Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-23 / 69. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994- Március 23., Szerda-----------APROPÓ----------­S nittek Dobos Klára Nehezen kezdődött, annál jobb lett a vége. Azaz ki tudja, hiszen vegyes az öröm és a tiltakozás, vegyesek az érzelmek. A „Schindler listája” nehézségei már a for­gatás előtt elkezdődtek. A nőfaló-iszákos német gyárosból lengyel zsidókat megmen­tő vállalkozóvá lett Oskar Schindler törté­netét feldolgozó fűm néhány jelenetét az egykori auschwitzi haláltáborban kellett felvenni, ami ellen a. volt foglyok egy részét tömörítő társaság tiltakozott, s tiltakozott a tábor-múzeum igazgatója is, mondván a sok ezer statiszta pusztít és mindent be­szennyez. Azért csak elkészült a mű, amelyet több he­lyütt betiltottak, utoljára pedig az ameri­kai ortodox rabbik ellenezték bemutatását. Okkülönösen a „szexuális részleteit” nehez­ményezték, mint mondták, ez lealacsonyí­tó a holocaust áldozatai és a túlélők szá­mára. A film pornográf és erkölcstelen je­lenetei és trágár nyelvezete a hagyomány­hű zsidók számára elviselhetetlen. Ausztriában viszont „nevelési célra” is használják a filmet. A kormány moziba vi­szi a rendőröket. S mert sok helyen nincs mozi, hát utaztatják vagy a filmet, vagy a „közeget”. Ez elég sok pénzbe kerül, de úgy gondolják, megéri, hiszen ebből megismer­hetik a kegyetlenségeket, a megrázó fekete­fehér fűmet látva megborzong, távol kerül a náci szellemiségtől a jószándékú ember. Viszont egy dolog abszolút biztos: a filmes világban egyöntetű volt a fogadtatás, hi­szen hétfőn este Steven Spielberg átvehet­te legújabb filmjéért az Öscar-díjat. Amit nem kapott olyan fergeteges közönségsikert arató művekért, mintaPárbaj, azE. T. vagy a Harmadik típusú találkozások. S nem is egy Oscart kapott, hanem mindjárt hetet, a legjobb filmen és legjobb rendezőn kívül a látványtervezésért, az operatőri és a vá­gási munkáért, eredeti filmzenéért és a leg­jobb forgatókönyvi adaptációért is. Melles­leg tizenkét kategóriában jelölték, s ha min­det megnyeri, nagyobbat arathatott volna a Ben Hur-nál...-------------TÉKA------------­Á lmok ábécében Brackó István Szeretem az ilyen könyveket, mert szórakoz­tatnak. Tudom, hogy az álmok nem hazud­nak, de ébredés után nem az az első dolgom, hogy fellapozzam valamelyik, e témában köz­readott fóliánst. Egy újabb kiadvány (Mit je­lentenek az álmok?) azonban két éjszakámat rövidítette meg. Nem tudtam letenni, nem aludtam, s így nem is álmodhattam. A Ma­gyar Könyvklub jelentette meg Hanns Kurth lexikonját, kedvemre tallózhattam benne. A szerző a nagy mágusra, Sigmund Freud-ra hi­vatkozik, s élve a gyanúperrel, önkényes mó­don, én csak a szexualitással összefüggő, pi- kánsabb citátumokat idézem, természetesen szigorúan tudományos alapon. Alma: szerelmi jelkép, esküvő. Banán: nőknél szerelmi szimbólum. A cipő is ugyanezt jelen­ti. Sőt, a csődőr is, de ha férfi lovagol rajta, az reményt ad a kívánság beteljesülésére. A da­tolya-álom erotikusnak is felfogható, a do­hányzás kellékei (szivar és pipa) pedig kifeje­zetten szexisek. Az ecset egyértelmű nemi vágyat jelez, de az egér arra int, hogy ne legyünk mohók, mert hamar elvész az erőnk... A fa többnyire poten­ciaszimbólum. A galamb csak látszólag szelíd, mert a szexuális közeledés jelképe. Ha a nő hálóval álmodik, akkor arra vágyik, hogy va­laki magáévá tegye. Az ing vágyteljesítő álom, de óvakodásra int a nevetségességtől. Jércét látni: szerencse a szerelemben. Kályha: baj van a potenciával. Láb: erotikus álom, mint minden végtag esetén. A macska, a férfi-vízió­ban a nőt pótolja... Nulla: általában szexuális szimbólum kerek formája miatt, soha nem te­kintendő „semmi”-nek. Nyest: a túlságosan erőteljes vágyakat vissza kell fogni. Olajbo­gyó: szedhetünk a szerelem kertjében termő gyümölcsökből. Az őszibarack felhívás arra, hogy bátrabban kóstoljunk bele az édes életbe. A pálma a férfi­erőt hangsúlyozza, nők álmában sokszor meg­jelenik. Rózsa, ha sárga: féltékenység. A seprű jellemzője: fallikus. A tulipán a szerelmi és a házasélet jelképe. Az uborka a nők álmában csaknem kizárólag a szexualitásra utal. A vadkan: terv és remény. Zsák: a szexuális erő jelképe, amelynek mértékét a zsák állapota fe­jezi ki... Mivel minden zsák megtalálja a folt­ját, vagy fordítva: kész a leltár. Aludjanak jól, s álmodjanak szépeket! Kárpátaljáról — más utakon Az ünnepi megnyitón a Kreisler Vonósnégyes képviselte a társmű­vészeteket Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - CsM) - A Miskolci Galéria legújabb tárlata két kárpá­taljai művész, Boksay József és Er­délyi Béla emléke előtt tiszteleg. Bár a két jeles alkotó nevét megta­lálhatjuk a hazai lexikonokban, munkásságukról mindeddig nem tudott túl sokat sem a szakma, sem a közönség. Ahogy a hétfői ünnepé­lyes megnyitón Végvári Lajos pro­fesszor is megfogalmazta, jelentős pótolnivalóink vannak a kárpátaljai képzőművészet megismerésében, legyen szó akár korábban élt, akár mai alkotókról. Ez a kiállítás jelentős előrelépést je­lent, hiszen nem elszigetelt kezde­ményezés, hanem a Miskolci Galé­ria és az ungvári Szépművészeti Múzeum (amely éppen Boksay Jó­zsef nevét viseli) jövendő együttmű­ködésének nyitó-attrakciója. Az in­tézmények vezetői által aláírt szer­ződés ugyanis évi két kiállítás cse­réjét is tartalmazza - és az idei ket­tőből ez az egyik. A másik a tavalyi miskolci grafikai biennálé váloga­tott anyagának ungvári bemutatá­sa lesz. Emellett megállapodtak a tudományos kiadványok, katalógu­sok cseréjében, és nem mondanak le az élő kapcsolatról sem: tavasszal, illetve nyáron három ungvári mű­vész érkezik a miskolci alkotóházba - tudhattuk meg Jelena Prihogyko művészettörténésztől, aki szemé­lyesen is részt vett az általa rende­zett tárlat megnyitóján. Természetesen nem véletlen, hogy első alkalommal éppen Boksay és Erdélyi képeit mutatják be - bár a két művészben igazából „csak” a magasszintű szakmai tudás a kö­zös. És az, hogy a Budapesti Képző- művészeti Akadémia látogatása után mindketten alapítói lettek a rangos kárpátaljai festőiskolának. Am az út, amit bejártak teljesen kü­lönböző. Boksay József már az akadémián eltöltött idő alatt a realista vonulat­hoz kerül közelebb. Ebben nagy sze­repe van tanárának, Révész Imré­nek - és Munkácsy alkotásainak. Az első világháború utáni orosz ha­difogsága pedig elmélyíti realista fogalmazásmódját, hiszen elsősor­ban Levitán, Repin és Szurikov munkái hatnak rá. Ezzel ellentét­ben Erdélyi Béla az akadémia után a kecskeméti művésztelepen többek között Ferenczy Károllyal és Iványi- Grünwald Bélával dolgozhatott együtt, majd Európát bejárva első­sorban a francia expresszionizmus hatott rá, annak jegyeit ismerhet­jük fel nagyhatású képein. így - bár mindkettőjüktől elsősorban tájké­peket és portrékat láthatunk -, két külön világ fogadja a látogatót a ga­léria termeiben. Míg Erdélyi Béla ragyogó, egyedi színeivel, könnyed és lendületes ecsetkezelésével, jel­lemsugárzó portréival és „léleksi­mogató”, tiszta tájképeivel, csendé­leteivel ragadja meg a nézelődőt, addig Boksay József elsősorban biz­tos szakmai tudásával kelt tisztele­tet a látogatókban. Az Ungvári vár, ahogy Erdélyi Béla (1891-1955), illetve Boksay József (1891-1975) látta Könnyező házigomba a templomban Szikszó (ÉM - B.E.) - A szikszói re­formátus műemlék templom és kör­nyezete teljes helyreállításáért a Szikszói Református Egyházközség, Szikszó város Önkormányzata, a Tiszáninneni Református Egyház­megye 1992-ben ,A Szikszói Refor­mátus Templomért” (SZÍRT) néven alapítványt hívott életre. A kurató­rium elnöke: dr. Für Lajos minisz­ter, az Alapítvány fővédnöke: dr. Habsburg Ottó. (OTP 279-98067 számlaszám: 660-404394.) A SZÍRT Alapítvány felhívással for­dult a földkerekség összes magyar református gyülekezetéhez, minden magyar önkormányzathoz és segítő­kész emberhez. Ennek a széleskörű összefogásnak első jelei máris mu­tatkoznak. A templom javára jóté­konysági koncertsorozat indul, melynek első előadása március 26- án, szombaton este hattól lesz a szikszói Petőfi Sándor Művelődési Központban. A Miskolci Nemzeti Színház művészei: Lévai Jolán, Molnár Anna, Ötvös Éva a Regős Kamarazenekar kíséretével „Ke- resztúton” című műsorukat mutat­ják be. A koncertet megelőzően a Művelődési Központban Macskássy Izolda grafikus-festőművész kiállí­tása nyílik 17 órától, ezt Kiss Gyula munkaügyi miniszter nyitja meg, köszöntőt mond: dr. Mészáros Ist­ván református püspök. A szikszói református templom a XIV. században épült a korábbi Ár­pád-kori templom gótikus bővítése­ként. Az 1980-as években födém- és tetőszerkezete életveszélyessé vált. 1988-ban az OMF programtervet készített a felújításra. A részletes szakértői vizsgálatok megállapítot­ták, hogy a templom födém- és tető- szerkezete teljes cserére szorul a könnyező házigomba kiterjedt és aktív jelenléte miatt. A szikszói reformátusok holland testvérgyülekezete Dwingelooban „Szikszó Munkacsoport”-ot hozott létre a segítségnyújtás szervezésé­re. 1993 tavaszán, a húsvéti ünne­pek előtt egy héttel az OMVH az életveszélyes állapotra hivatkozva hatóságilag bezáratta a templomot, ami tragikusan nehéz helyzetbe hozta és felbomlással fenyegeti a nagy történelmi múlttal és határo­zottjövőképpel rendelkező gyüleke­zetei. Az OMVH az Alapítvány ké­résére lemondott a műemléki gya­korlatnak megfelelő módszerekről, ami a munkák elhúzódásával járna, ugyanakkor vállalta a tervrajzok gyorsítottóitemben való elkészítését és a templom mielőbbi újra haszná­latba vételét tűzte ki célul. Az elmúlt év végén a Református Egyház, az OMVH és más adomá­nyozók jóvoltából a SZÍRT Alapít­vány rendelkezésére áll 12 millió fo­rint. Ezzel az összeggel a tető- és fö­démcserét csak elindítani lehet, mert a befejezésig további 30 millió forintra lenne szükség. Az Abaúj megyei Szikszó - hajdan virágzó mezőváros - a magyaror­szági reformáció egyik jeles köz­pontja volt. Árpád-kori előzmények­re visszavezethető monumentális gótikus temploma a XIV-XV. szá­zad folyamán épült fel, ekkor még mint a település katolikus plébánia- temploma. A reformáció az 1530-40-es évektől kezdett terjedni a vidéken. Szikszó közelében Gönc, Vizsoly, a hegyaljai mezővárosok és Sárospatak váltak a kálvini irány­zat bástyáivá. A reformáció első századának több kimagasló alakja megfordult prédi­kátorként vagy skólamesterként a szikszói eklézsiában, így Dévai Bíró Mátyás, vagy a zsoltárszerző Batizi András. Az első magyar világkrónikát összeállító Bencédi Székely István szikszói működése során szerzetté zsoltárait és kátéját is helyi tanítvá­nyainak írta. Más kiválóságok mel­lett e hely szülötte a jeles humanis­ta Szikszai Fabricius Balázs, első latin-magyar szójegyzékünk összeállítója. A helyi skóla (a múlt század közepéig református gimná­zium) a pataki kollégium Báthori Zsófia által történt elűzetéséig Sá­rospatak, majd Debrecen partikulá­ja volt. Az erődtemplommá alakított refor­mátus templom falai között 1568- ban zsinat ülésezett, melynek hatá­rozata óta él, hogy a magyar refor- mátusság nem ostyával, hanem ke­nyérrel veszi az úrvacsorát. A török dúlások, tűzvészek követ­keztében gyakran pusztult a telepü­lés és temploma, de az utóbbi a vészterhes időkben is az összetar­tozás, a megtartó hit szimbóluma volt. Iparművészeti szempontból is figyelemre méltóak a napjainkig gondosan megőrzött úrasztali edé­nyek: helyi kisnemesek, prédikáto­rok és céhek által „conferált” virág­díszes ónkannák, melyek kassai és eperjesi kannagyártó mesterek mű­helyeiből kerültek ki, reneszánsz ezüst talpaspoharak és a magyaror­szági emlékanyagban is páratlanul szép aranyozott ezüst keresztelő- kancsó, amely valószínűleg Miskol­ci Bálint debreceni ötvös remeke. Az év kórusa Miskolc (ÉM) - A március elején, a budapesti József Attila Gimnázi­umban megrendezett országos gim­náziumi kórusfesztiválon a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium leánykóru­sa igen sikeresen szerepelt. Az arany minősítés mellé megkapták az „Év kórusa” címet, valamint a zsűri kiemelt dicsérő oklevelét. Ezek a szép eredmények valószínű­leg „bearanyozzák” külföldi útjukat is. A Homródiné Engi Zsuzsa és Kis Csaba karnagyok neve által fémjel­zett csapat március 26-án indul Olaszországba, hogy ott a Riva del Gardaban megrendezendő nemzet­közi kórusfesztivál többi résztvevő­je és a műértő közönség előtt is be­mutassák tudásukat. Matúra-felvételi Miskolc (ÉM) - A miskolci Matura Magángimnázium a második fordu­lóra fenntartott helyekre felvételit tart március 25-én, pénteken 14 órától más középiskolákba helyhi­ány miatt be nem jutott, jó képessé­gű nyolcadikosok számára. Vidéki és mozgássérült tanulók jelentkezé­sét is váiják. Mozgássérült tanulók számára az oktatás ingyenes. A fel­vételi írásbeli és szóbeli részből áll: képességfelmérést végeznek. Je­lentkezni a továbbtanulási jelentke­zési lappal, vagy a szülő által írt ké­relemmel lehet. Bővebb információt adnak a Matura Gimnáziumban (Kiss Ernő u. 39/a) személyesen, vagy a 334-868-as telefonszámon. A névadó hete Miskolc (ÉM) - A névadó tisztele­tére Szabó Lőrinc hetet rendez a 7. Számú Általános Iskola. A prog­ramsorozat keretében március 25- én 10 órától bemutatkoznak az in­tézmény német kéttannyelvű, rajz­tagozatos és sport osztályai. Barossról Parasznya (ÉM) - Baross Gábor nevét veszi fel a parasznyai körzeti általános iskola. Azért, választották az ő nevét, mert a közelben, a Lyu- kó-völgyben van egy Baross-akna, amit annak idején maga Baross Gá­bor nyitott meg. Március 25-én, pénteken délelőtt 11 órakor kezdő­dik az ünnepi program, szobrot, em­léktáblát avatnak, délután a Csoda­malom Bábszínház előadását lát­hatják a gyerekek. Az ünnepségen jelen lesz A Baross család leszárma­zottja, Baross Dénes is. A szombat a derűsebb ünneplés jegyében telik, népművészek, tűzzománcosok, csu­hé-, mézeskalács-készítők népesítik majd be az iskolát, tanítják a gyere­keket e mesterségekre. Délután négy órától Csepregi Éva szórakoz­tatja a diákokat, és lesz tűzijáték is. Tanítótalálkozó Miskolc (ÉM) - Alsó tagozatos ta­nítók számára rendeznek szakmai találkozót március 26-án, szomba­ton délelőtt 10 órától a Táncsics téri református gyülekezeti ház föld­szinti termében. Az összejövetel té­mái: A nevelés harmóniája, a holo- pedagógia; Iskolakezdés túlterhelés nélkül. Az előadások után alkalom nyílik szakmai beszélgetésre, ta­pasztalatcserére. Filozófiai vitakör Szerencs (ÉM) - Az Országos Filo­zófiai Vitakör és a Városi Kulturális Központ a Szerencsi Tavaszi Napok keretében Az ezredforduló magyar társadalma címmel kerekasztal-be- szélgetést rendez március 24-én, csütörtökön délután öt órától a Rá­kóczi Vár kaszinójában. Vitaindító előadást tart és a beszélgetést veze­ti dr. Horváth József a filozófiai tu­dományok kandidátusa. Angol abszurd Miskolc (ÉM) - Az angol abszurd hazai koronázatlan királya Galla Miklós és társai vendégeskednek Miskolcon március 23-án és 24-én. A kétnapos rendezvényen három különböző előadást láthatnak és hallhatnak az érdeklődők a Rónai Művelődési Központban. Ma, szer­dán este nyolc órától a „Tudnak-e a hollók víz alatt repülni, vagy meg­fulladnak” című színházi est, márci­us 24-én este hat órától fesztiválgá­la „Mit mond a bozót?” címmel (sztárvendég: Dolák-Saly Róbert), nyolc órától pedig „Az ember, aki­nek magnó van az orrában” című műsort adják elő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom