Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-16 / 63. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994- Március 16., Szerda---------------TÉKA---------------­K ik ők? Miskolc (ÉM - E.M.) - Mindennapi vendége­ink. Vari, akit hallunk, van, akit látunk is, de van, akit csak olvasunk. A címben feltett kér­dés kettős: kikről lehet szó? Természetesen a sajtó képviselőiről. S hogy kik ők, ezt megtud­hatjuk a Ki kicsoda a hírközlésben? kötetből. A budapesti Lexikon Műhely murikatársai ál­tal szerkesztett és a szekszárdi Babits Kiadó révén megjelentetett A századvég magyarsá­ga című életrajzi lexikon-sorozat 2. kötetében az újságírók, a sajtó, a rádió és a televízió szer­kesztői és tudósítói életrajzait olvashatjuk. Az előszó szerint ,A századvég magyarsága soro­zatban másodikként készült el - a hazai élet­rajzi lexikonok sorában az első - a magyar kortárs újságírókat bemutató kötet, melyben megtalálhatók azok a napi-, heti- és havilapok szerkesztői, újságírói, fotótudósítói, sajtószó­vivők, a Magyar Távirati Iroda munkatársai, a külföldi és hazai vidéki tudósítók, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Szabad Európa Rádió, a Vatikáni Rádió, a vidéki körzeti stú­diók, városi televíziók, rádiók munkatársai, akik kitöltve visszaküldték kérdőívünket.” Ez utóbbi megjegyzés azért is fontos, mert szá­mos nevet nem találunk a kötetben, és ez nem a szerkesztők hibája. Majdnem nyolcezer kér­dőívet küldtek az érdekelteknek, ebből ezer­négyszázra érkezett válasz. A kitöltött kérdőí­vék alapján készültek a szócikkek is, vagyis az adatok „elsőkézből” valók. Említésre méltó a kötet mutatóapparátusa, melyek közül kiemelkedik az álnevek és betű­jelek mutatója (emellett még nyolcféle mutató segíti az eligazodást). Diákszínj átszók Kazincbarcika (ÉM - FG) - Tegnap délben a szakmai zsűri értékelésével és a díjkiosztó ün­nepséggel befejeződött a negyedik kazincbar­cikai diákszínjátszó találkozó. A háromnapos rendezvényen a drámairodalom legkülön­bözőbb stílusú darabjait mutatták be, rend­kívül változatos feldolgozásban a találkozó résztvevői. A budapesti Anna Frank Gimnázium tanulói Mrozek Nyílt tengeren című abszurd bohóza­tát hozták el Barcikára, a hajdúböszörményi 122. Számú Veress Ferenc Szakmunkásképző Intézet színjátszói Ágai Ágnes Nemzedék cí­mű darabját mutatták be. A brassói vendégek Karinthy Frigyes Az emberke tragédiája című írása alapján készített színpadi játékkal szó­rakoztatták a közönséget. A vácszentlászlói Gyerekszín A furcsa vakációval, a budapesti Jibraki Színpad a Liliomfival, a miskolci Cs.B.M. elnevezésű csoport A csárdáskirály­nő, avagy a tökéletes boldogság című operett­átirattal, a ceglédi Tanoda a Semmi sincsen ingyen című színpadi játékkal szerepelt a ta­lálkozón. A házigazda együttes, a K3 Színpad Eörsi István Sírkő és kakaó című darabját mutatta be. Tegnap délelőtt a sajókazai Ák- kord Színpad Illyés-művel, a Tűvetevőkkel lé­pett a közönség elé. Ezt követően a kazincbar­cikai Pollack Mihály Általános Iskola színját­szóköre Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árni- ka című meséjéből szerkesztett műsorát mu­tatta be. A zsűri döntése alapján a legjobb női alakítá­sért járó díjat Oláh Eszter, a budapesti Anna Frank Gimnázium tanulója, Kormos Edit, a miskolci (Cs.B.M.) Art Stúdió és Dali Réka, a kazincbarcikai K3 Színpad tagja kapta meg. A legjobb férfi alakítás díját Horváth István, a miskolci (Cs.B.M.) Art Stúdió tagja vehette át. A legjobb rendezőnek járó díjat Székely István (Budapest), Bálint Ferenc (Bra’ésó), Klement- né Bíró Anikó (Kazincbarcika) és Drénné Elek Andrea (Hajdúböszörmény) kapta meg. A ze­nei közreműködésért járó különdíjat a kazinc­barcikai Kalácska Gábornak ítélte a zsűri. Jelenet a miskolciak Csárdáskirálynő- átiratából „Midőn Zemplénbe léptem...” Kossuthról és családjáról a századik évfordulón Sátoraljaújhely (ÉM - DK) ­„...Leborultam megcsókolni a földet, midőn Zemplénbe léptem.” Az idé­zet 1841-ből való, s egy Kossuth- portré alatt olvasható a sátoraljaúj­helyi Kazinczy Múzeumban. Éz a mottója annak a kiállításnak, amely az elmúlt hét végén nyílt, Kossuth és családja Zemplénben címmel. A tárlatot - melynek doku­mentumait a Zempléni Levéltár és a Sárospataki Református Kollégi­um gyűjteményéből válogatták - a Kossuth Emlékbizottság rendezte. Az emlékbizottság az elmúlt évben alakult Újhely és Patak összefogá­sával, azzal a céllal, hogy méltókép­pen emlékezzenek Kossuth Lajos halálának 100. évfordulójára, en­nek napja egyébként március 20-án lesz. Az alkalomból könyvet adnak majd ki az emlékhelyekről, de ren­deznek tudományos emlékülést is. Hogy ezt a kiállítást megrendezték az újhelyi múzeumban, annak egy­szerű a magyarázata: Kossuth La­jost nagyon sok családi szál fűzte Zemplénhez. A kiállításon sok kéz­írásos dokumentumot találunk a 10. század elejétől a 20. század ele­jéig. Csak hogy néhányat említsek: Kossuth anyai nagyapjának, Wéber Andrásnak kérelme az olaszliszkai pöstaíftesteri állásra; 1826 októbe­rében kelt Kossuth László és felesé­gének házbérlete, vagy 1809 áprili­siból Kossuth szüleinek adóslevele, ezzel együtt Kazinczy Ferenc elis­mervénye, hogy a törlesztő részletet sógora, Török József javára átvette. Míg a tárlatnyitó Pócsainé Epeijesi Eszter, a pataki református gyűjte­mény igazgatója a helyi kötődések­ről beszélt, addig Fehér József, a Kazinczy Múzeum igazgatója arról szólt, milyen sok történettudom á- nyi vita alapját képezi Kossuth. Föl­vetődik a kérdés, kinek volt igaza például 1848-ban, Széchenyi refor­mok útján járó vonalának vagy a „forradalmár” Kossuthnak, ’49-ben Görgeynek, aki azt mondta, le kell tenni a fegyvert, vagy az utolsó ka­tonáig harcolni akaró Kossuthnak, 1867-ben a kiegyezést szorgalmazó Deák Ferencnek, vagy Kossuthnak, aki viszont minden idegszálával til­takozott ez ellen... De ezeket a kérdéseket talán nem szükséges eldönteni! Egy kiállítás Kossuthról Az inkubátorból a városba A Miskolci Egyetem történettudományi konferenciáján Mályi (ÉM - DK) - Emberek és ko­rok - szerkezetek és folyamatok címmel rendezett társadalomtörté­neti konferenciát az elmúlt hét vé­gén Mályiban a Miskolci Egyetem történettudományi tanszékcsoport ja. A háromnapos programsorozat­ról Faragó Tamás tanszékvezetővel beszélgettünk. □ Másfél éve már szerveztek egy konferenciát, az a Város és társada­lom a középkorban és a kora újkor­ban címet viselte. A mostaninak is van ugyan címe, de annyira változa­tosak az előadások témákban és ko­rokban egyaránt, mintha nem is len­ne egysége, koncepciója. Pedig bizto­san van... • Olyan ez, mint maga a történe­lemkutatás, meg kell találni azt a fonalat, amire felfűzhető a dolog. Itt az egyik fonal az, hogy az előadóink 90 százalékban a tanszék dolgozói, A másik pedig a társadalomtörté­net. De olyan kísérlet is a célúnk, hogy megpróbáljuk párbeszédre bír­ni a különböző korszakoknak a ku­tatóit. Ugyanis a szakmában van egy bezárkózási folyamat, amelyik már vagy száz éve tart, hogy egy kö­zépkorkutató a huszadikszázados­hoz nem tud hozzászólni, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy a jogtörténész meg a tulajdonképpeni történész sem ért mindig minden­ben szót egymással. Ezeket a fala­kat meg kellene próbálni legalább meglazítani. De szeretnénk köze­lebb hozni egymáshoz a kollégákat is. Tudomásul kell venni, hogy ez egy frissen, két.éve alakult tariszék, ahol sok utazó ember van, az embe­rek túlnyomó többsége, új, van aki csak fél éve tarnt itt... És most sok­kal több diák jött el, mint az előző konferenciára, így a diákok és a ta­nárok más oldalról is megismerhe­tik egymást. Azt is szeretnénk, ha ezekre minél több szakmai intéz­mény képviselője eljönne. Van olyan levéltáros kolléga, aki Zalából érkezett. □ Mint előadó? • Nem, mint „közönség” jött el. Gondolom, hogy ez más szakmák­ban is így van, hogy az ilyen típusú konferenciák haszna felerészben a folyosókon realizálódik. Ilyenkor az emberek szakmai, emberi, hivatali dolgokról beszélgetnek egymással, kötetlenül, a hivatali rend nélkül. Már korábbi munkahelyeken is ta­pasztaltam, ahol sokkal szigorúbb rend volt, mennyire fontos volt az, hogy különböző pozícióban lévő em­berek ilyenkor mint kollégák be­szélgettek egymással. □ Ha nagyrészt a.z egyetem oktatói Faragó Tamás adnak itt is elő, miért jöttek ki Má- lyiba? • Egy ilyen típusú konferenciánál igazán beszélgetés akkor van, hogy­ha az emberek végig együtt vannak. „Táyol a világtól”, ahonnan nem tudnak „megszökni”. Ott kell ma­radni, hiszen fontos dolgokról sok­szor a vacsoránál esik szó. Az tény, hogy így az anyagiak előteremtése nehezebb volt. Az előadóknak nem tudunk tiszteletdíjat fizetni, de ez a része nagyon problémás... □ Ha az egyetemtől nem, honnan „kaptak tániogatást? • A végén már a KGST-piac szint­jén ment, tehát a kisvállalkozókig elmentünk az adománygyűjtésben. A különleges effektiv fejlesztési költségeknek is'csak egy kisebb ré­szét tudja állni az egyetem. Amikor a béreket kifizetik, meg a bútoro­kat, utána nem márad semmi. Ez a magyar sors ahogy annak idején a hatvanas években gyárakat építet­tünk, de a gépekre már nem jutott pénz. Most is erről van szó, még megszerezzük az oktatókat, de más dolgokkal már gond van. □ Miskolc polgármesterét, T. Aszta­los Ildikót kérték fel a konferencia megnyitására... 9 Az első konferenciára a rektor urat hívtuk, végül is Farkas Ottó rektorhelyettes jött el, most úgy gondoltuk, hogy a város felé nyi­tunk. Ha nagyon őszinte akarok* lenni, el kell mondanom, hogy igen, kérünk támogatást. De régebben is kértünk és kaptunk, tehát ennyire azért nem direkt az összefüggés. Úgy gondolom, hogy valamilyen szinten lassan tényleg nyitnunk kellene a város meg a régió felé is. Eddig én azt a hasonlatot mond­tam, hogy az egyetem búrája alatt ültünk, egy inkubátorban. Ahogy elkezdünk nőni, és járni tanulni, lassan egy kicsit ki kellene menni. Fotók: Dobos Klára A hallgatók részben onnan jönnek, és oda fognak visszamenni. Áz egye­temi elkülönülés nagyon hasznos a munka szempontjából, de ugyanak­kor tudomásul kell venni, hogy ez nem az élet önmagában. □ A programban szerepelnek előa­dások a magyar várostörténetről, 16. századi jogász-püspökről, 18. századi kántortanítókról vagy a 19. századi angol középosztályról - hogy csak néhányat emeljek ki. Tük­rözi a konferencia anyaga a tanszék tudományos kutatási munkáját? • Inkább azt mondanám, hogy íze­lítő abból. Egyrészt nincs mindenki az előadók sorában, például nincs itt az őskorkutatónk, de az ókortól kezdve gyakorlatilag most a 19. szá­zadig oktatunk és a jövő évben már a 20. századot is tanítjuk. Nyilván a kollégák saját kedves témáikról be­szélnek. Ezek mind valamilyen ténylegesen folyt vagy folyó kuta­tásnak a termékei. □ Nem. Öntől kellene ugyan kérdez­ni, de jó tanszéknek tartja a történet- tudományit? • Tényleg nem tőlem kellene kér­dezni. Én azt hiszem, jó lesz az ok­tatás. Irreálisan magasra nem lehet tenni a mércét. De remélhetőleg a debreceni színvonalat viszonylag rövid idő alatt, néhány év alatt el tudjuk érni. Ha azt vesszük tekin­tetbe, hogy Tisza István Tudomány- egyetem néven 1914-ben alapítot­ták, akkor ha tíz év múlva érünk el egy jó szintet, már az is nagyon jó. En megpróbáltam olyan embereket idehívni néhány idősebb, nagy név mellett, akik előtt hosszú, aktív év­tizedek állnak. Én - bár voltak vitá­im - abban bízom, hogy így érdemes kezdeni. A nagy nevek sokat segít­hetnek, de egy hosszabb távú alapo­zást hatvanas generációra nem biz­tos, hogy lehet bízni. De nem lehet nélkülük sem csinálni, az is igaz. Honismereti ünnep Miskolc (ÉM) - A Herman Ottó Múzeum által meghirdetett XXXII. Istvánfíy Gyula Honismereti Gyűj­tő pályázat díjkiosztó ünnepségét ma délután 1 órától rendezik meg a múzeum Görgey A. u. 28. szám alat­ti előadótermében. Töredék Miskolc (ÉM) - Az Art Stúdió már­cius 17-én, 18-án, 19-én este fél nyolctól mutatja be Töredék című új műsorát az Ifjúsági és Szabadidő Ház balett-termében (Győri kapu 27.). Az előadás szereplői: Kapusi Szabolcs, Mohay Orsolya, Frigyik Krisztina, Hernádi Csaba és Szir- bik Bernadett. Zene: Bordás Gábor. Rendező: Bató Dezső. Sul-ker Miskolc (ÉM) - Sul-ker nevén be­mutatóterem nyílik ma délután 3 órakor Miskolcon a Városház tér 6. szám alatt. Megnyitóbeszédet mond: dr. Mádai Gyula, az Észak- Magyarországi Tankerületi Okta­tásügyi Központ igazgatója. Guruló-musical , Miskolc (ÉM) - A Pécsi Sándor Gu­ruló Színház ma, március 16-án és holnap, március 17-^n délután négy órától a diósgyőri Vasas Művelődési Központ színháztermében mutatja be Móricz Zsigmond Légy jó mind­halálig című regénye alapján ké­szült musicalt. Ezt követően márci­us 18-án, pénteken Mezőkövesden vendégszerepei az együttes. Brecht-est Miskolc (^M) - Német nyelvű Brecht-esten vehetnek részt az ér­deklődők ma, március 16-án este 6 órától a Miskolci Egyetem aulájá­ban. A belgiumi Gentböl érkező di­ákcsoport német nyelvű előadására a belépés ingyenes. Munkácsy Békésben Békéscsaba (MTI) - A Békés Me­gyei Múzeumok Igazgatóságának a kiadásában megjelent Czeglédi Im­re Munkácsy Békés megyében című történettudományi munkája. A könyvben a szerző bemutatja Lieb Mihály, a későbbi Munkácsy Mi­hály békéscsabai gyermekéveit és asztalosinasságát, aradi és gyulai ismerkedését a festészettel, Geren­dáson töltött éveit, majd a már is­mert művész kapcsolatát Békés me­gyével. A történész munkája több újdonságot is tartalmaz, így egye­bek között Munkácsy aradi éveiről közöl eddig ismeretlen adatokat, s Munkácsynak két békési barátjá­val, Justh Zsigmond íróval és Oskó Lajos festővel való kapcsolatát is is­merteti. A gyulai múzeum nyugalmazott igazgatójának, Czeglédi Imre törté­nésznek a Munkácsy Mihály szüle­tése 150. évfordulójára kiadott köte­te a Békés Megyei Múzeumok Köz­leményei sorozat 17. darabjaként látott napvilágot. Mai magyar állam Miskolc (ÉM) - A mai magyar ál­lam címmel Kukorelli István, az ÉLTÉ tanszékvezető tanára tart előadást március 23-án, szerdán délután 3 órától a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Pedagógiai és Köz­művelődési Intézetben. (Miskolc, Andrássy u. 96.) Az előadás előtt megvásárolható a 8. osztályos Ál­lampolgári ismeretek tankönyv, va­lamint az új általános iskolai olva­sókönyv-sorozat. ^Röviden — Gyurcsók József természetgyó­gyász március 20-án délelőtt 10-től délután 5 óráig a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban fogadja az érdeklődőket. Sorszámot márci­us 16-tól a művelődési házban lehet igényelni. A „Filmsikerek” tavaszi sorozata keretében a Haláli fegyver I. című filmet vetítik ma délután 5 órától a miskolci Rónai Sándor Művelődési Központban. Iskolai „Ki mit tud?”-ot rendeznek március 17-én, csütörtökön délután 1 órától a miskolci Zrínyi Ilona Gimnáziumban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom