Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-05 / 54. szám

6 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1994- Március 5-, Szombat-------------TÉKA-------------­A tanítóképzésről Sárospatak (ÉM - H. J.) - Hazánkban a taní­tóképzés mindössze 137 éve történik önálló in­tézeti keretek között. Az első „tanítóképezdét” a Sárospataki Református Kollégium létesí­tette 1857-ben, tizenkét évvel megelőzően az állami tanítóképző intézetek felállítását. A régi századokban - szinte a kollégium alapí­tásától, 1531-től kezdve - a nagyobb diákok­ból kerültek ki a falusi „oskolamesterek, pre- ceptorok”. Erre legtöbbször a szegénységük kényszerítette őket. Egy-két évet a falusi gyermekek tanításával töltöttek - például Tompa Mihály előbb a du­nántúli Sárbogárdon, majd a Miskolc közelé­ben levő Hemádkakon -, aztán anyagilag „megerősödve”, folytatták tanulmányaikat a kollégiumban. Gazdag irodalma van a sárospataki tanító- képzésnek. Ezt az évszázadok alatt felgyülem­lett sokrétű, változatos anyagot kiváló szaktu­dással, pedagógusi ihletettséggel, az alma ma­ter iránti hűséggel évtizedeken át gyűjtötte, rendezte és most egy küllemében is csinos kö­tetben megjelentette Ködöböcz József, a Co- menius Tanítóképző Főiskola nyugdíjas fő­igazgató-helyettese. Az 1897 címszó alatt együtt találja az olvasó a pataki tanítóképzés­sel kapcsolatban megjelent könyvek, az orszá­gos, megyei, helyi folyóiratokban, heti- és na­pilapokban közölt tanulmányok, cikkek, tudó­sítások jegyzékét. Külön értéke a tudományos feldolgozásnak, hogy hasonmás kiadásban közli a felhasznált irattári, levéltári forrásanyagokat, és illuszt­rációként bemutat 36 reprodukciót is, ame­lyek kitűnő minősége Magi Antal fotóművé­szetét dicséri. A betűrendes, azon belül krono­lógiai elrendezésű bibliográfiát név- és tárgy­mutató egészíti ki. A mű a Comenius Tanítóképző Főiskola gon­dozásában, a Sárospataki Pedagógiai Füzetek 14. köteteként jelent meg. A kutatók, olvasók, akik a pataki és általában a hazai tanítókép­zés, valamint Sárospatak és a református kol­légium története iránt érdeklődnek, Ködöböcz József legújabb kötetét igencsak haszonnal forgathatják. Hidegindító Vass Tibor Idősebb versíró barátom egy korábbi nyilatko­zatomban „némileg ellentmondani látszó” té­nyeket állít szembe egymással. Állítottam, hogy a vadkapitalizmus elvette a lehetőséget az induló költőktől, hogy idejében bemutat- kozhassanak - ennek ellenére huszonhat éve­sen nekem három kötetem van. Kétség sem fér ahhoz, hogy félrebeszéltem, nem a vadka­pitalizmus vette el a lehetőséget a harminc- nyolc évesen induló Várady Szabolcstól, ha­nem a szocialistavadkapitalizmus, aki fiatal költőnek nevezi a.negyvennyolcadik évében debütáló Vasadi Péter. Idősebb versíró bará­tom Kormos Istvánt idézi, 1969-ből, aki sze­rint a fiatal költő ma nem korhatározó, hanem esztétikai kategória. Hát persze, valahogy meg kellett magyarázni, miért vannak oly ke­vesen az 'életkorukra nézve is fiatal költők 1969-ben. Ma, 1994-ben, egy negyedszázaddal később a fiatal költő korhatározó lett, szeren­csére. Idősebb versíró barátom azt is veszélyesnek tartja, hogy manapság nem lehet olyan csap­nivalóan rossz verset írni, hogy az ne jelenne meg valahol. Ebben egyetértek. De hogy ma nem kell művészi teljesítmény ahhoz, hogy valaki „költő” legyen, azt kikérem magamnak. A csapnivalóan rossz verset írók (többségük­ben) tudják a maguk értékét, megtalálják az „amatőr” műhelyeket, s nem próbálkoznak rangosabb folyóiratoknál. Nem kell devalváló­dástól félteni a költészetet. Nem a költészet devalválódik, hanem néhány író ember, s a szerkesztőket sem kell félteni attól, hogy ke­vésbé érett műveket közölnek lapjukban. Ez­zel nem az irodalmat, hanem saját lapjukat járatják le. Fiatalabb versíró barátom megnyer Miskol­con egy irodalmi pályázatot, idősebb kortárs átadja az oklevelet», aztán eleresztik isten hí­rével, boldoguljon, ahogy tud. 1969-ben ez le­het, hogy divat volt, ma közömbösségnek ne­vezem. Persze én, háromkötetes fiatal „költő”, aki fo­galomzavarokkal küszködöm, ne ugráljak, nő­jem ki, tanuljak, és oktalanságom miatt ne hagyjak ilyen támadási felületeket a nyilatko­zataimban. „Elismerem, ma sem könnyebb megváltani a világot, nem könnyebb induló költőnek lenni. Csak éppen más akadályokat kell legyőzni” - írja idősebb versíró barátom. Igen, le kell győzni az idősebb kortársak közömbösségét, akiknek fájó pont lehet az ó kései indulásuk, szemben a ’90-es években megszaporodott köl- tőcskékkel. • RánM Dezső zongoraművész ad hang­versenyt a Miskolci Nemzeti Színházban már­cius 7-én, hétfőn este fél nyolckor. Szörnyek, vigyorgok, bohócok „Ez nem a rémítő szürrealizmus világa, hanem a feloldó, közelítő, lírai, groteszk, bumfordi, a tündé­dbe hajló" (Mezei András) Fotók: Dobos Klára Miskolc (ÉM - FG) - „Valljuk be a ké- k láttán is: a paraszti munka, a nyászat nem teszi széppé az em­beri testet, a jó magyar táplálkozási szokások és az ivászatok is nyomot hagynak, és mindezek ellenére mi­csoda életvidám eayfogúak, kíváncsi öregek, micsoda életerők és légiessé­gek szabadulnak fel ebben a nem másolt, hanem teremtett képi világ­ban!" - így ír Zámbó Kornél festmé­nyeiről Mezei András. Az Oroszlány­ban (és Budapesten élő) festőművész alkotásaiból ma, március 5-én, szombaton este fél hétkor a Miskolci Nemzeti Színház nézőtéri társalgójá­ban nyílik kiállítás. • Ez lesz az első miskolci kiállítá­som, és az első alkalom, amikor színházban mutatják be képeimet. Először nemet mondtam a hívásra, de aztán már bántott a döntésem, így nagyon örültem, amikor újra megkerestek. Különösen jól esett, hogy hozták a hírt: főiskolai meste­rem, a Miskolcon élő Végvári Lajos professzor is biztatta a szervezőket, hogy rendezzék meg a kiállítást - kezdte a tárlat-történetet Zámbó Kornél. □ A miskolci kiállításon bemuta­tandó képeinek jegyzékét nézve - Embercsorda, Blabla, Homo Sapi­ens?, Imposztorok, Szörnyek zeneka­ra, Veterán-nász, Seggnyalók... - meglehetősen kegyetlennek tűnnek az Ón által kiválasztott témák. • Nem akarok én kegyetlenkedni. Nagyon is vigyázok arra, hogy ne lépjek túl azon a határon, amitől már gusztustalan lenne ez a gro­teszk ábrázolás. Inkább azt monda­nám: pengeélen táncolok. De ezt ná­lam sokkal jobban megfogalmazta Mezei András. Neki sikerült ráérez­ni erre a világra. Ezt úja: „Zámbó ecsetje elmegy a karikatúráig, de áll a festészeten innen. Zámbó ecsetje elmegy a legkegyetlenebb valósá­gábrázolásig, de megáll az ember- szeretetben, a részvétben és a szere­tetteljes ábrázolásban. Parasztocs- kái nem chagalliak, hanem zámbói- ak. Nem utánozza Boscht a szürrea­lizmus iszonyatában, hanem in­kább azt mutatja meg: mily szép a csúnya is. Vagyis: a szépségnek a lé­lekkel összefüggő anatómiáját festi a testi kiterjedésben. Hazudnánk, ha vulgarizálnánk, ha ezt az egysé­ges képseregletet az elmúlt negyven esztendő jóságos kritikájának vél­nék csupán, s nem fedeznénk fel benne akár a magyar ezer évet is. Mert Zámbó nem egy elvet fest meg, hanem formát keresve-találva festi ki magából önmagát. Ó a hiteles ezekben a képekben, melyek figurá­it nemcsak a környezetében ismeri, hanem maga-magában...” □ De képeit elemezve cingár lábak­ról, dagadt bokákról, lila orrokról, lógó herékről „rucsnis” tomporokról is ír Mezei. Ezeket olvasva, látva, ki­csit meglepő, hogy közben nemzeti nagyjaink arcképcsarnokán is dol­gozik. Nem kell tiszteletlenségtől tartanunk? • Ez két teljesen különböző dolog. Nem tartom szerencsésnek, hogy most előhozakodunk ezzel. Én min­dig is szerettem portrékat készíteni, vagy tíz éve kezdtem el ezt a soroza­tot. A tervezett ötven festményből eddig tizenhárom készült el. Nem adtam határidőt magamnak, de igyekszem minél hamarabb befejez­ni ezt a munkát. Az általam nagyra tartott személyek között vannak olyanok is, akik már idősek, és egy­re fárasztóbb számukra, ha modellt kell ülniük. Nagyon sajnálom, hogy például Vass István is hamarabb el­ment, mint hogy megfesthettem volna az arcképét, de például az An- csel Éva portréját sem tudtam befe­jezni. □ Milyen szempont alapján állította össze a névsort ? • Olyan tudósokat, művészeket vá­lasztottam ki, akik véleményem, sa­ját értékrendem szerint jelentősét alkottak. Megkérdeztem persze hozzáértő szakembereket is, hogy ők kit tartanak például a legna­gyobb történésznek, de végül én döntöttem. Természetesen politika- mentesen. □ Mondana néhány nevet? • Keresztury Dezső irodalomtörté­nész, Szabó Sándor színművész, Vámos László rendező, Szabó Ist­ván rendező, Szentágothai profesz- szor, Faludy György, Hegedűs Géza... Nagyon szeretem ezt a munkát. Végtelenül tisztelem tu­dásukat, a bölcsességüket. Szinte az egész század ott van a műter­memben... Nemzetközi könyvseregszemle Budapest (MTI) - Hatodik alka­lommal ad otthont Budapest a nem­zetközi könyv-, video- és könyvtári kiállításnak és vásárnak. A Magyar Könyvszakmai Szövetség és az Interbright Nemzetközi Tudo- mányos-Ismeretteijesztó, Irodalmi és Információs Központ rendezésé­ben megtartandó bemutató idén március 10. és 13. között várja az érdeklődőket. A Budapesti Nemzetközi Könyv-, Video- és Könyvtári Kiállításon és Vásáron a Pesti Vigadóban szinte teljeskörűen lesz jelen a hazai könyvszakma. A találkozó tovább erősítheti az írók, könyvkiadók, nyomdák, könyvtárak és nem utol­só sorban áz olvasók együttgondol­kodását. A tanulságokat pedig hasznosítani akarja az átalakulás időszakát élő szakma - szögezte le Balázs András, a kiállítás igazgató­ja a találkozó részletes programját ismertető pénteki sajtótájékozta­tón, Budapesten. Az igazgató elmondta: a nemzetközi könyvkiállítás jelentőségét bizo­nyítja, hogy jelen lesznek rangos nemzetközi kiadók is, például a Cambridge UP, Oxford UP. Az ese­ménynek immáron visszatérő ven­dégei a japánok. A négynapos ren­dezvénysorozaton számos nyilvános szakmai könyvbemutatót tartanak. Az érdeklődők megismerhetik a leg­újabb történelmi, pénzügyi, jogi, művészeti kiadványokat, áttekin­tést kaphatnak többi között a tan­könyvkínálatról is. Ezeken kívül vi­deofilm, hanglemez és CD bemuta­tókat is szerveznek. Pedagógusgaléria a magasban Nyitray Viktória az első önálló kiállításának megnyitóján Miskolc (ÉM - FG) - Új képzőmű­vészeti kiállítóhellyel gazdagodott a város. A Központi Leánykollégium 5. emeletén csütörtökön este dr. Bo- dó Pálné, a Kaffka Margit Általános Iskola igazgatója ajánlotta a közön­ség figyelmébe Nyitray Viktória képzőművész-tanár alkotásait, és ezzel együtt megnyitotta a miskolci Pedagógusgalériát. Nyitray Viktória alkotásaival már találkozhattak a rendszeres tárlat­látogatók, hiszen több kollektív ki­állításon is részt vett. Tagja a Bor­sodi Amatőr Képzőművészek Stúdi­ójának, a Miskolci Rajztanárok Al­kotóközösségének, állandó résztve­vője a Zempléni Rajztanárok Köre által szervezett táboroknak. De ez az első alkalom, hogy önálló kiállí­táson mutatja be festményeit, raj­zait. Viszont tanítványainak mun­kái már távoli országokba is eljutot­tak. Ötödik éve vezeti a Kaffka Margit Általános Iskola rajztagoza­tát. Mégpedig egyedül, hiszen az is­kolában ó az egyetlen rajztanár. De munkájának eredményessége nem­csak növendékeinek sikerében, ha­nem a saját alkotásokban is meg­testesül. Megnyitóbeszédében mindezt így fogalmazta meg dr. Bo­dó Pálné: „Egyrészt azért kell elis­meréssel szólnunk Nyitray Viktória képeiről, gyönyörű kísérleteiről, csendéleteiről, akvarelljeiről, mert félreismerhetetlen forma- és színér­zékével kapcsolódik az apa, a sajnos csak kevesek által ismert festő-ta­nár hagyományaihoz. Nyitray Dá­nielről van szó, aki most itt van kö­zöttünk, arca ott vibrál Viktória ké­peinek hangulatában, színeinek átütő ragyogásában. Másrészt azért érzünk melegséget e képek láttán, mert Nyitray Viktória nem csupán képzett, tanult ecsetkezeléseivel, remek témáival késztet elismerésre minket, hanem azzal a példátlanul sikeres pedagógiai kisugárzásával is, amely tömegével juttatja sikerél­ményhez tanítványait”. Petőfi-napok Miskolc (ÉM) - A Petőfi Sándor Középiskolai Kollégiumban márci­us 7-én, hétfőn délután öt órakor Varga Álbert igazgató ünnepélyes megnyitójával kezdődik a Petőfi-na­pok rendezvénysorozat. A megnyi­tón bemutatkozik a Kisbojtár tánce­gyüttes, illetve egy tárlat is nyílik a Miskolci Fotóklub tagjainak alkotá­saiból. Kedden délután öt órától rendezik a Petőfi vers- és próza­mondó emlékverseny döntőjét. A szerda délután a sporté, este hattól pedig diaporáma-vetítésre várják az érdeklődőket. Csütörtökön délu­tán öt órától megkoszorúzzák a Pe- tófi-szobrot, este hatkor pedig a ren­dezvény zárására kerül sor. Kiállítás Miskolc (ÉM) - Domonkos Ilona festőművész alkotásaiból nyílik ki­állítás március 7-én, hétfőn délután négy órakor a Szemere Bertalan Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet galériá­jában. A tárlatot Goda Gertrud mű­vészettörténész nyitja meg. A mű­sorban közreműködnek az iskola növendékei. Felvételizők Edelény (ÉM) - Az edelényi Izsó Miklós Gimnázium március 7-én, hétfőn reggel fél 9-re várja felvételi elbeszélgetésre jövendő elsőseit. A gimnázium tanárai a hozzájuk je­lentkező nyolcadikosok anyanyelvi, irodalmi és matematikai felkészült­ségéről kívánnak tájékozódni. Kiss Mari otthon Nyékládháza (ÉM) - A község egykori szülöttét, Kiss Mari szín- művésznőt hívták meg a nyéklád- házi Művelődési Ház munkatársai kötetlen beszélgetésre március 5- én, szombaton délután 5 órára. Múzeumi koncert Miskolc (ÉM) - A Demiére vonós­négyes ad hangversenyt március fi­án, vasárnap délután négy órától a Miskolci Képtárban (Görgey A. u. 28.). A műsorban Mozart- és De- bussy-darabok szerepelnek. (A vo­nósnégyes tagjai: Kriston Tamás, Soós Gábor, Krajnik Ágoston és Tol­nai Judit.) , Könyvtárosok Sárospatak (ÉM) - A Magyar Könyvtárosok Egyesületének kere­tén belül megalakult a Zempléni Könyvtárosok Szervezete. A Sáros­patakon tartott alakuló ülésen részt vett dr. Horváth Tibor, az országos egyesület elnöke és Papp István fő­titkár, akik tájékoztatták a megje­lenteket az új könyvtári és közszol­gálati törvényről, valamint a Nem­zeti Kulturális Álap szerepéről, je­lentőségéről. Különböző szakmai té­mák s a könyvtárosi munkával kap­csolatos időszerű kérdések megvita­tása után a pataki, újhelyi és a kör­nyező községek könyvtárosai mega­lapították a zempléni szervezetet, amely minden bizonnyal bővülni fog a dél-zempléni könyvtárosok csatlakozásával. A szervezet elnö­kévé Halász Magdolna sárospataki könyvtárigazgatót, titkárává Ko­sárka Gábor sátoraljaújhelyi könyv­tárost választották. Zenei tehetségek Budapest (MTI) - A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola előképző tagozata felvételt hirdet az 1994/95- ös tanévre zongora, hegedű és gor­donka szakra. Jelentkezhetnek a 8. életévüket betöltött tehetséges gye­rekek, illetve olyanok, akik az álta­lános iskola 8. osztályát még nem kezdték meg, vagy nem töltötték be 14. életévüket. Jelentkezési határi­dő március 12. Jelentkezési lap a fő­iskola tanulmányi osztályán igé­nyelhető. U2 és a manöken London (MTI) - A „világ legnép­szerűbb bandája” címmel büszkél­kedő ír együttes, a U2 segítségével elkészítette első nagylemezét Nao­mi Campbell, akit pedig a világ leg­népszerűbb manökenjének tarta­nak. Az album állítólag féléven be­lül megjelenik és Gavin Friday producer „szürreálisnak” nevezte Naomi Campbell énekhangját, amelyet a nagyközönség egyelőre nem ismer. A, *.

Next

/
Oldalképek
Tartalom