Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-05 / 30. szám

Február 5., Szombat ÉM - riport ÉM-hétvége ISS &sga3ggsnBspBSgRBH8BSHHH Orvosvállalkozóknak válaszol a Pénztár Levay Györgyi Múlt szombati számunkban Or­vosvállalkozások - gyermekbe­tegségben címmel a vállalkozó há­ziorvosok munkájáról írtunk. Há­rom emődi és egy miskolci orvos mondta el vállalkozói tapasztala­tait. A beszélgetések során több olyan kérdés merült fel, amely va­lamennyi vállalkozó orvost érde­kelhet: A Megyei Egészségbiztosí­tási Pénztár szakembereit, dr. Sza­bó Józsefet, az egészségügyi és gyógyszerügyi osztály vezetőiét és ar. Füzesi István ellenőrző főorvost kerestük fel kérdéseinkkel. □ Panaszolják az orvosok, hogy a múlt nyáron csökkent a bázis- pénz, amelyet a praxis fenntar­tásáért kapnak. Dr. Pásztor Ilo­na elmondta, hogy havi 50 ezer forinttal kap kevesebbet. Mi en­nek az oka? • Mindenekelőtt tudni kell, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár az állami költségvetés­től elkülönített, külön költség- vetéssel rendelkezik. A házior­vosi ellátás finanszírozására ta­valy 13 milliárd 510 millió forint jutott, az idén ennél több, 17 milliárd 298 millió. Ez a pénz bontott, fix összegekre bomlik; ugyanannyi jut a háziorvosi el­látás finanszírozására egy du­nántúli megyében, mint ná­lunk. A finanszírozás rendje a múlt év júliusától valóban meg­változott, finomodott. A vállal­kozás támogatása azóta a lea­dott biztosítási kártyák után já­ró összegből, a fix összegű mű­ködtetési hozzájárulásból és a területi pótlékból áll. Ezek az összegek mobilak és nem egy­formák. Függ attól például, hogy egyedülálló épületben van a rendelő, avagy egy épületben több rendelő működik. Ez, azt hiszem, logikus, hiszen egy egyedülálló rendelő üzemelteté­se drágább. A jogszabályok sze­rint a fix összegű támogatás a rendelő adottságaitól, valamint a körzethez tartozó lakosság számától is függ (területi kötele­zettség vállalása esetén). Függ továbbá a lakosság korcsoportos megoszlásától és az orvos szak­mai képesítésétől. A kártyák fo­rintra átszámított pontértéke is sokat változott tavaly. Az év ele­jén egy pont 20 forintnak felelt meg, az év végén már 53 forint 90 fillérnek. Elmondhatjuk, hogy megyei viszonylatban 1993-ban nőtt a praxis finanszí­rozásának mértéke. □ Ezek szerint Ernődön is? • Igen. 1993 februárjában egy emödi rendelő 170 ezer forintot kapott, decemberben pedig 182 ezret. □ Mi lehet az oka az orvosok ne­gatív vélekedésének? • Információhiányra kell gon­dolnunk. A kollégáknak szokni­uk kell a vállalkozói életet, ami nem is olyan egyszerű. Tudni kell követniük a jogszabályok változásait és most már nem­csak az Egészségügyi Közlönyt, hanem a Magyar Közlönyt és a Pénzügyi Közlönyt is érdemes olvasniuk. Hangsúlyozom, hogy érdemes, mert csak így informá­lódhat pályázatokról, azok ide­jéről... Csak: úgy lehet sikeres a vállalkozás, ha hozzájut külső forrásokhoz, melyek alatt ala­pítványokat, pályázatokat kell értenünk, valamint egyéb egészségügyi tevékenységet: szakértői munkát, jogosítvány érvényesítést... □ Mindhárom emődi orvos állít­ja, hogy a vállalkozás első évé­ben, 1992-ben sokkal több pénze volt. e Ez minden bizonnyal így van. Alikor ugyanis még nem volt szabályozva a finanszírozás, Dr. Szabó József Fotó: Fojfán László Műveseállomás épül Debrecenben ...;M Dr. Füzesi István mondhatni ad hoc szétosztották a maradék pénzeket, merthogy a társadalombiztosítási költség- vetés abban az időben vált le az állami költségvetésről. U Panaszolják, hogy finanszíro­zás híján nem tudják működtet­ni a már meglévő fizikoterápiás eszközeiket. • Meghatározott a háziorvosi rendelők kötelező alapfelszere­lése. E körbe nem tartoznak be­le a fizikoterápiás eszközök, mint ahogyan a ultrahangos vizsgálókészülék és a laborauto­mata sem. A Pénztár módot ad belépő fejlesztésre. Ezt pályázat útján el kell nyerni és akkor már működhet a fizikoterápia. Van olyan falusi rendelő Bor­sodban is, ahol finanszírozza a Pénztár a fizikoterápiát. □ Miért nem lehet egyszerűb­ben? Hogy ahol már megvan a. ké-szülék, ott finanszíroz a Pénz­tár? « Ennek kizárólag anyagi oka van. A többi rendelő rovására nem finanszírozhat a Pénztár egyéni, amúgy kiváló elképzelé­seket, törekvéseket. Kétségte­len, hogy ez a jövő útja, amint meglesz a fedezet, sorra lépnek be az eszközök, a műszerek a kötelező alapfelszerelések közé. Egyébként a belépő fejleszté­sekre benyújtott pályázatok el­bírálása fiiggetlen attól, hogy közalkalmazott, avagy vállalko­zó a háziorvos. □ Nem kifejezetten az Egészség­biztosítási Pénztárra vonatkozik a kérdés: miért nem fogadja el a rendelőintézeti szakorvos a kis labor-automatákon mért eredményeket. Az emődiek a La­boratóriumi Szakmai Kollégi­umtól is kaptak emiatt felszólí­tást. 0 Ennek több szakmai oka le­het. Feltételezi például a szak­mai kollégium, hogy a falusi Fotó: Laczó József rendelőben nem dolgozik szak­képzett laborasszisztens. A mi­nilaborok működtetésének egyébként közegészségügyi, jár­ványügyi vonzata is van, nem beszélve a hitelesítésről. Nem ritkán az is megtörténik, hogy az egyik kórház nem fogadja el a másik kórház nagylaboratóriu­mának eredményeit. A Pénztár sem preferálja a laborautoma­ták működtetését. Mégpedig ab­ból a meggondolásból, hogy az eredménnyel a betegnek el kell utaznia a rendelőintézeti szak- rendelésre. Egyszerűbb, ha ott végzik el a laboratóriumi vizs­gálatokat is. A reagensek na­gyon drágák, nem célszerű, ha két helyen fogynak. Az Egész­ségbiztosítási Pénztárnak ma az az érdeke, hogy régiónként működjék laboratórium, ultra­hangos készülék, fizikoterápia... A mai pénzeszközök csak ezt te­szik lehetővé. □ Tóth László doktor úr pana­szolta, hogy az Egészségbiztosí­tási Pénztár nem fogadja el a számítógépes, csak a kézzel írott táppénzes papírokat. Nem hi­szem, hogy ennek anyagi háttere lenne. 0 A jelenleg érvényben lévő jog­szabály szerint a táppénz egysé­ges formanyomtatvány alapján fizethető ki. Ezek a formanyom­tatványok kutyanyelv néven is­meretesek. Az orvosok jelenleg legalább tízféle programot hasz­nálnak, a sokféle papír kezelhe­tetlen. A „kutyanyelv” pénzesu­talvány, értékpapír, aszerint kell kezelni. Mi örülnénk neki, ha egységesek lennének a szá­mítógépes programok és nem kellene az orvosoknak kézzel ki­tölteniük a papírokat. A progra­mok egységesítése után még majd el kell fogadtatni az új­köntösű nyomtatványokat a Pénzügyminisztériummal, az APEH-hel... Fővárosi kórházak: feszültek a nővérek Debrecen (MTI) - Magyaror­szág legnagyobb egészségügyi magánvállalkozása, a Rolicare Egészségügyi Szolgáltató Rt. múveseállomást épít a debrece­ni Kenézy Gyula Kórházban - jelentették be kedden, a Hajdú- Bihar megyei Önkormányzat sajtótájékoztatóján. Hajdúné Csabai Éva főjegy ző elmondta: a 300 millió forintos beruházás­hoz az önkormányzat ingatlant biztosít a Kenézy Kórház köz­vetlen szomszédságában. A Rolicare üzemelteti a Ma­gyarországon működő 45 műve­seállomás 35 százalékát, a deb­receni elkészülte után 40 száza­lékát - mondta Fabók József ke­reskedelmi igazgató. Az általuk működtetett dialízis-állomások paraméterei igen jók: a berende­zéseikkel kezelt betegek — orvo­si tapasztalatok szerint - az át­lagosnál jobb állapotban várják a szervátültetést, s jobban is vi­selik azt. Példaként említették a nyíregyházi állomást: az ott kezelt betegek közül egy év alatt 26 kapott új vesét a Debreceni Orvostudományi Egyetem 1. számú sebészeti klinikáján, s csupán egy esetben történt kilö­kődés, ami lényegesen jobb eredmény, mint a nemzetközi átlag. A Rolicar eddig 1,5 milli­árd forintot költött egészségügyi beruházásokra hazánkban, s to­vábbi 1,3 milliárdosra készül, aminek fontos állomása lesz a debreceni műveseállomás. Az építési engedélyek megszerzése után kezdik a munkát, amit a tervezett 18 hónap helyett, 12-14 hónap alatt szeretnének befejezni. Budapest (MTI) - A Fővárosi Önkormányzat 20 kórházában egyelőre még nincs sztrájkhely­zet, azonban feszült és rossz hangulat uralkodik a nővérek között az alacsony, bruttó 14-20 ezer forintos bérek miatt - mondta a minap dr. Szolnoki Andrea, a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi bizottságának el­nöke. Szólt arról is, hogy a kórházak­ban végzett felmérés alapján az egyik legnagyobb budai kórház­ban különösen aggasztó a hely­zet, mivel az ápolónők jelezték, hogy nővérsztrájk esetén első­ként csatlakoznának demonst­ráló pályatársaikhoz. Több kórházban tömeges fel­mondással fenyegetőznek a nő­vérek, és négy kórházban a no- vcrhiány miatt egy-egy részle­get, például egy intenzív ko- ronáriaosztályt már be kellett zárni, Szolnoki Andrea szerint az ápo­lónők körében kialakult rossz hangulat különösen veszélyes, mert az anyagi gondok miatt könnyen deprimáltakká válhat­nak, és ez óhatatlanul kihatna munkájukra. Az elnökasszony úgy vélte: rö­vid távon némi megoldást jelen­tene, ha az egészségügy számá­ra biztosított harminc milliárd forintos plusz támogatásból jut­na a nővérek és az orvosok bér­rendezésére is. Igazi változás azonban csak a maitól lényegesen eltérő finan­szírozási rendszer kialakításá­tól, illetve a biztosítók, az eddi­ginél nagyobb szerepvállalásá­tól várható el. A kutatók tükörbe néznek Budapest (MTI) - A gyógyszerkutatók manapság a „tükröt fürkészik” amikor egy-egy gyógyszermolekula hatásosabb alakját keresik. Ennek egyszerű magyarázata van, igen sok molekula jobb és baloldali alakban létezik, egymás tükörké­pei: az ilyen alakzatokat izomernek nevezzük. (A molekula térbeli megfigyelését véve a jelenséget kiralitásnak is neve­zik, ami a görög cheir=kéz szóból ered.) Az ilyen vegyületek a polarizált fényt jobbra vagy balra for­gatják: innen ered D- (dextro=jobb) és L- (levo=bal) megjelö­lésük. A,jobbos vagy balos” alak teljesen más farmakológiai hatást eredményezhet az ember - vagy akar egy macska szervezetében. Érdekes például, hogy a természetben a ve­gyületek zöme, és ez tökéletesen az aminosavakra vonatko­zik, az L-, vagyis balos fői-mában létezik. A szintetikus vegyü- leteknél pedig inkább a D-alakzatról beszélünk. Sokszor elő­fordul, hogy az L- a hatásosabb, vagyis a természetes eredetű molekula. Például a kémiai limonén vegyidet balos fői-mája (vagy izomere), a citromnak citromízt ad, miközben ugyanaz a molekula jobbos alakja mái- narancsízt eredményez. A kü­lönbséget már saját testünk is felfedezi. A test, amely ugyan maga anatómiailag asszimetrikus. ugyanis igen érzékeny a „vegyi jobb- vagy baloldaliságra.” Különbség figyelhető meg a gyógyszerek hatóanyagai esetében is - néha felkavaróan drá­mai megnyilvánulással. Emlékezetes a thalidomide-ügy, a Contergan-botrány. A thalidomide jobbos izomeije ártalmat­lan nyugtató, ám baloldali formája a magzat fejlődése során a végtagok fejlődési rendellenességét okozza. A thalidomide-ot már régen kivonták a forgalomból. Akkoriban ugyanis világ­szerte mintegy nyolcezer torzszülött csecsemő jött világra - a balos izomer jelenléte miatt! A „tükörképes,, jelenség a gyógyszervegyészetben és -iparban egyre nagyobb fontosságot nyer, amint maga a gyógyszer- gyártás is fejlődik: az egyszerű, egyalakos molekulákat - mint az aszpirin - a két, vagy több formájú szintetikus vegyü­letek váltják fel. Jelenleg a világon mintegy 500 olyan gyógyszer van forga­lomban, amelyekben 50-50 százalékos arányban van jelen a jobb és baloldali vegyületforma. Még akkor is, ha az égjük for­máról bebizonyosodott, hogy az teljesen hatástalan, még annyit sem használ mint az... esővíz; vagy éppen csökkenti a hasznos alak hatását, netán mellékhatásai vannak. A „jobbos és balos vegyületek” terén rendezetlen állapotok uralkodtak az amerikai gyógyszergyártásban, mígnem 1992- ben az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszeripari Szövetségi Felügyelet (FDA) új irányelveket és elöúásokat bocsátott ki. Azok a cégek, amelyek engedélyeztetni akaiják gyógyszereik amerikai forgalmazását, 1992 nyarától a hatóanyagok izo- meijeinek mindkét formájáról be kell nyújtsák az FDA-nak a leírást. A kétszeres vizsgálat persze drága, így a gyógyszer- kutatók arra kényszerülnek, hogy a hatásosabb izomerre for­dítsák figyelmüket. Már Japánban is a kettős alakú molekulák csupán egyik for­máját alkalmazzák alapanyagként a gyógyszergyártásban és feltehetően az európai szabályozás is követi majd az ameri­kait. Az amerikai Merck and Co. cég például a legjobban el­terjedt fájdalomcsillapító hatóanyaga, az ibuprofen egyizo- meres változatának kifejlesztésén dolgozik. Mivel az emberi szervezet eme hatóanyag „balos” alakjára sokkal jobban rea­gál, az egyizomeres gyógyszer hamarabb fejti ki hatását: ke­vesebb mint 15 perc alatt. A „normális” kétalakú ibuprofen viszont csak 40 perc után hat. Nowell Stebbing, a Chiroscien- ce nevű brit gyógyszerkutató cég ügyvezető-igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyógyszergyártás átállítása egyi­zomeres alapanyagokra vissza nem térő üzleti lehetőség. Sze­rinte három éven belül az átállás lezajlik a világ gyógyszeri­parában, mivel manapság a klinikai tesztelésen résztvevő gyógyszerek már majdnem mindegyike egyalakú. Magyaror­szágon is folynak kutatások a különféle hatóanyagok, D- vagy L- formáinak farmakológiai hatásairól. Amint azt dr. Harsing László, a Gyógyszerkutató Intézet tudományos igaz­gató-helyettese elmondta, a Chinoin gyógyszergyár által elő­állított, a Parkinson-kór kezelésében használt Jumex, vagy más néven a Deprenil hatóanyagát összetevő izomerek kü­lönböző farmakológiai hatásait kutatják. Kiderült ugyanis, hogy a hatóanyag L- formája sokkal inkább hatásos mint a D-, vagyis a jobbos forma. Szemünk fénye a gyermek A SOTE l-es számú gyermekklinikáján, amely negye­dik volt a világon (1837-es) bemutatót tartottak abból az alkalomból, hogy a televízió tizenkét részes filmso­rozatot készített a gyermekgyógyászat történetéről. A sorozatot február 6-tól láthatók vasárnaponként aTVl-en. Fotó: Nagy Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom