Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-23 / 69. szám

1994- Március 23., Szerda : Hírek - Tudósítások ÉSZAK'Magyarország 3 Ok már valóban képviselő-jelöltek Miskolc (ÉM) - Mint ismert, az országgyűlési képviselő-jelöltek ak­kor válnak hivatalosan is jelöltté, ha az adott körzet választási bizott­sága hitelesnek találja és elfogadja a 750 ajánlási szelvényt, kopogtató cédulát. Megyénkben eddig a követ­kező, választáson indulók nyerték el már a jelöltséget: 4. vk. (Miskolc): Nyíró Sándor (Munkáspárt), 5. vk. (Ózd): dr. Horogh Lajos (Köz­társaság Párt), 8. vk. (Edelény): ifj. Komjáti Miklós (FKgP), Szilágyi Adolf (Agrárszö­vetség). ?. vk. (Encs): G. Nagyné dr. Maczó Ágnes (FKgP), Odor Ferenc (Fi­desz), Pataki László (Agrárszövet­ség); 10. vk. (Sátoraljaújhely): Szaniszló Sándor (Agrárszövetség); 11. vk. (Szerencs): Simonovits Jó­zsef (Agrárszövetség), dr. Sója Sza­bolcs (KDNP); 12. vk. (Tiszaújváros): Steinemé Vasvári Éva (Fidesz), Balogh Zoltán (Agrárszövetség) Széchenyi István Ösztöndíj Budapest (MTI) - A Széchenyi Ist­ván Ösztöndíj Alapítvány a műsza­ki, a gazdasági, az orvosi, az agrár- és a természettudományok terüle­tén kiemelkedő tudományos ered­ményeket elérő fiatal szakemberek számára nyújt ösztöndíjakat. Az alapítvány 1993. évi tevékenységé­ről és idei terveikről kedden számol­tak be az alapítvány kuratóriumá­nak képviselői. Pungor Ernő akadé­mikus, az alapítvány elnöke el­mondta: az alapítvány a továbbiak­ban is váija azok jelentkezését, akik - külföldi tanulmányaik révén - ku­tatásaik eredményeivel a tudomá­nyos és műszaki ismeretek hazai al­kalmazását segítik elő — mondta Pungor Ernő. Haraszthy Agnes Ala­pítványi titkár elmondta: az alapít­vány tőkéjének kamatait fordítják az ösztöndíjakra. Összege országon­ként változó, de mindenhol biztosít­ja a nyugodt megélhetést. Joó Rudolf thaiföldi látogatása Bangkok (MTI) - Március 19-22. között hivatalos látogatást tett Tha- iföldön Joó Rudolf, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási állam­titkára. Bangkokban fogadta őt Vi- jit Sookmark thaiföldi védelmi mi­niszter, s megbeszéléseket folyta­tott vendéglátójával, Suwit Chand- haphradit védelmi államtitkárral - tájékoztatta az MTI-t a HM Sajtó- osztálya. A felek véleményt cseréltek a két ország regionális környezetének biztonsági helyzetéről, áttekintet­ték a kétoldalú katonadiplomáciai és katonagazdasági kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeit, továbbá az ENSZ békefenntartó erők kiképzé­se terén a későbbiekben szóba jöhe­tő együttműködés kérdéseit. Joó Rudolf ellátogatott a Nakom Nayok-i Chulachomklao Királyi Katonai Akadémiára, s előadást tartott Közép- és Kelet-Európa biz­tonsági helyzetéről, s Magyarország biztonságpolitikájáról. Megszűnik a hazai síküveggyártás Salgótarján (MTI) - Kedden meg­kezdték a salgótarjáni Glasunion Kft. (eredeti nevén Salgótarjáni Síküveggyár) Zagyva III. kemenen- céjének leállítását. Ezzel visszavon­hatatlan ténnyé vált, hogy - nem­csak a vállalatnál, hanem Magyar- országon is - megszűnik a húzott síküveggyártás. A leállítást az tette szükségessé, hogy a kemencefelújí­tás több mint félmilliárd forintos beruházását a gazdaságossági vizs­gálatra felkért cég gazdaságtalan­nak minősítette. A százéves hagyo­mányokra visszatekintő húzott sík­üveggyártás befejezésével egyedu­ralkodóvá válik a honi piacon az orosházi vállalat igényesebb minő­ségű, ugyanakkor drágább float üvege. A hét működő húzógépből műszakonként egyet állítanak le, így március 24-én fejeződik be Sal­gótarjánban a húzott síküveggyár­tás. A gyártásban a vállalati lét­szám több mint egyharmada tevé­kenykedett, a 350 embert április elejétől bocsátják el. Megemlékezés a víz világnapjáról Élővizeink védelme mindenkinek kötelessége Esztergom (MTI) - Az élővizek vé­delme nemcsak kormányzati és ágazati feladat, hanem mindenki­nek kötelessége - hangsúlyozta Né­meth Miklós, az Országos Vízügyi Főigazgatóság helyettes vezetője kedden Esztergomban, a víz világ­napja alkalmából rendezett tudo­mányos konferencián. Elmondta to­vábbá, hogy március 22-ét az 1992- es dublini környezetvédelmi világ- konferenciáján jelölték ki a víz vi­lágnapjává, s ezt az Egyesült Nem­zetek Szervezete is támogatta. Hangsúlyozta: a tiszta, egészséges víz nemcsak alapvető életszükség­let, hanem a gazdasági fejlődés egyik feltétele is. Hazánk felszín alatti vízkészlete az elmúlt évtize­dekben sajnos több helyütt is el­szennyeződött. A megfelelő tisztítás drága, de „az ürömben öröm”, hogy ez a folyamat megfordítható, a szennyezett lelőhelyek készletei tisztíthatok. Felszíni vizeink csak­nem 95 százaléka külföldről érkezik hazánk területére; a vízgazdálko­dással foglalkozó szervezetek ezért immár hosszú ideje együttműköd­nek a szomszédos országok azonos szervezeteivel. A világnap alkalmából A Duna régi térképeken címmel kiállítás nyílt az esztergomi Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múze­umban. A november 30-aig megtekinthető tárlatot egy római kor­ból származó térkép nyitja és egy 1903-ban készített, a Duna- völgy vízszabályozását bemutató térképrészlet zárja. Fotó: Laczó József Parlamenti mérleg ciWuszárás előtt Még 15-20 törvény elfogadására van kilátás Budapest (ISB - DÁ) - Április 7-én csütörtökön lezárul a szabadon meg­választott magyar parlament első négyéves ciklusa. A tervek szerint azon a napon tartják az utolsó ple­náris ülést, s azt követően a választá­sok befejezéséig, az új Országgyűlés megalakulásáig szünetel a parla­menti munka. Az Országgyűlés fel­oszlására azonban csak az új parla­ment megalakulásával egyiaőben kerül sor, hiszen egy ország nem te­heti meg, hogy ne Tegyen parlament­je. Nagy jelentősége van tehát annak, melyek azok a törvénytervezetek, amelyekkel még foglalkozni kíván ez a parlament, hiszen a további függőben lévő, illetve még nem tár­gyalt kormányelőteijesztések és önálló képviselői indítványok sorsa ugyancsak bizonytalan. A négy éve megválasztott parla­ment például egyszerűen figyelmen kívül hagyta elődje restanciáit, igaz, az egy rendszerváltó parla­ment volt. Ez a parlament eddig 400 törvényt alkotott, 348 határozatot fogadott el. Húsz elvetett javaslat mellett 131-et a kormány, a bizottságok, il­letve a képviselők vontak vissza, 148 képviselői indítványt pedig a parlament nem tűzött napirendre. További 160 javaslat már nyílván nem tárgyalható. Az e heti - részben már megtár­gyalt, s elfogadott javaslatokkal - a következőket tervezi még elfogadni ez az Országgyűlés: a nemzeti és et­nikai szervezetek idei költségvetési támogatása, a Szekszárdi Húsipari Rt.-vel szembeni tartozás elengedé­se, a rendőrségi, a termőföldről, a gázszolgáltatásról, a villamosener­giáról, az árutőzsdéről szóló tör­vényjavaslatokat. Továbbá a Magyar Export-Import Bank Rt.-ról, a Duna egyoldalú elte­relése miatti vízpótlási lehetőség­ről, az Európai Unióhoz való csatla­kozásról, a pénzmosás megelőzésé­ről és megakadályozásáról, az aka­démiai, a hadigondozásról szóló, az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezlet Hegyi-Karabahi megfigyelő missziójában való ma­gyar részvételről, a búósági végre­hajtásról, a polgári perrendtartás­ról, a Magyar Gyógyszerész Kama­ráról, a gyógyszertárak létesítésé­ről, Budapest kerületi beosztásáról, a közérdekű egyesületek költségve­tési támogatásáról, az ország sza­badsága visszaszerzésének jelentő­ségéről és törvényben történő megö­rökítéséiül, illetve a Magyar Vörös- kereszt adó és illetékmentességéről szóló törvényjavaslatokat. E három hét erőltetett menetében még számos törvénymódosításra, il­letve törvénykiegészítésre is sort kí­vánnak keríteni a magyar parla­ment honatyái. így. például a szövetkezeti törvény, illetve az 1992. évi XXXII. (kárpót­lási) törvény módosítására. A korábbi pozíciók sikeres átmentése A háztartások 32 százaléka rendelkezik termelővagyonnal Pásztor Zoltán Budapest (ISB) - A rendszerváltás utáni évek társadalmi tagozódását, változásait elemzi a KSH Népesség­tudományi Kutató Intézetének Hírle­vél című márciusi kiadványa. Az adatsorok alapján elmondható, hogy a 80-as évek végére a statiszti­kailag megragadható társadalmi mozgások lelassultak, sőt: az „első gazdaságra" épülő társadalomszer­kezet megmerevedett. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hosszú időszakon ke­resztül folyamatosan növekedett a szellemi foglalkozású réteg hazánk­ban, a 80-as évek végén azonban stagnálás következett be: a csopor­ton belül megtorpant a vezetők számbeli gyarapodása. A szellemi foglalkozásúak arányának változat­lanságában - új elemként - az is szerepet játszik, hogy az utóbbi idő­szakban kibontakozó magánszektor jóval kevesebb szellemi foglalkozá­sút igényel, mint más területek. Az új társadalmi mozgások között első helyen kell említeni az önálló ipa­ros, kereskedő és általában a vállal­kozói réteg számszerű gyarapodá­sát. Bizonyos mértékben nőtt az önálló paraszti réteg és - a privati­zációs folyamatok eredményeként - a magánszektorban alkalmazottak száma is. Ez utóbbiban egyébként számottevően magasabb a munka- vállalók iskolai végzettségi szintje, mint más szektorokban. Az adatok szerint a magyar háztar­tások 32 százaléka rendelkezik va­lamilyen termelővagyonnal, zömé­ben földterülettel (26 százalék) és kisebb részben üzlettel, műhellyel, gyárral, szállodával és más termelő és szolgáltatási célú vagyonnal. Le­számítva a néhány ezres közép- és nagyvállalkozói csoportot, e tulajdo­nosi réteg mögött valójában kis eg­zisztenciák húzódnak meg. A ta­pasztalatok szerint az új vállalko­zók szülői háttere nem volt megha­tározó abban, hogy ki milyen terüle­ten „próbáljon szerencsét”, sőt: a magánszektorban lévők körében alacsonyabb (39 százalék) azoknak az aránya, akiknek a szülei 1948- ban tulajdonosok voltak, mint a más területen próbálkozóknak (52 százalék). A KSH kiadványa szerint éppen azok kockáztatták meg na­gyobb gyakorisággal a belépést a magánszektorba, akiknél a szülők nem rendelkeztek termelóvagyon- nal. Az elmúlt évtizedekben szer­zett előnyből a rendszerváltozás so­rán - feltehetően - többet lehetett profitálni, mint a „szülői örökség­ből”, és mindez kedvezőbb pozíció­kat biztosított a „szektorváltáshoz”, sőt a tulajdonváltáshoz is. Ezt a fel- tételezést megerősítik a vezetők je­lenlegi tulajdoni viszonyaira vonat­kozó adatok is. A magánszféra tu­lajdonosai - a Népességtudományi Kutató Intézet szerint - zömében „saját jogon” szerezték a vagyont. Ezeknek az eseteknek a jelentős ré­szét sokan a korábbi előnyös pozíci­ók „átmentésének” minősítik. A kormányhatározatnak megfelelően halad a reorganizáció programja Budapest (ISB - DZS) - Megtar­totta első ülését az a tárcaközi bi­zottság, amely a borsodi acélipar re­organizációjával kapcsolatos teen­dők egyeztetését végzi. A bizottság­ban képviselteti magát az ipari, a munkaügyi, a területfejlesztési, a pénzügyi, a közlekedési tárca, vala­mint az AV Rt. Mint Hegyháti Jó­zseftől, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitká­rától megtudtuk, a résztvevők meg­állapítása szerint a reorganizáció a kormányhatározatnak megfelelően halad. A részfeladatokat minden érintett határidőre teljesítette, va­gyis az ÁV Rt. privatizációs bevéte­leiből 3 milliárd forinttal hozzájá­rult a fejlesztések beindításához, s a PM, illetve az IKM kidolgozta an­nak a 2,1 milliárd forintos hitel­konstrukciónak a feltételeit, amely­nek visszafizetésére a kormány ga­ranciát vállalt. A bizottság legközelebb egy hónap múlva ül össze, amikor a kormány- határozat szerint lejár a következő határidő. Addig a Salgótaijáni Acélárugyár Rt. és a Csepeli Cső­gyár Rt. vagyontárgyait az ÁVÜ-től át kell csoportosítani az ÁV Rt.-hez, illetve az ÄV Rt.-nek ki kell dolgoz­nia a fejlesztés ütemtervét. Opel versenyautók Szentgotthárdról Szentgotthárd (MTI) - Újabb állomásához érkezett az Opel szentgotthárdi gyárának fej­lődése: az ott gyártott Astra típusú személy- gépkocsik változataként - külön megrendelés­re - versenyautókat is készítenek a hónapban. A 43 darab speciálisan kialakított és felszerelt autóval a Magyar Autó- és Motor Sportszövet­ség által szervezett gyorsasági és hegyi verse­nyen indulnak a közeljövőben a házai ver­senyzők a Hungaroringen és Pécs környékén. A verseny-Astrákat 1600 köbcentis, 100 lóe­rős, hengerenkénti befecskendezésű benzin­motorokkal gyártják, végsebességük eléri a 180-190 kilométer/órás tempót. A vezetőfülkéjüket egy speciális acélcsőkeret­tel bélelték ki, az ismert autóversenyző, Cser­kúti József műhelyének gyártmányával. A ko­csiban csak egy formatervezett ülés van, ame­lyet biztonsági merevítéssel és feszített övék­kel láttak el. A kárpitozás nélküli karosszériába sportkor­mányt és sport-sebességváltóművet szereltek: a jó kanyarstabilitás és nagy terhelés miatt pedig megerősítették a futóműveket és a len­géscsillapítókat. A verseny Opel Astra speciá­lis kerekeket és gumikat kap a szerelősoro­kon. A Castrol Opel Astra Kupa ’94 verseny gondo­lata egyébként Cserkúti József autóverseny­zőtől, illetve Dancsó Páltól, az Autó-Motor Sportszövetség vezetőjétől származik, akik a General Motors Hungary szentgotthárdi gyá­rát kérték fel az első Opel versenyautók elké­szítésére. Egymilliárd forint a megye fejlesztésére Szolnok (MTI) - Végleges formát öltött az a kormány által hozott intézkedési terv, amely Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági fel­zárkóztatására hivatott. Mint ismeretes: a ka­binet tavaly október 9-én Szolnokon tartott ki­helyezett tanácskozást, s az ezen felvetett igé­nyek most kaptak több hónapi elemző-értéke­lő munka után megvalósítási sorrendet az anyagi források függvényében. A kormány 1994-re a különböző alapokból összesen egy­milliárd forintot biztosít a megye fejlesztésére. Az intézkedési terv - az ország többi keleti megyéjéhez hasonlóan - jelentős pénzügyi se­gítségben részesíti az agrárszférát, így elengedik a termelőkn k az 1990-ben fel­vett aszálykárt enyhítő hiteleket, és a termés felénél nagyobb mérvű kárt szenvedetteket fo­lyamatosan támogatják. Ezzel párhuzamosan az idén öntözésfejlesztésre 170 millió, erdősí­tésre 30 millió forint fordítható. A fejlesztés kedvezményezettje a környezetvé­delem is, a Szolnok térségi szennyvíztisztító mű építésének megkezdésére 50 millió forint áll rendelkezésre. A kunmadarasi volt szovjet katonai repülőtér környezeti kárainak felszámolására 40 millió forintot különítettek el a központi keretből, és október végéig el kell készíteni az objektum polgári célú hasznosítására szóló elképzelése­ket.------------ANNO------------­M árcius 23-án történt 973. Húsvétkor fényes magyar küldöttség járt I. Ottó császárnál Quedlinburgban. Ajándéko­kat vittek, s azokkal megrakodva tértek visz- sza. Hogy e követség békeszerződést kötött a későbbi események igazolják. 1349. VI. Kelemen pápa Guido bíbomok által tudatja Nagy Lajos királlyal, hogy a pápa Ná- polynak a legfőbb ura, s ezért Lajos király ot­tani lépéseit nem helyesítheti. Mindenek előtt a olurazzói hercegnek a kihallgatás nélküli megöletése háborította fel a pápát. 1527. Szapolyai János király elnökletével Bu­dán az országgyűlés 6 nap alatt 40 törvénycik­ket alkotott, s ezek ezen a napon erősítettek meg. A rendek összes ingóságaink tizedét ajánlották fel a honvédelemre. 1600. A hős Pálffy Miklós halála. 1598. márci­us 28-án ó foglalta vissza Győrt a töröktől. Az ostrom során a kétezer fős török őrségből 1700-an elestek. Pálffy serege 188 ágyút is zsákmányolt. 1804. Ferenc király e napon az egri püspöksé­get érseki Pangra emelte. Első érseke Fuchs Ferenc nyitrai püspök lett. 1848. Gróf Batthyány Lajos kihirdette a kije­lölt miniszterek neveit. Ezek: Szemere Berta­lan belügy-, herceg Eszterházy Pál az Ausztri­ával való viszonyok Kossuth Lajos pénzügy, Mészáros Lázár hadügy-, gróf Széchenyi Ist­ván közmunka és közlekedés-, báró Eötvös Jó­zsef vallás és közoktatás-, Klauzál Gábor föld­művelés és iparügy-, és Deák Ferenc igazsá­gügyminiszter.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom