Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

1994» Február 10. OECD-befektetési tanácskozás Budapest (MTI) - Több mint 40 or­szág szakértőinek részvételével nemzetközi befektetési tanácskozás kezdődött szerdán Budapesten az OECD szervezésében. Kádár Béla külgazdasági miniszter a tanácskozás megnyitóján méltat­ta az OECD tevékenységét, amely véleménye szerint gyakorlati oldal­ról közelíti meg a közép-kelet-euró- pai országok gazdasági problémáit. Számunkra előnyös az is, hogy a szervezet tudomásul veszi - mi több elsőként használta ezt a terminoló­giát -, hogy a közép-kelet-európai országok mind társadalmi, mind gazdasági szempontból átmeneti helyzetben vannak. Az átmenet nemcsak a jogi és közgazdasági áta­lakulást, hanem a termékszerkezet átalakítását is igényli. Ebben a helyzetben a beruházások nagy sze­repet játszanak, nélkülük nincs mo­dernizáció. A miniszter rámutatott: Magyaror­szágon a rendszerváltástól napjain­kig a külföldi beruházások értéke megközelíti a 7 milliárd dollárt, hol­ott 1972 és 1989 között mindössze 500 millió dollárt invesztáltak a külföldiek Magyarországba. Kádár Béla felhívta a tanácskozás résztvevőinek figyelmét, hogy érde­mes a magyar tapasztalatokat átte­kinteni, mégpedig nemcsak a ked­vezőket, hanem tanulság céljából a kedvezőtleneket is. Információk a gyanúsítottakról Eger (MTI) - Az egri sortűz-ügyben a következő hét volt karhatalmistát hallgatták ki gyanúsítottként: dr. F. Ferencet, J. Vilmost, V. Istvánt, P. Gyulát, S. Gyulát, V. Sándort és K. Károlyt. Az MTI információjával kapcsolatban a Fővárosi Főügyész­ség - a személyiségi jogok és az ár­tatlanság vélelme alkotmányos alapjogának tiszteletben tartására hivatkozva - továbbra is elzárkózik a tájékoztatástól. Az MTI más forrásokból szerzett ér­tesülése szerint a ma már idős, 63- 77 év közötti gyanúsítottak közül többen panasszal éltek az emberi­ség elleni bűncselekmény elköveté­sével való gyanúsítás miatt. A panaszokat a Fővárosi Főügyész­ség nyomozásfelügyeleti osztálya alaptalannak tartotta és elutasí­totta. Mint ismeretes, a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal febru­ár 4-én a hét gyanúsított közül öt személyt őrizetbe vett, majd február 8-án szabadlábra helyezték őket, miután az Egri Városi Bíróság elu­tasította a letartóztatásukra vonat­kozó ügyészi indítványt. Az egri sortűz-ügyben valamennyi gyanúsított szabadlábon védekezik Gépszövetkezetek alakulhatnak Keszthely (MTI) - A hazai agrár- gazdaság átalakulását segítő Pha- ré-program hétféle szövetkezeti mo­dellt kínál a termelőknek. Ezek egyike a gépszövetkezet. Létrehozá­sának és működtetésének feltételei­ről első ízben rendezett tanácsko­zást szerdán, a keszthelyi agráre­gyetemen a Phare-iroda. Amint a témakör előadói hangsú­lyozták: ennek a laza, s a magán­gazdák szövetkezésén alapuló for­mációnak elsősorban a géphiánnyal küzdő farmergazdaságok támogatá­sa, az erő- és munkagépekkel ren­delkező tagok közötti cserekölcsön­zés összehangolása a célja. Ez a szö- vetkezési forma a tagdíjon kívül nem igényel többletráfordítást, s idővel a közös gépbeszerzést és egyéb szolgáltató, támogató tevé­kenységet is profiljába veheti. Mindehhez szükség lesz a mezőgaz­dasági szaktanácsadók közreműkö­désére és szakmai-pénzügyi segítsé­get nyújt a Phare-program is. Egy modellszervezetet már létre­hoztak Mezőkomáromban, s az ot­tani tapasztalatok tanulmányozása is segíthet a hasonló szövetkezések életre hívásában. Elhangzott, hogy a Phare-segély ke­retében az idén 30 millió ECU-t for­dítanak az agrár hitelgarancia ala­pítvány, a budapesti földhivatalok számítógépesítése, a határállomási állategészségügyi szolgálat fejlesz­tése és a takarékszövetkezetek biztonsági alapjainak megőrzése céliára. Csütörtök z Hírek - Tudósítások ÉSZAK'Magyarország 3 MSZP lakossági fórumok Borsodban Kazincbarcika (MTI) - Egy baloldali párt természetes szövetségesei a szakszervezetek, ez így van nem csu­pán Magyarországon, hanem Euró­pa és a világ számos országában. Mi az MSZOSZ-szel semmiféle baloldali blokkot nem akarunk alkotni, viszont a választások során együttműkö­dünk - mondta szerdán Kazincbarci­kán és Edelényben Horn Gyula, az MSZP elnöke, válaszolva azokra a más pártokból érkezett vádakra rea­gálva, amelyek a szocialistákat és az MSZOSZ-t érték az elmúlt napokban. A szocialista pártelnök a két borsodi városban délután és este zsúfolt há­zak előtt beszélt lakossági fórumo­kon, s bemutatta a párt helybéli or­szággyűlési képviselő-jelöltjeit Rádó- né Gyárfás Ildikót (Kazincbarcika) és Vargáné Kerékgyártó Ildikót (Ede- lény) is. A szocialista választási program azt képviseli - mondta -, hogy minél többen munkához jussanak az em­berek és abból tisztességesen meg is tudjanak élni. Ennél bölcsebb törek­vése senkinek nem lehet ma ebben az országban. Ehhez az szükséges, hogy a balol­dalnak, a munkásembemek a jelen­Horn Gyula Fotó: Nagy Gábor léginél nagyobb súlya legyen a Par­lamentben. Az MSZP nem akar az átalakulás alapvető irányain vál­toztatni, felfordulást csinálni, de hogy fordulatra van szükség a kor­mányzásban és a Parlamentben, ar­ról meg vagyok győződve - hangsú­lyozta. Éppen ezért a szocialisták a válasz­tók segítségével le akaiják váltani a mai kormányt azért, mert alapvető­en nem teljesítették azokat az ígére­teiket, amiket 1990-ben tettek a vá­lasztóknak. Igen nehéz örökséget vett át a kormány, de sokkal jobb, normálisabb politikát lehetett volna folytatni, mint mivel élni tudtak. Hóm Gyula éles szavakkal bírálta a kárpótlást, amire már háromszor annyit kell fordítani, mint amennyi az eredeti tervekben szerepelt. A mostani kárpótlások összege meg­haladja a 230 milliárd forintot - de ettől sem boldogul jobban senki. Csak azokat és családjaikat kellett volna kárpótolni, akiket politikai okokból üldöztek, szenvedtek hát­rányt és károkat. Tulajdoni alapon nem lehet kárpótolni igazságosan. Ha valóban igazságot akarunk, ak­kor azokat a milliókat is kárpótolni kellene, akiket az elmúlt negyven évben nem fizettek meg tisztes­ségesen. Az Magyar Szocialista Párt elnöke részletesen szólt a szerintük na­gyon elhibázott privatizációról és a tönkretett mezőgazdaságról, a vál­ságtól szenvedő borsodi iparról, amelyek jó útra terelésére a párt konkrét programot dolgozott ki. Eh­hez a programhoz kérte a lakosság, a választópolgárok támogatását Hóm Gyula. Fidesz—SZDSZ gazdasági egyeztetés Budapest (MTI) - Az államháztar­tás és a költségvetés kérdései szere­peltek a Fidesz és az SZDSZ újabb, szerdai gazdasági egyeztető megbe­szélésének napirendjén. A gazdasá­gi programok összevetését célzó tár­gyalássorozat előző fordulójában a privatizáció és a bankrendszer hely­zetét vitatták meg. Az eszmecsere után Bauer Tamás az SZDSZ részéről úgy fogalmazott, hogy a megvitatott kérdések tekin­tetében nagyon hasonló pártja és a Fidesz álláspontja. Ezt erősítette megUrbán László, a fiataldemokra­ták gazdasági kabinetjének veze­tője is. A fideszes politikus elmondta, hogy a szerdai, négy nagyobb témakört átölelő megbeszélésen a szakértők a nyugdíjrendszer kapcsán egyetér­tettek abban, hogy a távlati cél a hárompólusú rendszer kialakítása, amely egyrészt állampolgári jogon garantált nyugdíjból, másrészt a munkában eltöltött időtől, illetve a befizetett járuléktól függő munka­nyugdíjból, harmadrészt pedig az önkéntes magánbiztosításból tevőd­ne össze. Mint hozzáfűzte: az eme történő áttérés lassú lesz. A szociális juttatások tekintetében a Fidesz és az SZDSZ is úgy véli, hogy célzottabb felhasználásra vol­na szükség. Vagyis arra, hogy a va­lóban rászorulók juthassanak tá­mogatáshoz. Bauer Tamás mindehhez szüksé­gesnek tartotta hozzáfűzni, hogy mindkét párt úgy ítéli meg: nem in­dokolt a szociális kiadások csök­kentése. A harmadik témakör az önkor­mányzatok támogatásának az ügye volt. Az a közös vélemény alakult ki, hogy nagyobb szerepet kell bizto­sítani az önkormányzatoknak a jö­vedelmek átcsoportosításában. A személyi jövedelemadóból befolyt összegből a két párt szerint az eddi­gi 30 helyett 35 százalékot kellene az önkormányzatoknál hagyni. Emellett ösztönözni szeretnék, hogy az önkormányzatok vagyonukat el­sősorban infrastruktúra fejlesztésé­be fektessék. Az adórendszer kapcsán teljes egye­tértés mutatkozott atekintetben, hogy olyan módosításokat kell vég­rehajtani, amelyek a beruházáso­kat ösztönzik. Énnek keretében a két liberális párt eltörölné a mini- máladót és a kamatadót, nagyobb arányú beruházási kedvezményt adna a társasági nyereségadóból, visszaállítaná az áfa-kedvezményt a lakásépítésre. A munkahelyteremtés érdekében az SZDSZ és a Fidesz javasolja: az állam kedvezményként bizonyos időre vállalja át az új foglalkoztatott tb-járulékát. Jeszenszky Géza nyilatkozata a Frankfurter Allgemeine Zeitungban Frankfurt (MTI) - Magyarország akkor támogatja a szankciók felol­dását, ha Jugoszláviának sikerül visszaszerezni cselekedeteivel a nemzetközi közösség jóindulatát. Magyarország addig is teljesíti kö­telezettségét az ENSZ-szel és más nemzetközi szervezetekkel szem­ben. Határain mindig is szigorúan ellenőrizte az embargó betartását - ismerteti a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója Jeszenszky Géza külügyminiszter szavait a magyar álláspontról. A miniszter brüsszeli látogatása előtt fogadta a tudó­sítót. A frankfurti napilap szerint Je­szenszky Géza igyekszik elsimítani a belgrádi látogatásával vert hullá­mokat. A beszélgetés során megle­petését fejezte ki azzal kapcsolat­ban, hogy milyen színt kapott talál­kozója a déli szomszédállam politi­kai vezetőivel. Matthias Rüb tudósí­tó szerint a miniszter különösen bosszúsnak mutatkozott a Was­hington Post azon jelentése miatt, hogy Budapest kísérlete a szerb­magyar kapcsolatok normalizálásá­ra veszélyezteti a Jugoszlávia ellen foganatosított ENSZ-szankciók be­tartását. Magyarország az embargó követ­keztében elszenvedett 2,5 milliárd márkás kár ellenére mindig is szi­gorúan ellenőrizte és továbbra is szigorúan ellenőrizni fogja határain a szankciók betartását - hangsú­lyozta a miniszter. A lap megjegyzi, hogy az embargó betartását felü­gyelő EU-bizottságok képviselői va­lóban mindig dicsérően nyilatkoz­tak a magyar hatóságok együttmű­ködéséről. A külügyminiszter vissz- zautasította azokat a feltételezése­ket, hogy Magyarország a vajdasági magyar kisebbség korlátozott auto­nómiája ellenében kilátásba helyez­te volna a belgrádi kormánynak a szankciók lazítását. Nincs ilyen al­ku - szögezte le. Jeszenszky Géza logikusnak nevez­te, hogy a közép-európai helyzet mi­att a Nyugat mindenekelőtt a biz­tonságpolitikai integrációt szorgal­mazza. így valószínű, hogy Magya­rországot és közép-európai közép­európai partnereit előbb veszik fel a NATO-ba és a NyeU-ba, mint az Európai Unióba. A békepartnerség Közép-Európának joggal tulajdonít központi jelentőséget és ez a part­nerség nem a gyengeség politikája, amely túl nagy tekintettel lenne Oroszországra. Brüsszelben nyil­ván osztják azt a meggyőződést, hogy demokrácia és piacgazdaság addig nem lehet sikeres Oroszor­szágban, míg Közép-Európában nem kerekedik felül. Jeszenszky Géza azt a nézetet képviseli, hogy demokrácia és piacgazdaság fokoza­tosan teljed Kelet felé - írja a lap. Magyarország és Lengyelország a külügyminiszter szerint a visegrádi államok mozgató ereje és sajnálja, hogy a Cseh Köztársaság és Szlová­kia kevés lelkesedést tanúsít az együttműködés iránt. Közép-Euró- pa együtt lesz sikeres, vagy együtt bukik - idézte a lap egyik kijelenté­sét, amelyet az írás címéül válasz­tott. Jeszenszky Géza elmondta: csalódik az, aki Prágában azt hiszi, hogy külön út vezet a NATO-ba vagy az EU-ba. A miniszter úgy vél­te, hogy újból életre kellene kelteni az együttműködést mind a visegrá­di csoportban, mind a Közép-Euró­pai Kezdeményezésben. Bankvezetők a miniszterelnöknél Budapest (MTI) - Boross Péter mi­niszterelnök szerdán délelőtt hiva­talában fogadta az állami tulajdonú bankok vezetőit. A megbeszélésen részt vett Szabó Iván pénzügyminiszter. Szabó Ta­más, a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter, Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Bo­tos Katalin, az Állami Bankfelügye­let elnöke, Csépi Lajos az ÁV Rt. ve­zérigazgatója, Apatini Komélné, a Hitelgarancia Rt. vezérigazgatója, Csányi Sándor, az OTP, Lenk Géza, az ÖKHB, Töröcskei István, az MHB, Boleros Lajos, a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója, Erdély Zsigmond Gábor, a Külkereskedel­mi Bank elnöke és Tarr József, a Postabank vezérigazgatóhelyettese. A találkozón Boross Péter minisz­terelnök utalt a kormány legfonto­sabb gazdaságpolitikai céljaira és megjelölte azokat a területeket, amelyeken a bankok hatékony köz­reműködésére számít. Az infláció további mérséklése, valamint a kül­ső és belső egyensúlyi helyzet meg­szilárdítása az egyik legfőbb feladat - mondta a kormányfő. Boross Péter miniszterelnök kifej­tette, hogy erőteljesen javítani kell a hitelezési gyakorlatot. A kormány fontosnak tartja, hogy az ügyfelek megismerhessék a hitelbíráló bi­zottságok tevékenységét és azokat a feltételeket, amelyek teljesítése ese­tén hitelhez juthatnak. Boross Pé­ter kiemelte, hogy a banki hitelkon­szolidáció olyan egyszeri, közösségi befektetésnek minősül, amelynek a magasabb privatizációs bevételek révén később ténylegesen meg kell térülnie a közjavára. A kormány el­várja, hogy a bank- és adóskonszoli­dációban résztvevők körében a reor­ganizáció sikeréért a vezetők sze­mélyes felelősséget vállaljanak. A kormány bízik abban, hogy a forrá­sadó csökkenése a lakossági megta­karítás ösztönzését szolgálja. Az ÁÉF vezetője a Lupis Brókerházról Budapest (MTI) - Az Állami Értékpapír Fel­ügyelet szerdától felfüggesztette a Lupis Bró­kerház Rt. értékpapír ügynöki tevékenységét meghatározatlan időre. Az Állami Értékpapír Felügyelet (ÁÉF) úgy döntött, hogy a még ha­tályban, és folyamatban lévő tőzsdei ügylete­ket a Lupis Brókerháztól a Góg Értékpapír Rt. veszi át szerdától. Ezzel párhuzamosan a tőzs­detanács kedd esti rendkívüli ülésén felfüg­gesztette a Lupis Brókerház mindenfajta tőzs­dei tevékenységét. Minderről Pacsi Zoltán, az Állami Értékpapír Felügyelet vezetője tájé­koztatta az MTI-t szerdán reggel. A Góg Rt.-hez kerülő ügyletek között olyan megbízások szerepelnek, amelyeket a Lupis Brókerház még az ellene, a Belügyminisztéri­um és a Honvédelmi Minisztérium által indí­tott eljárások előtt kötött ügyfeleivel. A Góg Rt. egyrészt a tőzsdén lebonyolított, illetve még folyamatban lévő ügyletek fedezeteire vo­natkozó igazolásokat veszi majd át, illetve a még nem teljesített vételi megbízások esetén a befizetett készpénzt. A Lupis Brókerháznál szerdán átadják a teljes listát a Góg Értékpa­pír Rt.-nek. Pacsi Zoltán elmondta: mielőbb szükséges az értékpapír törvény módosítása. Az ÁÉÉ alig rendelkezik információkkal a brókercégek ál­talános pénzügyi-gazdálkodási helyzetéről, így például az AEF nem tud a tőzsdeügynök­ségek esetleges hitelfelvételeiről, tőzsdén kí­vüli pénzügyi tranzakcióiról. Jelenleg ugyanis csak a tőzsdén már megkötött ügyletekről kö­telesek adatokat szolgáltatni az ÁÉF-nek a brókercégek. Az értékpapír törvény módosítása során lé­nyegesen bővíteni keÜ az információk körét, amelyeket a brókercégek kötelesek megadni az ÁÉF-nek. Szükséges lenne, hogy a tőzsde­ügynökségeknek általános tartalékot, más­részt egyes ügyletekhez - azok nagyságához mérten - tartalékot képezzenek. Fegyházbüntetésre ítélt postakocsirablók Budapest (MTI) - Tizenkét-tizenkét éri fegy- ház büntetésre ítélte a Pest Megyei Bíróság szerdán Szabó József és Dancz László vádlot­takat nyereségvágyból, több emberen elköve­tett emberölés bűntettének kísérlete miatt. A Pest Megyei Főügyészség vádirata szerint a két sárbogárdi fiatalember 1991 tavaszán el­határozta, hogy kirabolják a Tatabányai 1. Számú Postahivatal pénzgyűjtő-járatát. Két- három hét alapos felkészülés után lopott gép­pisztollyal és pisztollyal felfegyverkezve 1991. május 6-án késő délután léptek akcióba. A Bi- atorbágyra vezető 80-as számú úton egy lo­pott IFÁ-tehergépkocsival útját állták a köz­ség felé haladó Robin- típusú postakocsinak. Szabó József géppisztollyal a kezében a járat- kísérő felőli oldalon kinyitotta a gépkocsi ajta­ját, és a vezetőfülkében lévő két postással kö­zölte: „Ne ijedjenek meg, nem lesz semmi bántódásuk!.. J. Mihály szolgálati pisztolya után nyúlt, ekkor Szabó József két lövést adott le géppisztolyából. Az egyik lövedék megsértette J. Mihályt. A postakocsitól mint­egy két méterre álló Dancz László ugyancsak leadott egy lövést pisztolyából a postakocsira. A vádlottak 615 ezer forintot vettek maguk­hoz. A gépkocsivezetőt és a sebesült járatkísé­rőt a postakocsi rakterébe zárták, majd elme­nekültek a helyszínről. Dr. Miszori László, a büntetőtanács elnöke az ítélet indokolásában hangsúlyozta: a vádlot­tak a postakocsi elleni fegyveres támadást útonálló és brutális módon követték el. Több mint 40 más bűncselekmény is a terhűkre ró­ható, azonban a megyei bíróság - a többitől el­különítve - csak az élet elleni bűncselek­ménnyel kapcsolatban döntött a vádlottak bűnösségéről. Az ítéletet az ügyész, valamint Szabó József vádlott tudomásul vette, az ügyvédje a bünte­tés enyhítéséért fellebbezett. Dancz László és védője téves jogi minősítés miatt és a büntetés enyhítésért fellebbezett. Az ítélet nem jogerős. Tavaly 5300 menekült érkezett hazánkba Budapest (MTI) - Elkészült a menekültügyi törvény tervezete és a menekültügyi alapról szóló törvény végrehajtási utasítása - hang­zott el szerdán a BM Menekültügyi Hivatalá­nak munkaértekezletén. Az elmúlt éri tendenciákat értékelve a hivatal vezetői elmondták, hogy tavaly jelentősen csökkent a hazánkra nehezedő menekültügyi nyomás. Ennek jele, hogy az 1991-es csúcsév­ben regisztrált 53 ezer menekültnek csak 10 százaléka érkezett Magyarországra. Egersze- gi Gyula főigazgató bejelentette azt is, hogy 1988-tól eddig összesen 124 ezer menekültet fogadtunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom