Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-01 / 50. szám

4" ESZAK-Magyarország Megyei Körkép 1994- Március L, Kedd BAL FELSŐ SAROK Gi tisztarádba Bbackó István Llem akarom, nem tudom magam olyan mélyre ásni a témában, mint a giliszta. Nem az én asztalom, jogi és biológiai isme­reteim elégtelenek ehhez. Csak mint hor­gászt érdekel ez a gyűrűsféreg, mert hor­gon, kínálva szinte bármelyik hal vevő rá.. Eli boltban veszem, formás műanyag­edénybe csomagolva, lyuggatott celofán­nal a tetején. Gyerekkoromban magam ásóztam meg az árnyékos helyeket, a szik­kadt árkokat a, csaliért. Urbánus létemre erre most nincs lehetőségem. Befőttet, gyü­mölcsöt, rántani való csirkét, s persze a gi­lisztát is a szaküzletben szerzem be. A minap egy felháborodott, elkeseredett miskolci hölgy keresett fel giliszta-ügyben. A biotermelőkről eddig is hallottam, de most először találkoztam olyannal, aki be­lekeveredett a giliszta-galibába. Első felin- dudásában nem. találta a szavakat, s egy feljelentéssel fólérő levelet nyomott a kezem­be, amelyet ő fogaim,ázott - ő m,ondja így - sorstársai nevében .,A giliszta-botrány ed­dig 17 halálos áldozatot követelt. Anyagi csőd, családi tragédia, végső kétségbeesés. Nem ismertem a tizenhetedik öngyilkos anyát sem., aki Dunakesziben élt két gyer­mekével, s végső elkeseredésében kiugrott az ablakon... A giliszták a nyakára „teke- rediek”, s már nem bírta a szorítást... So­kan eladták fejük felől a lakást, hitelt vet­tek föl, állást változtattak, vagy odahagy­ták munkahelyüket. A többséget nem, a gyors meggazdagodás reménye csábította, hanem az ígéret, hogy tisztes munkánál, s némi kockázattal megélnek, s jobban bol­dogulnak majd... De nem kellett a biohu­musz, s mint a pilótajátékban, nem lehe­tett továbbpasszolni a törzsállományt. A bankkövetelteapénzt, atermelő fizetninem tudott. Ezt az egészet nem az egyszerű ál­lampolgár találta ki. Európai méretű csa­lásról van szó, s ebből zsíros hasznot hú­zott néhány hazai nagymenő is.” A pana­szos.hölgy, P.I. (titkárnő egy nagy cégnél) végigjárta ezt a, kálváriát. Véleménye sze­rint legalább százezren (!) ugrottak bele Magyarországon ebbe a giliszta-buliba. Volt, aki meggazdagodott, de a legtöbben koldussá lettek. Hősünk ez utóbbiak közé tartozik. Legutóbb, február 19-én, a miskolci esz­mecserén felcsillant némi remény a terhek enyhítésére, a visszásságok kiigazítására. Amit tudok, hogy aparlament is napirend­re tűzi az ügyet. Nyilvánvaló, hogy az ezer­nyi dologgal bajlódó T. Háznak nem ez lesz a legfontosabb témája, s a másnapi lapok címoldalára nem a giliszta kerül. De az előzmények ismeretében ez is haladás, s né­mi vigasz. Volt szerencsém áttanulmányoz­ni a Biotermelők Országos Érdekképvise­leti Szövetségének lapját, amely a KIÚT cí­met viseli. Ebből idézek, néhány önkénye­sen kiragadott mondatot. „A PM-ben tör­tént megbeszélésen (1993. április) elhang­zott, hogy a BIOÉSZ elnökének Bankszö­vetségen keresztüli felhívása minden bank felé -giliszta és humusz hitelek rendezésé­re -az OTP és az Országos Takarékszövet­kezeti Szövetség kivételével süketfülekre ta­lált.” Nyílt levél dr. Györgyi Kálmánnak: „...Főügyész Úr!Miez, ha nem csalás, szél­hámosság?” Levelet kapott az igazságügy- miniszter is: „... Szíveskedjék elrendelni a giliszta perekben sürgősségi tárgyaláso­kat, valamint még ez évben minden egyes ügyben bírói végzések meghozatalát.” A tengeri kígyóvá lett giliszta-mizériának ezernyi ága-boga van: tisztességtelen üzle­ti ajánlat, jogi fortély, emberi hiszékeny­ség... Olcsó poén, de nem akarom bántani a károsultakat: a giliszta olyan, mint az al­kohol... Öl, butít és nyomorba dönt. Erre futja Miskolcnak az idén A város pénzének nagy részét az intézmények viszik el A villamosok többsége nagyon rászorulna a cserére Miskolc (ÉM - MSZ) - A hónap kö­zepén tartott rendkívüli közgyűlé­sen viszonylag nagy többséggel, 40 igen szavazattal (rendeletalkotás­hoz elég 30 pozitív válasz) fogadta el a város képviselő-testülete Miskolc idei költségvetését. A büdzsé fő szá­mai alig több mint 12 milliárd forint bevétellel és 13,35 milliárd forint kiadással számolnak. A két szám közötti különbséget 1,34 milliárd fo­rint hitel felvételével fedezi a város. Nem sokkal derűsebb a kép, ha a felhasználás arányait tekintjük: működésre 82,3 százalék, felújítás­ra és beruházásokra 16,7 százalék jut, 1 százalék az általános tartalék. Az említett arányszámok azt jelzik: az idén a tavalyinál iß kevesebb jut fejlesztésre, a legtöbb pénzt az in­tézmények fenntartása viszi el. Ezt az intézményhálózatot minden évben keményen bírálják a képvise­lők, hogy tudniillik túl sok van belő­lük, gazdálkodásukat át kellene alakítani úgy, hogy adják őket vál­lalkozásba, legyenek profit, vagy éppen non-profit érdekeltségűek... a lényeg, hogy kevesebb pénzt vigye­nek el. Mások egyetértenek az in­tézmények működésének új alapok­ra helyezésével, majd hozzáteszik: a város többek között attól város, hogy sokoldalúan gondoskodik pol­gárairól, az intézmények éppen lé­tükkel teremtik meg a miskolciak komfort-érzetét. Mindent nem zárhatnak be Az intézmények döntő többsége böl­csőde, óvoda, iskola. No és az egész­ségügy, kórházak, háziorvosi szol­gálatok, szociális otthonok. Csak emlékeztetőül: akadnak olykor pró­bálkozások (legutóbb például há­rom óvodát zártak be) a csökkenté­sükre, de tudjuk: ezek népszerűt­len, sokáig nem folytatható intézke­dések. A város működését szolgál­ják még: a Városgondnokság, a pia­cok, a könyvtárak, a színházak (nemzeti, nyári, báb), a szimfonikus zenekar, a sportlétesítmények, a városi TV, a polgármesteri hivatal. Bizony mind olyan, amelyek nélkül kevésbé éreznék otthon magukat a miskolciak. Tegyük hozzá: az utóbbi időkben mind jellemzőbb, hogy az intézmények nem csupán kapják a pénzt, maguk is kötelesek saját be­vételekkel csökkentem a város ter­heit - persze csak egy bizonyos ha­tárig, hogy az „üzletelés” ne menjen eredeti működésük rovására. Ezért jobb híján egyelőre el kell fo­gadnunk, hogy az idén a város 12,4 milliárd forintot juttat a fentebb fel­soroltaknak, amit a saját bevételek újabb majd’ egymilliárddal egészí­tenek ki. Megújuló kórházak Következzék a kisebb hányad, a fel­újításra, beruházásra jutó pénzek részletezése. A felújítások zöme szintén az említett intézmény-rend­szerhez kötődik. Rendbeszedik töb­bek között a vasgyári ravatalozót, az egészségügyi intézmények közül a kórházi rekonstrukciók jelentő­sek. így a vasgyáriban a szülészet rekonstrukciója, liftek felújítása, a Semmelweisben központi sterilizáló építése, vizesblokkok, hőközpont rendbehozatala szerepel napiren­den. Az iskoláknál a „tűzoltó” jelle­gű javítások dominálnak: tetők, ab­lakok, elektromos hálózatok felújí­tása viszi a prímet. Itt kell megem­lítenünk a nemzeti színházat, amely a legtöbb pénzt viszi, és talán a leglátványosabb eredményt hoz­za. Szerencsére telik a szimfonikus zenekar székházára, az Ady Endre Művelődési Házra és sok, szívünk­nek kedves épület állagának megó­Fotó: Laczó József vására. Felújításra kerekítve 870 milliója jut a városnak. Önerősök támogatása A beruházások közül kiemelkedik a villamos sínpálya Újgyőr-Diósgyőr közötti szakaszának újjáépítése, ami az idén 165 millió forintot visz el. A városüzemeltetési funkciók kö­zé sorolva kapott a város több része közműfejlesztési támogatást: az önerős gázbevezetők, út és járda építők, vízvezeték-kiváltás, alap­közmű fejlesztések. Nem maradt ki a környezetvédelem sem: többek között szennyvízveze­tékek építése, parkok, az avasi ar­borétum kap ebből az alapból. Szin­tén a beruházások sorát gyarapítja az a 210 milliós kiadás, amely az egészségügyben használatos gépek, műszerek beszerzését szolgálja. Nem sok az az 1,3 milliárd forint, ami a városban az új teremtését cé­lozza, a keret felosztása azonban ar­ról tanúskodik: a képviselők igye­keztek, hogy a legkritikusabb he­lyekre jusson pénz, hogy jusson is, maradjon is... A nagy kérdés: a kölcsön. Ez bizony nem öröm, mint általában a kölcsö­nök. Azért vált szükségessé a felvé­tele, mert sem bizonyos önkor­mányzati feladatok ellátására, sem a közalkalmazotti illetményrend­szer bevezetéséből fakadó többletki­adásokra nem futná. A hitelből telik ugyanis a közalkalmazotti bérek ál­lamot terhelő hányadának megelő­legezésére. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat fizeti hitelből az álla­mot terhelő részt, majd később ezt megkapja a központi költségvetés­ből. A hitelt nem most, az év elején veszi fel a város, hanem - pénze fogytán - valamikor az év végén, hogy mind kevesebb kamat terhelje a visszafizetési kötelezettséget. Jól érezték magukat az öregek- S mondd, mióta nem váltják vissza a boros üvegeket? Rajz: MTI Bogács (ÉM - H.I.) - Az elmúlt hét elején a bogácsi polgármesteri hiva­tal munkatársai egy meghívó mellé a község minden 70 éven felüli lako­sának az önkormányzat nevében 3000 forint egyszeri szociális jutta­tást adtak át. Az iskola melletti ebédlő megtelt ünneplőbe öltözött idős asszonyokkal - ők voltak töb­ben - és férfiakkal, akik több évtize­des munkával és nagy élettapaszta­lattal a hátuk mögött hallgatták Szajlai Sándor polgármester meleg­hangú köszöntését. A különböző foglalkozású értelmiségiek verset mondtak és vidám jeleneteket ad­tak elő. A „szerep”, ahogy a megjelentek fia­talkorukban mondták, egy-egy nép­színmű előadása láttán nagy tet­szést, derültséget keltett. Győri Im­re bátyánk közel a kilencvenhez sa­ját versét mondta el, nagy tetszés közepette. Molnár József kertész, ’45-ös földosztó szintén saját versét szavalta; amit nagy elismeréssel fo­gadtak. O mondotta: Imre bátyám, nagyon szép verset mondott. Bár a nagy költőtársak is ilyen emberi elismeréssel nyilatkoznának egy­másról. A kitűnő ételt készítő sza­kácsoknak és éttermi felszolgálók­nak, az Idősek Klubja és a polgár- mesteri hivatal munkatársainak hazamenetelkor mindenki megkö­szönte a fáradságukat és kedvessé­güket. A polgármester úr és a krónikás több asztalnál beszélgetett, nem­csak a község fejlődéséről, vízről, gázról, hanem a ’45-ös MADISZ- nak a szomszéd községekben való szerepléséről is. Volt, aki az elmúlt betegségéről, más, aki az orvosfiáról beszélt. Akikkel együtt jártunk iskolába, az akkori kedves emlékeket hoztuk fel. Mások azt sajnálták, hogy a Pesten élő, de egész nyáron Bogácson tar­tózkodó testvér nem lehet itt. Ózd- ról és máshonnan Bogácsra azért, települtek, mert itt jó a levegő és gyógyító a víz, meghosszabbított életük szép emlékeként tartják szá­mon majd ezt a jó hangulatú estét. Egy asztalnál az ott ülő asszonyok helyesléssel fogadták társuknak azt a kijelentését, hogy ma este öt évvel fiatalabbnak érzi magát. Ejtsünk szót a táncosokról is. Min­den testi, lelki fájdalom felejtve volt azoknál is, akik ropták a csárdást, vagy csak „lesték”. A kitűnő helyi zenekarba „beszállt” Daragó Károly, a művelődési ház vezetője, Bogács első Alkotói-díjasa, a megyei közgyűlés tagja is. A tán­cosok közt feltűnt egy jó kiállású ősz úr, aki az Idősek Klubjának munka­társait táncoltatta meg. Egerből te­lepült Bogácsra, mert itt jó a levegő és nagyokat lehet sétálni. Megtud­tuk, hogy több táncversenyt nyert már meg. A hazamenetelkor a polgármester­nek mindenki megköszönte a ked­ves meghívást, a vendéglátást, meg a „hozzám való jóságát”. Máskor is eljövünk. Igen. Nem fontos erre egy évet várni, lehet többször is össze­jönni. Csak úgy beszélgetésre.' Kampánynyitó nagygyűlés Ózd (ÉM) - Kampánynyitó nagy­gyűlést tart március 4-én, 15 órai kezdettel Ózdon, a Kohász Szálló különtermében a Társadalmi-Etni­kai Választási Egyesülés. A gyűlé­sen mutatják be Váradi Pált, az Ózd-Régió Szociáldemokrata Ci­gány Szövetség és a Társadalmi Et­nikai Választási Egyesülés által tá­mogatott független parlamenti kép­viselőjelöltet, illetve ismertetik a szociáldemokrata cigányszövetség programját. Jogpolitikai fórum Miskolc (ÉM) - A Fidesz jogpoliti­kai és jogalkotási programjáról tar­tanak „Jogos igények” címmel fóru­mot március 2-án 17 órától az MTA Miskolci Akadémiai Bizottságának Deák-termében (Miskolc, Erzsébet tér 3.). A fórumot megelőzően a Fi­desz parlamenti képviselői, Ader János és Nagy Gábor, a megye köz- biztonságáról folytatnak megbeszé­lést a megyei és városi rendőrkapi­tánnyal. Ezt követően a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánjával konzultálnak a párt jogalkotási koncepciójáról, s a szakma képviselői előtt ismertetik jogpolitikai programjukat. Munkanélküliség, munkahelyteremtés Miskolc (ÉM) - Szakmai Fórumot rendeznek , .Munkanélküliség, munkahelyteremtés” címmel a Ma­gyar Demokrata Fórum Borsod me­gyei irodájának tanácstermében (Miskolc, Széchenyi út 30. 1. eme­let) március 2-án, 17 óra 30 perces kezdettel. A rendezvényen - amely­re a miskolci munkáltatók, munka- vállalók képviselőit várják - Tóth Tihamér, a Munkaügyi Miniszteri-. um politikai államtitkára tart előa­dást. Természetgyógyász­összejövetel Miskolc (ÉM) - A Magyar Termé­szetgyógyászok Kamarája megyei szervezete március 1-jén, délután 5- kor tartja szokásos havi összejöve­telét Miskolcon, a Vörösmarty Mű­velődési Házban. A téma ezúttal a választás lesz, az előadó: dr. Milesz Sándor, a kamara elnöke. Torna fogyótoknak Miskolc (ÉM) - Önsegítő csoportot és egészségvédő tornát indít fogyó­kúrázóknak a miskolci Családsegí­tő Szolgálat avasi helyiségében (Ha­jós u. 1., elérhető a 35-ös busszal). A szervezők olyanokat várnak, akik­nek gondjuk van a testsúlyukkal, céljuk az egészségmegőrzés, a súly, az alak elfogadása - azért, hogy ki­ki jobban érezze magát a bőrében. A testet-lelket támogató összejövete­leket várhatóan 10 alkalommal, he- vtente egyszer tartják. Érdeklődni és jelentkezni Pető Gabriellánál lehet a 360-951-es telefonszámon. Utazók Klubja Miskolc (ÉM) - Az eredeti elképze­lésektől eltérően március 1-jén, kedden délután 17 órakor az utolsó, karosszékben történő, vetítéses elő­adásra jönnek össze a TIT megyei szervezete és a lapunk által életre hívott Utazók Klubja látogatói a Széchenyi utca 14. számú ház első emeletén. A helyiség ugyanis a to­vábbiakban már nem áll rendelke­zésre, s kezdődnek az igazi utazá­sok is... Hogy érdemes volt megalakítani a klubot, azt bizonyítja a minden al­kalommal megjelent 40-50 érdeklő­dő. Igen sok szép diát láthattak, igen sok érdekes dolgot hallhattak hazánk és a környező országok szép tkjairól, városairól, idegenforgalmi értékeiről. A március 1-jei zárófog­lalkozáson Erdély legszebb részeire, történelmi városaiba kalauzoljuk el az érdeklődőket. Amint azt annak idején meghirdettük, a klub első évi működése vetélkedővel zárul, amelynek fődíját, egy spanyolorszá­gi utazást, a Világjáró Utazási Iro­da ajánlotta fel. Ä vetélkedőre. - amelynek helyszínét és pontos idő­pontját lapunkban időben közöljük - 14-en jelentkeztek a klub rendsze­res látogatói közül, de nézőként- hallgatóként bárki ott lehet majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom