Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-18 / 90. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994» Április 18«, Hétfő-----------------APROPÓ----------------I nvitation Dobos Klára Fessük pirosra a várost! A szín(izet) egy ér- telműen kulturális, bár a kifejezést valószínűleg a Kolumbusz Kristóf felfedezte amerikaiak sem értették volna. Pedig echte amerikai. Azt jelenti, hogy menjünk szórakozni. És azért ilyen „amerikaiul”, mert Amerikai estre várnak bennünket a miskolci szimfonikusok: ma fél nyolctól a színházban Gershwin- és Grofé-műveket szólaltatnak meg Vasady-Balogh Lajos vezényletével. Persze a piros városhoz a kék rapszódia dukálna, de most az F-dúr zongoraverseny után „be kell érnünk” egy kis párizsi sétával. Nem konkrét helyekre invitálnak a zenészek (bár szokás a darabot megmagyarázni) csak a hangulatát próbálják nekünk visszaadni. „Egy amerikai benyomásait igyekeztem visszaadni, amint Párizsban jár-kel, az utca zaját hallja, a francia légkört érzi - írta Gershwin. -Ez a rapszódia csak általános impresszionista értelemben véve programzene, mindenki saját képzelőtehetsége szerint magyarázhatja.” Hangulatukban hasonlóak Ferde Grófé darabjai is.(Ó végezte egyébként a Kék rapszódia hangszerelését. Arról szól a fáma, hogy az utolsó percben, laponként kapta a kompozíciót. És érdekes, hogy nem egyes hangszereket jelölt meg, hanem zenészek nevét írta a papírra, olyan jól ismerte a zenekar tagjait. Történt mindez 1924-ben.) Viszont Grand Canyon szvitjében talán közelebb vagy unka Canyonhoz, minta Gersh- win-műben Párizshoz. Sokkal inkább érezzük, hogy a lópaták a Canyonban kopognak, mint hogy az autódudák a francia fővárosban szólnak. Sokat töprengtem már azon, nem lehetne-e Gershwin darabjának címe: Egy párizsi Amerikában?! Gershwin is meg Grófé is a komolyzene könnyebb műfajába soroltatnak. Am a „könnyebbségre” a miskolci zenekar tagjai is rácáfoltak. A szombati próba szünetében ugyanis elég sokan maradtak a teremben, hogy újra és újra nekiugorjanak egy-egy komplikáltabb résznek. Hogy ha már egyszer pirosra festjük a várost, semmiképp’ ne legyen foltos...-----------------TÁRLAT-----------------É pületek a Kós-házban Miskolc (ÉM) - A századforduló építészete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében címmel nyílt kiállítás a Kós-házban az elmúlt pénteken. Ennek előzménye, hogy az Építéstudományi Egyesület felhívást intézett a megyei és városi önkormányzatokhoz a századforduló építészetét bemutató vándorkiállításhoz való csatlakozásra. A tervek szerint az egyes megyék kiállítási anyaga a megyéken belül és a megyeszékhelyek között vándorolva fokozatosan kibővülne egy 1996-ban megnyíló országos kiállítássá. A századforduló megjelölés a kiegyezéstől a Trianonig tartó történelmi időszakot jelenti. Az egyes épületek, épületegyüttesek korabeli fényképei, eredeti tervrajzai és a mai állapotot tükröző fotói kerültek egymás mellé a kiállításon, minősítve és dokumentálva évszázadunk értékmegőrző vagy éppenséggel értékromboló törekvéseit. Miskolc - Széchenyi utca a Weidlich palotával Fotó: ÉM-repró Végvári vitézek és vállalkozók A sziklaszirtre épült Boldogkő vára Boldogkőváralja (ÉM - FG) „Sokszor és sokadszor tesszük fel azt a kérdést, mit hagytak ránk a századok” - kérdezte ismét a boldogkői vár új kiállításainak megnyitóján Hazag Mihály, a megyei önkormányzat főmunkatársa. Nehezen tudnánk válaszolni. Már az is hosszú felsorolás lenne, hogy hány és hány történelmi esemény, jeles személyiség vagy éppen csak egyszerű közkatona, végvári vitéz kötődött ehhez a helyhez. Mindenképpen meg kellene emlékezni a Tomaj nemzetségről, Aba Amadé nádorról, Drugeth Vilmosról, a Czu- dar családról, Brankovics Györgyről, a Szapolyaiakról, Szelepcsényi György esztergomi érsekről, a Péchy családról... És még fel sem soroltuk a vár összes birtokosát. De azt is érdekes lenne felidézni, miként verethetett itt hamis pénzeket a Bebek család, vagy mit prédikált a vár falai között Dévay Bíró Mátyás, kik hallgatták Martinuzzi Fráter György igehirdetését, mint múlatta az időt ezen a helyen a többi végvári vitéz társaságában Balassi Bálint. És mert a feljegyzések szerint a költő itt írta Borivóknak való című versét, legalább néhány strófát kellene idéznünk a költeményből. De ha már Balassival a „gyönyörű időről” szólunk, nem feledkezhetünk meg a környék természeti szépségeiről: az Őrhegyről, a Cserákról, a Tóhegyről, a Magoskáról, no meg a körülbelül 15 millió éves megkövült tengeri csigáról..'. Az évszázadok, évezredek emlékeit őrző vár most már nem csak megmaradt falaival, töredékében is fenséges bástyáival idézi a múltat, hanem az elmúlt hétvégén megnyílt kiállításaival szintén ezt szolgálja. De a múltba néző tárlatok a jövőnek készülnek. Az 1996-os világkiállítási rendezvényekhez csatlakozva a vár jelenlegi bérlője, Hámori Imre segítőtársaival 2000-ig szóló programtervet készített. A fiatal vállalkozó néhány évvel ezelőtt költözött vissza családjával szülőfalujába, Boldogkőváraljára. Először, 1991-től még a Borsod Tou- risttól vette bérbe a falu fölé magasodó várat. A fedett palotaszámy- ban akkor turistaszálló működött. A szép környezet, a történelmi levegő ellenére sem volt igazán kényelmes ez a szállás. Mint mondja, rengeteg gond volt a vízzel, hidegek, nyirkosak voltak a hálóhelyiségek. Amikor.a Országos Kincstár Vagyonkezelő Szervezethez került a vár, meg is szűnt a szálló. Sőt, ’93 tavaszán úgy kezdődött meg a turistaszezon, hogy a vár zárva volt. Hámori Imre családtagjaival együtt ekkor már saját fogadóját építette a faluban, de ennek ellenére, vagy éppen ezért megkereste a Vagyonkezelő Szervezetet, hogy újra üzemeltethesse a várat. Mint lokálpatriótát is zavarta, hogy szeme láttára pusztul a környék és a falu legjelentősebb nevezetessége, de vállalkozóként sem nézhette, hogy a kirándulók elkerülik a falut, nem jönnek ide, ha nem látogatható a vár. Hogy legyen miért ide jönni, megköttetett a bérleti szerződés, sőt hogy tartalmas legyen a boldogkői kirándulás, szakemberek segítségével négy kiállítást rendezett be a turistaszálló illetve az egykori lovarda helyén a vár bérlője. Újra láthatjuk Múlt és jövő... Boros István pedagógus-képzőművész szoborkiállítását, Czéh Károly magángyűjtő számtalan ritkaságot, eredeti dokumentumot tartalmazó posta- és kommunikációtörténeti bemutatóját, Hubai László ásványgyűjteményét és a Hadtörténeti Múzeum történészei által berendezett Középkori várakról című kiállítást. Mindezeken kívül más rendezvények is lesznek Boldogkő várában. Július 23-án és 24-én citerazeneka- rok, pávakörök mutatkoznak be, lesz kirakodóvásár, ökörsütés, tárogatóverseny, a nyíregyházi Mandala Színház előadásában vár falai között megelevenedik Kőmíves Kelemen története. Balassi Bálintra emlékezve szavalóversenyt rendeznek a községben. Az 1996-os expóig, illetve 2000-ig kidolgozott programmal csatlakoznak a környező községek (Mád, Tállya, Golop, Monok, Rátka) világkiállítási terveihez. Amiről pedig még nem tudunk: a vár felújítása. Feltétlenül szükség lenne az állagmegóvásra, ehhez pedig pénz kell és nem is kevés. De erre a belépőjegyekből nem telik... Cseréptörést nem vállal(hat)unk Világnapi beszélgetés műemlékeink jelenlegi helyzetéről A rudabányai műemléktemplom Fotók: Dobos Klára Rudabánya, Miskolc (EM - DK) Elég „törmelékes” manapság a műemlékvédelem. Ez természetesen megyénket is erősen érinti, hiszen hatszáz fölött van a műemlékjellegú vagy faluképi, városképi jelentőségű épületek száma, ebből 154 komoly műemlék. Ezek között sok a kastély, a vár, s még nem igazán tisztultak ki a tulajdonviszonyok, a helyi önkormányzatoknak pedig nem nagyon van pénzük a felújításra. Három épület (a kékedi, a pácini kastély és a Diósgyőri vár) nem adv ható tó állami kezelésből, de ezeknek sincs könnyebb soruk, hiszen - bár nem túl régen lettek felújítva — a kékedi kastély megint beázott, a pácini falazat rothad, a vár meg régóta felújításra vár. De a múzeumnak egy fillérje sincs erre... * Valahogy viszont meg kell oldani... A rudabányai templom az 1300-as években épült. Az ember nem is gondolná, hogy a szépnek egyáltalán nem mondható faluban ilyen gyöngyszem található. S éppen felújítás alatt. A harangtorony már tavaly nyár óta eredeti szépségében látható,, s belülről a templom is teljesen újjávarázsolt. Most végzik a külső javításokat. Utoljára 73-75 között az Országos Műemlékügyi Felügyelőség hozta helyre az épületet. Feltárták az ősi freskó egy részletét, restaurálták az 1738-ban készült kazettákat is. Am most a gyülekezet kezdeményezte, finanszírozza és nagyrészt kivitelezi a felújítást. Természetesen múemlékvé- delmis szakember felügyeletével. De ez akkor is furcsa egy kicsit... * Tényleg furcsa? - teszem fel a kérdést Olajos Csaba területi főépítésznek, aki a megyében sok épület felújítását irányította. • Ez így nagyon jó. A műemlékvédelem hosszú ideig fetisizálva volt, pedig ha valaki tud vakolni meg meszelni, az tud felújítani is. Általában a műemléképületek sem kívánnak több tudást, mint egy parasztház. De azért kell a szaikmai felügyelet... A pénz pont ilyen természetes. Hiszen itt két dolog kapcsolódik egymáshoz: hogy műemlék, az a minőségét jelenti, de ezen túl funkcionáló épület is, amit pedig a híveknek, az egyháznak fenn kell tartani. Persze azt sem szabad hagyni, hogy a műemlékek tulajdonosai belerokkanjanak a fenntartásba. De ha jobban odafigyelnek az épületükre, ha időben visszatolják a tólazult cserepet, akkor nem ázik be a tető, nem kezdenek dohosodni a falak... □ A múltban talán jobban átlátható volt a műemlékvédelem... • A műemlékvédelem komplex feladat. Nem csak a szakembereknek kell hogy fontos legyen, hanem olyan közeget kell teremteni, amelyben mindenkinek fontos. A megyében ez sikerült, ami jelentős helyreállításokat eredményezett, gondoljunk akár csak a szerencsi vagy pataki várakra. A mecénás az állam volt. De a települések is kezdték felfedezni saját értékeiket,mintegy harminc tájházat alakítottak tó. A megyei tájházakról egyébként májusban - kicsit a mai, műemlék- védelmi világnaphoz kötődően - rendez a múzeum egy konferenciát. □ Készülőben a műemlékvédelmi törvény. Ezzel együtt mi változott ezen a területen? • Igen, nagyon nagy dolog, hogy lesz műemlékvédelmi törvényünk. Eddig csak építési törvény volt, aminek egyes részei a műemlékvédelemről szóltak. A legnagyobb változás talán, hogy az anyagi forrásokat most nehezebb megtalálni. Csak persze itt az idővel való versenyfutás is megjelenik, hiszen az épületek romlanak. Viszont a falvakban a régi házakat már kevésbé mondják „ócskának”, fehérre meszelik, vendégszobát alakítanak tó benne, és ez terjed... A műemlékvédelem rendszerét a tulajdonváltás, a szervezeti változás igencsak megbolygatta, úgyhogy most ilyen általános feladatunk van, újra fel kell állnunk, újra kell értékelni a dolgainkat. Europe at School Miskolc (ÉM) - Az Európa Tanács, Európa Közösség és az Európai Kulturális Alapítvány által meghirdetett Europe at School nemzetközi diákverseny 1993. évi magyarországi győzteseinek képzőművészeti alkotásaiból nyílik kiállítás ma, hétfőn délután fél egykor az Avasi Gimnáziumban, melyet Lukáts Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, a Europe at School Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke nyit meg. Köszöntőt mond Mrs. Margarida Belard, a Centre for European Education igazgatója és Takács Márta igazgató, a kiállítás házigazdája. A kiállítást a Europe at School Magyar Nemzeti Bizottsága és az Észak- Magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ szervezte. Megtekinthető május 17-ig. Emlékünnepség Izsófalva (ÉM) - A finn Téli Háború 55. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendeznek az izsó- falvi általános iskolában április 19- én, kedden délután 3 órától. Az ünnepélyen kerül sor a Téli Háború emlékére rendezett vetélkedő díjkiosztására. Ünnepi köszöntőt mond Pozsgay Imre, a Magyar-Finn Társaság elnöke. Angol bemutató Miskolc (ÉM) - Angol nyelvi bemutatót tartanak,a miskolci Bársony János Utcai Általános Iskolában április 21-én, csütörtökön reggel háromnegyed 9-től a 2. osztályban, másnap ugyanabban az időpontban az első osztályban. A bemutató tanítással kapcsolatban a 355-471-es telefonszámon lehet érdeklődni. Beiratkozás Miskolc (ÉM) - A 32. Számú Ady Endre Általános Iskola (3532 Miskolc, Miklós u. 13.) április 18-án, délután 3 órától felvételit tart a rajz tagozatra jelentkező gyermekek számára. A leendő elsősök vigyék magukkal legkedvesebb munkáikat és rajzfelszerelésüket is. A következő tanévben a rajz tagozatos diákok a Romankovics-féle anyanyelvi képzés mellett két testnevelés plusz két mozgásmúvészeti órán vesznek részt, a Zsolnai-program szerint tanulók pedig úszásoktatásra járnak. A felvételi időpontjában a kétféle anyanyelvi és a mozgásművészeti oktatás, a rajztagozatos műhelymunka nyílt óra keretében megtekinthető. Pedagógusoknak Szikszó (ÉM) - A Magyar Pedagógiai Társaság B.-A.-Z. Megyei Tagozata április 25-én, hétfőn délután 2 órától az iskolaszékek szerepéről, működésük lehetőségéről tart tanácskozást. A Pedagógiai Társaság május 2-ára pszichológiai délutánt szervez, ekkor délután 2 órától Dávid Imre, a Kossuth Lajos Tudományegyetem oktatója Kapcsolatfejlesztő gyakorlatok és felhasználásuk a nevelői munkában címmel tart előadást. Mindkét rendezvénynek a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium ad otthont. Rom Som Budapest (MTI) - Országos cigány nyelvű „Rom Som” vers- és prózamondó versenyt rendezett szombaton a Magyar írószövetség cigánytagozata, a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szövetsége, valamint a MÚOSZ Cigányszakosztálya. A versenyen negyven általános iskolás cigány- gyerek indult. A cigányság és a nem cigányok körében terjesszük el, hogy a cigányságnak is van kultúrája, van mit megmutatni és ha van, azt ünnepelni kell - mondta Chuoli Daróczi József költő. A magyar költészet napja április 11-e József Attila születésnapja. A legnagyobb cigány írónk Lakatos Menyhért szintén április 11-én született. Tavaly kapott József Attila-díjat és ekkor elhatároztuk, hogy minden év áprilisában a költészet napját követő hét végén megrendezzük a roma kultúra napját. Most első alkalommal rendeztük meg a cigány nyelvű vers- és prózamondó versenyt, hogy a cigánygyerekek erre készülhessenek, hogy a cigánygyerekek irodalmi nyelven szólhassanak társaikhoz.
