Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-02 / 78. szám

6 ÉS ZAK-M AGYARORSZÁG Kultúra 1994» Április 2., Szombat —-------APROPÓ-------— A forizmarádió Dobos Klára Régóta figyelem. Először nagyon szokat­lan volt, talán még bosszantottak is a köz­helyek, de mint utóbb kiderült, egyszerűen csak „negatívan”álltam hozzá. Egy idő óta kifejezetten várom szombat délutánonként a Bartók rádión Csillag Sándor és Holló- si Gábor műsorának, az Aforizmarádió- nxik a jelentkezését. Eleinte megpróbáltam, az utasításoknak megfelelően csak hátra­dőlni az elképzelt Szindbád kávéház kelle­mes foteljeiben, a dúdolható zenére, a gon­dolatokra figyelni. De később már nem bír­tam papír és toll nélkül. Egyszerűen jegy­zetelnem kellett. Mert lehet, hogy sok gon­dolat tényleg közhelyszerű, de olyannyira szép, hogy érdemes idézni, érdemes tovább­gondolni, sőt továbbcselekedni. Úgyhogy az alábbiakban semmi több, csak néhány gondolái. „Egy szép kiáltás, melyet világgá harso­gunk, századokon át visszhangzik.” „Az emlékezés az a mennyország, ahol nem ül­dözhetnek. ”„Itt van a boldogság, amit űzöl, itt van, ha lelked is őrzi a nyugalmat.”„Mi lehet kellemesebb, mint egy olyan barát, akivel úgy mersz beszélgetni, mint tenma- gaddal.” J^z örökkévaló még nem vesztet­te el bizalmát az emberek iránt.” Jakhoz, hogy nagy dolgokat hajtsunk végre, úgy kell élnünk, mintha sohasem kellene meghal­nunk.” „A barátság a legnagyobb emberi próba és szerep.” Ajánlom neked fóldrengéses arcom egy megmenekült mosolyát.” Miskolc javaiért Miskolc (ÉM) - A Miskolci Fesztiváliroda a következő pályázati felhívást tette közzé a fia­talok számára: „Tekintve, hogy Magyarország Budapest központú, így az országról alkotott kép is azonos a Budapest-képpel. Az utóbbi években a magyar vidéki városok, mint Sop­ron, Pécs, Szeged emelkedtek arra a rangra, hogy az országról alkotott Budapest-centrikus képét gazdagítsák. Ideje, hogy Miskolc, mint az ország második legnagyobb városa ezen vá­rosok sorába lépjen, s színesítse Magyaror­szág palettáját. A Miskolci Fesztiváliroda ötletpályázatot hir­det középiskolás korú fiataloknak. A pályázat célja: a Miskolcról alkotott kép új színekkel való gazdagítása, szépítése a város pozitív és speciális hagyományainak tükrében. Pályáz­hatnak 14-18 éves korú fiatalok, ötleteik rö- -vid leírásával, maximum 4-5 oldal terjede­lemben. A pályázatokat május 30-ig kérjük eljuttatni a következő címre: 3525 Miskolc, Kossuth u. 11. Miskolci Fesztiváliroda. A pályázaton elért eredményekről a Fiatal Művészek gálaestjén tájékoztatjuk a pályázókat, s a jelenléyó kö­zönséget.” TÁRLAT Harmos Csilla és Kovács Melinda fotói láthatók április végéig Miskolcon az Ifjú' sági és Szabadidő Ház Fotógalériád­ban. Harmos Csilla képein az akt- és portréfotózást hasznába médiumként gondolatai közvetítésére, Kovács Melin­da fekete-fehér, utólag színezett fényké­pezéssel foglalkozik. Rejtett dimenziók a tanteremben Látogatás Homonna György és tanítványai műhelyében Fotók: Dobos Klára Fmp Gabriella Miskolc (ÉM) - Egyik tanterem olyan, mint a másik. Szóra sem érdemes. De az Avasi Gimnázium rajztermé­ben éppen azért kell körülnézni, mert pontosan az, amire a neve is utal: tan-terem. Itt tanulnak és tanítanak, teremnek is terem, ennek ellenére egy picit sem hasonlít a megszokott tantermekhez. Keresném a katedrát, de nincs. A rajzpadok összevisszaságából sem lehet kikövetkeztetni, hogy merre fordulnak a diákok, ha azt mondja a hetes: osztály vigyázz! Ha mondja egyáltalán... Most éppen üres a te­rem, csak a szünetben jönnek-men- nek a gyerekek. Valami itt maradt, valamit meg kell beszélni, van, aki csak úgy felszalad, beköszön és már megy is. Mint régi jó ismerős, barát szól egymáshoz tanár és tanítvány. Viszont a festőművészt nehezebb szóra bírni. Homonna György első igazán nagy, önálló kiállításának meghívójáról is lemaradt a titulus. Mint mondja, el­sősorban tanárnak tartja magát, de ahhoz hogy tanítani tudjon feltétle­nül szükség van arra, hogy maga is fessen, rajzoljon. Aki látta a felső- zsolcai Kazinczy Ferenc Általános Iskola galériájában rendezett Emlé­kek című tárlatát, az nem nagyon érti, miért ez az óvatoskodás. Vagy inkább rejtőzködés. A kiállítást megnyitó Feledy Gyula is úgy fogal­mazott, hogy Homonna György rej­tőzködő típus. A néhány életrajzi adaton kívül alig mondana magáról valamit. Született Kisvárdán, ta­nult Nyíregyházán. Először mate­matika-rajz (pontosabban rajz és matematika) szakos tanári okleve­let szerzett, majd a Képzőművészeti Főiskolára járt. Már a tanárképző­ben is a rajz volt a fontosabb számá­ra, bár a matematikát is szereti. És ehhez jön még a zene. Ezek egymás­tól távol eső, de nem egymást kizáró érdeklődési területek. Mert például Leonardo vagy Lobacsevszkjj... De nem engedi, hogy messzire szálljon a képzelet. Inkább az egyik tanítványa festmé­nyére hívja fel a figyelmet: határo­zottan tehetséges. Am hogy művész lesz-e, azt nem tudja. Ki merne fel­vállalni ilyen jósolgatást?!' Nem is az az oktatás célja, hogy művészpa­így festenek a tanítványok... lántákat neveljenek. Inkább arra törekednek, hogy teljesebb emberek kerüljenek ki a gimnáziumból.- Még mindig hallani olyat, hogy a rajz csak készség tárgy, de szeren­csére egyre ritkábban. Nem a köte­lező udvariasság mondatja velem, de ebben az iskolában valóban nincs ilyen előítélet, mindent megka­punk, amire lehetőség van - mond­ja és közben már a tanterem falát dekoráló freskót mutatja. Ezt még az első tagozatos diákok festették, de rövidesen lemeszelik, mert jön­nek az üjak, és nekik is meg kell ad­ni a kömyezetalakítás lehetőségét. Viszont az ajtón látható Morphée- alkotás megmarad, ahogyan az is­kola külső falát díszítő freskó is.- Először ódzkodtam a tervtől, de aztán én is megbarátkoztam vele - emlékszik vissza a három évvel eze­lőtti közös munkára a tanár úr. - Nagyon jó volt együtt dolgozni Morpheé-val, a gyerekek is szívesen csinálták. Mindig többen jelentkez­tek, mint ahányan felmehettek az állványra... Természetesen a fotólaborba nyíló ajtón is a diákok alkotása látható. De sem azon, sem más önálló tanu­lói munkán nem találunk árulkodó „Homonna-stüusjegyeket”.- Eddig azt sem nagyon hirdettem, ha valahol kiállították az alkotásai­mat - hangzik a magyarázat. ­Nem szerettem volna, ha azt hiszik, hogy így kell nekik is látniuk, ezt az utat kell követniük. Mindenkinek meg kell találnia a saját egyénisé­gét. Hogy ó megtalálta-e, erre sem ad határozott választ. Inkább az útke­reséseiről beszél, aztán magáról az útról. A véletlenekről. Az elágazá­sokról. A választás, a döntés felelős­ségéről. A rejtett dimenziók című könyvről - mint alapműről. Már-már filozofikus mélységekbe merülnénk, emlékeken révedez­nénk, s végképp elkomorulna a be­szélgetés, ha nem éppen itt, ebben az egyáltalán nem szokványos tan­teremben üldögélnénk. Mert csak meg kell kérdezni, hogy mit jelent a felirat az asztal fölött: „Délisark baj­noka”?! Igen, ez is Homonna tanár úr. Főiskolai tanára, Valkovits Zol­tán küldte így üdvözletét az egykori tanítványnak. És ráismerünk egy ügyes karikatúrán is. „Hol vannak a linókések?” - kérdezi a szigorú te­kintetű, nagy bajuszú pedagógus.- Nem mindenki tud ilyen jó kari­katúrát készíteni, ehhez külön ké­pesség kell - büszkélkedik a tanít­ványával. - És az is igaz, hogy időn­ként keresem a linókéseket... Ha valaki meg akarja tanulni a szak­mát, annak először is hozzá kell szoknia a rendhez. A képzőművé­szet igényli a fegyelmet... A nagytakarítástól a tojásfestésig Cigánd (ÉM) - A cigándi óvoda ne­velőtestülete 1990-ben a községben található régi eszközökből egy kis múzeumot rendezett be az óvodá­ban. A nevelőtestület akkor hatá­rozta el, hogy nevelő-oktató munká­jukat a hagyományápolás tükrében végzik. Úgy érzik, ezt a célkitűzést sikerült megvalósítani. Mivel a gyerekek a nap legnagyobb részét az óvodában töltik, az óvónők mindent megtesznek azért, hogy a gyerekek jól és valóban otthon érez­zék magukat. A hagyományápolást az évszakok változásával és az ün­nepek figyelemmel kísérésével vég­zik. A tavaszi ünnepkör, a természet éb­redésének figyelése a tavaszköszön­tök, tavaszhívogatók tanulásával kezdődött. A nagycsoportosok kati­cabogarakat festettek. A diókat ket­tészelve festették pirosra, majd fe­kete pöttyökkel díszítették. A tyúk­ültetés hagyománya az igazi gyé­kényből font kosárba, szalmával bé­lelve kerül közel a gyermekekhez. A tyúk és a tojásból kikelt pelyhes kis- csibe posztóból van ugyan, de a lát­szat valóságos képet tár a gyerekek elé. Sok gyerek még otthon is látott ilyet, mikor a nagymama tyúkot ül­tetett, amikor a tyúk megkotlik. A húsvéti ünnepkörhöz tartozó fon­tos feladat a nagytakarítás. A mun­ka most mindenkinek örömet jelen­tett. A dajka nénik mellett az óvóné­nik, de a gyerekek is kivették a ré­szüket a takarításból. Öröm volt látni, ahogy a nagycsoportos gyere­kek a szekrényekről, de még a fió­kokból is mindent Jtisöpömek” és aztán egyesével áttörölgetve min­den a helyére kerül. A „csatatérré” vált csoportszobákban pillanatok alatt gyönyörű rend és tisztaság lett. A babaasztalokat a séták alkal­mával az árok partján gyűjtött ta­vaszi virágok díszítik (ibolya, nár­cisz). A tojásfestést többféle techni­kával végzik: köztük a régi hagyo­mányos festés: a hagymahéjában áztatott, vízzel és büröklevéllel. De tollal is gyönyörű motívumokkal dí­szített tojásokat készítettek a gye­rekek. A tojásfestés közben nem maradt el a locsoló vers tanulása: „Ajtó mögött állok, piros tojást vá­rok, /Ha nem adtok piros tojást, es­tig is itt állok”. És végül, gyeptéglából alapozva, a szép zöld fűbe az apró nyuszik mel­lé odakerültek a barkaágak (cicus- ka), az ibolya, a gyermekek által ké­szített katicabogarak és a szebbnél szebb motívumokkal díszített hí- mes tojások. A kisfiúk pedig a következő locsoló­verssel kívánnak minden olvasónak boldog és vic[ám húsvétot. „Hímes tojást, tudom kapok, boldog húsvé­tot kívánok.” A Sírkő és kakaó „eredményei” Gyomaendrőd (ÉM) - Országos Diákszínjátszó Találkozón vett részt március 25-27. között a ka­zincbarcikai K3 színpad a Sírkő és kakaó című Eörsi-darab előadásá­val. Részvételi díjukat az Irinyi Já­nos Műszaki Középiskola igazgató­ja fizette ki, ám az útiköltséghez már nem járult hozzá senki .Leve­lükben írják: „ez azért gond, mert nincs költségvetésünk, tagjaink di­ákok, fiatal munkanélküliek. ” Az anyagi nehézségek ellenére, na­gyon szép sikereket ért el a csoport. Aranyminősítésben részesültek, ní­vódíjat kaptak, ők lettek a legjobb csoport és közülük került ki a leg­jobb férfi szereplő. Meghívást kap­tak egyhetes erdélyi körútra is, júli­us első hetében. Bár nemigen biza­kodnak, hogy el is mehetnek, ami­nek oka megintcsak a pénzhiány... A barcikai bemutatón A 20-as ajánlata Miskolc (ÉM) - A miskolci 20. Sz. Általános Iskola (Miskolc, Elek T. u. 41.) a következő lehetőséget ajánlja az 1994/95-ös tanév elsősei­nek: Zsolnay-program a magyar nyelvnél; Lovász-módszerrel anya­nyelv tanítás; Új program Hétszín varázs, Hétszín virág, Hét-szín vi­lág, amely változatosnak, érdekes­nek ígérkezik. Az iskolában nagy hagyományok­kal folyik a néptánc tanítása, amely dzsessz-balett és társastánc tanítá­sával is bővül. A népitánc tanulása során néprajzi, népművészeti kép­zést is kapnak a tanulók. Első osz­tálytól tanulhatnak a gyermekek idegen nyelvet (angolt, németet, franciát). A rajz és vizuális kultúra tárgyakat emelt óraszámban sajá­títhatják el. Az 5. osztálytól emelt szintű matematikai oktatásban ré­szesülhetnek a tagozatos osztály­ban. Az iskola bekapcsolódott a kör­nyezetvédelmi programba is. Áz intézményben a dyslexiás zava­rokkal küzdő gyermekek kis létszá­mú első osztályban szakképzett pe­dagógus és logopédus segítségével könnyebben tanulnak. Az iskola ál­landó délelőttös tanítással műkö­dik. Délután napközi, különböző szakkörök (pl.: számítástechnika 2- féle programmal, kerámia, környe­zetvédelem) és sportolási lehetósé- gek várják a tanulókat. Szilágyis képzés Miskolc (ÉM) - A Szilágyi Dezső Általános Iskola (Szilágyi D. út 53.) az 1994/95-ös tanévben két első osz­tály indítását tervezi, amelynek programjában kiemelt helyet foglal el a nyelvi és művészeti képzés, (l.a osztály: német nyelvi tagozat; l.b osztály: emelt szintű angol, illetve a tehetséges gyermekeknek emelt szintű rajz.) Mindkét osztály felvé­tek időpontja: április 16., délelőtt 9 óra. A fevételi elbeszélgetésből és a rajztudás felméréséből áll. Fizikaverseny Miskolc (ÉM) - A Kandó-Korányi Napok keretében csütörtökön adták át a megye szakközépiskoláinak ré­szére rendezett fizika verseny díja­it. Az elsőévesek között Bába István (Irinyi János Műszaki Középiskola) első, Bliszkó Brigitta (Korányi Sán­dor Egészségügyi Szakközépiskola és Somogyi Gábor (Kós Károly Épí­tőipari Szakközépiskola) megosztva második díjat kapott. A másodikos tanulók versenyét Simon Kornél (Andrássy Gyula Műszaki Középis­kola) nyerte meg, a második helyen Molnár Attila (Kandó Kálmám Szakközépiskola), a harmadik he­lyen pedig Kondor Gábor (Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépisko­la) végzett. A harmadik-negyedikes tanulók versenyének érmesei: Fü- zéri Csaba (Bláthy), Búcsú Tamás és Nagy János (Ándrássy). A csa­patverseny sorrendje: 1. Andrássy Gyula Műszaki Középiskola; 2. Kandó Kálmán Híradástechnikai és Műszeripari Szakközépiskola; 3. Bláthy Ottó Villamosipari Szak- középiskola. Kiállítás a várban Boldogkőváralja (ÉM) - A boldog­kőváraljai vár négy termében látha­tó kiállítás. A hadtörténeti múzeum anyagából mutatnak be középkori fegyvereket, maketteket a rende­zők, kiállítottak a faluhoz kötődő dokumentumokat, illetve egy te­remben ásványokat. A hivatalos megnyitó ugyancsak április köze­pén lesz, de a nagyközönség már lá­togathatja a kiállítást minden nap reggel nyolctól délután 5 óráig. =Rövii?en ============= Katolikus szellemű intézmény fel­vételt hirdet óvodások és első osztá­lyosok részére az 1994/95-ös tanév­ben. Jelentkezéseket április 10-ig váiják a Diósgyőri Római Katolikus Plébániahivatalban. A miskolci Jógaegyesület meghí­vására városunkba érkezik Param- hansa Swami Maheswarananda Bécsben élő indiai származású jóga mester, aki előadásokat tart majd a Karacs Teréz Kollégiumban április 5-én és 6-án délután 5 órától. Lovasnapközit szervez, kezdő és haladó lovasbarátoknak a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház a tavaszi szünetben április 5-9-ig. Érdeklőd­ni a 340-657-es telefonszámon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom