Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-14 / 87. szám
10 SZABADIDŐ HI-FI 1994- Április 14«, Csütörtök Fotók: Dobos Klóra Rockarchívum: az Illés Böbék Zsolt Palánták Szörényi Levente a váci piaristáknál tanult, majd Újpesten érettségizett. Iskolai Ki mit tud?-ot nyertek Kőszegi Imre-Bajtala János-Szö- rényi Levente felállásban, Dave Brubech Take Five című számával. Ebből a formációból alakult aztán a Mediterrán együttes, ahová beszállt Raduly Misi is, a későbbi Syrius avantgarde-jazz szaxofonosa. Bródy János Gonda Jánosnál tanult zongorázni. Aztán jött a nagy szerelem: az elektromos gitár, mely elsöpört minden zeneakadémiát és klasszikust. Az 1960-ban megalakult ülés együttes egyetemi zenekar volt. az akkori felállás még egy hagyományos stílust tükröz. Illés Lajos: zongora, Illés Károly szaxofon, Négyei Tas: hawaygitár, Halász Gyula és Farkas Ádám gitárok, Rozinczky Csaba: dob. Szörényi Levente a váci utcai Triál hangszerbolt alkalmi színpadán pillantotta meg először az Illés zenekart, akik még a dixieland és a luxemburgi stílust követték. Bródy az ülésékkel Mici néni tánciskolájában találkozott az Alkotmány utcában. A Bercsényi kollégium klubjába még csak ügy juthatott be, ha délután fellógott egy hallgatóhoz. 1963-ban az Illés bejutott a KISZ által meghirdetett amatőr zenekarok gálájára, a régi sportcsarnokban, ez volt az első többzenekaros beatkon- cert. A palackba zárt szellem, a beat óriási sivítással, törés-zúzással és tojáshajigálással tódult a felszínre. Az Illés Hurricanes számokkal söpört végig a színpadon, melyből egy tiszta hangot sem lehetett hallani az üvöltéstől. A rajongók Let’s Go Illés feliratú transzparensekkel érkeztek A koncert után az Illés egy évig nem játszhatott KlSZ-rendez- vényeken. A Bercsényi klubban az Omegával fellépő Koncz Zsuzsa említette Illés Lajosnak, hogy tud egy tehetséget gitárost. így került be a zenekart» Szörényi Levente. Szintén Koncz Zsuzsa üzente meg Bródynak, hogy meghallgatás lesz, mert elmegy az egyik gitáros. 1965 januárjában az ülés zenekar így festett: Szörényi Levente, Illés Lajos, Illés Károly, Szörényi Szabolcs, Bródy János, Körmendy János. Kiadják az első már igazi ülés kislemezt Légy jó kicsit hozzám, Óh mondd, Az utcán, Mindig veled. Előttük még egy beatzenekar sem énekelt magyarul. 1966 nyarán került sor a Kisstadionban megrendezett Gitárpárbajra, ahol az Illés lesöpörte az ódivatú tánczenekarokat az Óh mondd című számával. A ’66-os táncdalfesztiválon a Még fáj minden csók című dalukban úgy énekelték a fáj szót, mintha az angol fire-t ejtenék ki. Ráadásul Szörényi volt az első figura, aki extázisba esett a színpadon, ezt a jó szokását sikerült megőriznie a tv-stúdióban is. Ez csak 'olaj volt a tűzre. Tiltakozó levelek özöne ellenük és mellettük. A beat ekkorra már országos üggyé, szociológiai elemzések tárgyává vált. Az Illésék nemcsak saját népszerűségüket tartották a legfontosabbnak, hanem a beatzenészek a kulturális és közéleti vérkeringésbe való kapcsolását is. Azt jelentette az Illés Magyarországon, mint a Beatles Angliában. A beat világnyelve az angol volt. Szörényi és Bródy megpróbálták a „lehetetlent”: közép-európai népzenei alapokra magyar beatszöveget írtak. Az idők folyamán Bródy a dalszövegírást a költészet rangjára emelte. A szerzőpárosnak köszönhetően a környező országokban is elfogadottá lett a beatzenében a magyar nyelv. Az angol sztárok után a magyar előadók lettek a legnépszerűbbek a Balti tengertől az Adriáig. Szörényi és Bródy mondád hősökké váltak az ifjúság szemében. Az elfogadtatásukért folytatott harcuk a fiatalok mindennapi küzdelmeit is szimbolizálta. A Kárpát-medencében élő fiatalok életérzését középeurópai népzenei talajba ágyazták. A Várban működő Illés klub legalább annyira meghatározó volt, mint később a Bem rakparti „életforma-műhely”. A Várban forgatják velük az Ezek a fiatalok című filmet Banovich Tamás rendezésében. A filmről hangfelvétel is készült, az elSzörényi Levente és Bródy János ső magyar beatnagylemez. Az Ezek a fiatalok népszerűsége után a többi filmes is szívesen forgatott velük. Tucatnyi játékfilmben szerepeltek Bacsó Péter, Kovács András, Gazdag Gyula és Mészáros Márta rendezésében. A konszolidáció évei utáni reformtörekvések kulturális-szellemi megújulása közepén értek a sikereik csúcsára 1968-ban. A nyugat-európai diáklázadások, a prágai intervenció éve is volt ’68. Itthon a politikai börtönök újra megteltek, de erről senki sem énekelt. 1969-ben az álmok szertefoszlanák, de az Illés nem enged a ’68-ból. Melléjük szegődik a szélmalomharcban az értelmiség néhány idősebb kimagasló figurája is Konrád György, Jancsó Miklós, Vitányi Iván. Az Illésék egy, klubújságot is szerkesztenek a VÁR klubban Fonográf címmel. Két tűz közé kerülnek: a hivatalos szervek is komolyan figyelik a működésüket és a tehetségtelen kop- pintós zenekarok is megbélyegzik őket, mivel megjelentethették nagylemezeiket. A Nehéz az út egy vidám „sztoris” album az első nagylemez örömével. Az Illések és pofonok pedig egy hangulatjelentés a szocialista Magyar- országról olyan főszereplőkkel, mint a kugli ember, a reklám úr és a buta lányok. Illúziókról és hittel táplált reményekről szól a lemez. A következő nagylemezüket már nem készíthetik el, nem léphetnek fel sem a fővárosban, sem az ORI- rendezvényeken. Koncz Zsuzsa Szerelem című albumát sem játssza a rádió, mégis aranylemez lett. ’70 tavaszán forgatta volna velük Mészáros Márta az Illés-filmet, mely feltáró mélységű lehetett volna. 1970 februárjában Londonban turnéztak 10 napig. A Marquee klubban játszottak. A tavasz első leheleté már az ősi diákvárosban, Camb- ridge-ben érte őket. Hazafelé a müncheni Blow Up (Nagyítás) nevú zenés klubban léptek fel. Az angol lapok kritikái közül: „A magyar művészetben napjainkban a társadalomkritika dominál. Egy dal, amely látszólag egyszerű „Amikor én még kissrác voltam” címet viseli, valójában az ötvenes évek politikai hibáinak éles reflexiója. Más dalok a békéért szólnak vagy a bürokráciát támadják.” A 70-es eltiltások mögött egy BBC- nyilatkozat áll, melyet az ellenséges propaganda számára szolgáltatott anyagnak minősítettek. A túlságosan őszinte hangvétel már sértette a politikai álszemérmet, az II- lésék-ben komoly veszélyt véltek felfedezni. 1971 tavaszán léphettek fel újra a fővárosban. Az Illés-film helyett Mészáros Márta is elkészíthette a Szép lányok, ne sírjatok című alkotását. Az Egyetemi Színpadon mutalják be a Human Rights című, az Emberi Jogok Egyeteme Nyilatkozatának tiszteletére írott beatoratóriumu- kat. A fehér borítójú lemez valóban egy különleges alkotás volt. Még az Uj Ember című egyházi folyóirat is méltatta: „Az Illés együttes új nagylemeze emberi hitvallás a beatzene cselekvésre szólító, részvételre ösztönző harmónianyelvén. A hindi népzenei elemekre épülő és teofizi- kai bölcsességet megfogalmazó Approximáción kívül felkavaró élményt a zenekar életében korszakFoló: ÉM-repro váltást jelentő Human Rights című beatoratórium, amelyet Angela Da- visnek ajánlottak.” Az ülés ezzel az igényes művel mégsem tudott hidat verni a zavaros víz felett. Ez az album, ha nagyobb nyilvánosságot kap, felért volna egy forradalmi kiáltvánnyal. Mondanivalója máig érvényes. A beatkáosz, a zenekari átalakulások és műproblémák elterelték a figyelmet erről az albumról. A zenekar is eltávolodott a széles tömegektől, akik nem hagyták magukat felébreszteni Csipkerózsika álmukból. így csak egy fogékony értelmiségi réteget sikerült még jobban felbőszíteni. A Szép lányok, ne sírjatok című filmmel újra visszatértek a nagyközönséghez. Szörényiéknek elegük volt már a táncdalfesztiválokból és kollégiumi menzaforradalmakból és a szójté- pós diákparlamentekből, ahol a hatalomra éhes „életrevaló” kamaszok próbálgathatják oroszlánkörmeiket. A ’72-es Add a kezed albumon az Emlék M.-nek című dallal vesznek búcsút a „szerelmes hitektől" a beatkorszaktól is. A tiszavirágéletű progresszív zenekarok után a slágergyárosok töltötték meg a vidéki sportcsarnokokat, akik már ismerték a siker receptjét. Erre a jelenségre válaszképpen alakították meg a KITT-egylet nevű szupergroupot (Koncz, Illés, Tolcs- vayék és a Trió). Az igazi értékeket és a közép-európai hagyományokat ápoló alkotóközösség volt, ahol mindenki megőrizhette zenei önállóságát. A Tolcsvay Béla által szervezett ’73-as miskolci popfesztiválon is felléptek, ahol megvádolták Bródyt azzal, hogy a rendőrséget rágalmazta a tízezer fős tömeg előtt. A nyár végén megjelent egy gyűjteményes lemez a régi Illés kislemez sikerekkel Ne sírjatok lányok címmel. Ez már az Illés utolsó utáni albuma volt, de így is mind a kilenc dal felkerült a 10-es listára. 1973 őszén Illés Lajos és Szörényi Levente útjai szétváltak. Szörényi már egy jó ideje - Bartók és Kodály nyomdokain - a saját útját járta. Ä Petőfi ’73 című filmhez írt zenét (Európa csendes, 48 március). Ezeket a dalokat sem a Rádió, sem a Hanglemezgyártó nem rögzítette. B. Nagy László erről így ír: „Szörényi Leventéé az érdem, hogy megtalálta a költőhöz illő hangot. Európa „elzúgott” forradalmairól férfias bánattá szól, melyből hiányzik minden lemondás, s még a gyöt- relmes is a bizakodás felhangját kapja.” 1973 végén kiadják még Halász Judit: Kép a tükörben, Koncz Zsuzsa: Jelbeszéd és Szörényi Levente: Utazás című szólóalbumát, mely már a későbbi Fonográf együttes hangzásának megelőlegezése. A KITT-egylet zenészeiből Szörényi megalakítja a Fonográf nevű zenekarát, mely már nem az ülés hagyományait követte, de ez már egy másik történet. A magyar beatzene fogalma egybeforrott az ülés nevével. Egy nemzedéki összetartozás jelképévé váltak. Tudatosan vállalták fel a közép-európai népzenei hagyományokat és a legkorábbi magyar szubkultúra a márciusi ifjak szellemi örökségét. Az Dlésék forradalma is igazi értékek után kutató és hagyománytisztelő volt. Művészek a gyermekekért Budapest (MTI) - A leukémiás gyermekek javára rendez jótékonysági koncertet április 26-án, Budapesten a Művész Színházban a Kép-Világ Alapítvány. A budapesti Tűzoltó utcai Gyermekklinikán 80, tumoros megbetegedésben és leukémiában szenvedő gyermeket ápolnak. Az országban mintegy 300 azoknak a gyerekeknek a száma, 'akik súlyos, rosszindulatú daganatos betegség, illetve leukémia miatt állandó kórházi kezelésre szorulnak. Az április 26-i koncerten többek között fellép Szakcsy Lakatos Béla és együttese, Fellegi Ádám, Babos Gyula és együttese, Bonto- vics Kati és Berki Tamás. A meghívók egységesen 10 ezer forintba kerülnek, mely alapítványi támogatásként kezelhető. Az alapítvány nyilvános számlaszáma: Leumi Hitel Bank Rt. 219-98966-10604-7. Székely Miliály- emlékplakett Budapest (MTI) - Ulbrich Andrea, a Magyar Állami Operaház magánénekese kapta idén az immár 31. alkalommal odaítélt Székely Mi- hály-emlékplakettet. A díjat, amelyet Székely Mihály halálának első évfordulóján a Fészek Művészklub alapítványa hozott létre, az elmúlt esztendők során olyan kiváló művészek kapták meg, mint Házy Erzsébet, Sass Szilvia, Kováts Kolos, Kincses Veronika, Polgár László. Az idei kitüntetett, Ulbrich Andrea, 1988 óta tagja az Operaháznak. Nagy sikerrel alakította egyebek között Rosina szerepét Rossini: A sevillai borbély című operájában, Sextust Mozart: Titus kegyelme című művében, valamint Miklós szerepét Offenbach: Hoffmann meséi című darabjában. Budapesten kívül fellépett többek között Németország, Ausztria, Görögország opera- színpadán is. A Székely Mihály-em- lékplakettet - Csillag István szobrászművész alkotását - Ütő Endre, a dalszínház igazgatója adta át kedden Ulbrich Ándreának. 100 éves a bányászzenekar Bátonyterenye (MTI) - Ünnepi hangversenyen emlékeztek meg a közelmúltban Bátonyterenyén a Bányász Fúvószenekar alapításának 100., valamint a Bányász Férfikórus megalakulásának 70. évfordulójára. A zenekart 1893-ban Sziléziából, Csehországból érkezett bányászok hozták létre. Ma önfenntartó egyesületként, a bányászszakszervezet támogatásával működik. A bányászokból, gyári munkásokból alakult férfikórus a bányászdalok és -hagyományok ápolásával szerzett a hazai zenei életben ismert nevet. _______________ E lla Fitzgerald többé nem lép fel New York (MTI) - Ella Fitzgerald, ntrinok mindkét lábát súlyos cukor- betegsége miatt amputálni kellett, többé nem léphet fel. A jazzéneklés amerikai „first lady”-jének nevezték. Legkiválóbb művelője volt a „scat”-nak, az improvizáció egy sajátos válfajának. Egyike azoknak, akik naggyá tették a jazzt, Louis Armstrong, Duke Ellington és Count Basie társaságában. 1986-ban az énekesnőn szívműtétet hajtottak végre. Egészségi állapota azonban nem akadályozta meg abban, hogy 1990-ben még egy turnét tegyen Európában. 1993-ban a New Yorkban adott koncertet, ez volt utolsó fellépése. Néhány hónappal később már nem tudott részt venni a 75. születésnapja tiszteletére adott gálaesten. A világhírű énekesnő karrierje 17 éves korában kezdődött. Eleinte táncosnő akart lenni, de édesanyja tanácsára megkísérelte az éneídést egy rádióműsorban. Egy templomi hangverseny során, amelyet Harlemben tartottak, feltűnt Bardu Alinak, a híres Chick Webb zenekar vezetőjének. Ebben a zenekarban lépett fel 1935-től 1939- ig. 1980-ban már nem látott az egyik szemére. Ennek ellenére fergeteges sikert aratott egész Európában. 250 lemezt vettek fel közreműködésével. 11-szer nyerte el a Grammy-díjat, a könnyűzenei Oscart._____ P ro Cultura Hungarica Budapest (MTI) - Takács Miklósnak, a Montreáli Filharmóniai Társaság főzeneigazgatójának a művelődési és közoktatási miniszter Pro Cultura Hungarica kitüntetést adományozott. Áz 1973 óta Kanadában élő karmester a kitüntetést azért a kiemelkedő zenei tevékenységért kapta, amelyet a magyar zene megismertetéséért, megszerettetéséért fejtett ki az elmúlt két évtized alatt. Takács Miklós Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán, Ligeti György és Sugár Rezső tanítványa volt. Vendég- karmesterként a világ számos országában vezényelt. Az elmúlt évek során többször járt itthon. így például 1986-ban, a Liszt-év alkalmából az általa alapított montreali kórussal, ausztriai és magyarországi turnét szervezett. Takács Miklós a Pro Cultura Hungarica kitüntetést Kulcsár Kálmán nagykövettől Montrealban vette át.