Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-05 / 30. szám

6 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1994- Február 5-, Szombat-----------APROPÓ----------­A tOerés Bánhegyi Gábor Örök reménykedőként meredek a képer­nyőre szombat esténként, mert még a har- mincvalahány, többnyire összefércelt da­locska után is azt hiszem, előbb-utóbb va­lami oda figyelésre érdemes is elhangzik a Táncdalfesztiválon. Még akkor sem kapcsolom ki a tévét, ami­kor nyikorgó hangú kiskamasz teljes áté­léssel énekli Szikora Robi szövegét, szó sze­rint: „Ha ez a szerelem, akkor ebből ele­gem”. Az R-GO megalakulása óta önma­gától teljesen „elszállt” szövegíró fenomént bizonyára az a versike ihlette, amelynek ta­núsága szerint: „Fenn a hegyen körbe-kör- be, víg táncot jár hat kis törpe. Azért jár­jak korbe-körbe, hogy kijöjjön a rím”. Es ekkor valahonnan a semmiből előbuk­kan Bayer Friderika. Képtelenség nem oda­figyelni rá, pedig nem vágja magát száz- hatvan fokos terpeszbe, esze ágában sincs vonaglani, egyetlen lépést sem hajlandó tenni, egyszerűen „csak” énekel. Nyoma sincs a nyavalygós álpátosznak, igazság szerint nincs is értelme odafigyelni a szö­vegre, mert ez a dal nem kifejezetten a tánc­dalfesztivál miatt keletkezett. Azon szeren­csés szerzemények egyike, amely át nem ru­házható, amelyet igazán csak egyetlen em­ber tud elénekelni, akinek teljesen mindegy, hogy százezres tömeg vagy csak néhány em­ber előtt énekel. Már éppen kezdtem volna nagyon örülni annak, hogy legalább ennyi haszna volt a Táncdalfesztiválnak, amikor a kamera rá­közelített az énekesnőre, akinek a szája sar­kában időről-időre megjelent egy cinikus félmosoly. Akkor már inkább a nyikorgó hangú kis­kamasz, akinek még esze ágában sincs be­csapni. Kezdődik a filmszemle Jelenet Mészáros Márta A magzat című filmjéből Budapest (ISB - DA) - Mészáros Márta A magzat című filmjével szombaton a Budapest Kongresszusi Központban kezdetét veszi a 25. Magyar Filmszemle s tart egészen február 9- ig, amikor is a záróünnepségen nagyszábású gálaműsor keretében adják át a díjakat. Ezt az estét majd a Magyar Televízió egyenes adásban közvetíti. Ekkor adják át a verseny­filmek díjain kívül a szemlén résztvevő külföl­di szakemberek Gene Moskowitz díját, a leg­jobb forgatókönyvírónak járó HBO díjat, a leg­sikeresebb közönségfilmnek a Pesti Műsor díját. Életmű díjat kap Fábri Zoltán rendező, Illés György operatőr, Jancsó Miklós rendező, Makk Károly rendező, Nemeskürty István filmtörténész és producer, Törőcsik Mari film­színésznő és Szóts István rendező. A 25. Magyar Filmszemle játékfilm versenyé­ben 23 alkotás közül választja ki a zsűri a leg­jobb filmet, rendezőt, forgatókönyv-írót, ope­ratőrt, színészt és színésznőt. A dokumentum­filmek versenyébe 127 alkotást neveztek. Az információs szekcióban további 2 koprodukci- ós játékfilmet és 80 magyar rövid játék- és do­kumentumfilmet mutatnak be. A játékfilm-zsűri elnöke Szőts Géza, do­kumentumfilmes kategóriában pedig az ötta­gú zsűriben Kopátsy Sándor közgazdászé a döntő szó. A filmszemlékre rendszeresen járó külföldi vendégek között van a cannes-i, a chicagói, a San Franciscó-i, a montreali és a genfi feszti­vál képviselője, továbbá a HBO nemzetközi filmvásárlási főosztályának vezetője. A Filmszemle színhelye a Budapest Kong­resszusi Központ lesz, de a budapesti Művész mozi is vetíti az induló filmeket. Ugyanakkor retrospektív filmek vetítésére is sor kerül a Szindbád és a Toldi moziban. Fél óra és százötven év Munkácsy Mihály születésének másfél százados fordulója Tájkép várrommal Fotó: ÉM-repró Miskolc (ÉM - DK) - A Miskolci Kép­tár állandó kiállításán van egy kép Munkácsy Mihálytól. De - bár elég kevés helyen látható képe - ismerve miskolci kötődéseit, az lenne furcsa, ha nem lenne. Ahogy Goda Gertrúd művészettörténész mondta, van a miskolci gyűjteményben több alkotá­sa is, de nát nagy művészt csak nagy művel szabad bemutatni... A Tájkép várrommal című képnek érdekes története van. Születéséről nem lehet sokat tudni, 1880 körül készülhetett, valószínűleg Luxem­burgban. További sorsáról pedig annyit, hogy a Petró-gyújtemény- ben volt, s hogy nem Munkácsynak tulajdonították. Végvári Lajos mis­kolci művészettörténész professzor, Munkácsy. nagy monográfusa és szakértője azonosította be az alko­tást. Egyik kötetében ezt úja a kép­ről: „Munkácsynak ez a műve újab­ban került elő. A kitűnő állapotban maradt festmény jól szemlélteti a mester festésmódját. A híg bitu­mennel bekent vászonra sok he­lyütt ujja hegyével dörzsölte a fes­téket, máshol meg ronggyal egészen az alapig törölte ki. A vastagabban festett részeken a színfelület és a rajz, szétbonthatatlan egységben je­lentkezik. A biztos vonallal rögzí­tett motívumok segítségével követ­ni tudjuk Munkácsy képalakító el­járását, azt a virtuóz készséget, ahogy a szinte odavetett elmosódó foltok felett a térhatást kialakító tárgyakat realizálja. Különböző fel­jegyzések és a kép jellegzetességei alapján bizton állíthatjuk, hogy a mű elkészülésének ideje mintegy fél óra Jehetett.” Február 20-án, a művész születésé­nek 150. évfordulója alkalmából ki­állítás nyílik a Herman Ottó Múze­um Papszeri épületében, ahol több Munkácsy-alkotást is láthatnak majd az érdeklődők. A Nemzeti Ga­lériából kölcsönkérték például a Fa­lu rosszát és egy Golgota variációt is. A tárlat címe azonban Munkácsy hatása a magyar festészetre, így a kortársak, tanítványok alkotásaiból is kiállítanak néhányat.- Rossz szó ez, hogy tanítványok - mondja Goda Gertrúd. - Azoktól az alkotóktól gyűjtöttünk össze képe­ket, akiknek volt szerencséjük meg­fordulni Munkácsy műtermében, dolgozhattak együtt vele. Mun­kácsy nem telepedetten a fiatalok­ra, mellette mindenkijárhatta saját útját. Itt van például Karlovszky Bertalan, aki földije is volt, egészen más irányt képviselt. O volt egyéb­ként a Szemere család festője. Kiál­lítunk festményeket Munkácsy leg­jobb barátjától, Paál Lászlótól, de Mednyánszkytól, Rippl-Rónaitól is. Viszont Munkácsynak sokkal átü- tőbb volt a szerepe, mintsem csak azokat érintette meg, akik megfor­dultak nála. Csodálatos, ahogy sa­ját gondjaival és problémáival vissza tudta adni a kort. Ma mégis kissé feledésbe merült jelentősége. Lehet, hogy ennek az oka a túlmisz- tifikálástól való félelem. A tárlaton egyébként láthatunk majd Fényes Adolf, Rudnay Gyula, Nagy István, aztán Holló László, Félegyházi László és Domanovszky Endre alkotásokat is, illetve Mun­kácsy életének miskolci szálait be­mutató tárgyi anyagot. Mindkét ol­dali rokonsága ide köti. Munkácsy Mihály szüleivel, Lieb Leó Mihály- lyal és Reök Cecíliával szerény kis­polgári jómódban élt egy ideig Mis­kolcon. Midőn az 1849-es harcok hadműveletei Miskolc félé közeled­tek, Lieb feleségét öt gyermekével Cserépvárra menekítette. Nem sok­kal később édesanyja gyomorrák­ban, édesapja pedig szélhűdés kö­vetkeztében meghalt. A még gyer­mek Munkácsy Békéscsabára ke­rült. Ám később, kész művészként is visszajárt Miskolcra. A piacon például kompozíciós fotókat készí­tett a Honfoglalás című képéhez... A jubileumi év méltó megünneplé­sére az elmúlt évben megalakult a Munkácsy Mihály Emlékbizottság, Végvári Lajos vezetésével. Február 20- án Munkácson megemlékezés lesz a szülői háznál. Miskolcon a szülők sírját koszorúzzák meg, em­léktáblát helyeznek el az épület he­lyén, ahol a család élt A művész sír­jánál a Kerepesi temetőben február 21- én koszorúznak. Március 8-9-én a Debreceni Déri Múzeumban tudo­mányos ülést tartanak hazai és kül­földi szakemberek részvételével. A rendezvénysorozat utolsó program­jaként, május 18-án a Múzeumi Vi­lágnapon Munkácsy Mihály emlék­házat avatnak Békéscsabán. Marica grófnő és az építők Miskolc (ÉM - FG) - A Kurázsi mama bemutatójával új korszak kezdődött a Miskolci Nemzeti Színházban. Ezen az előadáson láthattuk először, mi mindent „tud" az új színpad, ekkor vehették birtokba a miskolci színház- barátok a megszépült közönségfor­galmi részeket, az előteret, a bálte­remnek is alkalmas nézőtéri társal­gót. Tegnap este pedig az építőket köszöntötték a színház művészei a Marica grófnő című előadással.- A színház rekonstrukciója még nem fejeződött be, viszont egy na­gyon fontos szakasz lezárása után vagyunk - mondta kérdésünkre Si­mon Gábor, a színház rekonstrukci­ójának polgármesteri megbízottja. - A nagyszínpad, a nézőtér, az úgyne­vezett közönségforgalmi részek áta­dása után, novemberre elkészült az irodaház, az év végére pedig a mű­helyház. Ugyancsak tavaly őszre készült el az a csarnok, ahol azóta már szín­házi előadások is vannak, bár az eredeti tervekben erre a lehetőségre nem is gondoltunk. Most érkeztünk el a színházi rekonstrukció második üteméhez, az 1995-96-os pályázati időszakhoz. A tervek szerint Mis­kolc város csatlakozni kíván az ex­póhoz, így a ’96-os kulturális ren­dezvények már ebben az épülete­gyüttesben - tehát a nagyszínház­ban, a játékszínben, a kamaraszín­házban, nyári színházban - tarthat­ják. Az idei tervek között szerepel a nagyszínpadhoz tartozó öltözők, mosdók, egyéb kiszolgáló helyisé­gek felújítása és a Weidlich-ház tűz­falát takaró színészház építése és az udvar rendezése. A polgármesteri megbízottól meg­tudtuk, hogy már tavaly ősszel el­határozták, megrendezik ezt a épü­letbemutatással egybekötött ün­nepséget. Azokat az intézményeket, főhatóságokat, tervezőket, kivitele­zőket hívták meg, akik részt vettek az eddigi munkában, vagy valami­képpen támogatták a színház re­Az irodaépület bejárata * konstrukcióját. így többek között a Belügyminisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, az Állami Fejleszté­si Intézet, a közmútulajdonos part­nercégek, pénzügyi intézetek szak­embereinek mutatták be délután 2 órától a megújult színházépületet. Az esti előadás előtt T. Asztalos Ildi­kó, Miskolc város polgármestere kö­szöntötte a vendégeket. Ekitor je­Fotó: Laczó József lentette be Kreszán Albert, a buda­pesti székhelyű Középületépítő Rt. vezérigazgatója, hogy cégük 3,5 mil­lió alaptőkével alapítványt hozott létre a rekonstrukcióban résztvevők jutalmazására és a színház művé­szeti életének támogatására. Far­kas László ügyvezető-igazgatótól pedig megtudtuk, hogy az általa ve­zetett miskolci illetőségű Raszter­ép Kft. 5 millió forinttal csatlakozik az alapítványhoz. Művésztelepi iskola Miskolc (ÉM) - A Miskolci Galéria a múvésztelep hagyományaira épít­ve alkotóházában (Miskolc, Csabai kapu 22.) Képzőművészeti Szabad­iskolát indít, melyre 16-25 év kö­zötti, megyénkben élő fiatalok je­lentkezését válj a. A bentlakásos szabadiskola lehető­séget kíván nyújtani azoknak a te­hetséges fiataloknak, akiknek ér­deklődése, pályaválasztása valami­lyen formában a képzőművészethez kötődik. A kéthetes - július 18-tól 31-ig tartó - kurzuson a felvételt nyert hallgatók a Magyar Képző- művészeti Főiskola tanárainak ve­zetésével - bevonva a Miskolcon élő művészeket is - meghatározott program alapján végzik munkáju­kat, személyre szabottan kapnak el­méleti és gyakorlati segítséget, iránymutatást az alapvető képző­művészeti technikák elsajátításá­ban, az egyéni alkotómunkában. A szabadiskola részvételi díja: 15 000 Ft, amelyért a résztvevők teljes ellátást (szállás, étkezés, szakmai anyagok) kapnak. Ez ter­mészetesen csak hozzájárulás a költségekhez, melynek nagyobbik hányadát az intézmény saját költ­ségvetéséből és pályázatok útján biztosítja. Tanulók esetében az is­kolák részben vagy egészben ezt a költséget is átvállalhatják. A sza­badiskolába felvehetők száma: 25 fő. A jelentkezések alapján a tanári kar felvételire hívja be a hallgató­kat, akik itt készült munkáik alap­ján nyerhetnek felvételt. A jelentke­zés határideje: március 20. Jelent­kezni a Miskolci Galéria Igazgató­sága (3525 Miskolc, Hunyadi u. 12.) címére írt levélben lehet. A jelent­kezéshez rövid életrajzot és bélyeg­gel ellátott válaszborítékot kémek a szervezők. A felvételi időpontjáról, majd a felvételi eredményéről a je­lentkezőket külön értesítik. Öregdiákok Miskolc (ÉM)-Az ősi miskolci (Lé- vay, Fráter, Mikszáth, Földes) gim­náziumok volt növendékeinek egye­sülete február 8-án, kedden délután fél 5-kor a Palóczy út 1. szám alatt (a leánykollégium épületében) a Lé- vay József Református Gimnázium ideiglenes helyén baráti találkozót rendez, melyre minden érdeklődőt, a volt és a jelenlegi osztálytársa­kat hozzátartozóikkal együtt meg­hívnak. Az összejövetelen Ábrám Tibor, a Lévay József Gimnázium igazgatója tájékoztatást ad az isko­la működéséről. Szószóró-varázs Miskolc (ÉM) - Az előzetes prog­ram szerint varázslatos lesz M. Kiss Csaba következő, február 12-i Szó­szórója. A Nemzetközi Kereskedel­mi Központ színháztermében este 6 órakor kezdődő műsor első vendége a titokzatos Bomai Tibor, aki a kft. után most bt.-t alapított. Itt lesz a tündéid humorú Székhelyi József színművész, és az elbűvölő Eszmé­nyi Viktória - Heilig Gábor házas­pár és Szemerey László illuzionista. Az előadásra - melynek támogatói a Borsodi Autójavító, BIK Aruház, a Borsod Domus, a Gentleman Férfi­divat és a Gösser étterem - jegyek válthatók a Miskolci Nemzeti Szín­ház jegyirodájában és a helyszínen. (Mindszent tér 1.) Quasimodo-verseny Balatonfüred (MTI) - Balatonfii- red Város Önkormányzata ismét meghirdeti a Salvatore Quasimodo költői versenyt A Nobel-díjas olasz költő tiszteletére a város díjat alapí­tott, amelyet az idén szeptember­ben immár második alkalommal adnak át. A pályázók két magyar nyelvű kiadatlan költeményt küld­hetnek május 31-ig a polgármesteri hivatal címére. =Röviden ="­Gyógyító ásványok címmel tart előadást Mátyás Émő geológus feb­ruár 8-án, kedden délután 5 órától a Miskolci Vörösmarty Művelődési Házban. Kabos-show című műsorával ven­dégszerepei február 7-én, hétfőn es­te 6 órától Miskolcon a Rónai Sán­dor Művelődési Központban Kabos László színművész. A Kacsalaki rejtély című bábjáté­kot mutatják be ma, szombaton dél­után 4-órától, és vasárnap délelőtt 10 órától a miskolci Csodamalom Bábszínházban. (Kossuth u. 11.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom