Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-08 / 56. szám

// Páholyok, Hamletek, pózok Kőszegi Ákos és Szakácsi Sándor Tehetségkereső Budapest (MTI) - Új operettelőa­dókat, az örökzöld műfaj ifjú tehet­ségeit szeretné felkutatni és bemu­tatni a nagyközönségnek a Magyar Televízió Szórakoztató Stúdiója és az Interoperett Kft. Az operett iránt kedvet érző, megfe­lelő ének- és tánctudással rendelke­ző - primadonna, bonviván, szub- rett, táncos komikus szerepkörű - 'íjakon kívül váiják olyan színé­szek, előadók jelentkezését is, akik ismertek, de mind ez ideig nem sze­repeltek a „könnyed” műfajban a rá­dió és a televízió nyilvánossága előtt. A jelentkezők szabadon vá­lasztott szólóval, illetőleg duettel mutatkozhatnak be, a zenei kíséret­ről a televízió gondoskodik. A jelent­kezési lapot március 31-éig kell el­juttatni a Magyar Televízió Szóra­koztatási Stúdiójának (1810 Buda­pest, Szabadság tér 17.) címére. A két menyasszony Sajókaza (ÉM) - Március 15. tisz­teletére nagyszabású szabadtéri előadást rendeznek a sajókazai »Kastélyszínpadon”. Az ünneplő kö­zönség Jókai Mór A két menyasz- szony című novellájának színpadi feldolgozását láthatja. De ezzel a darabbal szerepelnek a sajókazai színjátszók a Kazincbarcikán már­cius 13. és 15. között megrendezen­dő Országos Diákszínjátszó Feszti­válon is. Ugyanitt a sajókazai fel­nőtt csoport Illyés Gyula Tűvétevők című komédiájával mutatkozik be. Traviata Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemze­ti Színházban több alakban is meg­jelent, megjelenik az ifjabb Ale­xandre Dumas által megörökített »kaméliás hölgy”. Az elmúlt évad­ban a nagyszínpadon láthattuk a drámát. Majd Zsótér Sándor a Du- mas-darab alapján megírta, meg­rendezte a Hölgy, kamébák nélkül című darabját. Az idén pedig látjuk az eredeti dráma zenés változatát, Verdi Traviata című operáját. A május 6-ra kitűzött bemutató vendégrendezője Békés András, a díszleteket és jelmezeket Juhász Kati (m.v.) tervezte. Az előadás sze­replői: Violetta - Nádor Magda im v.), Dér Krisztina (m.v.), Pirisi Edit; Alfréd - Laczó András (m.v.), Pető József (m.v.); Germont - Egri László (m.v.), Bede Fazekas Csaba (m.v.); Flóra - Molnár Anna, Seres Ildikó; Annina - Nagy Ibolya, Til­less Éva; Gastone - Dézsy Szabó Gábor, Sipos Lajos; Douphal báró — Abrahám István; D’Obigny márki - Pécskai Tibor, Grenvil doktor - Kulcsár Imre, Giuseppe - Sipos La­jos; Küldönc - Szegedi Dezső. Habhegyező Miskolc (ÉM) - Az elmúlt hetek­ben Lengyel Pál rendező és Békés Pál író kiválasztotta a Salinger Zab­hegyezője alapján írt 'Habhegyező című színpadi mű gyermekszereplő­it. így február 24-én megtarthatták az első olvasópróbát. A főszerepet játszó Lerch Tamást már nem kell bemutatni a miskolci közönség szá­mára. Az, elmúlt évadban például Németh Ákos Júlia és a hadnagya című darabjában láthattuk, az idén Horváth Péter ABC-jében ő Petár, az egyik bolti szarka. Coppelia Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemze­ti Színház balettkara a március 25- i Coppelia-bemutatóra készül. Deli­bes zenéjére Majoros István terve­zett koreográfiát. A szereplők: An- derkó Olga, Komarov Alexander, Kozma Attila, Bóka Beáta, Majoros István, Kakuk Ferenc, Farkas Szil­via, Beszmertnüj Alexej, Matóczay Gábor, Guzi Emese, Homonai Ist­ván, Tóth Zsuzsa, Bab Barbara, Markó Éva és Gábor Barbara. Az előadásban közreműködnek a Sze­mere Bertalan Gimnázium táncta­gozatos növendékei. A díszletek és jelmezek Zeke Edit tervei alapján készülnek. A színház zenekarát Tóth Armand vezényli. Miskolc (ÉM - FG) - Van arany pá­holy, ezüst páholy és bronz. Egyéb­ként valamennyi bordó, csak éppen abban különböznek, hogy „tulajdono­suk" mekkora összeggel támogatta a Miskolci Nemzeti Színházat. A székek karfáján kis réztábla, valamint az elő­téri tükrön aranybetűk hirdetik, kik a Miskolci Páholy tagjai. Káefték, érték, béták és holdingok, valamint hivata­lok, pártok és kuriózumként néhány magánszemély. Viszont a Páholy-par­tin már a szerveződő polgárság látha­tó. Gondolom én. Meg ez volt a szer­vezők eredeti szándéka is. Idézem: „A Páholy-partin létrejön Miskolc társa­dalmi életének egy elegáns, élvezetes találkozóhelye. Mindebből elsősorban a város kerül ki győztesen, hiszen a polgári Miskolc körvonalazódik, a kul­túrát, a vállalkozást, a politikát, a tár­saságot ötvöző civil szellem bontako­zik ki." A szombati Hamlet-előadáát követő parti már a harmadik volt a sorban. De újdonságnak számított, hogy most az ország első embere, Göncz Árpád köztársasági elnök mondott pohárköszöntőt. Elsőként a várost üdvözölte, ahol épül a színház, a polgárokat, akik felismerték, hogy a mindennapi kenyér mellé szükség van a szellemi táplálékra is. Majd a színészeknek köszönte meg az előa­dást, az örök Hamletet. Mindezek után megszólaltak a Hamletek. Végvári Tamást, Héjjá Sándort, Kő­szegi Ákost, Jakab Tamást, Mar- kaly Gábort, Szakácsi Sándort arra próbálta rávenni a beszélgetést ve­zető Verebes István, hogy az egyko­ri Helsingőrökről, a nem csak a színpadon emlegetett börtönökről, és a mostani kizökkent időről elmél­kedjenek. Hogy mindenki jól értse milyen időkről is van szó, Verebes­Beregszász (MTI) - Új felirat ke­rült Beregszászban a járási kultúr- ház épületének homlokzatára: Ma­gyar Nemzeti Színház. Ideiglenesen ugyanis ez az épület ad otthont a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színháznak. A múlt év au­gusztusa óta működnek, Vid- mánszky Attila rendező irányításá­val három darabot színre is vittek, de végleges otthona még nincs a tár­sulatnak, s a hivatalos megnyitásra is csak az elmúlt hét végén került sor Beregszászon. Nehéz körülmé­nyek között születik Kárpátalja elsó hivatásos magyar színháza. Útjá­nak egyengetésére jött létre a kár­pátaljai Illyés Gyula Magyar Nem­zeti Színház Alapítvány. Shekaspeare: Szentivánéji álom cí­mű darabját vitte színpadra a szom­bat esti megnyitón a fiatal színtár­sulat. Az előadás előtt Volodimir Kampov az ukrán művelődésügyi miniszter helyettese, majd Kálmán Attila, a magyar művelődési mi­nisztérium államtitkára méltatta az esemény jelentőségét. Példa érté­kűnek nevezte, hogy Magyarország legnehezebb körülmények között élő szomszédja a nemzetiségek szá­mára a legnagyobb szabadságot bíz­nék elég volt annyit mondania: 168 Óra. Viszont a politizálásra nem na­gyon maradt idő, a meghívott ven­dégek néhány mondattal elevenítet­ték fel, milyen is volt a tíz, húsz, harminc évvel ezelőtti Hamlet. Mi­ről is szóltak egy-egy adott történel­mi helyzetben a shakespeare-i so­rok. Mit jelentett az újvidéki, az eszéki, a kolozsvári közönség szá­mára a tragédia előadása. Vámos László, a harminckét évvel ezelőtti Hamlet-bemutató rendezője Gábor Miklós legendás alakítására emlé­kezett, az akkori idők első nagy töp­rengő hősére. Mint mondta, nem volt annak az előadásnak „olvasa­ta”, „üzenete”, de hat évvel ötvenhat után benne volt a génjeinkben az értelmiségi gondolat lázadása, a tenni vagy nem tenni dilemmája. De most is ,Edzőkként az idő”, ami­kor a március 1-jei várszínházi pre­tosító országgá vált. Az ünnep örö­me sem tudta feledtetni azokat a gondokat, melyekkel a fiatal társu­lat nap, mint nap szemben találja magát. Mindenekelőtt ezekről volt szó, az alapítvány kuratóriumának ülésén is. Az egyik legnagyobb prob­léma annak az épületnek az átala­kítása, mely átmenetileg ad majd otthont a színháznak. A magyar fél 1992-ben vállalta a leendő színház tervrajzának elkészítését, s 12 mil­lió forint értékben a berendezések megvásárlását, az ukrán félnek pe­dig a tervek kivitelezését és tíz szí­nészi lakás felépítését kell elvégez­nie. A leendő színház épülete még tető nélkül áll. S a jelenlegi kataszt­rofális helyzetben kevés rá a re­mény, hogy az építési munkálato­kat belátható időn belül befejezik. Mint azt Balázsi József a színház igazgatója elmondta, eddig 408 mil­lió kupont fordítottak az épület áta­lakítására, de az idén még egyetlen kupont sem kaptak az építkezésre. A színház létét veszélyeztető napi gondok is nehezednek a beregszá­sziak vállára. A legsúlyosabb talán a jármű- és a lakásgond. A társulat az elképzelések szerint Kárpátalja- szerte fellépne, de nincs járművük, miért bombariadó miatt kellett fél­beszakítani. így Szakácsi Sándor is egyelőre csak a nyári gyulai bemu­tató és a nyilvános főpróba sikeréről beszél. Azt mondja, hogy ez egy ve­szélyes Hamlet. Valamivel később, a parti forgatagától kicsit elhúzód­va sem tudunk igazán szót érteni. De a miskolci Hamletet alakító szí­nészt, Szervét Tibort is nehéz szóra bírni. Pedig ezen az estén sokan kérdezik. Csattognak a fényképező­gépek, villognak a vakuk, dolgoz­nak a televíziós stábok, az újságírók megpróbálnak minél több nyilatko­zatot összegyűjteni. De mit mond­hat a színész, aki estéről estére meghal a színpadon. Kínozhatnám a kérdésekkel: hogy érzi magát ezen a partin. Mi mást mondhatná, mint azt, hogy jól. Faggathatnám arról, hogy mit jelent számára Hamlet, mit akar mondani a közönségnek. De ha láttam ez előadást, és nem tu­dom, vagy legalább nem sejtem a választ, akkor megette a fene az egészet... A nagyterem hangzavara fölött üz­leti bejelentések foszlányai kava­rognak. Azt sem sokan hallják, hogy a kiállítóhelyiségben megkez­dődött Zámbó Kornél rajzainak ár­verése. Három kép elkelt, a Segg- nyalók című festményre is akadt volna vevő, de attól nem akar meg­válni a művész. Még számba vesszük, ki volt itt, ki nem. Sokan? Kevesen? Mindenki, aki számít?! Egy-két Hamlet még itt bolyong a bálteremben. De a nagy jövés-menésben észre sem vet­tük, mikor ment el a köztársasági elnök, a polgármester asszony, a köztársasági megbízott... Már azt sem tudjuk, jól láttuk-e (vagy nem láttuk), hogy a díszelőadás rendező­je, Nagy Viktor itt sem volt. A színház zenekara még egy „kis éji zenét fuj”. Idő van. De hogy kizök­kent volna?! mellyel a színészeket, a kellékeket szállítanák. Halvány reménysugár a kuratóriumi ülésen elhangzott be­jelentés, hogy már van 2 millió fo­rint egy használt Ikarus autóbusz megvásárlására, s csak találni kel­lene egy megfelelőt. Nem kisebb az a gond sem, hogy a színészeknek Beregszászban nincs lakásuk, s elő­adás után 30-40 kilométerre kell hazautazniuk. Bérelnek számukra ugyan egy lakást Beregszászban, de a havi lakbér a színészek 2-3 havi fi­zetésével egyenlő. Fiatal, kezdő színész gárdával vitte színpadra a rendező Shekaspeare Szentivánéji álom című művét, Brecht: Koldusoperáját, valamint Illyés Gyula Bál a pusztán című da­rabját. Az utánpótlás ennek ellené­re sürgető teendő. A napokban már volt egy előzetes válogatást, ahhoz, hogy újabb magyar csoportot indít­sanak a kijevi színművészeti főisko­lán, ott azonban még nincs végleges döntés e kérdésben. A budapesti Színművészeti Főiskola továbbra is nyitott a leendő kárpátaljai színész­jelöltek előtt, s mint azt Ablonczy László elmondta, a Nemzeti Szín­ház kész segíteni a továbbképzés­ben, s díszletekkel is. Dr. Végvári Lajos művészettörténész, Zámbó Koméi és Máger Ág nes a képaukción Fotók: Dobos Klára Beregszászi magyar színház Orfeumban Filip Gabriella Montholon - történelmi bűn ügy! Bemuta­tó 1994. március 31-én. Napóleon szerepé­ben: Szervét Tibor - hirdette már az évad elején a Miskolci Nemzeti Színház műsor­füzete. Sőt, egy kis részletet is olvashattunk a drámából. Mellette pedig ott volt az író­rendező Bereményi Géza ismertetője, mely­ben a következőkről tájékoztatta a nagyér­deműt, „Napóleont évekig kis adagokban arzénnal mérgezték... Egy Montholon ne­vű tiszt végzett vele, aki az utolsó években a császár legszorosabb bizalmasa volt. Ronda történet, in trika és ármány - gon­doltam, amikor elolvastam az erről szóló tudósítást, hogyan derítette ki mindezt 150 évvel később Napóleon megmaradt hajfürt­jeinek analízisével egy svéd tudós. - Ron­da és kicsinyes történet. Emberi tülekedés. Krimi ?Lélektani titok ? A történelminek ne­vezett véres karnevál odavetett epizódja? Hogyan lehetett Napóleon ennyire vak?” Mindezekre a kérdésekre nem kapunk vá­laszt a drámából. Mert nem készült el. A színidirektor pedig széttárja karját és magyarázkodik. Bereményi „talán a leg­jobb, legizgalmasabb kortárs. Sikerült be­cserkészni. Lejött, beleszeretett a városba, a színházba, a társula tba. Lázasan vártuk, készültünk rá, ő meg írta-írta a jelenete­ket...” Hegyi Árpád Jutocsa a Színházi Es­tékben még azt is elmeséli a közönségnek, amikor egy ködös januári napon találko­zik a szerző és a direktor: „hihetetlen ám de megtörtént: közölte, hogy cserben hagy minket, de nem tud mást tenni. O író, al­kotóművész, csak annak tud engedelmes­kedni, ami szerelmes tűzzel űzi, hajtja őt. És az a tűz lelohadt, új témája van, ami­ből filmforgatókönyvet kell írni - májusig. ” Május és szerelem,.. De a direktor nem ad­jafel! „Érveltem: az utolsófelvonástírdmeg gyorsan szerelmi füzed alkotói hamvának maradék melegével...”De nem és nem!Na­póleon hamvába, hullt! Viszont az élet ro­bog tovább, a színházban meg pláne. így a színidirektor örömmel közli: „megint a drá­ga Zsótér ment meg minket. Bemutató áp­rilis 9., Csarnok. A mű: lapzártakor Zsótér titka...”És úgy tűnik: az is marad. Mert a legutóbbi hírek szerint a drága Zsó­tér sem menti meg a színházat, hanem a vezető dramaturg. Faragó Zsuzsa orfeumi összeállítását korábban bemutatták már József Attila Színházban. Ezt láthatjuk - némileg átírva, kibővítve, újra rendezve - április 17-én a Csarnokban. A szereplők: Seres Ildikó, Orosz Anna, MáhrÁgi, Szer­vét Tibor, Quintus Konrád és Földi Lász­ló. A rendező - kiből az idén nem lett Na­póleon - Szervét Tibor... Családi kávéház Seres Ildikó, Horváth Zsuzsa és Dézsy Szabó Gábor a kávéházi premieren Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemzeti Színház „kávéházában” március 13-án, vasárnap este 9 órától Dézsy Szabó Gábor műsorvezetőként köszönti a vendégeket és a „Színház az egész csalód” című összeállítás szereplőit. A családi műsor résztvevői: Pirisi Edit, akit a színpadon most Marica grófnőként láthatunk és félje, Kuna Károly, az ABC Sanyikája a másik mű­vészházaspár hölgytagját, Nagy Ibolyát ugyancsak a Marica grófnő címszerepében lát­hatjuk a színpadon, félje, Simon Imre pedig a színház zenekarának tagja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom