Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-07 / 31. szám
8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1994«-----------TÁRLAT-----------E mber és környezete Kazincbarcika (ÉM) - Szabó János grafikusművész Sátoraljaújhelyen született, művészi pályáját is ott kezdte. Miskolcon 1965 óta él és alkot. Az elmúlt évtizedekben több mint ötven kiállítása volt, külföldön is bemutathatta alkotásait. Főleg az Ember és környezete címmel a természet pusztulását, korunk gyötrő gondjait, a Földünkön lezajló értelmetlen pusztítás dilemmáját fogalmazza meg képekben. Cselekményei az emberi tettekre és érzésekre utalnak, szinterei elhagyottak, emlékezésre késztetnek. Az önmagát pusztító emberiségnek címzett keserű és féltő figyelmeztetései, szeretettel rajzolt portréi még hangsúlyozottabbá teszik tárlatának őszinte tartalmát. Jelenleg Kazincbarcikán a Városi Kiállítóteremben tekinthetők meg alkotásai, március 20-ig. Egy arc a kiállításról Huszka Jenő-díjak Budapest (MTI) - A Szerzői Jogvédő Hivatal (Artisjus) az idén először ítélte oda a Huszka Jenö-díjat. Az év legjobb és legsikeresebb dalának szerzője kategóriában Kovács Ákos kapta meg Hello című daláért. Könnyűzenei szerzői alkotói életművéért Behár Györgyöt, könnyűzenei szövegírói alkotói életművéért G. Dénes Györgyöt díjazták. Az év produkciója kategóriában a Rapülők együttes, az év zeneszerzője kategóriában Dés László, az év szövegírója kategóriában pedig Demjén Ferencnek ítélték oda a Huszka Jenő zeneszerzőről elnevezett díjat. Az elismeréseket, amelyet az Artisjus vezetősége a legsikeresebb múlt évi könnyűzenei szerzői teljesítmények elismerésére, valamint a könnyűzenei alkotó tevékenység ösztönzésére alapított, szombaton este Budapesten, a Zeneakadémia nagytermében tartott gálahangversenyen adták át.-------------TÉKA-------------V alóság Miskolc (ÉM - HS) - Volt, (van?) egy folyóiratunk, amely megcélzottan az értelmiségnek készült: a Valóság. Hosszú évtizedeken át ebből (is) tájékozódhattunk a tudomány legfrissebb eredményeiről, a világban folyó ideológiai - politikai harcokról. A Valóság missziót teljesített abban a korban, amikor az értelmiséget (is) rövid pórázon, szegényes szellemi koszton tartották. (A mai fiatalok nem értik, el sem hiszik.) Most, mielőtt recenzálnám a januári számot előbb egy hírt kell kommentálni. Nyugdíjba küldik a Valóság főszerkesztőjét, elküldik a szerkesztőséget. Nos, nincs abban semmi rendkívüli, ha 60 éves korában valaki nyugdíjba megy. Van aki megy, van akit küldenek. Lázár Istvánt küldik. A részletek olvashatók az Élet és Irodalom legújabb számában. A világ nem áll meg. Az irodalmi élet zokszó nélkül vette tudomásul, hogy megszűnt az Új írás, mert annál „csak így” tudtak megszabadulni a főszerkesztőtől. A tömeg akkor sem vonult ki az utcára tüntetni, most sem fog. Vannak fontosabb, súlyosabb gondjaink is. A Valóság nem szűnik meg, de más lesz. Lehet, hogy jobb, lehet, hogy rosszabb. A szerkesztőség változásával változni fog a szerzőgárda is. A kérdés, s nem először: miért így, miért nem elegánsabban, uraim? A kádercserékre gondolok. Mert politikai kurzusok, kormányok jön- nek-mennek, de mi maradunk. Mármint az olvasók. Ámbátor ez sem biztos manapság. A valóság (a kisbetűs)- mint tudjuk - állandóan változik, s nem mindig jól, jóra. A „hatperegyesek” értesítője Tehetséggondozás az Encsi Váci Mihály Gimnáziumban Fotó: Dobos Klóra Encs (ÉM - FG) - „Megbántam volna, ha nem jövök ide!"- írta fogalmazásában az Encsi Váci Mihály Gimnázium eayik 6/1. osztályos tanulója. Egy olyan kislány, aki még nem nagyon akart gimnazista lenni. Megszokta az általános iskolai osztály- közösségét, félt a gimnáziumi követelményektől, viszont a szülei szerették volna, ha jelentkezik a hatosztályos gimnáziumba.- Nagyon sokan féltek a túlterheléstől - mondja Borsos István, az encsi gimnázium igazgatója -, aztán az első szülői értekezleten csodálkozva mondta az egyik anyuka, hogy több szabadideje van, a gyermeknek, mint korábban. Éppen az az egyik előnye a hatosztályos képzésnek, hogy nyugodtabb tempóban haladhatnak, és jobban elmélyülhetnek a tananyagban. Ha a nyolcadik osztály után jönnek gimnáziumba, akkor kezdhetik újra tanulni mindazt, amivel valamilyen szinten már foglalkoztak az általános iskolában is. Az üresjáratok, a fölösleges ismétlések kiküszöbölésének köszönhetően marad ideje a gyereknek a játékra, a pihenésre.- Bizonyos fogalmakat tizenkét-ti- zenhárom éves korukban meg sem értenének. Ezért a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően állítottuk össze a tanmeneteket - csatlakozik a beszélgetéshez Hronyecz Gabriella igazgatóhelyettes, aki földrajzot tanít a kicsiknek. - Mivel közel azonos képességű gyerekek kerültek össze, egymásra is nagyon jó hatással vannak. A régi osztályukban, ahol együtt tanultak a nagyon jók és a nagyon gyengék, sem a felzárkóztatásra, sem a tehetség- gondozásra nem jutott elég idő, de a közepesek és a jó képességűek Az abaúji kisgimnazisták szempontjából sem lehet hatékony ez a megoldás. Mi itt egyébként a nyelveken kívül kiscsoportban tanítjuk a matematikát és fizikát is.- Magyar irodalomból az első év alapozónak tekinthető - veszi át a szót Varga József, a 6/1-esek osztályfőnöke -, utána kezdődnek csak az irodalomtörténeti tanulmányok, így bőven jut idő minden korszakra, minden irányzatra. De a többi tárgyból is hasonlóan épül fel a tanagyag. Azt hiszem, az első félévi munkával elégedettek lehetünk. A huszonhat tanulóból egynek lett kitűnő bizonyítványa, ötnek jeles, a tanulók többsége 4,2 és 4,6 közötti bizonyítványt vitt haza. Ez körülbelül megfelel annak az eredménynek, melyre a felvételikből következtetni lehetett. De az encsi 6/1-esek „értesítőjében” nem csak érdemjegyek szerepelnek. Az első félév történetében benne van az az öröm is, amikor még általános iskolásként levelet kaptak leendő osztályfőnöküktől, aki arra kérte őket, írjanak magukról, terveikről. Aztán jött az első közös nyaralás. A gimnáziumi tanulmányok megkezdése előtt a telkibányai táborban találkoztak először a gyerekek. így a tanévnyitón már ismerősként köszöntötték egymást. Hamar megtalálták helyüket az új iskolában, mindjárt lett testvérosztályuk, és a nagyok még mindig elnézik nekik, ha időnként eléjük furakodnak a menzán. Mert ugyan már gimnazisták, de azért még mindig kicsik, és olyan jól esik, amikor megérkezik az iskolába az osztályfőnökük és az első útja mindig hozzájuk vezet... Vannak „elveszett” gyerekek Beszélgetés a tankötelezettség érvényesüléséről P. Kovács Imre Budapest (MTI) - Bármely ország társadalmi-gazdasági fejlődésében döntő szerepe van a népesség iskolázottságának, végső soron a közoktatási rendszer eredményességének. A hatékonyság romlása elsőként mindenütt az analfabéták számának emelkedésében mutatkozik meg, ami a tankötelezettség elmulasztásának egyenes következménye. A hanyagság súlyos társadalmi hatása miatt a jelenség nem tekinthető az egyes családok magánügyének. A tankötelezettség teljesítése elsőrendű nemzeti ügy. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Csonka Csabáné főtanácsos a kérdés avatott szakértője. Hozzá fordultunk kérdéseinkkel. Ki mit nem tud? □ Vannak-e analfabéták Magyarországon? • Vannak bizony, de hát hol nincsenek, melyik országban? Az iparilag fejlett államok idevágó statisztikái is kimutatnak egy-két százaléknyi teljes analfabétát. Ennél lényegesen nem több a hazai teljes írástudatlanok száma sem. Ä kérdést egyébként a szociológusok másképpen közelítik meg. Ok különbséget tesznek a teljes és a funkcionális írástudatlanság között. Szerintük analfabéták azok az emberek is, akik a betűket ugyan ismerik, de nem rendelkeznek azzal a minimális alapműveltséggel, amely feltétele a társadalmi munkamegosztásba való bekapcsolódásnak, például a szakmatanulásnak. Amerikai kutatók állítják, hogy az ottani népesség jó tizenöt százaléka funkcionális analfabéta. □ A műveltség megszerzésének első feltétele, hogy a gyerek tanköteles korban bent legyen az iskolában. Ennek érdekében már az 1985-ös oktatási törvény elrendelte a rugalmas, vagyis a tanuló fejlettségéhez igazodó iskolakezdést, az 1993. évi 79. törvény pedig kiterjesztette a tankötelezettséget. • Azért volt erre szükség, mert nem egyformán fejlettek a gyerekek, és a naptári életkor meg a szellemi fejlettség nem mindig esik egybe. A rugalmas kezdés azt jelenti, hogy a nyáron született gyerekek esetén a szülő dönthet arról, beadja-e gyerekét az iskolába, vagy mégegy évig az óvodát választja neki. Általános tapasztalat, hogy az optimális iskolakezdés révén később kisebb lesz a lemorzsolódás, csökken a bukások száma az általános iskolában. □ Végül is a szülők a hatéveseknek hány százalékát íratják be az általános iskola első osztályába?- Kilencvenkét százalékát; a többiek még egy évig az óvodában maradnak. Akik sohasem tanulnak □ Vannak-e olyan gyerekek, akik később sem kerülnek be az általános iskolába? • Sajnos, vannak. Arányuk a hatéveseknek hozzávetőleg egy százalékát teszi ki. Szám szerint 11-12 ezer gyerekről van szó évente; kitelnék belőlük egy kisebb város lakossága. Az okok, amiért nincsenek ott az iskolában, sokfélék. Például köztük vannak azok a fogyatékosok, akiket korábban képezhetetlenség címén fölmentettek az iskolába járás alól. Az új oktatási törvény semmilyen címen nem ad fölmentést. Áz ilyen gyerekek - állapotuknak megfelelő - foglalkoztatását ezentúl a szülők bevonásával a tanulói képességet vizsgáló szakértői bizottságok oldják meg. Ezek már minden megyében működnek; a költségeket az állam fedezi. □ Korábban a szakemberek évi öthatszázra becsülték azoknak a gyerekeknek a számát, akik szüleik deviáns vagy nomád életmódja miatt eleve kimaradtak a kötelező iskoláztatásból. Sikerült-e ezt a jelenséget fölszámolni a rendszerváltás után? • Nem jutottunk előbbre e téren, most is van ennyi „elveszett” gyerek, mert nem csökken a társadalom perifériáján élő családok száma, sőt növekszik a körülöttünk levő országokból hozzánk menekült deviánsokkal, akiknek a gyerekei nem járnak iskolába, ehelyett a ké- regető koldusok között tűnnek fel a pesti utcán s más nagyvárosokban. □ Sokan azt állítják, hogy a tankötelezettség mai helyzete jelentős mértékben cigánykérdés. • Semmiképpen sem az, jóllehet a vándorló és rendetlen életvitelű családok között vannak cigányok is. A kérdés mélyebb elemzést kíván, mert mindazok a felnőttek, akik állampolgári fegyelmezetlenségükkel más téren is szemben állnak a társadalommal, a tankötelezettség teljesítését is könnyen elhanyagolják. Falra hányt borsó? □ Hol vezetik a tanköteles gyerekek nyilvántartását? Ki ellenőrzi a tankötelezettség teljesítését? • Az ott élő gyerekek iskoláztatásának figyelemmel kísérése a helyi önkormányzat - személy szerint a jegyző - törvényszabta kötelessége. A feladat a tankötelesek felkutatásával kezdődik a lakóhelyi nyilvántartás alapján, amihez számottevő segítséget nyújtanak a védőnők kimutatásai. Ézek gyakran pontosabbak, mint a polgármesteri hivatal nyilvántartó könyvei. A tankötelezettség érvényesítésének nemcsak az iskoláskor kezdetén vannak súlyos akadályai, hanem a későbbi iskolás években is. Több év átlagában a tanulók nyolcvan százaléka végzi el nyolc év alatt, illetve tizennégy éves korig az általános iskolát. A tanköteles kor végéig, tizenhat éves korig pedig 95 százalékot ér el az alapfokú iskolai végzettséget szerzők aránya. Évek óta nagy társadalmi gondunk a lemorzsolódó gyerekek magas száma, mert iskolázottság és szakképesítés nélkül a munkanélküli fiatalok népes erejét fogják növelni. Az új jogszabálytól a helyzet jelentős javulását várjuk, mert a törvény a tankötelezettséget nem a nyolcosztályos általános iskola elvégzéséhez köti - ez a fő újdonsága -, hanem tizenhat éves korig az intézményes nevelésben való részvételre kötelez. Ez a rendelkezés egyébként csak 1996- ban lép hatályba. □ Németországban és Svájcban tavaly emelték föl az iskolakerülő gyerekek szüleire kiszabható pénzbüntetést, a zürichi kantonban például kétszázról háromezer frankra. Vajon követjük-e a „fejlett” Nyugatot e téren is? • Nálunk a büntetés alsó . határa ezer forint, a felső pedig - elvileg - akár elzárás is lehet. A nehézség nem az összeg nagyságában rejlik, hanem abban, hogy az érintett szülők zöme vagy munkanélküli, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, rendetlen életvitelt folytat, ezért aztán a büntetésnek nincs foganatja körükben, nem lehet rajtuk behajtani. Február 7«, Hétfő Fotópályázat Miskolc (ÉM) - Bán András és Dobrik István művészettörténészek valamint Halmai László fotóművész a következő pályázati felhívást jutatta el szerkesztőségünkbe. „Kiállításra hívjuk a fiatal fotográfusokat. Tíz éve annak, hogy Miskolcon meghirdettük az FF80, azaz a Fiatal Fotó 1980 után című fotókiállítást. Sokan küldtek képet: így az a kiállítás áttekintést adott a fiatal fotósok egy évtizeddel ezelőtti helyzetéről és törekvéséről (a jelentkezőkről művészetszociológiái felmérés is készült). A kiállítást több helyszínen bemutattuk, a képekkel pedig megalapítottuk a miskolci Herman Ottó Múzeum kortárs fotógyűjteményét, mely az elmúlt évtized során tekintélyes kollekcióvá alakult. Most - azonos feltételekkel - újra meghirdetjük az FmF90 kiállítást. Váijuk tehát a fiatal (1957 után született) magyar fotográfusok 1990 után készült műveit. Hivatásosakét, műkedvelőkét, családi fényképészekét, kísérletezőkét és szépségkeresőkét, krónikásokét és magánvilágukban élőkét egyaránt. Teljes körképre törekszünk: minden irányzatra, mindenféle elképzelésre nyitottak vagyunk. Sem méretbeli, sem mennyiségbeli korlátozással nem élünk, csupán a „kiállít- hatóság„ - amúgy nehezen meghatározható - feltételét állítjuk mérceként, melyhez szakmai zsűri segítségét kérjük. Az FmF90 pályaműveiből rendezett tárlat 1994. június 13. és augusztús 21. között várja majd az érdeklődőket a Miskolci Galériába. (Ugyanitt ugyanekkor az FF80 válogatott anyagát is bemutatjuk). Ezt követően a Budapest Galéria Lajos utcai Kiállítóháza, majd a Szegedi Képtár látja vendégül a képeket. A beküldésre szánt fotókat 1994. február 28-ig postán kell eljuttatni a Miskolci Galéria Igazgatóság címére 3525 Miskolc, Hunyadi u. 12. Mód van személyesen is átnyújtani a műveket a Miskolci Galériában (Déryné u. 5.) február 28-án délelőtt 10 és délután 4 óra között. Ugyanezeken a helyszíneken a kiállításra nem kerülő művek március 28-án átvehetők.” Alkotóművészek Miskolc (ÉM) - A Miskolci Galériában február 7-én, hétfőn délelőtt fél tíztől M. Novák András, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnöke ad tájékoztatást az egyesület helyzetéről, aktuális témákról és az új nyugdíjbiztosítási rendszerről. Ez alkalommal kerül sor új országos választmányi tag megválasztására, mivel dr. Dobrik István művészettörténész igazgatói munkaköre és feladatai miatt már nem tudja vállalni e megtisztelő megbízatást. Szemlenyitás Budapest (MTI) - Mészáros Márta Magzat című filmjének díszbemutatójával szombaton este megkezdődött a 25. Magyar Filmszemle. A megnyitón Kézdi-Kovács Zsolt, a szemle igazgatója arról beszélt, hogy ez a szemle két szó - az öröm és a szégyen - jegyében zajlik. Öröm amiatt, hogy egy hagyomány folytatódik és láthatók az elkészült filmek. És szégyen amiatt, hogy pár száz kilométerre tőlünk véres háború folyik és tehetetlenek vagyunk. Ezért legalább a mozgókép segítségéve] harcolunk az érdektelenség és felejtés ellen. E célból minden játékfilm előtt szarajevói filmesek anyagából vetítenek néhány percet. =RÖVIDEN A Miskolci Herman Ottó Gimnáziumban az 1994/95-ös tanévben nyolcosztályos képzés indul. A jelentkezés módjáról, a felvételről és a képzésről február 15-én, délután 5 órakor tartanak tájékoztatót. A Szószóró következő előadását február 12-i este 6 órakor tartják a Miskolci Nemzetközi Kereskedelmi Központ színháztermében. Jegyek válthatók a Miskolci Nemzeti Színház jegyirodájában és a helyszínen. (Mindszent tér 1.) Lepkekiállítás nyílik Miskolcon az Ifjúsági Ház gyermekgalériájában február 10-én, csütörtökön. A belépés díjtalan, a kiállítás március 4-ig tekinthető meg.
