Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-14 / 87. szám

10 SZABADIDŐ HI-FI 1994- Április 14«, Csütörtök Fotók: Dobos Klóra Rockarchívum: az Illés Böbék Zsolt Palánták Szörényi Levente a váci piaristák­nál tanult, majd Újpesten érettségi­zett. Iskolai Ki mit tud?-ot nyertek Kőszegi Imre-Bajtala János-Szö- rényi Levente felállásban, Dave Brubech Take Five című számával. Ebből a formációból alakult aztán a Mediterrán együttes, ahová beszállt Raduly Misi is, a későbbi Syrius avantgarde-jazz szaxofonosa. Bródy János Gonda Jánosnál tanult zongorázni. Aztán jött a nagy szere­lem: az elektromos gitár, mely elsö­pört minden zeneakadémiát és klasszikust. Az 1960-ban megalakult ülés együttes egyetemi zenekar volt. az akkori felállás még egy hagyomá­nyos stílust tükröz. Illés Lajos: zon­gora, Illés Károly szaxofon, Négyei Tas: hawaygitár, Halász Gyula és Farkas Ádám gitárok, Rozinczky Csaba: dob. Szörényi Levente a váci utcai Triál hangszerbolt alkalmi színpadán pil­lantotta meg először az Illés zene­kart, akik még a dixieland és a lu­xemburgi stílust követték. Bródy az ülésékkel Mici néni tánc­iskolájában találkozott az Alkot­mány utcában. A Bercsényi kollégi­um klubjába még csak ügy juthatott be, ha délután fellógott egy hallga­tóhoz. 1963-ban az Illés bejutott a KISZ ál­tal meghirdetett amatőr zenekarok gálájára, a régi sportcsarnokban, ez volt az első többzenekaros beatkon- cert. A palackba zárt szellem, a beat óriási sivítással, törés-zúzással és tojáshajigálással tódult a felszínre. Az Illés Hurricanes számokkal sö­pört végig a színpadon, melyből egy tiszta hangot sem lehetett hallani az üvöltéstől. A rajongók Let’s Go Il­lés feliratú transzparensekkel ér­keztek A koncert után az Illés egy évig nem játszhatott KlSZ-rendez- vényeken. A Bercsényi klubban az Omegával fellépő Koncz Zsuzsa említette Illés Lajosnak, hogy tud egy tehetséget gitárost. így került be a zenekart» Szörényi Levente. Szintén Koncz Zsuzsa üzente meg Bródynak, hogy meghallgatás lesz, mert elmegy az egyik gitáros. 1965 januárjában az ülés zenekar így festett: Szörényi Levente, Illés Lajos, Illés Károly, Szörényi Sza­bolcs, Bródy János, Körmendy Já­nos. Kiadják az első már igazi ülés kisle­mezt Légy jó kicsit hozzám, Óh mondd, Az utcán, Mindig veled. Előttük még egy beatzenekar sem énekelt magyarul. 1966 nyarán került sor a Kisstadi­onban megrendezett Gitárpárbajra, ahol az Illés lesöpörte az ódivatú tánczenekarokat az Óh mondd cí­mű számával. A ’66-os táncdalfesz­tiválon a Még fáj minden csók című dalukban úgy énekelték a fáj szót, mintha az angol fire-t ejtenék ki. Ráadásul Szörényi volt az első figu­ra, aki extázisba esett a színpadon, ezt a jó szokását sikerült megőriz­nie a tv-stúdióban is. Ez csak 'olaj volt a tűzre. Tiltakozó levelek özöne ellenük és mellettük. A beat ekkor­ra már országos üggyé, szociológiai elemzések tárgyává vált. Az Illésék nemcsak saját népszerű­ségüket tartották a legfontosabb­nak, hanem a beatzenészek a kultu­rális és közéleti vérkeringésbe való kapcsolását is. Azt jelentette az Illés Magyarorszá­gon, mint a Beatles Angliában. A beat világnyelve az angol volt. Szö­rényi és Bródy megpróbálták a „lehetetlent”: közép-európai népze­nei alapokra magyar beatszöveget írtak. Az idők folyamán Bródy a dalszövegírást a költészet rangjára emelte. A szerzőpárosnak köszön­hetően a környező országokban is elfogadottá lett a beatzenében a magyar nyelv. Az angol sztárok után a magyar előadók lettek a leg­népszerűbbek a Balti tengertől az Adriáig. Szörényi és Bródy mondád hősökké váltak az ifjúság szemében. Az elfo­gadtatásukért folytatott harcuk a fiatalok mindennapi küzdelmeit is szimbolizálta. A Kárpát-medencé­ben élő fiatalok életérzését közép­európai népzenei talajba ágyazták. A Várban működő Illés klub lega­lább annyira meghatározó volt, mint később a Bem rakparti „élet­forma-műhely”. A Várban forgatják velük az Ezek a fiatalok című filmet Banovich Tamás rendezésében. A filmről hangfelvétel is készült, az el­Szörényi Levente és Bródy János ső magyar beatnagylemez. Az Ezek a fiatalok népszerűsége után a többi filmes is szívesen forgatott velük. Tucatnyi játékfilmben szerepeltek Bacsó Péter, Kovács András, Gaz­dag Gyula és Mészáros Márta ren­dezésében. A konszolidáció évei utáni reformtö­rekvések kulturális-szellemi megú­julása közepén értek a sikereik csú­csára 1968-ban. A nyugat-európai diáklázadások, a prágai intervenció éve is volt ’68. Itthon a politikai bör­tönök újra megteltek, de erről senki sem énekelt. 1969-ben az álmok szertefoszlanák, de az Illés nem enged a ’68-ból. Mel­léjük szegődik a szélmalomharcban az értelmiség néhány idősebb kima­gasló figurája is Konrád György, Jancsó Miklós, Vitányi Iván. Az Illésék egy, klubújságot is szer­kesztenek a VÁR klubban Fonográf címmel. Két tűz közé kerülnek: a hivatalos szervek is komolyan figyelik a mű­ködésüket és a tehetségtelen kop- pintós zenekarok is megbélyegzik őket, mivel megjelentethették nagy­lemezeiket. A Nehéz az út egy vidám „sztoris” album az első nagylemez örömével. Az Illések és pofonok pedig egy han­gulatjelentés a szocialista Magyar- országról olyan főszereplőkkel, mint a kugli ember, a reklám úr és a buta lányok. Illúziókról és hittel táplált reményekről szól a lemez. A következő nagylemezüket már nem készíthetik el, nem léphetnek fel sem a fővárosban, sem az ORI- rendezvényeken. Koncz Zsuzsa Sze­relem című albumát sem játssza a rádió, mégis aranylemez lett. ’70 ta­vaszán forgatta volna velük Mészá­ros Márta az Illés-filmet, mely feltá­ró mélységű lehetett volna. 1970 februárjában Londonban tur­néztak 10 napig. A Marquee klub­ban játszottak. A tavasz első lehele­té már az ősi diákvárosban, Camb- ridge-ben érte őket. Hazafelé a müncheni Blow Up (Nagyítás) nevú zenés klubban léptek fel. Az angol lapok kritikái közül: „A magyar művészetben napjainkban a társadalomkritika dominál. Egy dal, amely látszólag egyszerű „Amikor én még kissrác voltam” cí­met viseli, valójában az ötvenes évek politikai hibáinak éles reflexi­ója. Más dalok a békéért szólnak vagy a bürokráciát támadják.” A 70-es eltiltások mögött egy BBC- nyilatkozat áll, melyet az ellensé­ges propaganda számára szolgálta­tott anyagnak minősítettek. A túl­ságosan őszinte hangvétel már sér­tette a politikai álszemérmet, az II- lésék-ben komoly veszélyt véltek felfedezni. 1971 tavaszán léphettek fel újra a fővárosban. Az Illés-film helyett Mészáros Márta is elkészíthette a Szép lányok, ne sírjatok című alko­tását. Az Egyetemi Színpadon mutalják be a Human Rights című, az Embe­ri Jogok Egyeteme Nyilatkozatának tiszteletére írott beatoratóriumu- kat. A fehér borítójú lemez valóban egy különleges alkotás volt. Még az Uj Ember című egyházi folyóirat is méltatta: „Az Illés együttes új nagy­lemeze emberi hitvallás a beatzene cselekvésre szólító, részvételre ösz­tönző harmónianyelvén. A hindi népzenei elemekre épülő és teofizi- kai bölcsességet megfogalmazó Approximáción kívül felkavaró él­ményt a zenekar életében korszak­Foló: ÉM-repro váltást jelentő Human Rights című beatoratórium, amelyet Angela Da- visnek ajánlottak.” Az ülés ezzel az igényes művel még­sem tudott hidat verni a zavaros víz felett. Ez az album, ha nagyobb nyilvánosságot kap, felért volna egy forradalmi kiáltvánnyal. Mondani­valója máig érvényes. A beatkáosz, a zenekari átalakulások és mű­problémák elterelték a figyelmet er­ről az albumról. A zenekar is eltávo­lodott a széles tömegektől, akik nem hagyták magukat felébreszte­ni Csipkerózsika álmukból. így csak egy fogékony értelmiségi réte­get sikerült még jobban felbőszíteni. A Szép lányok, ne sírjatok című filmmel újra visszatértek a nagykö­zönséghez. Szörényiéknek elegük volt már a táncdalfesztiválokból és kollégiumi menzaforradalmakból és a szójté- pós diákparlamentekből, ahol a ha­talomra éhes „életrevaló” kamaszok próbálgathatják oroszlánkörmei­ket. A ’72-es Add a kezed albumon az Emlék M.-nek című dallal vesznek búcsút a „szerelmes hitektől" a beatkorszaktól is. A tiszavirágéletű progresszív zene­karok után a slágergyárosok töltöt­ték meg a vidéki sportcsarnokokat, akik már ismerték a siker receptjét. Erre a jelenségre válaszképpen ala­kították meg a KITT-egylet nevű szupergroupot (Koncz, Illés, Tolcs- vayék és a Trió). Az igazi értékeket és a közép-euró­pai hagyományokat ápoló alkotókö­zösség volt, ahol mindenki megőriz­hette zenei önállóságát. A Tolcsvay Béla által szervezett ’73-as miskolci popfesztiválon is felléptek, ahol megvádolták Bródyt azzal, hogy a rendőrséget rágalmazta a tízezer fős tömeg előtt. A nyár végén megjelent egy gyűjte­ményes lemez a régi Illés kislemez sikerekkel Ne sírjatok lányok cím­mel. Ez már az Illés utolsó utáni al­buma volt, de így is mind a kilenc dal felkerült a 10-es listára. 1973 őszén Illés Lajos és Szörényi Levente útjai szétváltak. Szörényi már egy jó ideje - Bartók és Kodály nyomdokain - a saját útját járta. Ä Petőfi ’73 című filmhez írt zenét (Európa csendes, 48 március). Eze­ket a dalokat sem a Rádió, sem a Hanglemezgyártó nem rögzítette. B. Nagy László erről így ír: „Szörényi Leventéé az érdem, hogy megtalálta a költőhöz illő hangot. Európa „elzúgott” forradalmairól férfias bánattá szól, melyből hiány­zik minden lemondás, s még a gyöt- relmes is a bizakodás felhangját kapja.” 1973 végén kiadják még Halász Ju­dit: Kép a tükörben, Koncz Zsuzsa: Jelbeszéd és Szörényi Levente: Uta­zás című szólóalbumát, mely már a későbbi Fonográf együttes hangzá­sának megelőlegezése. A KITT-egylet zenészeiből Szörényi megalakítja a Fonográf nevű zene­karát, mely már nem az ülés hagyo­mányait követte, de ez már egy má­sik történet. A magyar beatzene fogalma egybe­forrott az ülés nevével. Egy nemze­déki összetartozás jelképévé váltak. Tudatosan vállalták fel a közép-eu­rópai népzenei hagyományokat és a legkorábbi magyar szubkultúra a márciusi ifjak szellemi örökségét. Az Dlésék forradalma is igazi érté­kek után kutató és hagyománytisz­telő volt. Művészek a gyermekekért Budapest (MTI) - A leukémiás gyermekek javára rendez jótékonysági koncertet április 26-án, Budapesten a Művész Színházban a Kép-Világ Alapítvány. A budapesti Tűzoltó utcai Gyermekklinikán 80, tumoros megbete­gedésben és leukémiában szenvedő gyerme­ket ápolnak. Az országban mintegy 300 azok­nak a gyerekeknek a száma, 'akik súlyos, rosszindulatú daganatos betegség, illetve leu­kémia miatt állandó kórházi kezelésre szorul­nak. Az április 26-i koncerten többek között fellép Szakcsy Lakatos Béla és együttese, Fel­legi Ádám, Babos Gyula és együttese, Bonto- vics Kati és Berki Tamás. A meghívók egysé­gesen 10 ezer forintba kerülnek, mely alapít­ványi támogatásként kezelhető. Az alapít­vány nyilvános számlaszáma: Leumi Hitel Bank Rt. 219-98966-10604-7. Székely Miliály- emlékplakett Budapest (MTI) - Ulbrich Andrea, a Magyar Állami Operaház magá­nénekese kapta idén az immár 31. alkalommal odaítélt Székely Mi- hály-emlékplakettet. A díjat, amelyet Székely Mihály ha­lálának első évfordulóján a Fészek Művészklub alapítványa hozott lét­re, az elmúlt esztendők során olyan kiváló művészek kapták meg, mint Házy Erzsébet, Sass Szilvia, Kováts Kolos, Kincses Veronika, Polgár László. Az idei kitüntetett, Ulbrich Andrea, 1988 óta tagja az Operaháznak. Nagy sikerrel alakította egyebek között Rosina szerepét Rossini: A sevillai borbély című operájában, Sextust Mozart: Titus kegyelme cí­mű művében, valamint Miklós sze­repét Offenbach: Hoffmann meséi című darabjában. Budapesten kívül fellépett többek között Németor­szág, Ausztria, Görögország opera- színpadán is. A Székely Mihály-em- lékplakettet - Csillag István szob­rászművész alkotását - Ütő Endre, a dalszínház igazgatója adta át ked­den Ulbrich Ándreának. 100 éves a bányászzenekar Bátonyterenye (MTI) - Ünnepi hangversenyen emlékeztek meg a közelmúltban Bátonyterenyén a Bányász Fúvószenekar alapításá­nak 100., valamint a Bányász Férfi­kórus megalakulásának 70. évfor­dulójára. A zenekart 1893-ban Szi­léziából, Csehországból érkezett bá­nyászok hozták létre. Ma önfenn­tartó egyesületként, a bányász­szakszervezet támogatásával mű­ködik. A bányászokból, gyári mun­kásokból alakult férfikórus a bá­nyászdalok és -hagyományok ápolá­sával szerzett a hazai zenei életben ismert nevet. _______________ E lla Fitzgerald többé nem lép fel New York (MTI) - Ella Fitzgerald, ntrinok mindkét lábát súlyos cukor- betegsége miatt amputálni kellett, többé nem léphet fel. A jazzéneklés amerikai „first lady”-jének nevez­ték. Legkiválóbb művelője volt a „scat”-nak, az improvizáció egy sa­játos válfajának. Egyike azoknak, akik naggyá tették a jazzt, Louis Armstrong, Duke Ellington és Co­unt Basie társaságában. 1986-ban az énekesnőn szívműtétet hajtottak végre. Egészségi állapota azonban nem akadályozta meg ab­ban, hogy 1990-ben még egy turnét tegyen Európában. 1993-ban a New Yorkban adott koncertet, ez volt utolsó fellépése. Néhány hónappal később már nem tudott részt venni a 75. születésnapja tiszteletére adott gálaesten. A világhírű énekes­nő karrierje 17 éves korában kezdő­dött. Eleinte táncosnő akart lenni, de édesanyja tanácsára megkísérel­te az éneídést egy rádióműsorban. Egy templomi hangverseny során, amelyet Harlemben tartottak, fel­tűnt Bardu Alinak, a híres Chick Webb zenekar vezetőjének. Ebben a zenekarban lépett fel 1935-től 1939- ig. 1980-ban már nem látott az egyik szemére. Ennek ellenére fer­geteges sikert aratott egész Európá­ban. 250 lemezt vettek fel közremű­ködésével. 11-szer nyerte el a Grammy-díjat, a könnyűzenei Oscart._____ P ro Cultura Hungarica Budapest (MTI) - Takács Miklós­nak, a Montreáli Filharmóniai Tár­saság főzeneigazgatójának a műve­lődési és közoktatási miniszter Pro Cultura Hungarica kitüntetést ado­mányozott. Áz 1973 óta Kanadában élő karmester a kitüntetést azért a kiemelkedő zenei tevékenységért kapta, amelyet a magyar zene meg­ismertetéséért, megszerettetéséért fejtett ki az elmúlt két évtized alatt. Takács Miklós Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán, Ligeti György és Su­gár Rezső tanítványa volt. Vendég- karmesterként a világ számos or­szágában vezényelt. Az elmúlt évek során többször járt itthon. így pél­dául 1986-ban, a Liszt-év alkalmá­ból az általa alapított montreali kó­russal, ausztriai és magyarországi turnét szervezett. Takács Miklós a Pro Cultura Hungarica kitüntetést Kulcsár Kálmán nagykövettől Montrealban vette át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom