Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-14 / 87. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994» Április 14», Csütörtök —^---------TÉKA-------------­F orrás 94/4. Miskolc (ÉM - HS) - A hely szelleme címmel izgalmasnak ígérkező tanácskozást rendeztek tavaly novemberben Kecskeméten. A téma fájdalmasan régi-új: a vidéki értelmiség, illet­ve az irodalom és a folyóiratok helyzete. Lehet még erről a témáról újat mondani? A hozzá­szólások (Takáts József: Megszólító levél, Ba­log József: A fahrtkicsi; Szilasi László: Az apó­som és a vadgalamb, avagy miért fontosabb a statustranslationis, mint az argumentum loci; Villányi László: A szellem helye; Mikola Györ­gyi: „Ahol én vagyok, ott nincs provincializ­mus”; Géczi János: A hely szelleme; Porkoláb Tibor: Területi bajnokság) tanúsága szerint nem sokat. Az alapkérdés - Szűcs Jenő után szabadon - a centrum és a perem távolsága, viszonya. Ez utóbbi meghatározza egész or­szágok, népek, civilizációk, kultúrák lehetősé­gét, mozgásterét függetlenül a bennük élő in- dividumok ambícióitól, akaratától, sőt felké­szültségétől is. Mégsem véletlen, hogy a téma, a vita újra és újra éled Ady óta. Azért említem éppen Adyt, mert ifjú kollégám, Porkoláb Tibor Kaffka Margit és Miskolc viszonyára, az írónő keserű átkaira, Budapestre való menekülésére, szá­műzetésére utal - éppen Ady idején. Már ak­kor is légszomjtól szenvedett Miskolc, a vidék, s karrier - befutási lehetőséget csak Budapes­ten látott. Amely - lásd Ady - Párishoz képest igencsak provincia, perem. Ami megintcsak arra figyelmeztet, hogy rosz- szul tesszük föl a kérdést. Ha mindig viszonyí­tunk, méricskélünk csak a frusztráltságun­kat, kisebbrendűségünket bizonyítjuk és erő­sítjük. Mi, miskolciak hajlamosak vagyunk azt (el)hinni, hogy ez csupán a mi kínunk, gon­dunk. A vitát olvasva elégtételt jelenthet, hogy ezt érzi a szegedi, a pécsi, a győri, a veszprémi is. A hely szelleme mindenütt azo­nos az ott élőkkel. Ha most azt mondom, hogy az irodalom, s egyáltalán a humán értelmiség közérzete országosan rossz, akkor ezzel nem a problémát akarom lesöpörni az asztalról. Az irodalom presztízse katasztrofálisan zuhant, s ez éppen a vidéken élő alkotókat lehetetleníti el, egzisztenciáját sodorja veszélybe. MOZI A csaj hatása Marozsán Erika és Déri Miklós (ÉM - CsM) - A válogatásból (Válogatás a 25. Magyar Filmszemle programjából) való ez a film. Igaz, vannak akik azt mondják, műfajté­vesztés történt, mert ez az egész nagyon jó, csak nem film. De a cinikus megjegyzésektől most tekintsünk el. Tehát: a Rám csaj még nem volt ilyen hatással című opusz rendezője Reich Péter, főszereplő­je Déri Miklós és Marozsán Erika. A mű meg­lehetősen életszagú, sőt kicsit még rosszabb is, mint az élet. Déri Miklós, a Narancs fotósa Déri Miklóst, a Narancs fotósát alakítja, és nem ő az egyetlen, akinél ilyen könnyen felfe­dezhető az azonosság szerep és valóság között. Azután szerepel a Hold, a Tilos az A, játszik a Csókolom és az I Love You. Egyszóval ez egy tipikusan /elkel, jön-megy, lefekszik” film. Van, aki ezt is szereti. Rákóczi-napok Ernőd (ÉM - FL) - Az elműlt évben vette fel az emődi általános iskola és szakiskola II. Rá­kóczi Ferenc nevét. A ma kezdődő kétnapos ünnepségsorozat ke­retében megkoszorúzzák II. Rákóczi Ferenc domborművét, majd megnyitják a tanulók gyűjtőmunkájából, rajzaiból, korabeli ruha­terveiből, emléklapjaiból összeállított kiállí­tást. Megnézik a Csínom Palkó című filmet, és az iskola színjátszó csoportjának műsorát. Aztán következik a számháború „kurucok” és a „labancok” között, majd kibékülésként - táncház. Holnap a kort felidéző keresztrejt­vénnyel és kirakósjátékkal, játékos várépítés­sel, a szabadságharcról készült film vetítésé­vel és bábműsorral folytatódik a program. Majd az iskola udvarán minden osztály elülte­ti a maga „Rákóczi-fáját”. Ezt követően él­ménybeszámolóra váiják Gyarmati Dezsőt, a méltán világhírű edzőt. A,két nap programját tábortűz zárja. Időutazás — térdig sárban Fotók: Dobos Klára Mezőkövesd (ÉM - DK) - A Land Rover már négyszer elakadt a sár­ban. Pedig azt az autót direkt arra találták ki, hogy mindenféle „őrült” emberek mindenféle „őrült” helye­ken tudjanak vele közlekedni. Ám a szentistváni határban a minap cső­döt mondott. így mi sem kísérelhet­tük meg, hogy bemenjünk a hatos lelőhelyre, amely mintegy másfél kilométerre van a műúttól. Koós Ju­dit régész azonban már néhányszor megtette ezt az utat. Neki persze van „megfelelő” felszerelése, gumi­csizmája, meg NATO-s kabátja, ami nem ázik át. Az egész csapat tele van ilyen katonás cuccokkal, meg is jegyezte egyikük (Rejtő után szaba­don) hogy az M3-as régésznői deré­kig első osztályú katonák, de talpig úriasszonyok... Szóval szerencsém volt, hogy Koós Juditot még az országút menti lakó­kocsiknál találom. Elmondta, hogy tavaly ősszel ugyan csak egy hóna­pot tudtak kint dolgozni, de már há­rom lelőhelyen befejezték a feltá­rást az első időszakra kijelölt tizen­kettőből, amely az első húsz kilomé­teren van. A megyei Herman Ottó Múzeum munkatársainak a leendő M3-as autópályából 82 kilométer jut, s há­rom évet kaptak az Autópálya Igaz­gatóságtól, hogy régészeti szem­pontból feltárják a nyomvonalat, amely Mezőkövesd, Egerlövő, Szentistván, Mezőnagymihály, Ge- lej, Hejőpapi között kanyarog, Osz- lámál éri el a Tiszát. A múzeum munkatársai a dél-borsodi vidék több helyén ástak már, így körülbe­lül tudták, mire számíthatnak.- Dél-Borsod rendkívül gazdag le­letanyagban. A térképünk úgy néz ki, mint pók után a pöttyös fal. Ezen a lelőhelyen is több korszak leletei találhatók, az üjkőkórtól (hatezer év) egészen a népvándorláskorig ­A régész magányossága meséli Koós Judit. - Az újkőkori te­lepülés annyira különleges, hogy április végén lejön a régészeti inté­zet professzora, Kalicz Nándor, és ő is értékeli az anyagot. Találtunk gazdagon felékszerezett népvándor­láskori sírokat. Az egész ásatás kü­lönlegességét az adja, hogy hatal- ma:yfelületeket tárhatunk fel, s így összefüggéseket állapíthatunk meg. Minden régésznek külön korszaka van, ám ez itt az autópályánál ab­szolút lényegtelen. De persze „mobi­lak” vagyunk, segítünk egymásnak, és a sofőr hozza-viszi a híreket... A hat miskolci régész (Hellebrandt Magdolna, Lovász Emese, Wolf Má­ria, Koós Judit, Ringer Árpád, Ré­vész László) munkáját sok szakem­ber segíti. Jönnek a kassai, a nyitrai kollégák, a szécsényi vagy a hódme­zővásárhelyi múzeumok régészei is. De kell is, hogy az első szakaszt jú­nius 30-ig be tudják fejezni. Az API háromszáz millió forintot biztosít a megyei múzeum munkájához, így most olyan alapvetően szükséges dolgokat szerezhettek be, amely ed­dig nem volt - vagy csak kevés - a múzeum tulajdonában. Most a Herman Ottó Múzeum régé­szeinek teljes erejét ez az ásatás kö­ti le. Nagy a felelősségük, hiszen a három év leteltével kezdődik az épí­tés, s akkor bármire „bukkannak” majd a munkagépek, nem szólhat senki, a földmunkát már nem állít­hatják le. Ezért is sajnálják, hogy nem jöhettek ki már egy-két héttel hamarabb. Csakhogy közben más feladatuk is volt: megcsinálták az új állandó régészeti kiállítást a múze­umban, ahol többek között már lát­ható az a kelta kemence, amelyet tavaly ősszel találtak a 10-es lelőhet lyen... Szimonov neve garancia Mesterkurzusra készül a Miskolci Szimfonikus Zenekar Felvételünk Jurij Szimonov tavaly novemberi vendégszereplésekor készült Miskolc (ÉM - BG) - Július elején közel kéthetes mesterkurzust tarta­nak karmesterek részére Miskol­con, amelynek Jurij Szimonov és a Miskolci Szimfonikus Zenekar vál­lalta a házigazda szerepét. A kar­mesterkurzusról Sir Lászlóval, a Miskolci Szimfonikus Zenekar igaz­gatójával beszélgettünk: □ Ez a mesterkurzus Jurij Szimo­nov vagy a zenekar ötlete volt? • Az ötlet szülőatyjai egyértelműen mi vagyunk. Körülbelül három éve dédelgettük a karmesterkurzus ter­vét, gyakorlatilag minden feltétel adott is volt egy ilyen esemény meg­rendezéséhez, lényegében csak egy valami hiányzott, a pénz. Idén azonban az a szerencse ért minket, hogy különböző pályázatok útján az anyagi feltételeket is sikerült meg­teremtenünk, ezért már csak a megfelelő embert kellett megtalál­nunk, aki elvállalja egy ilyen mes­terkurzus levezetését. Ez sem volt nehéz feladat, mert a zenekar mű­vészeti vezetője, Kovács László sze­mélyes ismeretsége révén Jurij Szi­monov korábban már - kölcsönös megelégedettséggel - dolgozott a ze­nekarral és hajlandónak bizonyult arra is, hogy elvállalja a karmester­kurzus vezetését. □ Nem volt egy kicsit kockázatos do­log belevágni a szervezésbe, hiszen bár a Miskolci Szimfonikus Zenekar neve elég jól cseng a hazai komolyze­nei körökben, Miskolc azért még nemigen van jelen a nemzetközi ze­nei vérkeringésben. • Túl nagy kockázatot nem kellett vállalnunk, hiszen Jurij Szimonov neve már eleve garanciát jelent a nemzetközi komolyzenei életben. Nem is csalatkoztunk, mert márci­us végéig húsz országból összesen negyvenötén jelentkeztek a mester- kurzusra, Brazíliától Izlandon ke­resztül egészen Japánig terjedt az érdeklődők köre. A jelekből ítélve je­lentkezők nagyon komolyan vették a felhívásunkat, volt aki egész dossziét küldött eddigi pályafutásá­nak dokumentumairól, volt, aki vi­deofilmét küldött magáról. Á jelent­kezők színvonaláról pedig talán elég, ha annyit mondok, nem egy akad köztük, aki már maga is vezet­hetne mesterkurzust. A kérdés má­sodik felére pedig azt tudom vála­szolni, hogy ezzel a mesterkurzus­sal az az egyik nem is nagyon titkolt célunk, hogy összehozzuk Miskol­con a következő évtizedek zenei „krémjét”, akik egyrész a későbbi­ekben visszatérő vendégek lehetnek a zenekarnál, másrészt ha meg elé­gedettek lesznek a kurzussal és a zenekarral, akkor elviszik a hírün­ket a világba. □ Ön minek tulajdonítja ezt az élénk érdeklődést? • Egyrészt Jurij Szimonov szemé­lye óriási vonzerővel bír, másrészt valószínűleg elég olcsók vagyunk, harmadrészt pedig az sem elhanya­golható, hogy a kurzus ideje alatt a zenekar összesen harminchárom órán át áll a hallgatók rendelkezé­sére, és tudomásom szerint nyáron ilyen mértékben sehol máshol nem tudnak nagyzenekart kiállítani. □A negyvenöt érdeklődő közül végül hány jelentkezést fogadtak el? □ A karmesterkurzuson aktív és passzív formában lehet részt venni. Az aktív hallgatók délelőttönként három órát dolgoznak a zenekarral, délutánonként pedig Szimonov pro­fesszor foglalkozik velük négy órán keresztül zongora mellett. A passzív hallgatók nem dirigálják a zene­kart, de velük két alkalommal sze­mélyre szólóan foglalkozik Jurij Szi­monov, zongora mellett. Az aktív hallgatók részvételi díja 500 dollár, a passzív hallgatóké 300 dollár. Mindebből talán elég logikusan kö­vetkezik, hogy a jelentkezők minde­gyike aktív hallgatóként szeretne részt venni. Erre azonban nincs le­hetőség, ezért szelektálni kellett. Tizenöt jelentkezőt fogadtunk el ak­tív részvételre, és szintén tizenötöt passzívra. Az erről szóló értesítése­ket a napokban küldjük el az érin­tetteknek, és csak a visszajelzések után tudom megmondani, összesen hány résztvevője lesz a kurzusnak. Rajzpályázat Miskolc (ÉM) - Az Ifjúsági és Sza­badidő Ház Gyermekgalériája és az SZDSZ miskolci szervezete által a Családok éve alkalmából meghirde­tett rajzpályázat kiállításának meg­nyitója lesz ma délután 5 órától a Gyermekgalériában. A kiállítást T. Asztalos Ildikó polgármester nyitja meg. Matematikusok Miskolc (ÉM) - A gimnazisták szá­mára március 31-én megrendezett Bede Lajos városi matematika ver­seny eredményhirdetését tegnap délután a verseny helyszínén, a Zrí­nyi Ilona Gimnáziumban tartották. A díjakat T. Asztalos Ildikó polgár- mester asszony, Sólymos Zoltán a PC-Stúdió ügyvezető igazgatója - a verseny anyagi támogatói -, vala­mint Kovácsné Szegedi Ildikó, a Zrí­nyi Ilona Gimnázium igazgatója ad­ta át. A versenyen az alábbi ered­mények születtek. I. évfolyam: I. helyezett Marhefka István (Avasi Gimnázium), II—III. helyezett Taba Györgyi és Újhelyi Gábor (Földes Ferenc Gimnázium). II. évfolyam: I. helyezett Gyenes Gábor (Földes Ferenc Gimnázium), II. helyezett Járási István (Herman Ottó Gimnázium), III, helyezett Tóth Gergely (Földes Ferenc Gim­názium). III. évfolyam: I. helyezett Varga Dezső (Földes Ferenc Gimná­zium), II. helyezett Borbás Gergely (Herman Ottó Gimnázium), III. he­lyezett Nagy Lajos (Földes Ferenc Gimnázium). IV. évfolyam: I. helye­zett Veres István (Földes Ferenc Gimnázium), II—III. helyezett Koós Gábor (Földes Ferenc Gimnázium) és Székely Dóra (Herman Ottó Gim­názium). Diákvegyészek Sárospatak (ÉM) - A ötödik alka­lommal rendezik meg a sárospataki diákvegyész-napokat április I6-én és 16-án az Árpád Vezér Gimnázi­umban és a Sárospataki Reformá­tus Kollégium Gimnáziumában. A diákvegyész-napok fővédnöke Ná- ray-Szabó Gábor akadémikus, a Magyar Kémikusok Egyesületének elnöke. A konferencia április 15-én, pénteken délelőtt fél 11-kor kezdő­dik, ahol Jánosdeák Gábor, a város polgármestere köszönti a résztvevő­ket. Az előadásokat délután egy órától hallgathatják a résztvevők. Némettanároknak Budapest (ÉM) - Az ELTE BTK Német Szakdidaktikai Központja június 27. és július 1. között, napon­ta délelőtt 9-től délután 5 óráig az ELTE BTK Német Szakdidaktikai Központjában (1146 Budapest, Aj-’ tósi Dürer sor 19-21. B. ép. II. 20. 25. terem) intenzív továbbképzést tart német szakos nyelvtanárok számára. A kurzus témáját a jelentkezők igé­nyeinek figyelembe vételével alakít­ják ki. Ajánlott témák: hallás utáni értés, olvasási, beszéd-, íráskészség fejlesztése és osztrák országisme­ret. Hozzájárulási díj: 5000 Ft. Jelentkezés helye és ideje: (felvilá­gosítás, jelentkezési lap igénylése faxon, levélben, személyesen). EL­TE BTK Német Szakdidaktikai Központ 1146 Budapest, Ajtósi Dü­rer sor 19-21. Tel./fax: 252-2976. Jelentkezéseket vidékről és Buda­pestről is várnak! A jelentkezéseket a beérkezés sorrendjében veszik fi­gyelembe. =RÖV1DEN =•■ Testi-, lelki-, szellemi összhang és a táplálkozás viszonya címmel a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház­ban tart előadást Ferencsik István természetgyógyász április 14-én, csütörtökön délután öt órakor. Nyelvtanfolyamot szervez a mis­kolci Vörösmarty Művelődési Ház azoknak a külföldi útra indulóknak, akik gyorsan szeretnék elsajátítani a külhoni tájékozódáshoz, ügyinté­zéshez használatos szókincset. A harmincórás, angol és német kur­zusra a 357-421-es telefonszámon, vagy személyesen jelentkezhetnek az érdeklődők. Az Észak-Magyarországi Eszpe­rantó Szövetség április 15-én, pén­teken délután 4 órától a Megyei Pe­dagógiai és Közművelődési Intézet egyesületi házában (Miskolc, Szé­chenyi u. 35. II. emelet) tartja éves beszámoló közgyűlését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom