Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-26 / 72. szám

II ÉM-hétvég mmmmmmmmmm ............... mm AZ ÉM interjúja M árcius 26., Szombat „Össznemzeti programot” Bujdos Attila Budapest (ÉM) - A Nemzeti De­mokrata Szövetség programja szerint a gazdaságnak minden­képpen forráshoz keil jutnia. Ezért a párt azt ígéri, hogy hata­lomra kerülve azonnal tárgyalá­sokat kezdene az ország külföldi adósságáról - mondta a többi között Bíró Zoltán, az NDSZ tár­selnöke, akit pártja választási el­képzeléseiről kérdeztünk.- Önök a Nemzeti Demokrata Szövetség kampánynyitó-kül- döttgyűlésén a centrumpolitika megvalósítása mellett szálltak síkra. Mit értenek ezen ?- Megalakulásunk pillanatától, 1991-től a nemzeti centrum lét­rejöttének szükségességét fogal­maztuk meg. Természetesen magunkat is úgy jelöltük meg, mint e centrum részét. A Nem­zeti Demokrata Szövetség min­den szélsőségtől elhatárolódik, viszont mindenkivel hajlandó együttműködni, aki a program fő irányában közel áll hozzá, azaz valóban nemzeti elkötele­zettségű, a demokrácia kiteljesí­tése irányába igyekszik vinni az országot, s figyelemmel van a szociális szempontra.- Az NDSZ programjában me­lyek azok a sarkalatos pontok, amelyek alapján a választók is nemzeti centrumerőnek láthat­ják Önöket?- Például igen erőteljes gazda­ságpolitikai programunk pont­jai jól jelzik, hogy mit értünk a gazdaságpolitikában nemzeti érdeken; mondjuk a külföldi adósságaink kezelésének merő­ben más módját, mint ahogy ez eddig történt. Politikai-diplo­máciai tárgyalásokat kell kez­deni annak érdekében, hogy az államadósság csökkenthető le­gyen. Meg kell szabadítani az országot ettől a szörnyű forrás- kivonástól, ami az egész rend­szerváltást és a gazdaságot sújt­ja. Nem lehet a gazdaságot meg­mozdítani, nem lehet belső pia­cot teremteni úgy, hogy az adó­rendszerrel a munkavállalót, a fogyasztót, illetve a termelőt és a munkáltatót is ellehetetlenít­jük. Az embereknek nincs mód­juk és lehetőségük a fejlesztés­re, a beruházásra és nem is ér­dekeltek benne. Hiszen ha bete­szik a pénzüket a bankba, a ka­mattal többet nyernek, mint bármilyen beruházással. Ezért szerintünk mindenképpen hoz­zá kell nyúlni az adórendszer­hez és a hitelpolitikához.- Vannak, akik óvnák az orszá­got attól, hogy a külföldi adóssá­gok elengedéséről tárgyaljunk, mert ez megrendíthetné a pozíci­óinkat külföldön...- Nem attól kell félni, hogy Ma­gyarország tárgyalásokat kezd, hanem attól, hogy ha ez így foly­tatódik, ha tovább halmozódik ez az adósság, azzal előbb-utóbb olyan terheket rakunk a mai és a következő nemzedékek vállai- ra, amekkorát nem tudnak elvi­selni és amelyik veszélyezteti a társadalmi békét, a rendszervál­tozás demokratikus jellegét. Ide források kellenek és a források egyik részét képezik az állama­dósságokkal kapcsolatos különfé­le kedvezmények. Lengyelország és Bulgária példája nem igazolja, hogy ez járhatatlan út.- Vajon nem. teszi-e ez túlságo­san ingataggá az NDSZ gazda­sági elképzeléseit, hogy bizony­talan forrásokra alapoznak? Vagy talán folytattak már meg­beszéléseket arról, hogy van-e hajlandóság külföldön a ma­gyar adósságok elengedéséről tárgyalni? Bíró Zoltán- Elsősorban szakemberek kö­rében puhatolóztunk.. Még a Vi­lágbankhoz közelálló személyek közül is sokan amellett vannak, hogy ez az adósságkezelés - Ma­gyarország esetében sem - nem mehet így tovább.- Az Önök programja alapján ténykedő kormányzat munkájá­nak mikorra érződne a hatása?- Nem lehet csodákat, lehet el­lenben fokozatos javulást ígér­ni, aminek a hatása körülbelül két éven belül érezhető. A mun­kanélküliséget az iparban, a mezőgazdaságban és a szolgál­tatásban jó lépésekkel meggyő­ződésünk szerint két év alatt tíz százalék alá lehet csökkentem. -Ezek a jó lépések mennyire jár­nának állami beavatkozással?- Minden országnak lehetnek olyan részei, amelyek bizonyos történelmi időszakban nagyon nehéz helyzetbe kerülnek. Ilyenkor a demokrácia keretei között is a legtermészetesebb az állami beavatkozás. Olyan ará­nyú munkanélküliség esetén, mint amilyen mondjuk az ózdi, borsodnádasdi, nyugaton azon­nal állami intervenció történik. Ezt kikeriilhetetlennek tartom az ország bizonyos részeiben. -Az állami beavatkozás a jelen­legi ipari-mezőgazdasági szerke­zet konzerválására, vagy az áta­lakítására vonatkozna?- A mi programunk szerint az átalakításra. De nem megfonto­latlanul gyors, hanem szerves átalakításra. Több időt kell hagyni a történelemnek és az embernek arra, hogy feldolgoz­hassa ezeket a folyamatokat.- A pártok programjában szá­mos azonos vonás fedezhető fel. így például az NDSZ konszen­zuson nyugvó politikát hirdet, akárcsak az MSZP. Kétkamarás parlamentet sürgetnek, akár­csak mondjuk a Független Kis­gazdapárt és még sorolhatnám. Vajon nem fenyeget-e emiatt az a veszély, hogy a választók nem is annyira programok között, ha­nem személyes szimpátiák alap­ján mérik majd a voksaikat?- Ezt nagyon valószínűnek tar­tom. Nyilvánvaló, hogy a vá­lasztókjelentős része nem prog­ramokra fog szavazni, mivel nem fog programokat olvasgat­ni. Az egyéni választókerületek­ben a személyes szimpátia meg­határozó lesz.-Hogyan ítéli meg az NDSZ vá­lasztási esélyeit?- Komoly politikus nem jósolgat ebben a helyzetben, mert még nagyon sok minden megtörtén­het a választásokig. Én azt mondom: be fogunk kerülni a parlamentbe.- Elképzelhetőnek tart-e olyan konstellációt, amelyben Önök kormánytényezővé válhatnak? —Ha a következő parlamentben legalább nyolc-tíz párt lesz, a 6-8 százalékkal a képviselőház­ba jutott erők kihagyhatatlanok lesznek akár egy kormánykoalí­ciós tárgyalás, akár egy valami­lyen fokú ellenzéki összefogás során. Azt gondolom tehát, hogy az NDSZ lehet kormányzati té­nyező, de nem törekszünk erre. A cél az, hogy bent legyünk a parlamentben és ennek révén érvényesítem tudjuk a politi­kánkat.- Egy olyan kabinet, amelyhez Önöknek esetleg köze lenne, mi­lyen politikai értékeket tartana magára nézve kötelezőnek?- Mindenképpen olyan kor­mánynak keÜene lennie, ame­lyik nemzeti elkötelezettségű, magában foglalja azokat az erő­ket, amelyek a nemzeti identi­tás és a modernizáció össze­kapcsolásából állítják össze a programjukat. Az országnak az válna a hasznára, ha a követke­ző kormány minél több jó képes­ségű embert tudna mozgósítani, ezért a kabinetnek a demokrati­kus és nemzetileg elkötelezett erőket jobb és baloldalról vala­miképpen össze kell fogni.-A programjuk alapján kiknek a szavazataira számítanak?- A magyar társadalom ma meglehetősen struktúrálatlan. A különféle réteg-érdekek nagy mértékben egybe esnek; egy al­kalmazott értelmiségi érdekei e pillanatban lényegesen semmi­képpen sem különböznek mond­juk egy ipari munkásétól. Hi­szen minden oldalon arra vár­nak, hogy a gazdaság megmoz­duljon, legyen kereslet és piac, termelés és munkaalkalom. Er­re kell programot készíteni. Nem véletlen tehát, hogy Ma­gyarországon nem rétegpártok jöttek létre. Minden párt a tár­sadalom egészéhez próbál for­dulni. Az NDSZ is összenemzeti programot próbál kínálni. MIÉP: „Törvényes rendet!” Bujdos Attila Miskolc (ÉM) - A többség támo­gatását élvező, törvényes rendet akarunk, ami mindenki számára megadja a kellő védelmet min­den olyan esetben, ha az állam­polgár nyugalmát és építő mun­káját valaki kívülről, vagy belül­ről veszélyezteti. Ezt Csurka jst- ván, a Magyar Igazság és Elet Pártja társelnöke jelentette ki, amikor a MIÉP választási elkép­zeléseiről nyilatkozott.- Ön egy nagygyűlésen arról be­szélt, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártját tulajdonképpen a politikai ellenfelei taszigálják a jobbszél felé. A programjuk is­meretében hol helyezné el a MI- ÉP-et a magyar politikai palet­tán?- Minthogy népiek vagyunk, nemzetiek és keresztények, a jobboldalon állunk. Ennek azon­ban nincs jelentősége; a nép szá­mára az ilyen fajta meghatáro­zás semmit nem jelent. A nép számára akármelyik oldalról meghirdetett program jó lehet, ha hisz neki, ha fel tudja fogni - és itt az a kérdés: mennyiben se­gíti hozzá a megértéshez a tö­megkommunikáció -, hogy ab­ban, amit ígérnek neki, mi a ha­mis és mi az igaz. Mi az igazsá­gainkat akarjuk közölni a vá­lasztópolgárral és azt akarjuk, hogy ennek alapján válasszon meg bennünket. A mi szavazó­ink valószínűleg a nemzeti ér­zelmű, a népi alapállású-szem- léletű és keresztény magyarok közül kerülnek ki. Közülük so­kan elégedetlenek a rendszer- változás eddigi menetével, vagy egyenesen fel van háborodva az elmaradt rendszerváltozás mi­att. Elegük van abból, hogy lu- kat beszéltek a hasukba és most már nemcsak őszinte és igaz szavakat várnak, de tetteket is. Mi ezekre a tettekre készülünk. Nem saját politikai ambícióink vezettek erre bennünket, ha­nem a felismerés, hogy valaki­nek most már sorompóba kell állani. Erőteljes és határozott politikát fogunk folytatni. Na­gyon nagy hibának tartjuk az elmúlt négy év állandó vissza­vonulását, határozatlanságát, a bizonytalanságokat, a hazugsá­gokat és azt, hogy a kormány­erők állandóan teret adtak az ellenzéknek.- Pártja valamennyi rendezvé­nyén népes hallgatóság előtt be­szél. Ugyanakkor politikai elem­zők arra hívják fel a figyelmet, hogy ez az érdeklődés nem reali­zálódik majd szavazatokban. Hogyan látja most a MIÉP vá­lasztási esélyeit?- Szerintem ennek a látogatott­ságnak megfelelő eredményt fo­gunk elérni. Ez egy nyílt, min­dennapos közvélemény-kuta­tás. És ha ezen mi jól szerepe­lünk, nem tudom, miért követ­kezik abból az, amit ellenfeleink állítanak, magyarán, hogy en­nek a szavazás idején nem lesz jelentősége.- A szavazatok hány százalékát szerezhetik meg?- Reményünk van arra, hogy az ország egyik legerősebb pártja leszünk. A többségre törek­szünk, mert a programunk meg­valósításához határozott több­ség kell.- Milyen összetételű kormányt látna szívesen 1994 és 1998 kö­zött Magyarország élén?- Igaz emberekből álló, tehetsé­ges kormányt szeretnék. A Ma­gyar Út és a Magyar Igazság és Elet Pártja ki is tud állítani egy ilyen kormányt. Csurka István Fotók: Farkas Maya- A választási elképzeléseik kö­zött az áll, hogy a MIÉP prog­ramjának alapja az igazságos rend. Mit értenek ezen?- A többség támogatását élvező, törvényes rendet akarunk, ame­lyik határozott - ha kell kemény- minden igazságtalansággal, bűnnel szemben. Megadja az ál­lampolgárnak az őt megillető jo­gokat, ugyanakkor elvárja tőle kötelességének a teljesítését. Az általunk elképzelt nemzetépítő állam gondoskodik az oktatás­ról és a nevelésről, mindenki számára megadja a kellő védel­met minden olyan esetben, ami­kor az állampolgár nyugalmát és építő munkáját valaki kívül­ről, vagy belülről veszélyezteti. Ez az ország nyugalomban akar élni, dolgozni akar és ehhez kell a rend, nem pedig azért, hogy valamely hatalom szabadon uralkodhassék.-A szakértők szerint az döntheti el a választás kimenetelét, hogy melyik párt mit ígér a gazdaság gyors talpra állítása, a szemé­lyes életfeltételek javulása érde­kében. A MIÉP mit ígér?- A MIÉP kenyeret ígér. Azt mondja, hogy meg lehet terem­teni azt a gazdasági rendet, amelyben aki dolgozni akar, tud dolgozni és el tudja tartani a családját. Tűrhetetlennek tart­juk azt a kettéosztottságot, hogy egyesek már élvezik a kapitaliz­mus előnyeit, már megvan a nagy jövedelmük, de koránt sincs még mögötte a teljesít­mény. A társadalom másik, óri­ási része pedig állandóan kény­szerítve van mindennek az árát megfizetni és napról napra ne­hezebben él.-A MIÉP által elképzelt igazsá­gosság megteremtéséhez miféle technikát tartanak elfogadható­nak?- Természetesen nem akarunk erőszakos eszközökhöz folya­modni, de minden törvényes eszközt igénybe kívánunk venni és a törvénynek minden módon érvényt akarunk szerezni. Az államnak van rá lehetősége, hogy ösztönözze a gazdaságot, hogy irányítson, ha kell. Termé­szetesen nem szabad olyan dol­gokba beleavatkozni, amelyek maguktól is rendben mennek. Az államnak ösztönöznie kell a civil szervezetek megalakulá­sát. Ez a jól működő demokrá­cia.- A gazdaság rendbetételéhez milyen források igénybevételét tartaná lehetségesnek egy Ml- ÉP-es kormány?- Szeretnénk elérni, hogy az a tőkekiáramlás, ami évente 2 és félmilliárd dollárt kivon a ma­gyar gazdaságból, megszűnjön. Ez - ha sikerülne elérni - há­rom-négy éven belül olyan len­dületet adna a magyar gazda­ságnak, amivel a mostanra fel­halmozódott problémákat meg lehetne oldani.- Mihez kezdenének a már pri­vatizált állami vagyonnal, és hogyan folytatnák tovább a ma­gánosítást?- Sok értékes vagyontárgy már elkelt. Ezek visszaszerzése igen körülményes, talán nem is le­hetséges. Azonban a privatizáci­ót mégiscsak rendbe kell tenni, mert van még, amire vigyázni kell. A gátlástalan haszonszer­zés, a szipolyozás - amely arra vezet, hogy ma már az ÁV Rt.- hez tartozó vállalatok évi hasz­na kisebb, mint amibe a vállala­tok privatizációja kerül - azon­nal megszüntetendő állapot. A privatizációban ma dúló bűnö­zést, korrupciót mi meg is fog­juk szüntetni.- A választásra készülő pártok azt ígérik, hogy hatalomba ke­rülve a törvényhozásban tiszte­letben tartják az elmúlt négy év jogalkotói munkáját. A MIÉP- nek ezen a téren mik az elképze­lései?- Mindazokat a reformkommu­nista törvényeket, amelyek le­hetővé tették a spontán privati­zációt, a sok rablást, egyáltalán: a privatizációnak ezt a formáját azonnal módosítanánk, és ha kell meg is szüntetnénk. Hoz­nánk új büntetőtörvényeket, amelyeket összhangba állíta­nánk a mai élettel, a mai gya­korlattal. Törvényes módon megerősítenénk az adóhatósá­got, hogy legyen-nyomozati jog­köre; fel tudja deríteni az adó­csalókat. Hiszen sokkal keve­sebb adót szeretnénk kivetni, ugyanakkor gondoskodni kívá­nunk arról, hogy a befizethető mértékű adókat minden vállal­kozó és minden gazdálkodó szervezet befizesse. Ezek volná­nak tehát azok az alapvető, gyökeres változások, amelyeket mi törvényes úton megvalósíta­nánk. Vass Andrási György 1. kopogtatás- Jó napot kívánok! Elnézést kérek a zavarásért, X párt képviselőjelöltjének gyűjtök ajánlószelvényt.- Sajnos elkésett. Már Y párt megbí­zottja elvitte.- Honnan vitte el?- A kezemből.- Azaz Ön odaadta neki.- Ő jött hamarabb.- Már megbocsásson, de Önöknél ez így működik? Aki kapja, maija? Annak ad­ják oda, aki hamarabb jön, nem is gon­dolkodnak rajta, kire szavazzanak?- Nekünk teljesen mindegy, úgysem változik semmi. 2. kopogtatás- Kezét csókolom! Elnézést a zavará­sért, X párt képviselőjelöltjének gyűj­tök ajánlószelvényt.- Sajnos elkésett, a plébános úr már összegyűjtötte. 3. kopogtatás- Kezét csókolom! Elnézést a zavará­sért, X párt képviselőjelöltjének gyűj­tök ajánlószelvényt.- Netán Ön a jelölt?- Nem, én csak segítek neki.- Hát mondja meg neki, hogy Ő jöjjön!- No de egy választókerület több ezer lakás, képtelen mindenhova eljutni. Viszont tart lakossági fórumokat és bi­zonyára szórólapot is tetszettek kapni.- Igen, a fiam gyűjti is a szórólapokat, már ötféle van neki.- Elolvasták?- Majd, ha már mind összejön, akkor elolvassuk.- Honnan fogják tudni, hogy már nem jön több, tudják, hogy hány párt indít jelöltet a kerületben?- Nem, azt nem tudjuk, de nem is érde­kel, mi nem foglalkozunk politikával.- Végül is akkor kinek adják oda?- Még gondolkozunk rajta, valószínű­leg senkinek. 4. kopogtatás- Kezét csókolom! Elnézést a zavará­sért, X párt képviselőjelöltjének gyűj­tök ajánlószelvényt.- Máris hozom.- Ez nem a jelölőcédula, ez az értesítés. A jelölőcédula az, amelyiken egy üres keret van, oda kell beírni ajelölt nevét.- És ezt ki is kell tölteni?- Igen, én megértem, hogy ez elég stra­pás, ugyanis mindenkinek meg kell ta­nulnia a nevét, lakáscímét, netán azt is, hogy mikor lesz a választás. A sze­mély szám a személyi igazolványból vagy az egészségügyi kártyából kiol­vasható, úgyis csak a négy utolsó szá­mot kell megnézni, ha tudja, hogy mi­kor született, illetve, hogy férfi-e vagy nő. (ez a mondat egy kicsit cinikusnak tűnhet, de a kedves olvasónak fogalma sincs arról, hányán tévesztették el az első hét számot.)- Segít kitölteni?- Kérem, hogy Ön töltse ki. Egyébként Kopogtató már korábban elhatározta, hogy a mi jelöltünket tiszteli meg bizalmával?- Igen, ahogy megkaptam a szórólapot, azonnal elhatároztam.- Netán tetszett a programja?- Nem olvastam, de olyan jóképű!- Nagyon köszönjük, kezét csókolom. 5. kopogtatás- Jó napot kív...- Látom a jelvényét, Y pártnak adtam (Ajtó be.) 6. kopogtatás- Jó napot kívánok, elnézést a zavará­sért, X párt képviselőjelöltjének gyűj­tök jelölőcédulákat.- Én nem adom maguknak, mert ma­guk a választás utón Y párttal fognak koalícióra lépni.- Ezt kitől hallotta?- Az egyik-neves politikustól a tv-ben.- És Ön hisz neki?- Én senkinek sem hiszek. 7. kopogtatás- Jó napot kívánok! Elnézést a zavará­sért, X párt képviselőjelöltjének gyűj­tök ajánlószelvényt.- Ne haragudjon, de nekünk saját pár­tunk van.- És képviselőjelöltjük is van?- Igen, én vagyok az. Magamnak gyűj­töm az ajánlószelvényt. A feleségemé­vel együtt már van kettő darab. 8. kopogtatás- Kezét csókolom! X pártnak gyűjtök ajánlószelvényt.- Már elvitték. Itt járt egy úr. Azt mondta, hogy őt az Ónkormányzattól küldték a céduláért. Nem kell bajlódni a kitöltésével, csak írjuk alá sajátkezű- leg a jobb alsó sarokban, minden mást majd ők kitöltenek.- És odaadta neki?- Persze, miután aláírtam.-Nem kérte a megbízólevelét?- Hogyan mertem volna kérni, hiszen olyan szigorú kinézetű úr volt. 9. kopogtatás- Jó napot kívánok! Elnézést a zavará­sért, X párt jelöltjének gyűjtöm az aján­lószelvényt.- Én csak magyarnak adom!- De hiszen Ő is...(Ajtó be.) 10. kopogtatás- Kezét csókolom! Elnézést a zavará­sért, X párt képviselőjelöltjének gyűj­tök ajánlócédulát.- Én Önöknek is szántam, de magának nem adom oda, majd személyesen bevi­szem az irodájukba, milyen pártot is mondott?- X párt. Az irodája itt és itt.- Közelebb nincs?- De hiszen ez öt háznyira van.- Sajnos ez nekem akkor is messze van. Tudja kevés az időm, most például ép­pen kocogni készültem.- Elnézést, várom az irodában! 11. kopogtatás-Jó napot kívá...- Látom a jelvényét. Már azt hittem, hogy nem is jönnek, pedig már rég ki­töltöttem Önöknek az ajánlószelvényt.- Jézus Mária! Csak nem március 9-e előtt töltötte ki?- Dehogynem, ahogy megkaptam, ki­töltöttem.- És az aznapi dátumot is írta rá? -Hol?- A bal alsó sarokban.- Nézzük csak! Észre sem vettem, hogy ide is kell dátum. írhatom a mait?- Malacom van, úja a mait!

Next

/
Oldalképek
Tartalom