Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-24 / 70. szám

1994» Március 24», Csütörtök Gazdaság ÉSZAKIM agyarország 7 Első a minőség Miskolc (ÉM) - Még ebben az év­ben bevezetik az úgynevezett EU- ttOP minősítési rendszert a na­gyobb vágóhidakon. Ezt Szerdahe­lyi Péter, a Földművelésügyi Mi­nisztérium helyettes államtitkára Jelentette be egy tegnapi sajtótájé­koztatón. A 60 darab/órás vágókapacitással Rendelkező üzemek számára az mén kötelezővé válik az Európai Unió országaiban elfogadott műsze- res mérésen alapuló sertéshús mi­nősítés. A rendszert külföldi, első­sorban dán segítséggel honosították meg hazánkban, s információnk szerint a Miskolci Húskombinát is rendelkezik ilyennel. A költségvetés a rendszer bevezeté­séhez ebben az évben mintegy 70 millió forintot ad a vágóhidaknak. A bevezetés lépcsőzetesen történik majd, időt adva a szükséges eszkö­zök beszerzéséhez. A következő év­ben a kormány további háromszáz millió forinttal támogatja a EUROP rendszer alkalmazását. A rendszer­hez igazodnak a tervezett a garan­tált árak is. A minősítési rendszer első három osztályába sorolható sertések kilogrammonkénti garan­tált ára 98-90 illetve 82 forint. Az Európai Unió országaiban jelen­leg az első három minősítési osz­tályba a levágott sertések 96 száza­léka tartozik. Nálunk ez az arány még csak 63-64 százalék. A miniszter mondja a gazdaságról Miskolc (ÉM) - A magyar gazda­ság jobb helyzetben van, mint volt 1990-ben: a struktúraváltás 35-50 százalékban megtörtént, a piac összeomlásától nem kell tartani, az •Pari növekedés megindult (tavaly 4 százalék volt) s csak most január­ban három százalékkal nőtt a vál­lalkozók száma. így 1994-re megte­remtődtek a kitörési lehetőség felté­telei - mondotta egy vállalkozói fó­rumon Latorcai János ipari minisz­ter. A miniszter szerint az 1985-ös csúcsteljesítés óta az elmúlt évig fo­lyamatosan csökkent a magyar gaz­daság teljesítménye, pedig a nyolc­vanas évtized elejétől minden ko­rábbinál jelentősebb fejlesztés tör­tént. Am ez az akkori, hatvan szá­zalékában a KGST-piac igényeit ki­szolgáló termelés továbbfejlesztését szolgálta, miközben az évtized végé­re a keleti piac összeomlott, s 1988- ban a szovjetek már kétmilliárd dol­lárral tartoztak hazánknak. A nyugati töke 1972-től kezdett Ma­gyarországra beszivárogni, de a ma­gánosításnak hosszú ideig nem vol­tak meg a törvényi feltételei. Mos­tanra a magyar ipar 35 százaléka került magánkézbe, s ez a teljes ipa­ri termelés több mint a felét állítja elő. A magyar iparnak mindössze 12 százaléka (a magánosított cégek egyharmada) van jelenleg külföldi kézben, tehát szó sincs az ország ki­árusításáról. Az átalakuló magyar ipar termékei­nek a 62 százaléka 1993-ban már az Európai Unió országaiban talált ve­vőre és csak 17 százaléka a régi szo­cialista piacon. A volt KGST-piac ennél több lehetőséget kínál ha­zánknak, de a korábbi hatvan szá­zalékot biztos nem éri el soha a ma­gyar kivitelben, mert a verseny vi­lágméretű a keleti piacért. =RÖVIDEN A Borsodi Gabonaipari Rész­vénytársaság állami tulajdonú részvényeit nyilvános, egyfordulós pályázat keretében értékesíti a va­gyonügynökség. Az rt. tavaly június 30-val jött létre a korábbi megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vál­lalat általános jogutódjaként. Az ÁVÜ a Nemzetközi Vagyon­értékelő Rt. közreműködésével nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdetett az Észak-magyarországi Kereskedelmi Szolgáltató Rt. (Északker Rt.) állami tulajdonú részvényeinek megvásárlására. A vagyonügynökség a részvénycso­magjából az 50 százalék plusz 1 sza­vazatot érő 217 millió 600 ezer fo­rint névértékű részvényt hazai és külföldi befektetők számára kínál­ja, míg a 25 százalék plusz 1 szava­zatot megtestesítő 108 millió 900 ezer forint névértékű részvényt az Északker Rt. befektetéseiben üzlet­résszel rendelkezők, vagy ezen tár­saságok dolgozói vásárolhatják meg. „Ingyen jószág volt a tiszta víz” Ünnepi ülést rendeztek a víz világnapja alkalmából Napjaink fő kérdése az éltető víz megóvása Miskolc (ÉM - ME) - Valaha sehogy, vagy alig tudott az ember úrrá lenni a víz fölött, mára azonban többé ke­vésbé megszelídítette. Ugyanakkor egyszer s mindenkorra felelős lett azért, amit megszelídített. A felelős­séget természetesen nem lehet kam­pányszerűen, egyetlen nappal de­monstrálni, március 22-én azonban mégis különös figyelmet szentelünk az éltető, életet adó víznek. A dublini környezetvédelmi világkonferencia ugyanis 1992-ben a víz világnapjá­vá jelölte ki ezt a dátumot. A Magyar Hidrológiai Társaság borsodi területi szervezete, és az Eszak-magyaror- szági Vízügyi Igazgatóság (Évizig) a nap ünnepi ülést rendezett ez al­omból Miskolcon. A szakmai programhoz fotókiállítás és képző- művészeti tárlat is kapcsolódott. A Technika Házában összegyűlt szakembereket és vendégeket dr. Orosz Gábor, a köztársasági megbí­zotti hivatal vezetője köszöntötte. Rövid beszédében emlékeztetett Széchenyi munkásságára, kiemelve az életműből a magyar vízrendsze­rek szabályozását, amelyet az el­múlt 200 év egyik legnagyobb nem­zeti vállalkozásának nevezett. Nap­jaink fő kérdésének a nélkülözhe­tetlen, semmi mással nem helyette­síthető víz megóvását tekintjük ­mondotta - hiszen ezt az éltető ele­met meg kell őriznünk unokáink számára is. Eddig ingyen jószág volt a tiszta víz - kezdte dr. Pados Imre, az Évi- zig igazgatója -, mostanra azonban a korábbi bőség megszűnt. Ezért nagy gondot kell fordítani a termé­szet vízháztartásának és a társada­lom vízgazdálkodásának összehan­golására. Az igazgató elmondta, ma hazánkban a lakások 43 százaléká­hoz kapcsolódik megfelelő csatorna- hálózat, és a szennyvizek mindössz- e 50 százalékát tisztítják. A jövő ér­dekében ezeknek az arányoknak a megváltoztatásán kell munkálkod­ni. A megyénk területén nagy számban található bányatavakról, illetve az ezekkel kapcsolatos vízgazdálko­dásról tartott előadást dr. Stéfán Márton igazgatóhelyettes. - A ta­vak nagy száma egyben azt is jelen­ti - mondotta -, hogy a talaj rétegei egyidóben több helyen szennyeződ­hetnek. Hozzátette, hogy ezeknek a mesterséges vizeknek a környezete a nem megfelelő fejtési technológia miatt rendezetlen, olykor haszno- síthatatlan. Ez az elhanyagoltság - a szakember szerint - további ve­szélyeket rejt magába, mivel az ilyen helyek szinte kínálkoznak a szemét, hulladék lerakására, sőt Fotó: Laczó József nemegyszer a vegyszerek, kemikáli­ák ürítésére. A vízkészletek minősé­gét ezenkívül veszélyezteti még a települések hiányos csatornázása, a mezőgazdasági kemizáció, a rendkí­vüli módon megnövekedett közúti közlekedés, illetve a bányatavak szakszerű védelmének hiánya. Ez utóbbi miatt - vélte az előadó -, ta­nácsos a bányászkodás hatásme­chanizmusának áttekintése. A ha­tékony védelem - Stéfán Mártont idézve - úgy érhető el, ha az a tó ki­alakításának, kezelésének, haszno­sításának minden fázisában érvé­nyesül. - Rendkívüli jelentőségű­nek tartjuk - emelte ki - a bányá­szat előtti, közbeni és utáni időszak­ra vonatkozó vízgazdálkodási fela­datok tervezését. A bányatavakkal kapcsolatos tulaj­doni, államigazgatási kérdéseket elemezve dr. Konczné dr. Pásztor Túrák Kinga kifejtette nélkülözhe­tetlen, elkerülhetetlen a bányata­vakkal kapcsolatos jogi problémák törvényi rendezése. A víz világnapja alkalmából rende­zett ünnepi ülésen - első alkalom­mal - átadták az Évizig által alapí­tott „Vízért” emlékplakettet. Az elismerésben Vezse Sándor nyugal­mazott igazgató, Fázold Ádám főta­nácsos és Körtvély Kálmán sza­kaszmérnökség vezető részesült. A KRP angol minta alapján Szarvas Dezső Miskolc (ÉM) - tyint ismert, április­ban indítja el az Állami Vagyonügy­nökség a Kisbefektetői Részvényvá­sárlási Programot, amelynek kereté­ben öt év alatt hetven társaság 120 milliárd forint értékű részvénye kerül forgalomba. Az első fordulóban a Pannónia Hotels Rt., a Global Rt., a Pannonplast Műanyagipari Rt. vala­mint a Soproni Sörgyár Rt. 4 milliárd forint értékű részvénye kerül a piac­ra^ áprilistól országszerte mintegy 60 OTP fiókban fogadják a kisbefelc- te tőket. A program keretében a kisbefekte­tők ötéves kamatmentes részletfize­téssel, vagy kárpótlási jegyek rész­vényekre történő cseréjével juthat­nak a papírokhoz. Amint azt koráb­ban megírtuk, a kamatmentes rész­letfizetést minden felnőtt magyar állampolgár igénybe veheti, akinek magyarországi lakhelye van, és akit a törvény ilyen értelemben nem korlátoz. Más feltétel nincs, így pél­dául a befektetőnek semmilyen va­gyoni biztosítékkal nem kell rendel­keznie, csupán annyi a teendője, hogy részvételi szándékát a forgal­mazó OTP fióknak bejelenti, lefizeti a kétezer forint regisztrációs költsé­get és kap 100 ezer forint összegű részvényvásárlási keretet. E keret erejéig a továbbiakban részvénye­ket vásárolhat. A megszerzett rész­vények árát öt év alatt, évi egyenlő részletekben kell törleszteni. Az alanyi jogú kárpótoltaknak nem kell jelentkezési díjat fizetniük, a részvény azonnal tulajdonukba ke­rül amint kárpótlási jegyüket rész­vényekre cserélték. A kárpótlási je­gyeket kamattal növelt címletérté­ken cserélik részvényekre; s aki kárpótlási jegyért cserél részvényt, arra nem vonatkozik a 100 ezer fo­rintos kerethatár; annyi részvényt vásárolhat, amennyi kárpótlási je­gyet akar részvényekre cserélni. A KRP tehát rövidesen útjára indul. Sokan azt tartják, hogy a program­nak igen nagy jelentősége van, illet­ve lesz a hazai privatizáció történe­tében, gyakorlatában, hiszen meg­teremti a lehetőségét annak, hogy a magyar állampolgárok részletfize­téssel, vagy kárpótlási jegyek fel- használásával befektessenek, tulaj­donhoz jussanak. A bizalmat mindenesetre erősíti, hogy a KRP-t, majdhogynem angol mintára a brit kormány Know How Fund-je segítségével dolgozták ki, amely a program általános kidolgo­zásában résztvevő nemzetközi cé­gek munkáját is finanszírozta. Pénzügyi tanácsadóként például közreműködött a Samuel Montagu Pénzügyi Tanácsadó Kft., a Credi­tanstalt Értékpapír Rt. valamint a CS First Boston (Budapest) Rt. S ha már az angol mintát említet­tük, a KRP némi eltéréssel bár, de valóban hasonlít Thatcher asszony ’80-as évekbeli gyakorlatára, igaz ő viszont a század első évtizedében megszületett úgynevezett népi ka­pitalizmus irodalmából, elméletéből merített és próbálta ki az angol pri­vatizációban amellyel aztán nagy népszerűségre tett szert. Kontóét példa a British Gas privatizációja, amelynek részvényeit 1 font és 40 penny-ért adták és több mint 20 millió angol állampolgár lett tulaj­donos, töltötte fel ily módon a ko­rábban állami cégként működő, ál­landó fejlesztési forráshiánnyal küzdő vállalat kasszáját. Nos, kéte­lyeink a hazai KRP-t illetően éppen az iménti példából, nevezetesen a pénzből a kassza feltöltéséből táp­lálkoznak. Mert a British Gas eseté­ben valódi pénz forgott, áramlott a kasszába, a KRP esetében viszont szó sincs pénzről) hiszen a 2000 fo­rint regisztrációs illeték csupán az adminisztrációs költségeket fedezi. A KRP keretében felkínált részvé­nyekért tehát a kijelölt vállalatok nem kapnak pénzt, pedig igencsak szükségük lenne rá. A KRP részvé­nyesei ugyanis pénztelen részvé­nyesek lesznek, ráadásul a kapott állami hitelt később törleszteniük kell, Nyilvánvaló, hogy a KRP tulaj­donképpen nem mozgat meg sem­miféle megtakarítást, mint ahogy az egész magyar privatizációból hi­ányzik a mobilizálható megtakarí­tott tőke. A privatizáció gyakorlatára ugyanis honunkban a különféle hitelkonst­rukció a jellemző, állami bankok nyújtotta állami hitelből vásárolják meg az állami vagyon tekintélyes részét. A kérdés csupán az, hogy mennyire lesz működőképes az ily módon elkelt vagyon, nem kell-e azt újra és újra adós és hitelkonszolidá­cióval, tehát újabb állami pénzekkel megtámogatni, talpra állítani. Nos, erre az állandó forráshiánnyal küz­dő, éppen hogy vegetáló vagyonra szabadul majd rá a pénztelen befek­tetők tömege, hiszen mint fentebb említettük, a következő öt évben az ÁVÜ-höz, és az ÁV Rt.-hez tartozó hetven társaság 120 milliárd forint értékű részvénye kerül majd forga­lomba. Hogy mi lesz a KRP eredménye, azt nem tudni. Tény viszont, hogy ápri­lis közepétől, ha akarunk, részvé­nyesek lehetünk. Kanadai olajban utaznak Szerencs (ÉM - I.S.) - Meglehetősen nehéz feladatra vállalkozott a szerencsi IMS Ipari és Mezőgazdasági Segédanyagokat Forgalmazó Kft. - a hazai kenő- és motorolajpiacból szán­dékozik kivágni egy szeletet. Vállalkozásukat az teszi kockázatossá, hogy a terepet a benzin- kút-hálózattal rendelkező monopolcégek ural­ják, közéjük betömi pedig egyáltalán nem könnyű.- Csak minőségi termékkel lehet, az olcsó, bóvli árut nem yeszi a piac - mondja a kft. ügyvezetője, Jánosi Ferenc. Mi a kanadai Pet- ro-Canada cég olajait, kenőanyagait forgal­mazzuk, s bár tény házalni kell vele, hiszen egyetlen benzinkút sem forgalmazza, érthető­en nem csinálnak maguknak konkurenciát, de aki egyszer megveszi a középár-kategóriá­ba tartozó olajat, az érezni fogja a különbsé­get. Ezek az eredeti csomagolású kanadai ola­jok, kenőanyagok az úgynevezett hydrotrea­ting eljárással készülnek, kiváló tulajdonsá- gúak. Az IMS különben nem az olajszármazékok forgalmazására alakult, elsődleges tevékeny­ségi körük - mint nevükben is utalnak rá - ipari és mezőgazdasági segédanyagok, ékszí­jak, csapágyak, munkaruhák, alkatrészek te­rítése, de később bővítették tevékenységi kö­rüket. így kerültek kapcsolatba a Petro-Cana- da-val, s így próbálnak megjelenni élelmiszer- ipari üzemekben is.- Méghozzá itt is a kenőolajokkal - magyaráz­za az ügyvezető. - Tudvalevőleg az élelmiszer- ipari gépek, motorok, hajtóművek működésé­hez is olajok, kenőanyagok kellenek. Egy egy­szerű meghibásodás, műszaki hiba, vagy a nem megfelelő tömítés - és az olaj máris köz­vetlenül érintkezik az élelmiszerrel. A legtöbb élelmiszeripari cég olcsó, silány kenő-, s hajtó­mű olajat használ, amely legtöbbször az élel­miszeripari minőségnek nem felel meg, s ha valami baj történik - a vásárlóban fel sem me­rül, hogy esetleg olajat is tartalmaz az az élel­miszer, amit vásárol a boltban. Mi olyan ame­rikai szintetikus olajat forgalmazunk, amely a legkényesebb higiéniát is kielégíti. Néhány, nyugati érdekeltségű vegyes vállalat már ezt alkalmazza, ezek valóban alkalmazzák azt a tételt: első a vevő. Mint ahogy nálunk is, ép­pen ezért nemcsak forgalmazunk, hanem szaktanácsokat is adunk, s rendszeresen visszatérünk azokhoz a felhasználókhoz, akik tőlünk vásárolnak - érdeklődünk, miben se­gíthetünk. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 269 üzletben össze­sen 300,257710 millió forint forgalmat bo­nyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon árfolyamértéken. A részvé­nyek forgalma 190 promt kötésben névérté­ken 26,2380 millió forintot, árfolyamérté­ken számolva pedig 75,659005 millió forin­tot tett ki. Összesen 22 567 darab részvény cserélt gazdát. Kárpótlási jegyi Tőzsde Index (ideiglenes) márc. 23-án: 1827,98 -15,00 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1994. március 23. Valuta Vétel Eladás Deviza Középárf. 153,21 295,57 Belga frank* 293,37 298.87 Finn márka 18,44 18,78 18 Hofland forint Japan ven* 53,77 95,99 if 74.71 Kuvaiti dinár 342,30 348,96 Norvég korona 13,9.1 14,39 Oszt r: üfseh ill." Sös’iHl 875.60 Spanyol peseta 73.65 75.11 Svéd korona 12,99 13,23 wmmmm m,$$m ECU (KP) ,116,53 118,77 117,55 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom