Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-01 / 50. szám

6 A Itt-Hon 1994. Március 1., Kedd MISKOLCI raktárunkba keresünk fegyvervizsgával rendelkező személyeket BIZTONSÁGI ŐRI munkára Jelentkezni leket: 1-693-385, 9-14 óráig. **mm/ih* TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! Ismerőseiknek, szeretteiknek, barátaiknak úgy is kedveskedhet­nek, hogy az ő fényképüket maximum 25 szavas köszöntővel együtt elküldik szerkesztőségünknek, s a beérkezés utáni héten, a kedden megjelenő 1TT-HÖN hasábjain a fényképes gratulá­ciót már olvashatja is a címzett. (Ne feledje el megjelölni, hol él a címzett, hogy a gratulációt az ott megjelenő mellékletben közöl­hessük!) E koszöntési forma, ami lehet, hogy több örömet okoz, mint egy ajándék, önnek 200 forintjába kerül. Az összeget rózsaszín postai utalványon juttathatja el címünkre. Az igazolószelvényt csatolja a feladott fénykép és szöveg mellé, mert csak így tudjuk közölni jókívánságát. Címünk: M'M’É’-BOM (Észak-Magyarország szerkesztősége) 3501 Miskolc, Postafiók 178. -mmse Kisbútorok egyedülállóan kedvező áron a Csősz Tóth lakásfelszerelést üzletben Miskolcon. Akasztós szekrények 6 350 Ft-tól 1 331 Ft-tól 9 334 Ft-tól 6 500 Ft-tól 15 540 Ft-tól 1 870 Ft-tól 3 450 Ft-tól 1 300 helyett 900 Ft Könyvespolcok, TV-videó tartók, asztalok, virágállványok, tele­fontartók különböző méretben és színben, kívánság szerint ál­líthatók össze. Olasz csővázas bútorok szövet huzattal: □ fotel 4 400 Ft □ kanapé 8 900 Ft Bőséges áruválasztékkal és kedvező árakkal várjuk kedves vásár­lóinkat Az üzlet megtalálható: Miskolc, Blaskovics u. 22. sz alatt. Nyitva: hétfőtől - péntekig: 8-17.30-ig , szombaton: 8-12-ig Telefon: 46/411-150 CSŐSZ TÓTH Kft. Kisszekrények Fésülködőasztalok íróasztalok Mosogatószekrények Flőszobafalak Cipősszekrények Kenyértartók TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! Időt, pénzt és fáradságot takarítunk meg Önöknek. Nem kell többé Miskolcra utazniuk. Várjuk hirdetni akaró olvasóinkat, vállalkozókat. Heti mellék­letünkbe keretes hirdetéseket felveszünk az alábbi összegekért: 2/1 oldal 2/2 oldal 111 oldal 1/2 oldal 1/4 oldal 1/8 oldal 61.000.-Ft + AFA 30.500.-Ft + ÁFA 29.900.-Ft + ÁFA 14.950.-Ft + ÁFA 7.600.-Ft + ÁFA 3.800.-Ft + ÁFA Továbbá az Észak-Magyarország c. napilapban is hirdethetnek szerkesztőségünkben. Legyen az apró lakossági, (ingatlan, bútor, állat, gép, szer­szám, autó, egyéb, eladás, közlemény, gyászje­lentés, köszönetnyilvánítás) közületi vagy keretes hirdetés. Várjuk Önöket személyesen: Szikszó, Kálvin tér 25 sz. alatt, illetve telefonon a 46/396-174 számon. 1994. Március 1., Kedd ------ '' : Itt-Hon A 3 Encs és Szepsi bemutatkozott „Mindörökre összetart minket a bölcsőnket ringató föld” Buzafalvi Gyózó Encs (ÉM) - A várossá válás 10. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepségsorozat­ról gondoskodott Encs város önkormányzata. Február 18-án a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye Budapesti Baráti Köre ren­dezvényeként is, Encs és szlo­vákiai testvérvárosa, Szepsi be­mutatkozott Szlovákia Kultu­rális Intézetében. Az Encset reprezentáló kiállí­tásokat Borsos István, a helyi kulturális bizottság elnöke nyi­totta meg e szavak kíséretében: - Nincs talán az országnak még egy ilyen tája, ahol tíz ki­lométeres körzetben síkság, domb és hegység mind megta­lálható lenne. Sokáig tűnőd­tem: vajon e kultúrcentrum nélküli régión a természet szép­sége késztette-e azt embereket tájképfestésre? Telkibányán in­dult be az alkotótábor, amely Göncre, majd 1982-től az encsi Váci Mihály Gimnáziumba köl­tözött, s azóta az ország min­den részéből 800-an vettek részt. Az ő alkotásaikból láthat­nak most egy válogatást, mely az encsi Országos Amatőr Kép­zőművészeti Alkotótáborban készült. Lekli Szabolcs ihletett fotódokumentumai azt tanít­ják: mennyit változott, gazda­godott Encs az utolsó 30 esz­tendőben, s hogyan vált kisvá­rossá. A Cserehát északi részén található az a csodálatos szür­ke márvány, amiből szobraim többségét faragom. Ebben a fe­szültségekkel teli, zaklatott vi­lágunkban csiszolt kőszobraim­mal a harmónia szükségessé­gét, a szeretet fontosságát sze­retném hangsúlyozni Ajánlom a jelenlévők szíves figyelmébe az encsi porcelánfestő, Meny­hért Zsolt és a Szepsiben élő Viktor Benko-Griter drótosmes­ter egyedi alkotásait is. A tárlatok megtekintése után Krózser János, Encs polgár- mestere lírai hangon ecsetelte a vendéglátóknak a szülőföld üzenetét: - A szülőföld, az ott­hon családi üdvözletét hoztuk el az Encsről elszármazottak budapesti találkozójára. Elhoz­tuk Ábaúj dajkáló, anyai me­legét, a felnevelő apai gondos­kodás emléktöredékeit, a test­véri ölelést és a szomszédok for­ró jókívánságait. Örömest jöt­tünk a hívó szóra, mert érez­zük, tudjuk: egymástól távolra kerülve is mindörökre össze­tart minket a bölcsőnket ringa­tó föld, az emberré formáló aba­úji szellem, a közel- és régmúlt történelmi szálai. Mert kedve­sek és fontosak vagyunk egy­másnak, bárhová is vezérelt bennünket a felnőtti kötelezett­ség. Érezzük naponta az elszár­mazott abaújiaktól, encsiektől a hazaáradó törődést, aggódást, tenni akarást, és segítő szán­dékot. Ugyanígy büszkék va­gyunk otthonról nézve a ja­vunkra is kifejtett erőfeszíté­sekre, sikereikre is. Valljuk: fej­lődésünkbe, gyarapodásunkba beleépültek azok a téglák is, melyeket az elszármazottak fél­tő gondoskodása égetett a jelen és a jövő építőkockáivá. Mondhatnánk kishitűen: Encs nemigen büszkélkedhet emlí­tésre méltó történelmi múlttal. Településünknek csak bíztató jelene és ígéretes jövője lenne? Ez nem így van. Lelkes kuta­tóink, helytörténészeink immár csaknem hatezer év ködét osz­latták szét. Régészeti ásatások igazolják: hat évezreddel eze­lőtt emberlakta település mű­ködött a mai helyén. Az első írásos dokumentum 1219-ből származóan az újvári ispán Lő­rinc nevű poroszlójának birto­kaként említi. Korábbi regiszt­rációk az írásbeliség szűk köre, az igen gyakori birtoklási cse­rék s a gondos egyházi törté­netírás hiányában hézagosak, de a tények kikövetkeztethe­tők. A 16. század közepétől a reformátusok uralták. A 18. század az újjáépítés és a kato­likus hatás újjáébredésének időszaka. Sorsdöntő fejlődést az 1860-ban megnyitott Tiszavidé- ki vasút hozott. A trianoni békeszerződés alap­ján kettészakított Abaúj ittho­ni kisebb felének közigazgatá­si központjává kezd fejlődni Encs 1930-ban. 1962-ben az abaújszántói, az encsi és a szik­szói járások egyesítésekor az ország legnagyobb járásának (Komárom megyénél is hatal­masabb) székhelye lett. 1984- ben városi rangot kapott Encs. - Építjük, ápoljuk határokon túli testvérvárosi kapcsolatain­kat. Többek között az olaszor­szági Massa-Marittimával, de legtartósabban, legintenzíveb­ben a földrajzilag is, érzelmileg is a hozzánk legközelebb eső szlovákiai Szepsivel. Mindkét város lakóinak egyazon táj: Abaúj jelenti a szülőföldet. Testvérei, rokonai vagyunk egymásnak. A területeink kö­zött húzódó országhatár sem tud közénk gátat állítani. Köl­csönösen fontosnak tartjuk, hogy részt vegyünk egymás éle­tében. Osztozzunk a gondokon és az örömökben. Hazajárunk egymáshoz, mint amikor egyik testvér meglátogatja a másikat. Ugyanazon a nyelven szólunk. Magyarul érzünk és gondolko­dunk. Szívünk egy ütemre dob­ban. Nem múlhat el ünnep sem egymás nélkül. Zakariás István, Szepsi polgár- mestere mutatta be ezután vá­rosát. Szepsiben tízezren élnek, mely Rozsnyó és Kassa között félúton található. 1150-ben Sze­keresfalva néven említik, mert királyi fuvarosok laktak itt és a tornai várhoz tartoztak. 1918 után Moldava néven ismert. Abaúj-Toma vármegye üzleti központjává vált a tokaji borvi­dék közelsége miatt. 1345-ben királyi város. Iskola 1458-ban létesült. Itt élt és alkotott Szep­si Csombor Márton, aki 1620- ban Kassán kiadta Europica vafietas (Változó Európa) cím­mel az első magyar nyelven írt útleírást. Az 1794-es tűzvész után egyetlen kapu maradt meg csupán, mely a kassai Ke­let-szlovákiai Múzeumban te­kinthető meg. Odaveszett az ötezer kötetes könyvtár és le­véltár is. A pestisjárvány után 1828-ban épült újjá Szepsi: 297 lakóháza és 2281 polgár jelzi az élet visszatértét. 1876-tól a szolgabíró székhelye lett. 1960- ig járási székhelyként műkö­dött, ekkor „beolvasztották” Kassához. Idegenforgalmi és turisztikai lehetőségei miatt nagy jövője van Szepsinek. A kassai repülőtér mindössze 25 kilométerre van. Szlová­kia olyan zugából érkeztünk, amely ugyan nem vetekszik Pöstyénnel, a Magas-Tátrával vagy az Alacsony-Tátra sípara­dicsomaival, de kereskedelmi és turisztikai centrummá vál­hatunk, mert valamennyi hiva­talos koncepció azzal számol, hogy hamarosan ismét járási székhely lesz Szepsi. Ideiális a kapcsolatunk az encsiekkel. A kisközösségeket egyébként sem érdekelték soha a nagypoliti­ka merevségei. A határ két ol­dalán levők természetesen élik meg az eseményeket, a jelensé­geket. A polgármesterek tájékoztató­ját követően színvonalas kultu­rális műsorral szórakoztatták a találkozó résztvevőit a Zive- na női éneklőcsoport, az encsi Petőfi és Kazinczy általános is­kolák tanulói, a Váci Mihály Gimnázium diákjai és az Aba­új i Pedagógus Vegyeskar. — HETI JEGYZET — Mutassuk megí Brackó István Biztosan sokan hallgatták a rádiót február 18-án Mogyoróskán. Ez a het­ven házas, kétszáznál alig több lelket számláló zempléni falucska ugyanis az ország nyilvánossága előtt közhírré tet­te, hogy részt kíván az expóból. Szál­lodája, játékterme, golfpályája nincs. Mégis, pályáznak arra a pénzre, ame­lyet a rendezők kínáltak föl egy ötlet­börze keretében, s annak reményében, hogy a világkiállításból a vidék is ré­szesedik. Várhatóan 10-20 millió ide­gen zarándokol el hazánkba, kifejezet­ten az expo miatt. Remélhető, hogy eb­ből sok ezer lesz kíváncsi szűkebb pát­riánk biztos rendezvényeire: a miskol­ci ásvány- és drágakő-kiállításra, a me­zőkövesdi folklór fesztiválra és a toka­ji borparádéra. Eddig ezernél több ígérvény futott be arra a pályázatra, amely február 15- én lezárult. Am a rendezők, a nagy ér­deklődésre, s a fantáziadús tippekre va­ló tekintettel a határidőt március 31- ig meghosszabbították. A támogatások odaítéléséről októberben döntenek. Re­mélhető, hogy jó helyre kerül a pénz, ezzel is színesebb lesz a paletta, s a látogatók jó hírét viszik majd a világ­ba Magyarországnak. Bár a rendez­vény csak hat hónapig tart, de hatása hosszú távú lehet, mert új képet alakít­hat ki hazánkról, s új kapcsolatokat te­remthet. A befektetett munka, energia, tőke nem vész el, hiszen az új utak, épü­letek, telekommunikációs rendszerek itt maradnak, s siker esetén joggal da­gaszthatja büszkeség a mellünket, hogy a világ előtt nem vallottunk kudarcot, hogy igazi arcunkat sikerült megmu­tatni. A bevezetőben felemlegetett Mogyorós­ka szép tájat, friss levegőt, szalonnázó és borozó pincelátogatást kínál, s ha fáradt az idegen, akkor le is pihenhet. A falusi turizmus kapcsán ugyanis új­ra feltámasztják, vagy újraélesztik a „tiszta szoba” intézményét. Micsoda él­mény lehet egy luxushoz szokott külföl­dinek a fehérfalú vályogházban, szal­mazsákon, dunna alatt aludni? Ötlet­ben nincs hiány. Egy Nyírtelken élő pá­ros (az egyik kutyatenyésztő, a másik állattartó) azzal rukkolt ki, hogy ők bi­zony megrendezik a pásztorkutyák nemzetközi terelőversenyét. Jószág van, kutya kerül, látogató pedig biztosan akad... Sok más egyéb mellett garancia erre a világutazó Gál József telefonjelentése is, aki e napokban jutott át a Panama- csatornán. Az expo „zászlóshajójának” kapitánya eddig ötven országba kézbe­sítette, személyesen az 1996-os rendez­vényre szóló meghívót. A szelek szár­nyán tett missziója sikerrel járt, hiszen a hivatalos résztvevők száma eddig csaknem félszázra rúg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom