Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-01 / 77. szám

Első Képünk Quigleyt (Tom Selleck), az ausztrált mutatja be, aki azzal bíz­tak meg, hogy vadásszon az őslakókra. Ehelyett azonban beleszeret az egyikbe (RTL, hétfő, 15.00 Egy szexuális zaklatás történetét mutatja be az RTL adásában látható film. Az anya szeretné megmenteni lányát a hívatlan udvarlótól, de a rendőrség tehetetlen, amíg a férfi nem ütközik a tételes jogba. RTL, csütörtök, 21.15 Egy mesteri tolvajt azzal bíz meg a képünkön is látható pszichopata pár, hogy ellopja a Leonardo da Vincinek tulajdonított aranycsinálási receptet. RTL, szerda, 20.15 Ilona Christen 25 éve dolgozik a televízióban. A pályáját bemondónőként kezdő hölgy legutóbbi és most is futó nagy sikerű műsora a legaktuálisabb témákkal jelentkezik minden hétköznap 15.00 órakor TV PLUSZ Az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft., a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. és a Napló Lapkiadó Kft. közös melléklete. Felelős szerkesztő: Gulyás Imre. Szerkesztő: Gőz József. A szerkesztőség postacíme: Debrecen, Posta­fiók 72. 4001 Telefon: (52) 412-144 Telefax: (52) 412-326 1994. ÁPRILIS 2-8. Mi a kedvenc műsora? Rácz Márton jogász, a Kereskedelmi Továbbképző kft. vezetője: Igaz, hogy már nyugdí­jas vagyok,“ mégis alig né­zem a televízió műsorát. Ha leülök a készülék elé, általában a Híradót és a Panoráma adásait nézem, s - többekkel ellentétben - nem hiányolom az Esti egyenleget. Szeretnék vi­szont több kulturális, tudo­mányos, művelődéstörté­neti műsort látni, mint pél­dául Ráday Mihály város­védő sorozata vagy A hét műtárgya, s egyáltalán: job­Hazánkban nem sokan beszélik a francia nyelvet, de azon keveseknek, akik értik és művelik, számotte­vő segítséget ad a nyelv­tudás szinten tartásához a most tízéves TV-5. Nem­csak reggeli és délutáni francia nyelvleckéik hasz­nosak, hanem - a Magyar Televízió által nem sugár­zott - politikai és gazda­sági információi is érdeke­sek lehetnek bárkinek. A szinte huszonnégy órás adásban a szerkesztők minden ember ízlése sze­rint készítenek. Szólnak a kóbor állatokról, a háziálla­tokról, emberekről, külön­böző gyógyító eljárásokról, jógáról. Változatos informá­ban megismerni kis hazánk értékeit. A sorozatok közül a Szomszédok a kedven­cem, mert aktuálisnak és életszerűnek tartom. A Zsákbamacska adá­sait kifejezetten bugyutá- nak minősítem. Ez elsősor­ban a műsorvezető „érdeme". Kedvelem vi­szont a sportközvetítése­ket, s ebből következően valamennyit meg is nézem, ha tehetem. A rádió adásait gyakrabban hallgatom, fő­ciós magazinokban gazda­sági, politikai és kereske­delmi tudnivalókat adnak közre. Irodalmi, kulturális vetélkedőiken keresztül sok érdekes dolgot tud meg a néző. Természetesen a sport az időjárás-jelentés, a ze­ne, a rajz- és egyéb filmek, humoreszkek sem marad­nak ki a műsorból. S aki francia hírességekről akar többet megtudni vagy eset­leg főzőcskézni óhajt, ne­tán ökológiai információk, tények érdeklik, az is meg­találja mindezt. A csartor- na gondol azokra is, akik a rádió műsorai iránt érdek­lődnek. Mind a tévéújság­ban, mind pedig műsoraik­ig a híreket, a zenei mű­sorokat - ez utóbbiaknál háttérzeneként is szívesen veszem. Kedvelem és szin­te minden reggel meghall­atom a debreceni rádió írműsorait, amelyek szű- kebb pátriánk aktuális infor­mációit ismertetik. Végül, de nem utolsósorban a vá­lasztások előtt korrekt, kul­turált hangvételű nyilatko­zatokat várnék valamennyi megszólalótól. K. I. ban is közük a rádió legfon­tosabb információit. A té­véhíradók által - amelye­ket naponta akár ötször is sugároznak, a helyi politi­kai, gazdasági információk­kal jelentkeznek s európai időjárás-jelentéssel is szol­gálnak. Jubileumi vetélke­dőjükön - amelynek emb­lémáját képünk mutatja - egy jó válasszal akár szí­nes televíziót is lehetett nyerni. Példásan őrködnek a francia nyelv, a hagyo­mányok fölött, s minden olyan országra is kitekinte­nek, amelyben valaha, de legfőképpen most franciául beszélnek. Fekete Katalin Jubileumot ünnepel a francia TV-5 A hét filmje Kísértet Lublón Mikszáth Kálmán művei kiáltanak a megfilmesítés után. S e kiáltásokat elég gyakran meg is hallották a rendezők, forgatókönyvírók. A Fekete városból többré­szes televíziós sorozat is készült, amelyet azóta szám­talanszor megismételtek, s amely képernyő elé szögez­te az egész országot, ahogyan már a sorozatok szok­ták. Hogy még régebbre menjünk vissza, a Noszty fiú esete Tóth Marival című regényt többször is megfilme­sítették, előbb a regényt meghamisító „happy end”-es befejezéssel, majd híven az eredetihez, a szakítással, amelyet olyasmivel oldott fel a jó palócok atyafia, hogy nem baj, lány van másik is, fő az egészség és a jó lap­járás. A kísértet Lublón nem regény, hanem hosszabb no­vella a nép ajkán élő legendáról, Kaszperek Mihályról, az 1718-ban elhunyt borkereskedőről, azaz kísérletéről, aki nemcsak szélzúgásos éjszakáikon, de nappal is meg­jelenik, s ilyenkor mindenki félve húzódik meg fedele alatt. Fláadásul fordítva ül a lovon, kevésbé büszke fel­ével néz a paci feje iránt, míg arccal a lófarokra bámul. Ámbár furcsa kísértet. Nem elég, hogy nappal is kí­sért, de ráadásul hamis pénzzel fizet. Ez utóbbi felkel­ti a hatóság érdeklődését is, s megbízzák Strang Ja­kab rendőr felügyelőt, derítse ki a kísértet személy- azonosságát. A Duna televízió, amelyik felvállalja a régebbi és újabb magyar filmek ismételt vetítését, a Mikszáth Kál­mán művéből készült alkotást április harmadikán vasár­nap 18.10-kor sugározza Gőz József

Next

/
Oldalképek
Tartalom