Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-01 / 50. szám

1994» Március 1., Kedd Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Támogatott külföldi kiállítási programok Miskolc (ÉM) - Az Észak-magyar­országi Gazdasági Kamarától ka­pott információ szerint a Nemzetkö­zi Gazdasági Kapcsolatok miniszté­riuma ebben az évben is támogatja magyar cégek külföldi kiállításokon és vásárokon való megjelenését. A külföldi rendezvényeket támogatás szempontjából a minisztérium két csoportra osztotta: „A” kategóriájú, azaz hivatalos kiállítások, melyeket kollektív magyar megjelenésként, valamely kiemelkedően fontos szakterületen rendeznek meg. Ezekben az esetekben a minisztéri­um referencia zsűrije, minősített ki­állításszervezők körében pályázatot ír ki, és a legjobb pályázatot benyúj­tó kiállításszervezőt bízza meg a rendezéssel. Az NGKM a szervezés és megvalósítás egyes fázisait rend­szeresen ellenőrzi. A cél az, hogy az adott viszonyok között a legszínvo­nalasabb, leghatékonyabb magyar megjelenés biztosítható legyen. A támogatást a kiállítást szervező cé­gen keresztül juttatják el a résztve­vőknek a pályázatban meghatáro­zott feltételek mellett. A „B” kategóriájú kiállítások és vá­sárok kereskedelempolitikai és üz­leti szempontok alapján fontos, de néhány szűkebb szakterületet, illet­ve vállalati kört érintő rendezvé­nyek. Ebben az esetben a miniszté­rium nem jelöl ki szervezőt, a támo­gatást közvetlenül a kiállító kapja. Mindkét kategóriájú rendezvények listája megtekinthető az Észak-ma- gyarország Gazdasági Kamarában Miskolcon. Piacot véd az NGKM Budapest (MTI) - A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztéri­uma helyt adott a Taurus Gumiipa­ri Vállalat piacvédelmi kérelmének, s ennek keretében március 1-je és 1995. február 28-a között 40 ezer darabos kontingenst állapított meg °lyan autóbusz-, illetőleg teherautó- pimiabroncsok behozatalára, ame­lyek a volt Szovjetunió utódállamai­ból származnak. A vállalat kérése ellenére nem maximálták az egyéb országokból származó importot. A vállalatnak - amely a hazai gumi­gyártás 65-70 százalékát adja - 1991 óta a belföldi forgalma folya­matosan csökken, ezért kérte a pi- acyédelmi intézkedést. A FÁK-or- szágokból származó importáru bel­földi eladási árai rendkívül alacso­nyak, egyes esetekben még a hazai Syartás közvetlen anyag-, bér- és energiaköltségét sem érik el. A ta­valyi több mint 90 ezer darabos lAK-országokból származó import szinte lehetetlenné tette a vállala­tot, amelynek termelése az 1991. évi 426 ezerről 1993-ra 170 ezer da­rabra csökkent, a belföldi értékesí­tés pedig 190 ezerről 140 ezerre. A minisztérium szerint nem indo­kolt a Taurusnak az a kérelme, nogy a nyugati gumiabroncsok se jöhessenek • be az országba, ezek mennyisége ugyanis nem számotte­vő az összimporton belül, nem ve- szelyeztetik a vállalat értékesítési lehetőségeit. ^Röviden .......=■ É szak-magyarországi Gaz­dasági Kamarával kötött megál­lapodás alapján ingyenesen hirdet­hetnek a következő újságok kama­rai lapjaiban a magyar kamarai ta­gok: Kilkis-i Kereskedelmi és Ipari Kamara (Görögország), Hannover Hildesheimi Ipari és Kereskedelmi Kamara Niedersachen (Németor­szág), Piemont tartományi Kama­rák Cento Estero nevű külkapcsola- tokat építő szervezete (Olaszor­szág). A hirdetéseket áz Északma­gyarországi Gazdasági Kamarában adhatják le a kamarai tagok. Lesz elegendő kerti vetőmag a ta­vaszi munkák megkezdésekor - ál­lítja Frieszné Kaszás Mária a Kerti- mag Vetőmagkereskedelmi Kft., ügyvezető igazgatója, aki elmondta: jórészt hazai termeltetésű fajtákkal elégítik ki a keresletet. A magyar fajták közül világszínvonalú a para- dicsőm, a paprika, a vöröshagyma es a görögdinnye fajták minősége. Már tíz befektetési jeggyel lehet kereskedni a Budapesti Értéktőzs­dén (BÉT). A nyílt körű jegyzéssel létrejött befektetési alapok fele a tőzsdére vitte papáját. A forgalmuk azonban - a részvényekhez és az ál­lampapírokhoz képest - rendkívül alacsony. Elkészült az MVM Rt. privatizációs koncepciója Tízmilliárdos bevételre számítanak Fotó: Laczó József Budapest (MTI - ÉM) - Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság el­készítette a Magyar Villamosmű­vek Rt. privatizációjának koncepci­óját, amely szerint az energiaterme­lő blokkok, erőművek és az áram- szolgáltató egységek tulajdonváltá­sa különösebb megkötöttség nélkül történhet meg. A szállítóhálózat és a szabályozó egységek valamint a Paksi Atomerőmű tartósan - való­színűleg 100 százalékban - állami tulajdonban marad. Mindezt Csépi Lajos az ÁV Rt. vezérigazgatója mondta a napokban. A vonatkozó jogszabály szerint a privatizáció után a megközelítőleg 560 milliárd forintot képviselő va­gyon 50 százalékának plusz egy szavazatnak kell tartós állami tu­lajdonban maradnia. Ez az arány azonban a vagyon egy részére, s nem az egyes részvénytársaságokra vonatkozik. így elképzelhető, hogy egyes erőműveket és áramszolgál­tató egységeket 100 százalékban magánosítanak. Erre már csak azért is nagy az esély, mert a szállí­tóhálózat és a Paksi Atomerőmű teljes állami tulajdona önmagában is biztosítja az 50 százalék plusz egy szavazat állami tulajdonban mara­dását. Tekintettel a vagyon nagysá­gára, a privatizációs tenderekre várhatóan külföldi befektetők je­lentkeznek majd. A magántulajdon­ba adásnak elsősorban a tőkeemelé­sét kell szolgálnia, nem kizárólago­san az állami bevételek növekedé­sét. A tulajdonváltás előtt azonban az Országgyűlésnek el kell fogadnia a villamosenergiáról szóló új tör­vényt és módosítani kell az energia jelenlegi torzított árstruktúráját is. Csépi Lajos szerint legalább 50 szá­zalékos termelői és fogyasztói áre­melésre lesz szükség, hogy jövedel­mezővé váljon a tevékenység. A vil- lamosenergia-ipar privatizációjából a vagyonkezelő részvénytársaság 10 milliárd forintos bevételre szá­mít a remélhetőleg a jövő év végéig befejeződő értékesítések után. Az ÄV Rt. vezetősége elutasította a Felső Tiszai Erdő- és Fafeldolgozó cég társasággá alakulását, mivel a vállalat veszteségei 1993-ban elér­ték az 500 miihó forintot, a cég köte­lezettségei megközelítik a 650 milli­ót, lejárt kötelezettségei pedig a 350 millió forintot. Mivel a vezetőség a céget életképte­lennek tartotta, átalakulásához nem járult hozzá és kezdeményezte a cég felszámolását úgy, hogy a 66 ezer hektáros erdőterület felett gya­korolt közszolgáltató tevékenységet az ÁV Rt. tovább biztosítja. A ter­vek szerint a vagyonkezelő, illetve az általa létrehozott társaság ezt a tevékenységet kivásárolja a leendő felszámolótól. Nincs nyugta, zár az APEH Budapest (MTI) - A Gödöllői MÁV állomás restije és egy váci vegyesá- ru-kereskedés érdemelte ki azt a kétes elsőséget, hogy bezárásra ítél­tetett a nyugtaadási kötelezettség sorozatos elmulasztása miatt - mondotta Hajdú Miklósné, az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal il­letékese. Az áfa-törvény szigorú szabályokat mond ki a nyugtaadási kötelezett­ségről. Minden vállalkozás köteles számlát, kérésre egyszerűsített számlát, illetve nyugtát adni a vá­sárlónak. A szigor a feketekereske­delem visszaszorítását, a láthatat­lan jövedelmek feltárását szolgálja. A nyugtaadás elmulasztását az APEH első alkalommal 100 ezer fo­rintig terjedő bírsággal szankcio­nálhatja. Ezt követően minden egyes újabb alkalommal megkétsze­reződhet a bírság összege. Ennek a szigorú szabálynak azonban nem elég a visszatartó ereje, ezért ren­delkeztek úgy a törvényhozók, ha valakit két éven belül négy alka­lommal kapnak rajta, hogy nem ad számlát, akkor annak az üzletét is be kell zárni. A negyedik alkalom­mal három, az ötödik alkalommal 5, a hatodik és minden azt következő alkalommal pedig 10-10 napra. A bezárt üzleteknél az APÉH tájé­koztató táblát helyez ki, a bezárás időtartamáról és okáról. A lepecsé­telt helységbe tilos a belépés, a pe­csétek feltörését szigorúan bünte­tik. Amint azt Hajdú Miklósné el­mondta, bíznak az intézkedés elret­tentő erejében és nem számítanak arra, hogy túl gyakran találkozhat­nak majd az utcákon sétálók az APEH által bezárt üzletekkel. A ta­pasztalatok szerint a második ellen­őrzés után a rajtakapott üzletekben az eladók már betartják a szabályo­kat. Jelenleg megyénként 2-3 üzle­tet már háromszor bírságoltak, Bu­dapesten pedig 20 alatt van a szá­muk. Fogyasztóellenes praktikák Budapest (ÉM) - A gazdasági áta­lakulás egyelőre nem jár együtt a kereskedelmi tisztesség növekedé­sével, sőt a fogyasztóellenes prakti­kák felerősödése észlelhető - mond­ta a napokban Bárdi Miklós, a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelet vezető­je. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 19 megyei és fővárosi szervezete az elmúlt évben 22 országos, 62 helyi kezdeményezésű és 7 rendkívüli vizsgálatot végzett. Ennek kereté­ben összesen 26 242 üzletet ellenő­riztek, 24 százalékban élelmiszer- boltokat. A megbírságoltak 40 szá­zaléka közülük került ki. A korábbi évekhez viszonyítva megnövekedett a bizonytalan eredetű, engedély nélkül előállított házi készítésű kol­bászok, felvágottak forgalmazása, azok gondatlan tárolása, a tütott le-, vagy újrafagyasztása. A péksé­gekben a súlycsonkításból eredő ve­vőkárosítás, míg a tejtermékeknél a szavatossági idő pontatlan jelölése, vagy a termék ezen időn túli forgal­mazása jelenti a legtöbb panaszt. A pénzbírság 16,5 százalékát az ét­termek tulajdonosai fizették, enge­dély nélküli szeszesital-árusítás, il­letve élelmiszerek nem szabálysze­rű tárolása és a vevők megkárosítá­sa miatt. Műszaki cikket, sokszor azonosíthatatlan származású be­rendezéseket egyre többen árulnak minimális szakmai és jogszabályi ismeretek nélkül. A feketekereske­delem révén az európai normáknak nem megfelelő, bevizsgálatlan cik­kek kerülnek forgalomba. Bárdi Miklós elmondta még, hogy rendőri segítséggel öt alkalommal vizsgál­ták az üzemanyagtöltő állomások gázolajforgalmazását. Tapasztala­taik lehangolóak: a közel 500 kút közül 196-nál kellett bírságot ki­szabni, 56 esetben minőségi kifogás miatt. Ezt az ellenőrzést az idén azonban csak akkor tudják folytat­ni, ha a költségvetéstől megkapják a kért támogatást. Az olajvizsgála­tok ugyanis költségesek, és rendkí­vül megterhelik a szervezet gazdál­kodását. A felügyelőség az elmúlt évben 9 ezer szabálysértési eljárást indított, amelyek 85 százalékában pénzbün­tetést is kiszabott, összesen 47 mü- lió forint értékben. Hitelek vállalkozóknak (I.) Budapest (ISB - D.Zs.) - Gazdasá­gunk felemelkedésének zálogai a vállalkozók. Minél többen teremtik meg saját maguk - s ezzel együtt mások - számara a munkalehetősé­get, minél szélesebb lesz a termelés szerkezete, minél nagyobb a hazai árukból a választék, annál nagyobb a fizetőképes kereslet, s annálBizto­sabb külkereskedelmi mérlegünk ja­vulása is. Kezdő tőke nélkül azonban nem lehet beindítani egy vállalko­zást. Akinek viszont valami kevés tő­kéje van, az már kaphat hitelt a ter­vezett üzletéhez. Cikksorozatunkban a jelenleg igénybe vehető hitelek fel­tételeit közöljük, a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint. A Világbank három hitelkonstruk­cióval áll a magyar vállalkozók ren­delkezésére: a ill. Ipari szerkezet- átalakítási-, az Integrált mezőgaz­dasági export-, valamint a Termék­piac-fejlesztési programmal. Mind­három hitel maximum 10 éves fu­tamidővel vehető igénybe, amelyen belül 3 éves türelmi időt engedélyez a Világbank. A kamatfeltételek szintén azonosak: az MNB alapka­matra a hitelt folyósító kereskedel­mi bank kamatrést, plusz kezelési költséget számít fel. Az Ipari szerkezet-átalakítási prog­ramban ipari-, mezőgazdasági- és szolgáltató vállalkozások vehetnek részt. A kölcsön maximális mértéke 10 millió dollár lehet. Felhasznál­ható 75-100 százalékban árube­szerzésre, 100 százalékban tovább­képzésre, konzultációra, licenc vá­sárlására, beruházásra, 40 száza­lékban pedig kivitelezésre. Az Integrált mezőgazdasági export program keretéből mezőgazdasági vagy élelmiszeripari tevékenység­gel, falusi turizmussal és farm-szol­gáltatással foglalkozó vállalkozók igényelhetnek hitelt. Felhasznál­hatják szaporító anyag, tenyészál­lat, mezőgazdasági gépek, berende­zések, épületek, építőanyagok vá­sárlására, feltéve, hogy a folyósított hitel legalább 75 százalékából bel­földi kiadásokat fedeznek. A Termékpiac fejlesztési program­ból fogyasztási cikkek termelésével és forgalmazásával foglalkozó vál­lalkozások részesülhetnek. A köl­csön maximuma 10 millió dollár, de 1 millió felett nemzetközi verseny- tárgyaláson kötelező részt vennie az igénylőnek. Felhasználható fo­gyasztási cikkek kereskedelméhez kapcsolódó új tevékenységekhez. Az import beszerzések 100 százalék­ban, a belföldi beszerzések pedig 75-100 százalékban finanszírozha­tók a hitelből. Új bank kellene Budapest (MTI - ÉM) - Polgármesterek, pénzügyi szakemberek önkormányzati bank létrehozásáról tartottak tanácskozást a na­pokban. Szerintük szükség volna egy olyan speciális pénzintézetre, amely kedvező kama­tozású hitelekkel finanszírozni tudná az ön- kormányzatok beruházásait. Az OTP korrek­ten kezeli ugyan pénzügyeiket és számláikat, de tevékenysége szerteágazó, a kormány poli­tikai döntéseitől is függő - hangzott el a fóru­mon -, ezért célszerű lenne független bankot létrehozni a kommunális szféra finanszírozá­sára. A résztvevők előtt Medgyessy Péter, a francia tulajdonú Paribas bank hazai vezetője ismer­tette azt a tanulmányt, amelyet felkérésre — mint mondta - magánemberként készített. Eszerint az önkormányzatok finanszírozása mindenütt a világon speciális feladat, ami szakértelmet és forrásokat igényel, hosszú távra kihelyezett pénzekkel, hiszen a telepü­lések nem üzleti alapon működnek. így a ka­matoknak is elfogadhatóknak kell lenniük. A feladat megvalósításához olyan külföldi le­hetőségeket is igénybe kellene vemú, mint ami például az Európai Fejlesztési és Re­konstrukciós Bank kínálatában rejlik. Ezáltal olcsó hitelek juthatnának Magyarországra, s tennék lehetővé az infrastruktúra fejlesztését. Az önkormányzati bank létrehozásakor szám­ba kell venni az állami támogatásokat - mondta Medgyessy Péter -, valamint azokat a vagyonkezelési feladatokat, amelyeket erre a pénzintézetre kellene bízni. Az ismert pénzü­gyi szakember szerint van realitása az önkor­mányzati bank létrehozásának, de az ügy az önkormányzatok teljes összefogását, az alapos előkészítést igényű, s a kormánynak mögé kell állnia, mert e garancia nélkül nincs kül­földi hitel. A tanácskozáson elhangzott, hogy a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank regionális fej­lesztési kockázati tőketársaságot szervezhet­ne a cél érdekében. Miután az önkormányzati bank létrehozásához megvalósíthatósági ta­nulmányra van szükség, ez mintegy 10 millió forintba kerülne - a résztvevők a Megyei Jogú Városok Szövetségén és a Kisvárosi Önkor­mányzatok Országos Szövetségén keresztül kezdeményezik az összefogást a terv megva­lósítására. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó keres­kedéstől eltekintve 192 üzletben összesen 90,124170 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon árfolyamértéken. Á részvények forgalma (138 promt kötés és három vételi opció) névértéken 20,0000 millió forintot, árfolyamértéken szá­molva pedig 49,597100 miihó forintot tett ki. Összesen 16 573 darab részvény cserélt gazdát. Mind a kötések száma, mind a forgalom volu­mene és a forgó értékpapírok darabszáma visszaesett. A kárpótlási jegyek árfolyamértékű forgalma 30,268400 millió forint, a befektetési jegyeké 178 550 forint, a diszkont kincstárje­gyeké pedig 6,85260 miihó forint volt. Állam­kötvényekben tegnap nem volt forgalom. Kárpótlási jegy s Tőzsde Index (ideiglenes) febr. 28-án: 1795,78 +1,97 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1994. február 28. Valuta Deviza Vétel Eladás Középárf. 152,68 155,68 154,22 ül 73,70 75,04W : 74,Bg|i Belga frank* 291.10 296,60 294.27 Dán korona " 15.33 15.63 15.45 Finn márka 18.51 18,85 18,69 Francia frank'-'" 17.66 18.00 17,82hl Holland forint 53,45 54,49 53,93 ír font 146,59 149,39 148.10 Japányen* 98.37 100,23 99.39 Kanadai dollár 76.11 77,63 76.91 Kuvaiti dinár 344,35 351,01 348,32 Német márka 60.02 ; 61.22 60,68" ^ Norvég korona 13,83 14,11 13,96 Olasz líra** 60.88 62,10 61,34 ' Osztrák schiíl.* 853,71 870,41 861,02 Portugál escudo 58,99 60,13 59,48 ' * Spanyol peseta’ 73,54 75,00 72 (52 ^ Svéd korona 12.81 13.05 12,97 ECU (KP) 116.13 118.37 117,14 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység /■"K

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom