Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-08 / 56. szám

1994. Március 8., Kedd 6 A Itt-Hon Encsen Géczi Annamáriát és Mariannát a nőnap alkalmából szeretettel köszönti | 1 Nagyapa Béres Angéla Csobád 19. születésnapod és a nőnap alkalmából szívből köszöntünk: SZERETŐ SZÜLEID ÉS % KERESZTFIAD DÁVIDRA. I ENCS Vasút út 7-10. Tel.: 385-641 Polyefkó László tulajdonos a következő műsorokkal várja Kedves Vendégeit! március 11-én pénteken: Nőnapi, férfi sztriptíz (nőknek ingyenes) március 12-én szombaton: Női sztriptíz március 13-án vasárnap: Lesbi-SHOW március 14-én hétfőn: Női sztriptíz (nőknek ingyenes) március 15-én kedden: Női topples box Nyitva tartás: 19.00 - 04.00 óráig KEDVES VÁLASZTÓPOLGÁROK! A 9. sz. választókerület SZDSZ-szervezetei és országgyűlési képviselőjelöltjei kérik azon magánszemélyek és vállalkozók jelentkezését, akik választási kampányunkat valamilyen módon támogatni kívánják. Ez irányú szándékuk jelzését - majd „ Ajánlási szelvényüket” - az alábbi címeken várjuk: SZDSZ Választási Irodája 3860 Encs, Május 1. út 15. vagy Hunkár Gyöngyi 3899 Kéked, Fürdő út 7. vagy a 46/388-036-os telefonon. HUNKÁR GYÖNGYI | Köszönjük! képviselőjelölt * 1994. Március 8., Kedd Itt-Hon A 3 „Azé legyen a szövetkezet, aki ebből él és helyben lakik!” Csákány Béla és Seregély Jánosné Buzafalvi Győző Hemádkércs (ÉM) - Az évzá­ró küldöttgyűlés jóváhagyta a hemádkércsi Mezőgazdasági- Ipari-Kereskedelmi Szövetke­zet igazgatósági ülésén elhang­zottakat, tehát a számadatok nem módosultak számottevően. Csákány Béla, a hemádkércsi szövetkezet elnöke február 26- án a küldöttértekezleten szá­molt be az elmúlt esztendei gazdálkodásról. Egy évvel ko­rábban, az igazgatóság javasla­tára az előző küldöttgyűlés 4 millió forintos úgynevezett szo­kásos vállalkozói eredmény­szintű tervet fogadott el úgy, hogy a dolgozói jövedelem 25 százalékkal növekedjen és a be­ruházás 11 millió forint körüli értékben realizálódjon. Nos, jó zárszámadási adatokról szá­molhatott be Csákány Béla el­nök, mert a dolgozók keresete bmttó 34 százalékkal növeke­dett. A beruházásokra több mint 22 millió forintot fordítot­tak, azaz a dupláját a tervezett­nek. A szövetkezet 9 millió 949 ezer forintos vállalkozói ered­ményt könyvelhet el. A kérésiek igen sokat dolgoztak annak érdekében, hogy sikeres évzárásról beszélhessünk. Kö­zismerten aszály sújtotta a me­zőgazdaságot, s ez a hozamok csökkenését idézte elő. Ipari te­vékenységeik kapacitás-leköté­se, más szóval munkával törté­nő ellátása sem volt zavarta­lan, így nagy problémát jelen­tett. A folyamatosság hiánya időnként munkaerófelesleget produkált, és ennek levezetése gondjaik egyik fő forrása lett. A gazdálkodásukra ható köz- gazdasági és piaci szabályzó- rendszer viszont valamelyest kedvezőbb volt, mint az előző esztendőben. Komoly nehézség­gel járt ugyanakkor az input (bejövő) költségek jelentős - át­lagban 25-30 százalékos - árin­dex-növekedése. Szerencsére valamennyi negatív hatás el­lenére pénzgazdálkodásuk ha inem is zökkenőmentes, de összességében zavartalan volt. ;A növénytermesztési ágazat nem eszközölt alapvető válto­zást a vetésszerkezetben. Öt , növényt termesztettek: búzát 886 hektáron, tavaszi árpát 598, kukoricát 483, tavaszi bú­zát 164, napraforgót 106 hek­táron. A reméltnél kevesebbet takaríthattak be, az utóbbit le­számítva valamennyi kultúrá­nál. A mezőgazdasági termé­nyek értékesítését a pénzgaz­dálkodási igényeknek megfele­lően sikerült realizálniuk. A gépesítési és szállítási ága­zat a növénytermesztés és a vállalkozás gépszükségletét időben, színvonalasan kiel égi-, tette. Maximálisan teljesültek a takarékossági célok az alkat­rész- és energiaköltségek vi­szonylatában. Kiemelten ked­vezően alakultak a folyékony energia-felhasználás költségei. Észrevehetően javult a gépek műszaki állapota, mely a szak­szerű javítás, a karbantartás és a géptárolás területén szembe­ötlő. A háztáji és vállalkozási ága­zat koordinálásában 85 hektár gépi burgonyát, 25 hektár kis- parcellás burgonyát, babot, 22 hektár egyéb növényt, 28 hek­tár lucernát termeltek. A 160 hektáron végzett termelés be­csült volumene elérte a 33-35 millió forintot, eredménye pe­dig a 10-12 milliót. A szövet­kezet vezetése szeretné szélesí­teni - bármilyen megvalósítha­tó irányba - a vállalkozási ága­zat profilját annak érdekében, hogy a magángazdálkodás a szövetkezeti integrációban mi­nél dinamikusabban fejlődjön. Összességében a hemádkércsi szövetkezet mezőgazdasági te­vékenysége sikeresnek nevez­hető, hiszen fedezeti összege 19,8 miihó forint, amely meg­haladja a tervezettet. Kevésbé sikerült évet zárt a va­sipari ágazat. Objektív okok miatt ugyan, de minimálisra csökkentek a lehetőségek. Még a fővárosban is kellett munkát vállalniuk. Időnként a fegye­lemmel és az élőmunka haté­konyságával is bajok voltak. Kellemes meglepetést okozott a munkavédelmi kesztyűgyár­tás. Gyenge produkciót tudhat a magáénak az ipari segéda­nyag-gyártó ágazat. Június vé­géig kaptak haladékot, amennyiben elmaradnak a vá­rakozástól, bezárják az üzemet. Az ipari tevékenységek egy ré­szénél jelentkező kapacitás-le­kötési gondok ellenére a főmér­nökség 14,4 millió forintos eredménnyel zárta 1993-at. Seregély Jánosné főkönyvelő az idei terv fő mutatóiról elmond­ta, hogy 5,3 millió forintos ered­ményt terveznek, beruházásra pedig 22 millió forintot fordí­tanak. Elsődlegesen az alapte­vékenység gépesítését célozzák a beruházások. Szeretnék a magánvállalkozókat gépbérbe­adással, vetőmagokkal, szakta­nácsadással és értékesítéssel segíteni. Tovább növekszik, 100 hektár lesz a magánvállalko­zásban történő burgonyater­mesztés területe. Egy zöldségfeldolgozó létesíté­sét tervezik hemádkércsi telep­hellyel. Az épületcsamok meg­van hozzá. Éz évben előkészí­tik az átalakítást, jövőre min­denképpen realizálni akarják. Az egy főre jutó 25 százalékos bmttó bérfejlesztés is magáért beszél. Amennyiben a kormány létrehozza az üzletrész kivásár­lását elősegítő alapot, úgy él­nek a lehetőséggel a hernád- kércsiek. Mert azt vallják: azé legyen a szövetkezet, aki ebből él és helyben lakik. — HETI JEGYZET — Stigmamustm Brackó István Régi fóljegyzések tanúsítják, hogy szaktársai közül a miskolci hóhér, Pé­ter mester keresett a legjobban, mert rengeteg dolga volt. Derekasan kezelte a pallost, s a bűnös alatt ő lobbantot- ta lángra a máglyát az úgynevezett ége­tő páston, a Búza tér északi sarkában. Előtte persze kihallgatták a gyanúsí­tottat. A legbravúrosabb dolog annak számított, ha a mester és segédei ön­kéntes vallomásra késztették a boszor­kányokat. Fortélyos trükköket alkal­maztak. A vízpróbánál a szerencsétlen­nek kezét, lábát összekötötték, s a fo­lyóba dobták. Ha nem süllyedt el, ak­kor bebizonyosodott a vád és megéget­ték. Ha elmerült, akkor nem lehetett boszorkány. De megfulladt... Európa szerte dívott a testen lévő, úgynevezett boszorkány-jegyek keresése. Ezeket a stigmákat tűvel, árral kutatták fel. Ez a középkori akupunktúra többnyire nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járt, s aki túlélte, az másba halt bele. Már Könyves Kálmán is megmondta, hogy boszorkányok pedig nincsenek, ám a boszorkányüldözés és a stigma­keresés még most sem ment ki a di­vatból. A bűnösök bűnhődtek akkor is, bűnhődjenek most is. Aki vét a törvény ellen, kezet emel embertársára, aljas ügyekhez adja nevét, annak számára nincs feloldozás. De a fent említett bo­szorkányok ártatlan némberek voltak, netán vajákos öregasszonyok, vagy ha- bókos özvegyek. (Néha a férfiembert is boszorkányosságon kapták. A szegedi főbírót ezzel a váddal végezték ki.) De térjünk vissza a mába, mert két olva­só által is megszólíttattam. Nevük köz­léséhez nem járultak hozzá, de az egyik üzenet Hejőcsabáról, a másik Sajó- szentpéterről érkezett. Az egyik észre­vétel szerint ízléstelen dolog az, hogy egy volt KISZ-funkcionárius képviselő­ségre pályázik. Közreadtam, kommen­tár nélkül, szelíden megjegyezve, hogy aki felnőtt korát az utóbbi 30-40 év­ben itt élte le (tisztelet a kivételnek), az nem szeplőtelen. Bűntelen csecsemők nem ülhetnek a T. Házba. A másik szó­szóló szemrehányást tett nekem (is), hogy miért hánytorgatjuk föl a múltat, hiszen most, a demokráciában egy templomi ministráns is hasonló eséllyel indulhat a választáson, mint egy volt ifjú kommunista. „Egyszer legyen már vége az ellenségeskedésnek, az állam­polgár tisztességesen szeretne élni, s az­zal kellene törődni, hogy az ország elő­re haladjon, mindegy, hogy ki ül a kor­mánynál.” Ezzel vége is lehetne a történetnek, de a java még csak most kezdődik. A vá­lasztás napja egyszerre van közel és tá­vol. Közeli, mert a polgárok többsége vélhetően még nem döntött. Távoli, mert túl sok az idő a kiszorítósdira, a boszorkány üldözésre, a stigmakere­sésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom