet fordítottak például a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatásának elősegítésére, a kisjövedelmű községek pályázataira, a közlekedésbiztonságra és a környezetvédelmi szempontokra. A ke- rékpárút-építésre benyújtott pályázatok elbírálásakor a bizottság kerékpáros szakértői testület véleményére is támaszkodott, amely csoport a kerékpárosok társadalmi és érdek- védelmi szervezeteit, az idegenforgalmat, az egészségvédelmet es a sportot képviselő szakértőkből állt. Az Útalap az építési költségeknek átlagosan az 57 százalékát fedezi, a többi pénzt a pályázatot benyújtó önkormányzatnak keU előteremtenie. Gál Mariától, a közlekedési tárca közúti főosztályának munkatársától megtudtuk, hogy tavaly elkészült az országos kerékpárút-fejlesz- tési terv, amely - megvalósulása esetén - több ezer kilométeren könnyítené meg a kerekezők közlekedését. A közlekedési minisztérium egyébként - a kialakult gyakorlatnak megfelelően - az év második félévében is pályázatot ír ki az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó közúthálózat és a kerékpárutak fejlesztésének, építésének támogatására. Személyi változás a Magyar Suzuki Rt. élén Esztergom (MTI) - A többi között személyi változásokról is döntött az esztergomi székhelyű Magyar Suzuki Rt. az elmúlt héten megrendezett harmadik évi rendes közgyűlésén. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a részvénytársaság 1993. évi mérlegét, megszavazta az idei tervet, és megválasztotta az igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság tagjait. A Magyar Suzuki Rt. vezérigazgatója Lepsényi István helyett Shinohara Akira, az eddigi vezérigazgató-helyettes lett. A nyolctagú igazgatótanács akkor válik teljessé, ha a már kinevezett öt fő kiegészül a magyar részvényes, az Autókonszem Rt. által delegált három személlyel. A magyar jelöltek véglegesítése a hivatalos ügyrend szerinti eljárás alapján történik meg. Shinohara Akira, a vállalat új vezetője az MTI-nek elmondta: a részvényesek minden bizonnyal azért döntöttek a menedzsment átalakítása mellett, mert a cég egy fejlődési szakasz végére jutott, s az új feladatok - az export növelése és a minőségjavítása - új emberekkel könnyebben hajthatók végre. A vezérigazgató nem tervez jelentősebb átalakításokat a vállalat belső szervezetében, amelynek kialakításában egyébként ő maga is részt vett. Ebben az évben a Magyar Suzuki Rt. 29 ezer gépkocsit szándékozik gyártani és eladni, ami több mint kétszerese a tavalyi termelésnek. Shinohara Akira közölte: mindent megtesz nemcsak a Suzuki, hanem a magyar ipái- fejlődéséért is. Lepsényi István az MTI érdeklődésére elmondta: tavaly a vállalat jelentős tőkeemelést hajtott végre, hogy visszafizethesse a beruházás jenben felvett s egyre nagyobb terhet jelentő hiteleit. A tőkeemelés következtében a magyar tulajdoni rész jelentősen csökkent, illetve a japán részesedés (Suzuki és Itochu) meghatározóvá vált. Ilyen esetben a világon mindenütt természetes, hogy a többségi tulajdonos saját kezébe veszi a cég vezetését. Magyar tanácselnöke van Kárpátaljának Ungvár (MTI) — Mostantól kezdve magyar nemzetiségű képviselő irányítja a megyei tanács munkáját Kárpátalján. C'zurkó János eddigi tanácselnök-helyettest bízták meg ugyanis az elnöki teendők ellátásával, mivel elődjét, Dmitro Dorcsinecet a megyei belügyi főosztály vezetőjévé nevezték ki. Ily módon most már nem csak két járásban - a beregszásziban és az ungváriban -, hanem megyei szinten is magyar nemzetiségű a tanácselnök, amire az utóbbi fél évszázadban nemigen volt példa Kárpátalján.
