Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-25 / 71. szám

Megelozhető a fulladás A miskolci Szént Ferenc Kórház légző­szervi rehabilitációs osztálya szervezésé­ben tudományos értekezletet rendeztek tegnap. (3. oldali A tavasz diktálta Miskolciak és a városba érkező turisták számára évtizedek óta méltán népszerű a városból induló és a bükki tájakat bejáró erdei kisvasút 44. oldal) Heti rádió és tv-melléklet Az orosz kormányfő látogatása Budapest (MTI) - Március 31-én kétnapos hivatalos látogatásra Ma­gyarországra érkezik Viktor Sztye- Panovics Csernomirgyin, az Orosz föderáció miniszterelnöke. Látoga­tása részét képezi a két ország veze­tői közötti rendszeres találkozók­nak. Herman János külügyi szóvivő csütörtökön arról tájékoztatta az MTl-t, hogy az orosz miniszterelnök es magyar vendéglátói ezüttal átte­kintik a kétoldalú kapcsolatokat, és véleményt cserélnek a kölcsönös ér- etíődésre szamot tartó nemzetközi kérdésekről. Csernomirgyin minisz­terelnök tárgyalásokat folytat Bo- r°ss Péter miniszterelnökkel, és fo­gadja őt Göncz Árpád köztársasági elnök. Kísérete - amelyben több mi­niszter mellett gazdasági szakem­berek is helyet kapnak - találkozik a szaktárcák vezetőivel, valamint a magyar üzleti élet képviselőivel. A látogatás során várhatóan több gaz­dasági jellegű megállapodás aláírá­sra is sor kerül. Magyar—francia tárgyalások Budapest (MTI) - A külgazdasági jniniszter titkársága az alábbi köz­lemény kiadását kérte az MTI-től: »Kádár Béla külgazdasági minisz­ter csütörtökön hivatalában talál­kozott Raymond Barre professzor­ul, volt francia miniszterelnökkel, nki hétfő óta tartózkodik Budapes­ten. Áttekintették a magyar gazda­ságpolitika jelenlegi prioritásait és a kelet- és közép-európai országok Piacgazdasági átalakulásának nemzetközi és regionális összefüg­géseit. A beszélgetés során Barre Professzor beható érdeklődésére nagy hangsúllyal szerepelt Magyar- °rszág Európa-stratégiája és a Ká­dár Béla által vázolt csatlakozási menetrend az Európai Unióhoz az évtized végéig.” Pénzügyi fórum Tállya (ÉM) - A magyar gazdaság Jelenlegi helyzete és jövője címmel Pénzügyi fórumot rendeznek márci­us 26-án Tállyán a polgármesteri hivatal tanácskozó termében. A 10 órakor kezdődő program előadója dr. Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A szerve­zők várják a gazdasági és pénzügyi intézmények szakembereit, a válla­latok és egyéni vállalkozók képvise­lőit, valamint az önkormányzatok és képviselő-testületek tagjait. Növekvő valutavásárlás Budapest (MTI) - Noha még messze van az idegenforgalmi fősze­zon, az év első két hónapjában 23 százalékkal több konvertibilis valu­tát vásároltak a magyar állampol­gárok, mint 1993 hasonló idő­szakában. , A Magyar Nemzeti Banknál az MTI érdeklődésére csütörtökön elmond­ták, hogy az idén januárban és feb- ruarban összesen 71 millió dollár értékben adtak el konvertibilis fize­tőeszközt az állampolgárok valuta­alapjára, míg tavaly két hónap alatt ez az összeg 57,6 millió dollár volt. Az idén eddig 400 ezren éltek a vá­sárlás lehetőségével, míg tavaly két hónap alatt 300 ezren. Érdekesség, hogy az idén két hónap alatt tényle­gesen mintegy 70 millió dollárral növekedett a lakossági valutaszám­lák értéke, amely már meghaladja a 2 milliárd dollárt. Feltételezhető, hogy sokan csak „átforgatták” pén­züket. Piacait védi a magyar kohászat Az újbóli kvótarendszer felállításában egységes az álláspont Ózd (ÉM - I S.) - Hat év utón újból Óz- don tartotta igazgató tanácsi ülését a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés, s mint ahogy azt az ülés utáni sajtótájé­koztatóján Horváth István elnök el­mondotta: az apropót a kihelyezett ózdi ülésre elsősorban az adta, hogy a közelmúltban kormánydöntés született a borsodi acélipar reorganizációjáról, s ebben jelentős szerep jut az északi iparvárosnak. Az itteni, hosszú évek óta halódó kohászat egy új, nyolcvan tonnás elektrokemencével és a folya­matos acélöntőmű felújításával újra megkapja a lehetőséget az acélgyár­tásra, s több száz millió forint |ut a most is prosperáló rúd- és dróthenger­mű rekonstrukciójára. Egyébként az igazgatótanácsi ülé­sen a borsodi reorganizációs terven kívül foglalkoztak a tagok olyan té­mával is, amely az egész magyar vaskohászat helyzetére kihat. A Vas és Acélipari Egyesülés olyan döntést hozott, hogy március 31-vél kezdeményeznek a kormánynál egy újabb piacvédelmi eljárást. Ennek az az elsődlegese célja, hogy július 1-től, amikor a régi intézkedés lejár újból védve legyen a magyar piac, a nem piackomfort kelet-európai ko­hászati-, acélipari termékekkel szemben. A védelmet kifejezetten azon országok - konkrét neveket Drólhengerlés az ózdi RDH-ban. A reorganizációs programban je­lentős szerepet kap Ózd... Fotó: Fojtán László nem említett Horváth István - ellen kérik, amelyek messze a világpiaci ár alatt, dömpingáron kínálják ko­hászati termékeiket. Az újbóli kvó­tarendszer felállításában egységes álláspont alakult ki, az alapanyag­termelők, kereskedők, továbbfeldol- gozók egyként megszavazták azt. Horvath István szerint ebből egyér­telműen arra lehet következtetni, hogy sikerült megtalálni azt az egy­séges normatívarendszert, amely mindenkinek megfelel. Különben az egész piacvédelemnek, nagyon fontos eleme - hángzött el az ülésen -, hogy megfelelő figyelő- rendszer, monitoring rendszer mű­ködjön, ennek létrehozását is kérni fogják a külgazdasági minisztéri­umtól, Gyáriparos szövetség alakult Petrenkó János: Szó sincs elitek gyülekezetéről Miskolc (ÉM - ME) - Tegnap, 15 alapí- tótag részvételével megalakult Miskol­con az Észak-magyarországi Gyári­parosok Szövetsége (ÉGYSZ). Az önál­ló jogi személyként működő szövetség Borsod, Heves, és Nógrád megye nagyvállalkozóit, cégeit tömöríti. Csornai Zoltán, az ÉGYSZ elnöke el­mondta, egy évvel ezelőtt világossá vált, hogy az elsősorban Budapest- centrikus, kevés vidéki tagot szám­láló Gyáriparosok Országos Szövet­sége (GYOSZ) mellett, létre kell hozni egy, az északi régió gazdasági fellendítését szem előtt tartó cso­portot. A szervezőmunkához - ha úgy tetszik lobbizáshoz - hozzálá­tott a GYOSZ két borsodi tagja: Pet­renkó János, a Peko Acélipari Mű­vek tulajdonosa és dr. Csornai Zol­tán, az ICP Rt. elnök-vezérigazgató­ja. Az előkészítés során partnerre találtak Szentpéteri Istvánban, a Miskolci Vállalkozók Polgári Egye­sületének elnökében. Válságos helyzetben levő térségünkben 20-25 olyan társasággal, céggel kerültek kapcsolatba, amelyek a nehézségek ellenére jól viselik a gazdaság viha­rait, közülük kertit ki a 15 alapító. A szövetség elsődleges célja, mint megtudtuk, a gazdaságban megjele­nő magántőke hatékony szerepvál­lalásának elősegítése, illetve a kívá­natos gazdasági és tulajdonszerke­zet kialakítása a térségben. Petrenkó János alelnök kifejtette, éz esetben, szó sincs elitek gyüléke-' zctéről, egyszerűen tudomásul (kell venni, hogy ha ' hazánkban! nem lesznek gazdag emberek, sok.lesz a munkanélküli. Nagyon nagy prob­lémát jelentene - vélte Petrenkó - ha nem lennének gyáriparosok. Történelmi eseménynek nevezte az ÉGYSZ megalakulását, és hozzátet­te, amikor az ország gazdaságilag két részre szakadt - és szúkebb kör­nyezetünkben a munkanélküliség és a gazdasági visszaesés a jellemző - ez a szövetség arra vállalkozik, hogy pozitív irányba mozdítsa a ré­giót., Az EGYSZ-nek nem csupán ipari cégek lehetnek a tagjai - hangzott el varnak minden olyan magán­céget, vegyesvállalatot és átalakuló­ban levő társaságot, amely egyetért a szövetség koncepciójával, alap- gondojatáyal, és megfelel a alapsza­bályban rögzített követelmények­nek.'' *;■ Miskolci gazdagodás: Baross Aruház Miskolc (ÉM) - Tegnap délelőtt Miskolcon megnyílt a Borsod Zöld­ért Rt. legújabb kereskedelmi egy­sége, a Baross Gábor utcai Baross Áruház. Ezzel együtt a város egyik Gazdag a válaszlék, s bevezető, olcsó árak a Baross Áruházban Fotó: Laczó József KOMMENTÁR A jég hátán Fecske Csaba Panaszkodik az öreg, panaszkodik a fia- - tcd-és panaszkodik, persze) jiogy panaszko­dik a,középkorú is, noha röstelli az öreg előtt is mega fiatal előtt is a pdr&ákfidást. .Legszívesebben az asztalra csapna.' de hát Hol. az az asztal?! Aki vízbe pottyan, igyek­szik partra úszni, vagy ha nem tud úszni, hát kapálódzik kétségbeesetten, segítségért kiált, s ha szerencséje van, kihúzzák. A ká- tyúba jutott szekeret kiemelik. Szorult hely­zetéből igyekszik kivágni magát az ember, s olykor akad segítőkész társ is a baj­ban. Belekapaszkodunk az utolsó szal­maszálba is. November óta nyolcvanszázalékoson lévő cimborám két legény fia egyszerre került taccsra. A kisebb egy bt.-tői került lapátra, a nagyobb friss mérnöki diplomával a zse­bében állt be az állástalanok hosszú sorá­ba. Térdig járta a lábát, hiába. Beadott tu­catnyi pályázatot, az egyik majdnem sike­rült is, Pécsett. De aztán mégsem, egy ala­csonyabb iskolai végzettségű helybeli fiú nyerte el végül az állást. Adta volna alább is, de bolti eladónak sem kellett a diplomá­jával. Fogta magát, kiment Tengizbe, az anyja után. A kisebb taxizni fog, most in­tézik, amit kell, ami sem időben, sem ener­giában, sem pénzben nem csekélység. Gye­sen lévő unokahúgom építészmérnök férje alkalmi munkák után rohangál, most ép­pen bizsuval házal. A bizsunak persze m in­degy. Sógorom rokkantnyi gdíja borrava­lónak kevés, maszekolni kénytelen, három gyerek pusztítja otthon a kenyeret, nyűvi, s növi ki álltó helyében a. cipőt, ruhát. A vi­déki kis kenyérgyárat privatizálják, most minden bizonytalan, a fiatalasszony két­ségbeesetten kérdezi, mihez kéne kezdeni, ha elküldik, a faluban semmi munkalehe­tőség nincs. Két szakmája vari, érettségije, tanfolyama és akarata, óriási vitalitása. Akinek van is munkahelye, kevés a pénze. Többnyire. Kenyérnek, tejnek, húsnak ló­rúgás szerű ára van. Az inflációt hiába si­került 22,5 százalék alá szorítani, ijesztő még így is. Ha tud, pénzt csinál hát az em­ber. Feleségem kihalászott egy hirdetést az újságból, jó pénzt ígérnek otthoni munká­ért. Belevágott, igaz, eddig még csak költ­ségei merültek fel, de azért reménykedik. És dolgozik: gyöngyöt fűz, színházi fülön­függőket készít, gyönyörűeket egy amerikai cégnek, amelynek minőségi követelményei igen szigorúak, de, hogy szándékai tisztes­ségesek-e, eddig nem derült ki. Persze koc­kázat nélkül nincsen szerencse. Se pénz. Ralett-hpmiitatn Delibes: Coppeüa című romantikus balett­jét mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház balett-társulata ma este hét órától a nagy­színházban. c~‘~- Pl~l--l/l-— F otó: Dobos Klára IViAUUl rcLlfAf'í ¥ L. évfolyam, 71. szám 1994. március 25., péntek Ara: 19,80 Ft / BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA fő közlekedési csomópontjában lévő áruházépület nemcsak belül, kiéül y is megszépült. Ráski László, a Bor­sod Zöldért Rt. igazgatója ünnepi ' beszédében szólt az 1951-ben áldj kult cég .misbdlci^és megyebeli sze­repéről. mgjd mz 1989-től kezdődő • átalakulásukról. Énnek meghatáro­zó dátuma 199iyjtíliús eleje, álrész- venytarsasagimegalakulasa, illetve a tavalyi ’év véj^e, amikor átádták . zöldségé; éfe-rjny^mölcskereské^elmi tevékenységüket.is fő profillá« kis- kereskédfeléjn ívűit. Már11992:ben megkezdődött a kis- kéréskedelmi áruház-lánc kialakí­tása á- cégnél: előbb a Sajó-parti diszkont, majd a Tiszaújvárosi áru­ház, s végül a Piacz Kapu Áruház létrehozásával. Ezekhez csatlako­zik most évi tervezett 80-100 milliós forgalmával, 12 millió forint értékű átlag- árukészletével a Baross Áru­ház, Somossi József, az ismert mis­kolci kereskedő irányításával. Ben­ne az alapvető élelmiszerek sokasá­ga éppúgy megtalálható, mint a háztartási múanyagcikkek, vagy háztartási kisgépek, tartós fogyasz­tási cikkek. Miskolc új, reprezentatív áruháza a lakosságot és a viszonteladókat nagy választékával, szolid áraival vaija. Emellett a cég többi üzleteit is ellátja áruval. - ; J

Next

/
Oldalképek
Tartalom