Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-03 / 52. szám

8 ÉSZÁK-Magyarország Kultúra 1994« Március 3«, Csütörtök-----------APROPÓ----------­N ehéz kezdés Fecske Csaba Ifjú versíró barátom nyilatkozta az újság­ban: „Úgy látom: a vadkapitalizmus elvet­te a lehetőséget az induló lírikusoktól, hogy idejében bemutatkozhassanak.”Ennek né­mileg ellentmondani látszanak az ugyané cikkben leírtak: Még csak huszonhat éves, de már három kötete jelent meg. Művésze­ti egyesületet alapított, tíznél több kiad­vánnyal, önálló folyóirattal vívtak ki ran­got maguknak. Hogy is van akkor? Az elmúlt évtizedekben vajon hányán jutottak el ilyen idős koruk­ra, hogy három kötetük legyen? Tandori Dezső harmincévesen teszi le az irodalom asztalára első kötetét, Várady Szabolcs harmincnyolc, Vasadi Péter negyvennyolc évesen elsőkötetes költő, hogy csak a legra­gyogóbb tehetségeket említsem. Kormos Ist­ván írta a Költők egymás közt (1969) című versantológiában harminckétévesen debü­táló Kertész Péter ajánló szövegében: „Fi­atal költő” ma nem korhatározó a szakmai tolvajnyelvben, hanem esztétikai kategó­ria, mert harminc-negyven év közt is ilyen elképzelt irodalmi személyi lappal járnak költők a szerkesztőségek ajtaján ki-be.” A Holmi irodalmi folyóirat szerkesztői így siránkoznak: „Közel hatvan fóruma van mára magyar irodalomnak. Nem mindegy tehát, mert minőség, hatás, végsősoron a lap egzisztenciája múlhat azon, hogy kik, mit és milyen rendszerességgel publikál­nak egy lapban. Ha nem tetszik egy vers, novella, tanulmány, visszaadjuk a szerző­jének, bármilyen kiváló író is. Ezeket a mű­veket később más lapokban látjuk viszont. Noha rendkívül örültem az 1989 utáni cso­dálatos folyóirat-szaporításnak, ma már aggályosnak látom a helyzetet, túl sok a fo­lyóirat, s ezzel elvész a rostálás lehetősége. ” Kevés-e hát a sok ? Ifjú versíró barátommal ellentétben én úgy látom, s ezt tartom ve­szélyesnek, hogy manapság nem lehet olyan csapnivalóan rossz verset írni, hogy az ne jelenne meg előbb-utóbb valahol. De­valválódik a költészet, érthetően kisebb lesz a vers ázsiója a kulturális piacon. Ma nem kell művészi teljesítmény ahhoz, hogy va­laki „költő” legyen. Ferdinandy György írta, ma nem az ad ki könyvet, akinek mondanivalója van, ha­nem akinek pénze. Úgy tűnik, van ebben valami. A kalmárszellem aligha hat jóté­konyan a művészetekre. Elismerem, ma sem könnyebb megváltani a világot, nem könnyebb induló költőnek lenni. Csak ép­pen más akadályokat kell legyőzni. MOZI A három testőr 3+1: Aramis, d'Artagnan, Portos, Athos (ÉM - CsM) - A három testőr ismét vissza­tért. Igaz, ezek Amerikában születtek a Walt Disney Pictures jóvoltából, onnan kerültek Párizsba, majd (észvesztő sebességgel) hoz­zánk is - mert idén ünnepeljük a regény meg­jelenésének 150. évfordulóját. De az is hozzá­tartozik az összképhez, hogy a négy ifjú törté­netének leporolásához különösebb évforduló sem kell: 1908, az első változat óta több mint harmincszor filmesítették meg világszerte és ezzel csúcstartó a francia regények sorában. De miért beszéljünk a regényről, mikor most itt a film? És annak is megvan már a maga története. Kezdődik ott, hogy a produkció né­hány újdonsággal is szolgál. így például a négy főszereplőt most először valóban fiata­lok, huszonéves színészek játsszák. Más vo­natkozásban viszont a rendező, Stephen He­rék szakított a szerző elgondolásával. A film ugyanis happy enddel végződik: d’Artagnan szerelme a film végén mégsem hal meg... A főleg Ausztriában forgatott mozi azonban káprázatos díszleteivel és népes statisztagár­dájával sem tudta meghatni sem a kritikuso­kat, sem a franciákat. A nézőket viszont annál inkább (öt hét alatt 40 millió dollárt hozott a konyhára). A közönség soraiból persze kilóg­nak a testőrök ma is élő leszármazottjai, akik meg akarnak verekedni a rendezővel, az ősei­ket ért sérelem miatt! Ennyi a film története. A testőröké a filmvásznon látható. „Nem szeretek idomítani” Beszélgetés Kincses Margit zongoraművész-tanárral Bánhegyi Gábor □ Mit szeret jobban, ha művésznő­nek vagy, ha tanárnőnek szólítják? • Csakis tanárnőnek. Annál sokkal kevesebbet vagyok pódiumon, hogy művésznőnek szólítsanak. Ha kon­certezem, akkor is inkább kamara­zenészként lépek színpadra. Legu­tóbb például néhány napja adtunk egy hegedű-zongorakoncertet a me­zőkövesdi zeneiskolában a Német­országban élő Debre Zsuzsával. Ve­le a tervek szerint nyáron Japánba utazunk három hétre, ahol egy né­met mintára épült kastélyban kell naponta több koncertet adnunk. Az egyetlen kikötés a szervezők részé­ről csak az volt, hogy csak német szerzők műveit játszhatjuk. Azt hi­szem, a műsorösszeállítással nem nagyon lesz gondunk. □ Hetente két napot tanít a miskolci zeneművészeti főiskolán. Nem fá­rasztó az állandó ingázás kétszáz ki­lométerről? • Huszonöt éve csinálom, volt időm megszokni. Az életem során renge­teget utaztam. Amikor a férjemmel megismerkedtem (Selmeczi György zeneszerzővel - BG), akkor ő még Romániában élt. Három-négy éven keresztül elég sokszor utaztam át hozzá, gyakran nem éppen ideális körülmények között. Ahhoz képest ez a kétszáz kilométer egyáltalán nem távolság. □ Nem „ veszélyes” egy kicsit, hogy szakmabelivel kötött házasságot? • Ellenkezőleg, számomra Gyuri in­kább inspiráló hatással van, és ta­lán nem tűnik nagyképűségnek, ha azt mondom, a mi kapcsolatunkban ez kölcsönös. A kortárs zenéhez is igazán az Új Zenei Műhely által ke­rültem közel, amelynek a féljem volt az alapítója. Több olyan művet is én mutattam be először a rádió­ban, amit ő komponált. Miskolc (ÉM - DK) - Alapelvünk, hogy óvodákat bezárni, megszün­tetni csak a legvégső esetben sza­bad. Az óvodákban kell megalapoz­ni azt a nevelést, melynek „ered­ménye” a dolgos, áldozatvállaló, ha­zánkhoz lélekben és tettekben is ra­gaszkodó felnőtt lesz - mondta Má- dai Gyula a tegnapi óvodai szakmai tanácskozáson, amelyet az Észak­magyarországi Tankerületi Okta­tásügyi Központ (ÉTOK) szervezett Miskolcon a Tudomány és Technika Házában. Az ÉTOK igazgatójának előadása után Pethó Agnes, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtaná­csosa beszélt az óvodák helyzetéről változó világunkban. Először az óvoda? törvénykezés főbb állomása­it említette, kezdve az 1891-es kis­dedóvásról szóló törvénytől a ’93 szeptember elsején hatályba lépett újig. Ebben a törvényben az óvoda a nevelési-oktatási rendszer szerves részeként szerepel, fenntartja az Kazincbarcika (ÉM - FG) - Van abban valami báj, ha a gyerekek fel­nőttet játszanak. Olyan édes, ami­kor úgy tesznek, mint a nagyok. Vi­szont legalább ennyire riasztó, hogy milyen pontosan látják hibáinkat, tévelygéseinket, hamisságainkat. A kazincbarcikai K* (Kazincbarci­kai Középiskolások Köre) Színpad Klementné Bíró Anikó rendezésé­ben Eörsi István Sírkő és kakaó cí­mű darabját mutatta be tegnap és tegnapelőtt az Egressy Béni Műve­lődési Központ színpadán. A bemu­tató diákközönsége először jókat ne­vetett azon, hogy iskolatársaik fel­nőttként, Piti úrként, Pitinéként meg tolókocsis vénasszonyként je­lentek meg a színpadon. Aztán ha­mar elcsendesedett a ráismerés de­rűje, a jó heccnek tűnő színházasok­ból igazi előadás lett. A játszó sze­mélyek el tudták feledtetni koru­kat, hozzáöregedtek, hozzákomo­lyodtak szerepükhöz. De nem annyira, hogy elveszett volna a da­rab eredeti groteszk humora. A sze­replők - Borza Károly, Dali Réka, Fodor Judit, Kalácska Gábor, Káló Zsuzsa és Lukács Gábor - dicséreté­re legyen mondva, elhitették ve­lünk, hogy értik ezt a világot. Ne­künk meg itt maradt a kérdés: hon­Kincses Margit □ Hol szeret jobban játszani, színpa­don, közönség előtt vagy a rádióstú­dióban? • Egyértelműen a színpadon. Szin­te csak arra kell figyelni, hogy a na­gyobb formai egységeket összefog­jam, sokkal merészebben játszha­tok. Az élő koncertek soha nem tö­kéletesen tiszták, mindig becsúszik egy-két maszatos, nem igazán oda­illő hang, amit a közönség általában észre, sem vesz, vagy nem akar ész­revenni. A rádióban nem lehet koc­káztatni. Ott falak vannak és mik­rofonok, amelyek könyörtelenül rögzítenek mindent. A stúdióban a kisebb formai egységek kerülnek előtérbe, sokkal jobban kell működ­nie az önkontrollnak. □ Mennyiben különbözik a művész Kincses Margit a. tanár Kincses Margittól? • Ha koncerten játszom, akkor ösz­tönösen közeledem a zenéhez, sok­kal kevésbé vagyok analitikus. Ta­nárként analitikusan közeledem és elvárom, hogy a növendék ösztönö­sen közeledjen. Nem szeretek ido­óvoda igénybevételének a lehetősé­gét minden gyermek részére 3-7 éves korig. A felső határt a régebbi törvényekben nem határozták meg, így alakult ki az a helyzet, hogy sok helyen - mert nem érték el az isko­lai alkalmasság szintjét - 8-9-10, de kivételes esetben még 14 éves gyer­mekek is jártak óvodába. Elmondta a főtanácsos, hogy az alsó korhatárt is sokkal szigorúbban kellene venni, hiszen megtörténik, hogy kétéves gyerekek .járnak” óvo­dába, leginkább azért, hogy az in­tézmény értük is felvehesse az egy személy után járó támogatást. így egyre több „bölcsis” jár óvodába, pe­dig ott nem lehet olyan napirendet kialakítani, amely minden korosz­tály igényeit figyelembe venné. A három évnél kisebb gyerekek ellá­tása is szakembereket igényel, az óvónők nem ezt tanulták! Szomorú statisztikai adat az is, hogy az óvo­dai gyermekcsoportok több mint 80 százalékában húszon felüli a lét­nan tudják mindezt?! Mikor és kitől hallhattak arról, hogy milyen mega­lázó, ha nincs hajléka a szerelem­nek, ha méltatlan kompromisszu­mokra kényszerül az ember, ha a túlélés veszélyezteti mások életét. És egyáltalán: erkölcsös-e minden, ami törvényes, és büntethető-e, ami nem ütközik a törvénybe, vagy hol kezdődik a véletlen, és hol a szándé­Fotók: Dobos Klára mítani, annak vagyok a híve, hpgy a növendéknek legyen önálló elképze­lése az adott műről. Akkor van baj, ha egy leendő tanárnak nincs elkép­zelése arról, hogy egy darab miről szól. Szerencsére ilyen problémával eddig még nem nagyon találkoz­tam. □ Amint említette, több mint két év­tizede tanít a zeneművészeti főisko­lán. Miben különbözik egymástól egy huszonöt évvel ezelőtti és egy mai főiskolás? • A jelenlegi növendékek sokkal fel­készültebben érkeznek a főiskolára, mint a huszonöt évvel ezelőttiek, vi­szont a régi végzősök közül jóval többen voltak, akiknek a főiskola után sikerült elvégezniük az akadé­miát is. A mai generáció tagjaiban nem annyira a művészi hajlamok dominálnak, hanem az alaposabb, színvonalasabb általános hangsze­res felkészültség. Az utóbbi évek végzőseiből „csak” egy megbízható tanári gárda kerül ki a főiskoláról. Természetesen a csak-ot dupla idé­zőjelben kell érteni. szám. Új szabály, hogy ötéves kor­tól kötelező az óvodai nevelés. Hangsúlyozta az előadó, hogy igen, nevelésről van szó, az óvodákban az iskolára való felkészítés folyik. A gyermek óvodai tartózkodása alatt sokfajta képessége fejlődik. Az isko­lák nem szervezhetnek előkészítő­ket, hiszen nem azonosak az adott­ságaik, nem ezzel a korosztállyal való foglalkozásra képesítették őket. Természetesen minden peda­gógusi munkakör felsőfokú végzetté séget igényel, így az óvodapedagó­gusi is. A résztvevők hallhattak még tájékoztatást a közoktatási tör­vényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek szabályozási kérdéseiről is. Mindenki azt szeretné, ha min­den változtatás a gyermekek érde­kében történne, a játék nevelő hatá­sát is komolyan venné mindenki. Mert a koraérett gyermekekből in­fantilis felnőttek válhatnak. Ezért nemcsak a gyermekekért, hanem a gyerekkorért is tevékenykedni kell! kos gyilkosság... A K’ Színpad ezzel az előadással vesz részt a március idusán megrendezendő kazincbarci­kai diákszínjátszó találkozón. Ad­dig hátra van még néhány előadás, vendégszereplés. Es talán jut idő ar­ra is, hogy a kísérőzenét, a Salt Sticks muzsikáját egy kicsit hal­kabbra vegyék, hogy értsük a dalok szövegét is. Avasi gimnazisták Miskolc (ÉM) - Az Avasi Gimnázi­umban a hatosztályos gimnáziumi képzésről és a felvételiről március 4-én, pénteken délután 5 órától tar­tanak tájékoztatót. Ugyanitt előké­szítőre is lehet jelentkezni. Bővebb felvilágosítást a 46/365-970-es tele­fonszámon a gimnázium igazgatójá­tól kérhetnek az érdeklődők. Emlékek Felsőzsolca (ÉM) - Homonna György alkotásaiból nyílik kiállítás ma délután 3 órakor a felsőzsolcai Kazinczy Ferenc Általános Iskola galériájában. Az Emlékek című tár­latot Feledy Gyula festőművész nyitja meg. Tilos a Schindler Manila (MTI) - Steven Spielberg megtiltotta a világszerte nagy si­kert aratott, több Oscar-díjra is je­lölt „Schindler listája” című filmjé­nek Fülöp-szigeteki forgalmazását, miután a manilai kormány filmcen­zorai több jelenetet kivágtak az al­kotásból. A filippínók erkölcsére ügyelő tisztségviselők olyan részle­tek bemutatását kifogásolták, amelyben egy alkalommal nemi ak­tus, másik kettőben pedig csupasz női keblek láthatók. Az UPI manilai jelentése szerint Spielbergnek a szerződés szerint jogában áll visszavonni a film forgalmazásának jogát, ha abból részleteket vágnak ki. A kifogásolt jelenetek időtarta­ma 30 másodperc. A jelentés szerint a manilai előzetes filmbemutatókon az egyik cenzor a vetítőgép előtt kezével takarta el a kifogásolt jeleneteket, ami ellen a közönség bekiabálással és hangos fütyüléssel tiltakozott. Az eset kap­csán az országban mozgalom bonta­kozott ki a kormány filmellenőrzési testületének feloszlatására. A film bemutatását megtiltotta a malajziai és indonéz kormány is, mert szerintük az sérti a muzulmán többségű állam lakosságának vallá­si érzelmeit és előírásait. Táncterápia Miskolc (ÉM) - Giselle Loren ba­lettmester fejlesztette ki azt a tánc­terápiát, meílyel mozgásukban kor­látozott gyerekeket sikerült gyógyí­tani. Érről a módszerről tart videó- filmes bemutatót Székely Anna március 12-én, szombaton délelőtt 10 órától a diósgyőri Ady Endre Mű­velődési Házban. Kisebbségi oktatás Miskolc (ÉM) - Szlovák nemzetisé­gi pedagógusok konferenciáját ren­dezi meg Miskolcon a Tudomány és Technika Házában az MKM etnikai és nemzeti kisebbségi főosztálya és az Észak-magyarországi Tankerü­leti Oktatásügyi Központ. A prog­ram ma, csütörtökön délelőtt fél tíz­kor kezdődik. Előadást hallgatható nak az érdeklődők a kisebbségek és az oktatás helyzetéről a törvények és lehetőségek tükrében, valamint a gyermekek jogairól. Délután a ma­gyarországi szlovákok nemzetiségi oktatásának helyzetéről és jövőjé­ről, az anyanyelvi képzés lehetősé­geiről az óvodában, valamint az új­helyi Szlovák Tanítási Nyelvű Álta­lános Iskola és Diákotthon prog­ramjáról lesz szó. Öregdiákok Miskolc (ÉM) - Az ősi miskolci (Lé- vay, Fráter, Mikszáth, Földes) gim­náziumok volt növendékeinek egye­sülete március 8-án, kedden délu­tán 3 órától a Herman Ottó Múze­umban (Papszer 1.) baráti találko­zót rendez, melyre minden érdeklő­dőt szeretettel vár. Koncz József festőművész ny. gimnáziumi tanár előadást tart Munkácsy Mihály mű­vészetéről és bemutatja az emlékki­állítást. Rodolfo és Caro Putnok (ÉM) - Rodolfo emlékkiál­lítás nyílik március 6-án, vasárnap délelőtt 11 óra 11 perckor Putnokon a Gömöri Múzeumban. A kiállított tárgyakat a múzeum a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum anyagából válogatta. Megnyitóbe­szédet mond Kriston Vizi József múzeumigazgató, fellép Caro bű­vész (Csongrádi Béla) is. A tárlatot április 20-ig tekinthetik meg az ér­deklődők. Gyermekekért és gyermekkorért Sírkő és kakaó — diákszemmel Piti és Pitiné a doktorral

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom