Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

8 ÉSZAK-Magyarország ~ Kultúra 1994- Február L, Kedd------------APROPÓ-----------­F ötdcsuszamtás Dobos Klára Egyszer minden kiderül. Mert felhalmo­zott mór az emberiség annyi tudást, hogy előbb vagy utóbb megfejtse létezésünk tit­kait. Hogy hol kezdődik a „titok”, mi a leg­fontosabb, azon lehet vitatkozni. A bioló­gus bizonyosan a kettős hélixre sza,vaz, ám a régészek, történészek azon törik a. fejüket, hogy kik éltek, hogyan éltek előttünk. Itt van például a tavaly ősszel elkezdett M3-as ásatás. Lehetőségekkel és buktatók­kal. Hiszen pénzt és időt kaptak a múzeu­mok a feltárásra, ám ha a határidő lejár, indulnak az útépítő munkagépek, s akkor már nincs irgalom., bármi kerül elő a fold alól, a „tudománynak” vége. Nem lennék meglepve, ha a régészeknek ilyenfajta rém­álmaik lennének. Pedig mi történik akkor, ha eggyel kevesebb a feltáratlan szarmata­kori település ?! Mi történik, ha egy régi cse­répen átgázol az úthenger, s az szilánkjai­ban hever majd az autópálya alatt?! Lá­tatlanban is tehetetlen düh támad az em,- berben erre a barbarizmusra gondolva. De mégis félek tőle, bár a szakemberek az őrült irammal megpróbálják a veszélyt minimá­lisra csökkenteni. Pedig még az is lehet, hogy a kisujjukat sem kellene mozdítani­uk. A természet maga is sokat tehet tudo­mányunk elmélyítéséért. Peruban például a napokban a heves esőzések okozta föld­csuszamlás egy ezeréves erődítmény ma­radványait hozta felszínre. A lelet hozzá­járul ahhoz, hogy megismerjük a wanka kultúrát. A településen lakóhelyiségeket, sírköveket és cserépmaradványokat talál­tak a kutatók. A wankák még az inka bi­rodalom előtt építették fellegvárukat. Lehet, hogy majd egyszer, nagyon soká, mikor Danikén végképp bebizonyította, hogy az in ka-birodalmút űrből jött lények alapították, s már az M3-as új szakaszán is hosszú ideje folyik a közlekedés, hirtelen lyukat fúr egy ufó az aszfaltba, s alóla va­lami igencsak váratlan és „életbevágó” le­let bukkan elő. A kérdés csak az, lesz-e hoz­zá joguk a régészeknek.?! —----------TÉKA-------------­D imenziók Miskolc (ÉM - B.I.) - A Dimenziók II. évfo­lyamának első kötete eredeti vállalásának megfeleld ismeretet és érdekességet lónál az olvasónak. Elég lenne csak felsorolni a Felső- Magyarország Irodalmi Alapítványa negyedé­venként megjelenő lapjának mostani szerzői gárdáját. Ebbe „a határok nélküli” számban publikált kassai újságíró, kolozsvári szocioló­gus, pozsonyi sajtótörténész, komáromi szer­kesztő, miskolci jogász és közgazdász, nyír- egyházi'irodalomtörténész, fővárosi egyetemi tanár és matematikus. A szerzők sokfélesége, változatos megközelítésben, s élvezhető literá- tori színvonalon a magyarság alapvető kérdé­seit feszegeti. Ebben a vonatkozásban össze­csengenek a dolgozatok, rímelnek a dolgok, noha a dimenzió egyaránt jelent méretet, nagyságot és arányt. Pomogáts Béla a polgárság és értelmiség kap­csolatának történelmi távlatait villantja föl, fölpanaszolva az „agyelszívást”, jelesen azt, hogy a nagyobb lehetőségek reményében ha­zánkból körülbelül négyezer tudós vándorolt ki a nyugati világba. Az ötvenhatos forradal­mat felidéző cikk (Ki adjon feloldozást?) báró Eötvös; József száz évvel ezelőtti szavait idézi: „Nem a communista elvek győzelme, hanem csupán az lehetetlen, hogy ezen elveket vala­ha más valósítsa, mint az absolutizmus. S azért a communizmus győzelme mindenkor egyszersmind a despotizmusé leend.” A szer­ző, Balassa Zoltán szlovákiai példákat is idéz, egy. másik írás szerzője, Kmeczkó Mihály azt eleveníti fel, hogyan élték meg 1956-ot a csehszlovákiai magyarok. Roth Endre kérdő­jeles meditációja (Nacionalizmus vagy demok­rácia?) gondolkodtató, figyelmeztető röpirat: „A nacionalista érzelmeket kiengedték Pando­ra szelencéjéből. A nacionalizmus korában a fedelet már nem lehet visszacsukni...” Az etni­kai kisebbségek jogairól Váradi Vilmos szól, Ujváiy Zoltán pedig a szlovákosodás és az asszimiláció kérdőjeleit egyenesítgeti. Székely András Bertalan így kezdi ,A határon túli ma­gyar művelődés sarkalatos gondjai” című írá­sát: „A kommunizmus lavinaszerű összeom­lása a magyar kisebbségek számára is űj hely­zetet teremtett.” Az új helyzetet viszont a na­pi politika alakítja, s ezt követni egy háromha­vonta megjelenő, s jobbára a „vájtfülűeknek” szánt folyóirat nem tudja. Nem is lehet ez a célja. A napilapok is, többnyire az események után kullognak, de megeshet, hogy az olvasó többet ért, s aktualizál a generális összefüg­gésekből (talán a Dimenziók által is), mint a naponta hallható kakaskukorékolásból... Nem (csak) níűvészpalánták A Golo-pajzs Megyei Videósök Egyesületének tervei A Colo-pajzs Megyei Videósok Egyesületének tagjai a tiszadobi forgatáson Fotó: ÉM-archív Miskolc (EM - BG) - Uj elnöke van a Colo-pajzs Megyei Videósok Egyesüle­tének. Eddig ez egy szimpla hír lenne, ha nem merülne fel az átlagpolgárok többségében a kérdés, hogy mit takar ez az egyesület egyáltalán. Erről be­szélgettünk az új elnökkel, Garamsze- gi Gáborral.- Az egyesület 1990 februárjában alakult Kulcsár Tamás és Csáki Im- réné kezdeményezésére. Három fő célt tűzött ki maga elé a Colo-pajzs: egyrészt egy közösségbe tömöríteni azokat az embereket, akik a videót önkifejezési eszközként használják, másrészt közelebb kívánjuk vinni az emberekhez a videózást, har­madrészt pedig be szeretnénk „vin­ni” az iskolákba a videót, akár egy űj, külön tantárgy formájában. A Colo-pajzs - úgy felépítésében, mint működésében - meglehetősen laza szervezet, kisebb különálló csapa­tokból áll. Havonta tartunk közgyű­lést az Egyesületek Házában, ahol mindenki előállhat az ötleteivel, és hogy azok megvalósításához milyen segítséget kér. Senkinek nem köt­jük meg a kezét, annál is inkább, mert tulajdonképpen a mi kezünk van megkötve. írd és mondd, az egyesület összvagyona egy darab SVHS kamera és egy ehhez tartozó állvány. Ezzel a „felszereléssel” elvi­leg filmet lehet forgatni, de azt vetít­hető állapotba nem tudnánk hozni. Tudomásul kell vennünk, hogy a filmkészítés elég drága mulatság, és az egyesület tagjai bérből és fizetés­ből élnek, talán az egyesület tagjai­nak egyévi összkeresete sem lenne elég arra, hogy égy normális stúdiót felszereljünk. Hogy mégis rendsze­resen jelen vagyunk alkotásainkkal az amatőr videis szemléken, az an­nak köszönheip hogy szinte mega­lakulásunk ótá mellettünk áll a Me­gyei Pedagógiaalintézet és a kazinc­barcikai Egressy Művelődési Ház, ahol ingyen és bermentve bocsátják rendelkezésünkbe a stúdiót és a ka­merákat. j:- Ha egy kívülálló meghallja az „önkifejezés” szót, rögtön réveteg te­kintetű, lassúi mozgású, sértődött „megnemértett művészekre” gondol.- Nem készítünk úgynevezett mú- vészfilmeket, legalábbis nem áll szándékunkban. Mint már említet­tem, nagyon fontos dolognak tart­juk, hogy a gyerekekkel megismer­tessük a videót. Nem azért, hogy múvészpalántákat neveljünk belő­lük, hanem azért, hogy megéreztes­sük, a videó is égy eszköz az önkife­jezésre, ugyanúgy mint a rajz vagy a zene. Nem feltétlenül azért rajzol valaki, mert rögtön olyan művésszé akar válni, mint Picasso. Ha annyit elérünk, hogy valaki tudja kezelni az optikát, megérzi, hogy mit, meny­nyi ideig és hogy kell fényképezni, ha meglátja, hogy a filmkészítés nem akkor ér véget, amikor kikap­csolom a kamerát, és eközben még a filmesztétikához is konyítani fog egy kicsit, akkor már elértük a cé­lunkat. Tavaly nyáron Tiszadobon rendeztünk egy tíznapos alkotótá­bort gyerekeknek. Nagyon jól érez­tük magunkat, a hangulat fantasz­tikus volt, az idő nemkülönben, csak elkövettünk egy „kis” hibát. Ott, a helyszínen akartuk kitalálni a tör­ténetet, megírni a forgatókönyvet, elkészíteni a jelmezeket és leforgat­ni a filmet. Ennyi mindent képtelen­ség volt bezsúfolni ebbe a tíz napba. A tanulópénz megfizetése után úgy döntöttünk, hogy idén elébe me­gyünk az eseményeknek. Pályáza­tot. utunk ki gyerekeknek, találja­nak ki egy olyan történetet egy olyan helyszínen, ahol minden meg­található, ami egy élénk fantáziát megmozgathat: vár, labirintus, er­dő, mező, folyó, fák, virágok és a töb­bi. A legjobban sikerült történetből a színház egyik dramaturgjának se­gítségével forgatókönyvet írunk, el­készítjük a díszleteket, a jelmezeket és júliusban már úgy megyünk Ti- szadobra, hogy a tíz nap alatt sem­mi mással nem törődünk, csak a for­gatással. Feltéve, ha összegyűlik rá a pénz. A Pedagógiai Intézet most is elsőként állt a támogatók közé, van ígéretünk a Magyar Amatőr Film­szövetségtől, de ez még mindig vaj­mi kevés egy ilyen tábor létrehozá­sához. A szponzorok egyelőre nem nagyon tolonganak, de azért júliusig még reménykedünk. Franciaország miskolci követei Miskolc (EM) - Az Alliance Fran- caise 1987-től működik városunk­ban, az itteni szervezet a budapesti után másodikként alakult az or­szágban. Eleinte a TIT-nél béreltek termeket, majd ’89-ben már mai he­lyükön a Kossuth u. 11. alatt kap­tak két irodát. Lassan egyre több helyiségük lett, de néhány termet közösen használtak más szerveze­tekkel. Kialakítottak egy ezerköte­tes könyvtárat is, az állomány mos­tanra kétezerre bővült és van mint­egy száz videokazettájuk. Talán a legfontosabb, ami mostaná­ban az Alliance Francaise „életében” történt, hogy egy szerző­dést írtak alá Mjískolc város polgár- mesterével, mely szerint három évig nem kell bérleti, díjat fizetniük, csak a rezsit. S bizony egészen más már az iroda „arca” is, mint régen. Sike­rült a szobákat teljesen felújítani, így a francia kultúra iránt érdeklő­dők kellemesebb körülmények kö­zött tanulhatják a nyelvet. Aki csak szinten szeretné tartani nyelvtudá­sát, itt tévét nézhet, hat francia csa­torna áll rendelkezésére, s olvashat francia újságot is. Tegnap volt a napja, hogy a felújí­tott épületrészt ünnepélyesen átad­ták az érdeklődőknek, használók­nak. Erre a feladatra T. Asztalos Il­dikó polgármestert kérték fel. A pol­gármester asszony elmondta, fon­tos, hogy ápoljuk a különböző orszá­gokkal a kulturális és kereskedelmi kapcsolatokat. Köszönet jár az Alli­ance Francaise munkatársainak, hogy Miskolc kulturális életét színe­sítették rendezvényeikkel, másrészt pedig lehetőséget adnak a francia kultúra iránt érdeklődőknek a nyelvtanulásra. Kulturális életünk mecénása Miskolc (ÉM) - Borsod-Abaúj- Zemplén Megye Közgyűlése a me­gye kulturális életének fejlesztésé­re, a szövetségek, egyesületek, alko­tóműhelyek, művelődő közösségek, csoportok, együttesek, intézmé­nyek, iskolai munkaközösségek és egyének szakmai-tartalmi tevé­kenységének segítésére és ösztönzé­sére az 1994. évi költségvetésén be­lül Mecénás Alapot létesített, amelyből pályázati rendszer kereté­ben egyszeri vissza nem térítendő pénzügyi támogatás és éves ösztön­díj igényelhető. A pályázat célja: - az oktatás-neve­lés (óvodáktól a középfokú iskoláig bezárólag) tartalmi és strukturális fejlesztését és a szakirányú képzést szolgáló elképzelések, módszerek kidolgozásának segítése; - a lakos­ság művelődése érdekében tett új­szerű települési, önkormányzati kezdeményezések, törekvések tá­mogatása, különös tekintettel a hátrányos helyzetű térségekben és településeken; - egyesületek, együt­tesek, körök, szövetségek, művésze­ti és tudományos alkotó műhelyek, közösségek és egyének értékmegőr­ző, értékteremtő és értékközvetítő munkájának segítése - a közössé­gekben folytatott tömeg- és szabadi­dős sport, valamint a természetjá­rás segítése; - a^ megyei, regionális, országos, nemzetközi jelentőségű kulturális, tudömányos és sport- rendezvények támogatása. A pályázat feltételei: (egyszeri, visz- sza nem térítendő támogatás ese­tén) - pályázni a megyei önkor­mányzat által, elkészített űrlapon lehet, amelyet a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat ok­tatási és közművelődési osztályához személyesen vagy postai külde­ményként kell'benyújtani egy pél­dányban. Az űrlapok a települési polgármesteri hivatalokban és a megyei oktatási és közművelődési osztályon szerezhetők be. A pályá­zatnak tartalmaznia kell a kért tá­mogatás összegének felhasználási tervét, részletes és ellenőrizhető költségvetését, kiadvány esetén a kéziratot és a lektori véleményeket. Nem lehet pályázni beruházásra, felújításra, karbantartásra, az alap­feladattal összefüggő működtetési költségek kiegészítésére; folyama­tos bérjellegű kiadásra; eszközökre (a kistelepülések most vagy újra in­duló óvodai, általános iskolai, köz- művelődési közösségei, intézményei esetében a bizottság kivételt tehet); reprezentációnak minősülő költsé­gek fedezésére; már lezajlott prog­ramokra, rendezvényekre, koráb­ban megjelent kiadványokra. Pályázati feltételek ösztöndíj kére­lem esetén: ösztöndíjban részesül­hetnek azok az alkotók - évente maximum 4 személy -, akik a pá­lyázat céljaiban megfogalmazott te­rületeken értékteremtő munkájuk­hoz kémek támogatást. Pályázni a Megyei Önkormányzat oktatási és közművelődési osztályá­hoz benyújtott kérelemmel lehet, amelynek tartalmaznia kell az al­kotó munka, a kitűzött feladat ter­vét, a pályázó szakmai önéletrajzát és két szaktekintély ajánlását. A február 28. és szeptember 15-ig beérkezett pályázatokat az oktatá­si, közművelődési és sport-, vala­mint a koordinációs bizottság, illet­ve a megyei közgyűlés 2 hónapon belül bírálja el és a döntésről a pá­lyázókat értesíti. Mondrian emléke Párizs (MTI) - A modem festészet­nek arra a változatára, amely kizá­rólag geometriai alapformákat, egyenes vonalakat és derékszögeket használ, nagy hatást gyakorolt Piet Mondrian holland festőművész, aki 50 évvel ezelőtt 1944. február 1-jén halt meg. Az úgynevezett konkrét művészetnek, amely nevével ellen­tétben absztrakt vonásokat öltött, Mondrian az egyik legjelentősebb képviselője. Piet Mondrian 1872- ben született egy szigorú erkölcsű kálvinista családban. Az amszter­dami művészeti akadémián tanulta a festészetet. Tájképei rendkívül te­hetséget tükröztek, fejlett érzéket színhez és ritmushoz. 1911-ben elő­ször látogatott Párizsba. Ott azon­nal a kubizmus hatása alá került és egy sor híres festményt alkotott: ugyanazt a fát több vásznon fokoza­tosan festette meg, míg végül már csak egy jelképes fát ábrázolt. Mondnan úgy vélte, az absztrakt művészet ellentétben áll az embe­rek nyers, primitív testi természeté­vel, ehelyett az „igazi emberi lényt.” adja vissza. Ez a művészet nem a külső megjelenést ábrázolja, hanem a „valódi valóságot és a valódi éle­tet”. 1917-ben megalakította né­hány társával együtt a „De Stijl”- csoportot, és az ugyanolyan nevű fo­lyóiratban kifejtette művészeti el­méletét a „neoplaszticizmusról”, amelynek szerinte át kell hatnia a képzőművészetet és a zenét. 1938-ban Mondrian elhagyta Pá­rizst. Először Londonba, majd New Yorkba költözött, minthogy gyűlölte a hitlerizmust. Amerikában része lett abban az elismerésben, amelyet addig hiába keresett. Egyik leghue- sebb festménye, a Broadway Boo­gie-Woogie a New York-i Modem Művészetek Múzeumának egyik megbecsült alkotása. Mondriannak nagy része volt abban, hogy a hábo­rú alatt Párizs helyett New York lett a modem festészet fővárosa. Filmművészet Miskolc (ÉM) - In memóriám Fe­derico Fellini címmel részleteket láthatnak az érdeklődők a nemrég elhunyt filmrendező életéből a Mis­kolci Egyetem Filmszínházában a Közművelődési Titkárság és a Kul­turális Vizuális Antropológiai Tan­szék rendezésében. A sorozat febru­ár 7-én, hétfőn este 9 órától a Bika­borjak című film vetítésével kezdő­dik, majd a továbbiakban hétfőn­ként este kilenctől a következő Fel- lini-filmeket láthatják az érdeklő­dők: Országúton; Cabiria éjszakái; Az édes élet; Nyolc és fél; Casanova; Zenekari próba; És a hajó megy... A vetítések helyszíne: Miskolci Égye- tem A/l-es előadó. Lelkigyakorlat Nyírbátor (ÉM) - „Ha keresed Jé­zust és az ö akaratát, ha jövődön gondolkodsz, gyere Nyírbátorba a minorita kolostorba. Vegyél részt Szent Ferenc örömében, hogy 1994. február 11-től 13-ig vidám közössé­günkben az imádság és a Szentlélek segítségével kutathasd önmagadat, életutadat.” így szól a meghívó a hi­vatástisztázó lelkigyakorlatra, melyre jelentkezni a következő cí­men lehet: Minorita testvérek, Mis­kolc, Hősök tere 5. ^RÖVIDEN ” ...:...’...... A miskolci Tehetséggondozó Kollé­gium rajz tagozatos diákjainak al­kotásaiból rendeznek kiállítást a kollégium galériájában. A tárlatot február 3-án, csütörtökön délután 4 órakor Csorba Piroska pedagógus­költő nyitja meg. Varga István salgótarjáni tanár, grafikusművész fotóiból nyílik kiál­lítás február 3-án, csütörtökön délu­tán 4 órakor a miskolci Szemere Bertalan Gimnázium, Szakközépis­kola és Szakmunkásképző Intézet galériájában. Kezdő és haladó szabás-varrás- tanfolyamokat indít a miskolci Vö­rösmarty Művelődési Ház (Lenke u. 14./a). Bővebb felvilágosítást a 357- 421-es telefonszámon kérhetnek az érdeklődők. Agykontroll-tanfolyamot tart Dómján László március 19-20-án és 26-27-én reggel 9-től este 7 óráig a Miskolcon a Rónai Sándor Műve­lődési Központban. Jelentkezni le­het a Szakszervezeti Székház föld­szinti jegyelővételi irodájában hét­köznap délután 3-tól este 6 óráig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom