Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-08 / 56. szám

4 A Itt-Hon 1994. Március 8., Kedd Kónya Imre Felsődobszán Felsődobsza (ÉM) - Abaúji látoga­tása során dr. Kónya Imre belügymi­niszter március 4-én délután két óra­kor Gagyvendégiben részt vett a Cse­reháti Gazdaságfejlesztő Központ ava­tási ünnepségén. Ezt megelőzően Fel­sődobszán délelőtt 11 órakor találko­zott a kultúrházban a térség polgár- mestereivel, a vállalatok, szövetkeze­tek és intézmények vezetőivel. Ezen eszmecserén a belügyminiszter tájéko­zódott egy leendő rendőrőrs kialakí­tásának lehetőségéről. Kossuth bélyegen (ÉM) - Száz évvel ezelőtt, március 20- án gyászba öltözött a magyar nemzet: meghalt Kossuth Lajos. A magyarok siratták a nagy hazafit, aki töretlen hittel harcolt az önálló, független és polgári Magyarországért. Élete, tevé­kenysége méltán volt és lehet példa­képe napjainkban is mindenkinek. Számos emlék, dal, szobor emlékez­tet nagyságára. Ezek számát gyarapít­ja most a halálának 100. évfordulójá­ra kiadott bélyeg is, melyet a Magyar Posta Rt. február 17-én hozott forga­lomba. Az eredeti fotó alapján készült bélyeg keretrajzát Szunyoghy András grafikusművész alkotta. A bélyeget hatszázezer példányban az Állami Nyomda Rt.-ben készítették. (A szak­emberek kedvéért: a perforálásig ter­jedő mérete 33.06x43,16 mm.) E havi rendezvények A szikszói Petőfi Sándor Művelő­dési Központ és Könyvtárban Március 11-én: 10,30 órától „Hupikék törpikék” címmel vidám műsor várja a gyerekeket. Március 15-én: 10 órától városi koszo- rúzási ünnepségre kerül sor, melyet 10,30-tól a Petőfi Sándor Művelődési Központ és Könyvtárban ünnepi mű­sor követ. Kiállítás: A Szepsi Csombor Márton Gimnázium tűzzománc szakköre és végzős hallgatójuk, Debreceni Andrea közös kiállítása lesz. A kiállítás ideje: március 8-tól 18-ig tart. Március 10-én: A Szikszói Városvédő és Szépítő Egyesület évi rendes köz­gyűlésére kerül sor. Időpontja: du. 16,30 órakor. Mi otthonában is ITTHON vagyunk Dísznövények a könyvtárban A tanár úr azonnal a szívébe zárta Miskolcot Miskolc (ÉM) - Blázsovics Jó­zsef főiskolai tanár három év­vel ezelőtt cserélte föl másod­számú szerelmét, a katedrát az elsőszámúra: megnyitotta vi­rágnagykereskedését városá­ban, Pécsett. A „Marantha” azóta országos hírnévre tett szert különleges kínálatával, Soprontól Debrecenig ismerik. A virágkereskedő valamely fur­csa oknál fogva legelőször Mis­kolcon rendezett virágvásárt. A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár adott ideiglenes ott­hont pár napra a növény-külön­legességeknek. A vártnál na­gyobb volt a siker, noha Mis­kolcon már akkor is magas volt. a munkanélküliség rátája, a Marantha kamionja többször tette meg az utat a két város között. A tanár úr, érthető mó­don szívébe zárta Miskolcot, Kisember a virágerdőben mindig valamely nevezetes al­kalomkor hozza el virágait. Legközelebb március 5-én nyí­lik meg a könyvtár ajtaja a vi­Fofó: Farkas Maya rágkedvelő közönség előtt és négy napon keresztül nyitva áll, hiszen a nőnapot még igen sokan számon tartják. Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Tokajhoz erősen kötődő festőművész. 11. Ételíze­sítő. 13. Kötőszó. 14. Női név. 15. Kubikos. 16. Orosz napilap. 18. Mindig két vége van. 19. Bős szélei! 20. Csillagkép: ....tyúk. 21. Thaiföldi, spanyol és olasz gépkocsik jele. 23. ...ntó: árengedmény. 25. Harci eszköz. 26. Mézből, lisztből és dióból készült, török eredetű keleti édesség. 28. Női ruha­darab. 30. Épületszárny. 31. Település megyénkben. 33. Szaggat. 35. Görög betű. 36. Méhlakás. 37. Horony. 39. Gu­ru fele! 40. Abaúji település. 41. Ádám társa. 42. Tengeri emlős. 43. Juttat. 45. Nap latinul. 47. Becézett női név. 48. Svéd és norvég autók nemzetközi jelzé­se. 49. Hajósebesség-mérő ké­szülék. 50. Borsodi település. 53. Félig azonos! 54. Község megyénkben. 55 ....... Patak v ára. 56. Fogyaszthatóvá vá­lik a gyümölcs. 58. Város Kis- Jugoszláviában. 59. Csont la­tinul. 60. Füzet. 61. Kötőszó. 63. Névelők. 65. Apátlan-anyát- lan. 67. Község Abaújban. 69. Napszak. 70. Téli sport. 71. Aa- aaa! Kiejtve. 72. Itt található a természetjárók kulcsos háza. Függőleges: 1. ...-tak. 2. Kiej­tett mássalhangzó. 3. Kipakol. 4. Kiskereskedő. 5. Cédrus fe­le ! 6. Svéd és norvég autók je­le. 7. Intéző Bizottság röviden. 8. Hüvelyes növény. 9. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei te­lepülés. 10. Zempléni település, ahová 230 éve érkezetek az ala­pítók. 11. Sérülés helye. 12. Be­cézett női név. 16.....Turner: éneke snő. 17. A Rákóczink ősi fészke e település. 20. A trójai .... 21. Kopasz. 22. Kíván köze­pe! 24. Folyó Romániában. 25. Tokaj-Hegyaljai település. 26. Testrész. 32. Pálmaliliom. 34. Gazdaképző központ megyénk­ben. 36. Evőeszköz. 38. Ked­velt ital. 44. Pinceszag. 46. Te­lepülés megyénkben. 47. Jelez. 48. Köszönő szó. 51. ... De Ja­neiro. 52. Tűzet fojt. 53. Község Abaújban. 56. Kardoskodik. 57. Elvétve. 60. Rettenetes. 62. Nagy számú. 64. Török rang. 65. Ä legmagasabb kártya ér­ték. 66. Lapos. 68. Vad jelzője. 69. Kiejtett betű. 70. Sodó fe­le! H.A. Megfejtendő: vízszintes 1., 72. És függőleges 10., 17. so­rok. Előző heti rejtvényünk he­lyes megfejtése: Mezőcsáti Bogácsi Zsóry Strand, Cigánd, Mezőnagymihályi Állami Gaz­daság, Tokaj. 1994. Március 8., Kedd ItT'Hon A 5 A vizsgáztatás új szabályai Buzafalvi Gyózó Miskolc (ÉM) - A szakképzés­ről Miskolctapolcán rendezett a minap továbbképző konferen­ciát a Munkaügyi Minisztéri­um és az Észak-Magyarorszá­gi Gazdasági Kamara. Sum Ist­ván, a Munkaügyi Minisztéri­um Munkaerőpiaci Képzések Főosztálya munkaerőfejlesztő- és -képző központok osztályá­nak vezetője tartott előadást a szakmai vizsgáztatás új szabá­lyairól. E témában tőle kértünk interjút. □ Mi indokolta a szakképzési konferencián a szakmai vizs­gáztatás témakörének felvetését, részletes tárgyalását? • A szakképzési törvény hatá- lyosulását több munkaügyi mi­niszteri rendelet megjelenése követte. Ezek közül az OKJ-ról és a szakmai vizsgáztatás álta­lános szabályairól szóló rende­letek megismerése, értelmezé­se a legsürgetőbb feladat a szakképzésben dolgozók szá­mára. Különösen sürgető az is­kolarendszeren kívüli szakkép­zésben. A míg az iskolarend­szerben a törvények és rende­letek - az iskolarendszerű kép­zés sajátosságainak megfelelő-» en - felmenő rendszerben veze­tik be az új szabályokat, addig az iskolarendszeren kívül az új szabályozás jogilag hatályba lé­pett és ennek megfelelően al­kalmazni is kell. □ Maradt-e jelentős különbség az iskolarendszerű és az iskola- rendszeren kívüli oktatás vizs­gáztatása között? • Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a korábban al­kalmazott vizsgaszabályzatok és a vizsgák lebonyolítása az is­kolarendszerre érvényes eljá­ráshoz idomultak. A jelenleg hatályos rendelet a szakképzési törvénynek megfe­lelően egységes szakmai vizs­gát szabályoz függetlenül attól, hogy hol és milyen rendszerben történik a vizsgára való felké­szítés és a vizsga szervezése. Vagyis az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő ké­pesítések megszerzésének fel­tételeit rögzítő szakmai és vizs­gáztatási követelményekben egységes eljárási rendet kell kö­vetni minden államilag elis­mert szakképesítést nyújtó szakmai vizsgán. A szakmai vizsga egységessége azon is alapszik, hogy az OKJ alapján a szakképesítésért fe­lelős miniszter egységes szak­mai és vizsgáztatási követel­ményrendszert határoz meg, tehát az államilag elismert szakmai képesítések között nincs különbség sem szint, sem a képzés szervezésének módja szerint. □ Ki szervezhet ma Magyaror­szágon szakmai képzést, illetve szakmai vizsgáztatást? • Az iskolarendszeren kívüli képzési rendszerben jól elválik egymástól a szakmai képzést szervező és a szakmai vizsgáz­tatást szervező intézmény. Szakmai képzést minden arra alkalmas intézmény folytathat - különösebb felhatalmazás nélkül - a szakképzési törvény alapján, míg szakmai vizsga szervezésére csak a szakképe­sítésért felelős miniszter jogo­síthat fel intézményeket. Hosz- szú távon így lehetőség van ér­tékelési vizsgacentrumok kia­lakulására, amelyek a vizsgáz­tatást, mint fő tevékenységet végzik. □ Az új vizsgarendszer hoz-e alapvető tartalmi változásokat az értékelésben? • A szakmai vizsgáztatás ál­talános szabályai igazodnak ahhoz az alapelvhez, hogy a szakmai vizsgának a kimeneti szabályozás részeként kell funkcionálnia. A kimeneti sza­bályozás lényege, hogy a kép­zési folyamat tartalmát, hosz- szát, módszertanát és belső arányait nem szabályozza köz­ponti előírás. A szakképesíté­sért felelős miniszter által kia­dott szakmai és vizsgáztatási követelmények kilépési köve­telmények, ezen követelmé­nyeknek való megfelelést méri a szakmai vizsga, és sikeres vizsga esetén a szakképesítést igazoló bizonyítványt ki kell ad­ni, függetlenül a képzési folya­mattól. □ Változik-e az új szabályozás­sal a vizsga funkciója? • Természetesen az iskolarend­szerű képzésben továbbra is az iskolai képzési'szakasz lezárá­saként funkcionál, azonban a vizsgabizottság függetlenné vá­lik a képző intézménytől. A füg­getlenség jellemzője, hogy a vizsgát szervező intézménynek mindenki számára, aki vizsgát akar tenni, lehetővé kell tenni a vizsgára való jelentkezést és a feltételek megléte esetén a vizsga letételét. A szakmai vizsga függetlenségével a vizs­gabizottság szerepe, jelentősé­ge nő meg. Különösen kiemelt szerepe van a vizsgabizottság elnökének és a munkaadói ér­dekképviselet képviselőjének. □ Milyen szinten és formában történik a szakmai vizsgáztatás szabályozása? • Az államilag elismert szak- képesítést nyújtó szakmai vizs­gáztatás szabályozása három szinten valósul meg. A szak­képzési törvény keretjelleggel úja elő a vizsgáztatás általános szabályait és felhatalmazza a munkaügyi minisztert, hogy az államilag elismert szakképesí­tés megszerzésére irányuló szakmai vizsga részletes szabá­lyait rendeletben alkossa meg. Ä szakképesítésért felelős mi­niszterek (ideértve a KSH elnö­két is) a szakmai és vizsgázta­tási követelményeket határoz­zák meg, valamint a vizsga központilag kiadható tételeit. □ Kikből áll majd a további­akban a vizsgabizottság? • A vizsgákat szakképesítésen­ként kell szervezni. A vizsgabi­zottság a képzést szervező in­tézménytől független testület. A vizsgabizottsági munkában részt vesz az elnök, a munkál­tató érdekképviseleti szerv, a gazdasági kamara és a vizsgát szervező intézmény képviselő­je. A vizsgabizottság munká­ját a tantestület tanárai és a jegyző segítik. □ Milyen jogosítványokat kap a vizsgaelnök? • A vizsgaelnök törvényességi feladatokat lát el: ellenőrzi a vizsga szabályosságát, jóvá­hagyja a gyakorlati feladatot. Ellenőrzi a vizsga előkészítését és lebonyolítási feltételeit, ira­tait, tájékoztatást ad a vizsga- bizottság döntéseiről, valamint összegzi a vizsgabizottság mun­káját. □ A szakmai vizsga anyaga központilag vagy helyileg kerül meghatározásra ? • Is-is. Az írásbelin a megol­dandó feladatokat a szakképe­sítésért felelős miniszter adja ki. A gyakorlati részben a meg­oldandó munkafeladato(ka)t a szakmai vizsgát szervező intéz­mény dolgozza ki és a vizsga el­nöke hagyja jóvá. A szóbeli té-. teleket a szakképesítésért fe­lelős miniszter adja ki. □ Miben látja a változások je­lentőségét? • Elkészült az Országos Képzé­si Jegyzék, amely az államilag elismert szakmákat sorolja fel. A képzési jegyzék óriási szak­mai viták közepette készült, és ma sem egyértelmű a fogadta­tása, többek között azért, mert a szerepét, a fűnkcióját külön­bözőképpen ítélik meg. Nem ar­ról van szó, hogy Magyarorszá­gon más szakmákra nem lehet­ne képezni, hanem arról, hogy az állam jelen helyzetben ezekért vállal szakmai garan­ciát, a szakmai feltételrend­szert ezekhez kívánja biztosíta­ni. így többek között a vizsgáz­tatást is ezekre a szakmákra garantálja. Kertészkedőknek Milyen tanácsokat ad a százéves kalendárium? Március. A kertben: Melegágyba to­vább vethetők a palántázást és pikíro- zást kívánó növények. A melegágyak­nál különösen ügyelni kell a szellőz­tetésre és beámyékolásra, melegebb napokon pár órára az ablakokat is le lehet venni. A szabadban is meg kell kezdeni a veteményezést. Takaró alatt lévő növényekről a takarót végleg el lehet távolítani. A gyümölcsösben: Főmunka ebben a hóban a fák kiültetése állandó helye­ikre, melyet lehetőleg iszapolással vé­gezzük. Ribiszke-, málna-, egresbokro­kat meg lehet ritkítani, nyesni. Oltást tovább folytatjuk, fák metszését befe­jezzük. A hemyófészkek szedésével si­etni kell, mert ha kikelnek, nehezen lehet irtani őket. A baromfiudvarban: Kotlós tyúkokat még lehet ültetni. Az ülő libákkal e hó elején kell megkezdeni az ültetést, a pulykákkal csak a hó közepén. Az ülő tyúk, liba és pulykának etetésére és itatására ügyeljünk. A kikelt kiscsir­kéket el kell venni az anyjuktól és bé­lelt kosárban meleg helyre tenni, es­tére azonban ismét vissza az anyjuk alá. A méhesben: Ebben a hónapban a mé- heket már ki lehet bocsátani. Ekkor vizsgáljuk meg a kaptárakat és kaso­kat; az anyátlan családokba xagy köl- téses lépet helyezünk (melyben három napnál idősebb lárva van), vagy gyen­ge, anyával bíró családdal egyesítjük; a néptelen családokat összetesszük; a gyengébb törzseket etetjük, mert ilyen­kor a fiasítás idején igénylik a leg­több eledelt, s szedés viszont csak ké­sőbb kezdődhet. A szőlőben: A trágyázást folytatjuk; e hó közepén kezdetét veheti a nyitás, jó időjárás esetén a metszés is. Bujtás- ra, döntésre, gyökeres vesszők kiülte­tésére legalkalmasabb idő. A pincében: Borok további lefejtése most már halaszthatatlan munka, ezenkívül állandó munka: töltögetés, kénezés és a pince tisztán tartása. A külső gazdaságban: Tavaszi gabo­na vetését okvetlenül meg kell kezde­ni. Őszi vetéseket, lóhere-, lucernatáb­lákat megboronáljuk. Őszi vetésekbe lóherét vethetünk. Az évszak változásai KOS HAVA 31 napos A hold fény változásai. Első negyed: 1- jén 21 óra 40 perc. Holdtölte: 10-én 1 óra 28 perc. Utolsó negyed: 17-én 21 óra 5 perc. Újhold: 24-én: 12 óra 36 perc. Első negyed: 31-én 13 óra 34 perc. Földtávolban: 8-án 8 órakor. Földközelben: 23-án 11 órakor. Március 1-jén a nap hossza 11 óra 4 perc, hónap végéig 1 óra 47 perccel nő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom