Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-04 / 29. szám

Új sorozat fut az RTL műsorán, a Malibu Road 2000. A szombaton 17.45- kor vetített epizód két főhősét láthatjuk Lisa Hartmann-Black és Ron Mar­quette személyében Stephen King hátborzongató műveinek egyikét nézhetjük meg szombaton az RTL-en 22.15 órakor. A képen látható pár titokzatos erők ellen veszi fel a küzdelmet Vajon a lap jobb vagy a bal oldalán lévő hölgy elé állna szívesebben a ked­ves olvasó? Magam a „bálikat” választom, akit az RTL-2. műsorában szer­dán 22.30-kor vehetünk szemügyre A magas lovon ülő Doris Day által megszemélyesített hölgy elé pedig álljon az, aki szereti a texasi boszorkánynőket s el tudja kerülni a pisztolygolyót. Péntek, RTL-2., 20.15 TV PLUSZ Az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft., a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. és a Napló Lapkiadó Kft. közös melléklete. Felelős szerkesztő: Gulyás Imre. Szerkesztő: Gőz József. A szerkesztőség postacíme: Debrecen, Posta­fiók 72. 4001 Telefon: (52) 312-144 Telefax: (52) 312-326 Mi a kedvenc műsora? Surján László népjóléti miniszter: Sajnos, nagyon kevés ked­venc műsorról beszélhetek, hiszen alig van időm televízi­ót nézni. Hosszú évek óta vi­szont különös figyelemmel kí­sérem a Bécsből adott újévi Strauss-koncerteket - ez az egy közvetítés, amelyet min­dig megnézek. Természete­sen a hírek sem maradhat­nak ki, különösen a CNN-hír- adót szeretem, amely szinte nonstop jelleggel számol be a világban történt események­ről. Szerencsére, amióta léte­zik a teletext, a legfontosabb hírekre nálunk is vissza lehet lapozni. Nagyon kedvelem a klasszikus zenét s az operát is, ez utóbbi azonban inkább élőben, a színpadon az iga­zi, - no nem, mintha a tele­vízió annyira elkényeztetne bennünket a közvetítésekkel. Ugyancsak keveslem az is­meretterjesztő filmeket a ma­gyar televízióban. A nyugati adókon a földrajzzal, a törté­nelemmel s az utazással kap­csolatos filmek azok, amelyek hozzátartoznak az általános műveltséghez, igazán színvo­nalasak. Nálunk is tartani kel­lene az arányokat, több iro­dalmi, tudományos és művé­szeti műsorra lenne szükség. Nagyon sajnálom például, hogy megszűnt a szombat es­ti Vers mindenkinek című, ki­váló művészek közreműködé­sével készült igen értékes so­rozat K. I. Mindent a nagyközönségért Nemhiába nevezik a kö­zönséget ezerfejű Cézárnak, a tévétársaságok mindent megtesznek a kedvéért. Nem önzetlenül persze, hanem például azért, hogy a javuló nézettség következtében ma­gasabb összegeket kasszí­rozhassanak be a mindent át- meg átszövő reklámért. A sportközvetítések fejlődése is ebbe az irányba vezetett. A tisztelt nagyérdemű szereti a veszélyt. Mármint akkor, ha nem ő maga van veszélyben, hanem mások. Érdekli pél­dául, milyen gyorsan szágul­danak a lejtőkön a sízők. A sebességet radarvisszaverés- es módszerrrel mérik. Az egyik mérőoszlopnak ütközött Ulrike Mayer a január végi versenyen, s ez a halálát okozta. Tudom én, hogyne tudnám, hogy ez alól a folya­mat alól a versenyzők sem vonják ki magukat. Éppen a tragikus halált halt sízőről tud­ta mindenki, hogy szerette kipróbálni lehetőségei határa­it. S ezek a határok ma már egyre több sportban életve­szélyesek. Motorkerékpár-, autóversenyeken vagy éppen a képünkön is látható bobver­senyen is történt már nem egy halálos baleset, hogy csak azokat a sportokat em­lítsük, amelyekben a sebes­ség jelenti a veszélyt. S a se­bességet mérni kell, s az eredményt kiírni a képernyő­re, ami manapság már a hely­színen is fel van állítva. Nem akarom bűnbaknak kikiáltani az említett technikai eszközt. Hiszen a baleset is a pályának egy kevéssé ve­szélyes részén történt. Ha a jeges szakaszokon, az éles kanyarkombinációknál törté­nik mindez, szóba sem kerül. Nekem a szemlélettel van ba­jom. Amelyik a közönség ki­szolgálása közben a résztve­vőket, a versenyzőket kiszol­gáltatottá teszi. Ez a szemlé­let - amely egyébként meg­van ez utóbbiakban is - élet- veszélyes lehet. S kevés em­ber akad, akiben a józan ész kerekedik felül, s aki - mint Niki Lauda egyik versenyén - megtagadja a versenyzést a veszélyes körülmények kö­zött. g. j. A hét filmje Makk Károly: Szerelem Mit higgyünk a filmcímbeli fogalomról? A világ leg­szebb állapota? Vagy „sötét verem”, amelyerői ez is ír­va vagyon: „boldog, ki nem próbálta még? A szerelem­ről mindent el lehet hinni. S mindennek az ellenkezőjét is. A két Déry Tibor-novellából készült film, amelynek cselekménye az ötvenes években játszódik Magyaror­szágon, a szerelem boldogságát, s kínját is bemutatja. Igaz, eme utóbbi ábrázolásában nagy szerepet játszik a történelmi kor. Luca, a fiatalasszony nem sokáig éli asszonyéletét. Férjét Jánost, mint annyi más embert po­litikai okokból ártatlanul vetik börtönbe, ahonnan levél sem jöhet ki. Felesége nemcsak hűségesen vár rá, ha­nem olyan miliőt is varázsol anyósa élete köré, amely­ből utóbbi nem tudja meg az idős beteg asszony szá­mára nyilván végzetes igazságot. Levelek érkeznek külföldről, amelyekben az áll, hogy a szeretett fiúnak jól megy a sora messze idegenben. Munkája, elfoglalt­ságai miatt nem térhet haza. Az anya így boldog, és büszke lehet fiára. Luca szerelme is illúzióvilággá ala­kul át, amelyből akkor szabadul ki, amikor váratlanul kiszabadul és hazatér a férje. A film hősei megjárják az érzelem poklait, s mennyországait, szeretetük, szerelmük kiszakíthafatla- nul velük lesz most már egész életük során, nem sza­badulhatnak tőle sohasem. (Makk Károly alkotását a Du­na televízión február 8-án 18.10-kor láthatjuk.) Gőz József

Next

/
Oldalképek
Tartalom