Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-31 / 76. szám

,1994« Március 31., Csütörtök Megyei körkép ÉSZAK-Magyarország 5 Nagyító alatt a megye pénze Az egészségügyi intézmények fenntartására, működtetésére az idén is milliárdokat költenek Fotó: Laczó József Megkérdeztük... Miskolc (ÉM) - Napközben erősö­dik a felmelegedés, a meteorológu­sok előrejelzése szerint a hét végére már 17-22 fok közötti csúcshőmér­sékletre is számíthatunk. A kelle­mes, napfényes időszakban miként alakul a városban a távfűtés? Nem éri-e többletkiadás a lakókat, ha a melegben is fűtik a lakásokat, ami­kor arra nem lenne szükség? A Miskolci Hószolgáltató Vállalat­nál Cselédes Károly igazgató arról tájékoztatott: a külső hőmérséklet alakulásától függetlenül a hivatalos fűtési időszak április 15-ig tart. Ezen a napon éjfélkor megszűnik a szolgáltatás. Természetesen, a napi hőmennyiség betáplálása - megfe­lelő szabályozók segítségével - a kü­lönböző napszakokban a külső hő­mérséklet figyelembe vételével tör­ténik. Többletköltséget a mostani fűtés nem jelent, hiszen a távfűté­ses lakások 95 százalékában áta­lánydíjas a hőszolgáltatás. A fűtési szezonban - az elmúlt év október 15-től idén április 15-ig - a lakás légtere szerint megállapított összeget fizetik a lakók átalánydíj­ként, bármiképpen alakul a kinti hőmérséklet és ennek megfelelően a hőszolgáltatás. Elhangzott az is: április 15-ét köve­tően egy hónapig még igényelhet­nek pótfütést a fogyasztók. Erre azonban - műszaki okok miatt - csak akkor van lehetőség, ha a szol­gáltatást az egy hőközponthoz tar­tozó valamennyi lépcsőház és lakás közössége együttesen kéri. Ifjúsági pályázat programokra A Központi Ifjúsági Alap pályázatot ír ki a június 15. és augusztus 30. között megrendezendő 6-18 éves gyermekek számára szervezett programok támogatására. A pályázat célja az említett korosz­tály kulturális hagyományőrző, sze­mélyiségfejlesztő, környezetvédel­mi, hazafias nevelést segítő, isme­retátadó programokba történő be­vonására a határon túl élő fiatalok magyarországi programjainak tá­mogatására. Pályázatokat nyújt­hatnak be szervezetenként egy, a korosztály számára szervezett prog­rammal a helyi gyermek és ifjúsági szervezetek, intézmények, egyesü­letek, közösségek. Alapítványokat a pályázat nem támogat. A pályázati program időtartama minimum egyhetes, maximum két­hetes lehet. A pályázatot beadni csak megfelelő, pontosan kitöltött adatlapon lehet, amelyet - felbé­lyegzett válaszborítékkal - az 1357 Budapest, Pf.: 2. Ifjúsági Koordiná­ciós Titkárság címen lehet igényel­ni. A pályázat benyújtásának ha­tárideje 1994. április 30. A programok támogatásáról szakér­tői értékelés alapján a K3A Tárca­közi Bizottsága dönt. Az eredmény­ről minden pályázó 1994. június ló­ig külön értesítést kap. A támogatások odaítélésénél előnyt élveznek azok a pályázatok, ame­lyek magas színvonalú tartalmi munkát biztosítanak és önálló anyagi eszközökkel is rendelkeznek a programok szervezői. Ugyancsak előnyt élveznek a kiste­lepülések a hátrányos helyzetű tér­ségek fiataljai számára szervezett programok. Támogatást nem kaphatnak az önálló sportrendezvények és az alappal szembeni szerződéseiket nem teljesítő pályázók. Miskolc (ÉM - U. J.) - Borsod-Aba- új-Zemplén Megye Közgyűlése ma az elmúlt évi költségvetés végrehaj­tásáról vitat meg beszámolót. Az anyagot Szabó György, a Közgyűlés elnöke jegyzi. Nem haszontalan fel­lapozni a beszámolót, mert a tavalyi tapasztalatokból következtetni le­het az idei esztendő tennivalóira. A megye 1993-ban valamivel több, mint 6,6 milliárd forint bevételre tett szert, míg a kiadások közel 6,4 milliárdra rúgtak. Mindenképpen említésre méltó, hogy az összes bevétel majdnem 80 százalékát az állami és a társada­lombiztosítási támogatások tették ki. A privatizációból és a vagyon­hasznosításból származó bevételek­ből a tervezettnél kevesebb érkezett be a megyei önkormányzat számlá­jára. A megye tulajdonában lévő nemzetközi kereskedelmi központ helyiségeinek bérlői fizetési nehéz­ségekkel küszködtek. A privatizáci­óból a tervezett 30 millió forinttal szemben mindössze 18 millió forint bevételre tettek szert. Az előterjesz­tés készítője azonban megállapítja, Lévay Györgyi Az olvasztárnak harminc évvel eze­lőtt utalták ki a szoba-konyha-kam- rás lakást a miskolci Eperjesi utcá­ban. A szoba jókora ugyan, hétszer hat lépés, de ekkora családnak még­iscsak kevés. Az olvasztár tíz gyer­meket nevelt föl itt. Most, öreg nap­jaiban a lányával, annak férjével és két gyermekével, valamint a fiával, annak feleségével és két gyermeké­vel, tehát kilencedmagával él a szo­ba-konyhában. Aki járt mostaná­ban az Eperjesi utcában, van fogal­ma arról, amit érzékletesen leírni nem lehet. Omlik a vakolat, ablakü­veg szinte sehol, iszonyatos bűz és patkányok mindenütt. Ebben a lakásban nemrég szenny­hogy a szűkös pénzügyi források el­lenére folyamatosan működhettek az intézmények, és a különböző fel­adatok végrehajtása sem szenve­dett csorbát pénzhiány miatt. A me­gyei önkormányzat 204 millió forint hitelt vett fel tavaly, szemben a költségvetés tárgyalásakor megha­tározott 227 millió forinttal. A megye anyagi forrásait ugyanak­kor bővítette a közalkalmazottak és a köztisztviselők bérfejlesztésére biztosított 34 millió, továbbá az ivó­víz és szolgáltatási díj emelkedés el­lentételezésére nyújtott 234 millió forintos támogatás. Az intézményi pályázatok kedvező eredményének következtében a tankönyvek beszerzésére 1,7 millió, a kórházi aneszteziológiai ellátás feltételeinek javítására, a kórház- higiéné fejlesztésére adott 1 millió forintos állami támogatás tovább ja­vította az érintett intézmények po­zícióit. A megyei intézmények is so­kat tettek s^ját bevételeik növelésé­re. A pályázatokon elnyert pénze­ken kívül a különböző szolgáltatá­sok nyújtásával (teremhasználat, víz-elvezetési hiba miatt felbontot­ták a szoba közepén a padozatot. Feltört a szennyvíz, a család legki­sebb tagja, a kilenc hónapos csecse­mő fertőzést kapott, kórházba kel­lett vinni. A falból is szivárog a víz, a nemrég felvitt meszet és festéket hetek alatt ledobta. A vő beteg, rok­kantnyugdíjas, az asszonyka gye­sen van, a család jövedelme 14 ezer forint. A másik fiatal család sem áll sokkal jobban. Borzalmas körülmé­nyek között élnek, szegények, de be­csületesek. Még, ha ezt nem is min­dig hiszik el nekik. A minap valaki bejelentette, hogy ebben a házban - több család lakja - valaki lopja az áramot. Kimentek az áramszolgál­tatótól - és estére nem volt már vil­lany az öreg olvasztár lakásában. A fuvarozás, terményeladás és a kö­zös vagyon hasznosítása) további bevételekre sikerült szert tenniük. A kiadások nem lépték át a terve­zett értéket. A legmagasabb össze­get a megyei kezelésben lévő kórhá­zak számára utalták ki. Ez az összeg tavaly közel 3,2 milliárd fo­rintra rúgott. Az önként vállalt feladatok sorából érdemes a különböző pályázati ala­pok felhasználását szemügyre ven­ni. Ezek az alapok továbbra is jól szolgálták a megye művelődését, közoktatását, a szociális gondok enyhítését, az etnikai feszültségek mérséklését. A Mecénás Alap pénz­ügyi kereteire az első félévben 1023, a másodikban pedig 441 pályázat érkezett. A nyertesek a közoktatás­ban, a közművelődésben, továbbá a megye tudományos és művészeti életében használták fel a különböző összegeket. A Szociális Alapból 5 millió forintot ítéltek oda 31 prog­ram megvalósítására. Az Etnikai és Nemzetiségi Alap 8,7 millió forint­tal rendelkezett, s erre 583 pályázat érkezett. vő az utolsó havi lakbérszámlával és villanyszámlával járta a hivata­lokat. A házkezelőségen kidobták, nem rájuk tartozik a villany, de ki­dobták az áramszolgáltatónál is, kétszer. Úgy beszéltek vele, aho­gyan egy áramtolvajjal szokás. Nem tudta bebizonyítani, hogy ó nem lopja az áramot, hiába mutogatta a villanyszámlát is. Az áramszolgál­tató illetékes kirendeltségvezetőjét azért bántotta a dolog, kiment a helyszínre, ahol nyomban kiderült, hogy ennél a családnál nem is kap­csolták ki az áramot, hiszen nem ók a tolvajok. Itt műszaki hiba miatt nem égett a villany. Véletlen egybe­esés: akkor romlott el, amikor a házban jártak a szerelők. Van ilyen. Szegény embert az ág is húzza. A szegény ember villanyáról POLITIKAI HÍREK Március 27-én Mályinkán és Tardonán, március 28-án Dédes- tapolcsányban mutatkozott be a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőjelöltje, dr. Csiba Gábor. Ifjú Konyáti Miklós, a Függet­len Kisgazdapárt 8-as számú vá­lasztókörzet képviselőjelöltje Szendróládon a kultúrházban március 31-én 19 órai kezdettel lakossági fórumot tart. A találko­zó témája Van-e cigánykérdés Borsod-Abaúj-Zemplénben? A meghívott előadó Nagyné Volopik Mária, az Edelényi Alapítvány Is­kola vezetője lesz. Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfa- lud, Szegi, Szegilong képviselő­testületeinek tartott beszámolót az 1990-94-es ciklus alatt végzett munkájáról dr. Kupa Mihály füg­getlen országgyűlési képviselő tegnap, a bodrogkeresztúri falu­házban. Március 31-én, csütörtökön 18 órai kezdettel a mezőkövesdi Kö­zösségi Ház Klubjában „Belpoliti­ka-e Magyarországon a külpoliti­ka?” címmel fórumot rendeznek. Dr. Misz Irén képviselőjelölt ven­dégei lesznek dr. Bába Iván he­lyettes . államtitkár és Csóti György a Parlament külügyi bi­zottságának alelnöke. A Magyar Demokrata Fórum április 1-jén, pénteken Miskolcon a Vár utca 5. sz. alatt, valamint április 2-án, szombaton az Árpád utca 2. sz. alatt naponta 11 órától olcsó ruházati vásárt tart. Eredményesnek és gyümölcsö­zőnek ígérkező tárgyalások kez­dődtek az Agrárszövetség és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetek között. A felek egye­bek mellett megállapodtak a tár­gyalások folytatásában és tekinté­lyes ipari szakemberekkel egyet­értettek abban, hogy a térség gondjainak megoldásában a fog­lalkoztatás bővítésében döntő sze­repet kaphat a mezőgazdaság. Az agrárszféra fejlesztése a gazdaság az ipari termelés fellendítésének motorjává válhat régiónkban is. Ezenkívül elhatározták, hogy a közeli jövőben Borsod-Abaúj- Zemplénbe hívják Nagy Tamást, az Agrárszövetség elnökét, aki az említett kérdésekről várhatóan április 14-én a Technika Házában tart előadást. Dr. Hörcsik Richárd or­szággyűlési képviselő meghívásá­ra április 2-án, szombaton a Bod­rogközbe és Sátoraljaújhelyre lá­togat Jeszenszky Géza külügymi­niszter. A vendég lakossági fórumot és sajtótájékoztatót tart Zemplén fej­lődésének lehetőségei az aktuális külpolitika tükrében címmel és válaszol a kérdésekre. A külügyminiszter Lácacsékén polgármesterekkel találkozik, majd megtekinti a Lácacsé- ke-Porbonyik határátkelő és vámszabad terület helyét. Ezt kö­vetően ellátogat a pácini határát­kelő épületéhez és 14 órai kezdet­tel lakossági fórumot tart a tele­pülés Református templomának előadótermében. Délután 5 órakor lakossági fóru­mon találkozik a helybéli érdeklő­dőkkel Sátoraljaújhelyen a szín­házteremben.------INNEN SZÓLVA------­H úsvéti sonka-vész Nyikes Imre Amennyiben a hét végén nem lenne elegen­dő füstölt kötözött sonka a miskolci üzle­tekben, arról nem a kereskedők tehetnek. Őket ugyanis egyszerűen átvágta az egyik legjelentősebb szállító, a nyíregyházi R-KO-KERKft. Az egyébként jónevű cég emberei időben be­kopogtak minden jelentősebb megrendelő­jükhöz, a Pátria ABC-től kezdve az Ob- bágy-féle húsbolton át a Weidlich Cseme­ge és Pékség Üzletig, s elhúzták az orruk előtt a mézes-, akarom mondani a sonkás­madzagot. Első ajánlatuk az volt, hogy áfa nélkül 350 Ft-ért szállítják finom terméküket, a kötö­zött sonkát. Volt aki 10 mázsát rendelt, s akciót hirdetett kedvezményes árral a ve­vők számára. De akadt nagyobb tételben rendelő is. S ezzel együtt más szállítótól nem, vagy csak keveset rendeltek, lévén azok ára a nyíregyháziakétól magasabbak. Néhány napig... Mert a fővárosba is szállító kft. gondolt egyet, s minden indok nélkül 390 Ft-ra, majd 400 Ft fölé emelte a sonka áfa nélkü­li árát. Hozzátéve: ha nem kell ennyiért, már viszik is tovább, meg sem állnak véle Budapestig. S hogy szavuknak még na­gyobb nyomatékot adjanak, az eredetileg 350 Ft-ért rendelt mennyiségeknek is csak egy részét hozták Miskolcra. Jogos és érthető tehát a miskolci kereske­dők felháborodása, akik övön aluli ütést kaptak az R-KO-KER-től. Más termelőhöz ugyanis már aligha fordulhatnak megren­deléssel, hiszen a húsvéti sonka elkészítési ideje érleléssel együtt minimum három hét... De még csak azt sem mondhatják, hogy az etikátlan szállítói magatartást ke­vesebb rendeléssel, vagy a megrendelések visszavonásával „honorálják”, hiszen ak­kor az sem lesz a boltjukban, ami most még ott látható - megy az áru más városokba, például Budapestre. A miskolci vásárló pedig már nemhogy kedvezményes áron kínált húsvéti sonká­ról nem álmodozhat, hanem annak is örül­het majd, ha egyáltalán kap sonkát az üz­letekben. ÉM-portré Fotó: Fojtán László Kovács Zoltán Miskolc (ÉM - NJ) - Miskolcon született 1977-ben. Szülei mindketten kereskedők. Testvérbátyja műszerész végzettségű, de je­lenleg az édesanyjuk kiliáni boltjában segít családtagként. Zoltán a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképzőben, annak szakközépisko­lai részlegében harmadik éves tanuló. Még egy év van hátra a döntésig, hogy választott szakmájában dolgozik tovább, vagy a tanulást folytatja. A jelek most éppen arra utalnak, hogy dolgozni kezd. Vagy a papánál (ő is bolt­vezető a Zsolcai kapui élelmiszerüzletben) vagy a mamánál a kiliáni boltban.- Talán mégis az utóbbi mellet döntök, mert ott többet lehet tanulni, nagyobb a rendszere­zettség a bolt sajátosságaiból adódóan.- S talán kisebb a szigor?- Nem is tudom. Ahol négy kereskedő van egy családban, nehéz szakmai dolgokban mellé beszélni. Zoltán mindennapjai a tanuláson kívül: sport, kerékpározás, de már egyre kevesebb rá az idő. Kedvence Alex nevű kaukázusi juhászku­tyája. Legkedvesebb ételei: grill csirke, töltött káposzta, ha ezeket a mama készíti. És, ami még fontos Zoltán életében, egy szép kislány valamelyik diósgyőri ékszerüzletben, akinek udvarol. Ó már az ötödik kereskedő, akiről szó esett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom