Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-04 / 29. szám
1994» Február 4.» Péntek uz zz: Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 A Fidesz nem örül a sajtóvitának Budapest (MTI) - A Fidesz elnöksége támogatja a négy liberális párt választási együttműködési megállapodását, s azon van, hogy az okmányt mielőbb írják alá - jelentette ki Deutsch Tamás alelnök csü- tör-töki sajtótájékoztatóján. Az SZDSZ-Fidesz vitára külön is kitérve a fiataldemokrata politikus hangsúlyozta, hogy a Fidesz nem örül a sajtóvitának, s az SZDSZ állításai minden alapot nélkülöznek. Mint mondta, nehezen érthető, hogy mi motiválja az SZDSZ-t ennek a vitának a szításában. Hozzátette, hogy a polémiát nem a Fidesz kezdte és nem a Fidesz viselkedett úgy, mintha az SZDSZ kollektív lelkiismerete lenne. Deutsch az MTI kérdésére közölte: az SZDSZ korábban nem kezdeményezte a sajtóvita során felvetett kérdések tisztázását a Fidesznél. Hangsúlyozta: a Fidesz kiegyensúlyozott viszonyra törek- szik az SZDSZ-szel. ______________ A Piacpárt bírálja a világszövetséget Budapest (MTI) - A Magyar Piacpárt csütörtöki sajtótájékoztatóján Zacsek Gyula országgyűlési képviselő kijelentette: csorbulhat a Magyarok Világszövetségének hitele amiatt a levél miatt, amelyet a napokban az országgyűlési képviselőkhöz juttatott el a világszövetség. A január 29-én kelt levélben az áll, hogy a törvényalkotók jelentős része - a koalíciós kormányzópártok kivételével - megtagadta a választójogot a külföldön élő magyaroktól. Balás István, a Piacpárt elnöke, arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlament kétharmados többségét igénylő alkotmánymódosításhoz 90 szavazat hiányzott, s többek között Kutrucz Katalin MDF-es képviselő is nemleges szavazatot adott le. Az FKgP elégedetlen a sajtóval Budapest (MTI) - A Független Kisgazdapárt február 9-ig valamennyi egyéni körzetben és területi listán induló képviselőjelöltjével megköti az írásbeli szerződést, s ezzel a párt befejezi a jelöltállítást. A neveket azonban a kisgazdák csak akkor hozzák nyilvánosságra, ha a választási bizottságok már átvették és nyugtázták a jelöléseket - jelentette be Torgyán József a Független Kisgazdapárt csütörtöki sajtótájékoztatóján. A pártelnök sérelmezte, hogy a sajtó nem közöl a kisgazda rendezvényekről híreket. Jelezte, hogy nyílt levélben kívánják leleplezni a médiát. A tájékoztató további részében G. Nagyné Maczó Ágnes alelnök ismertette a Kisgazdapárt külpolitikai irányelveit. Hangsúlyozta, hogy a kereszténység, európaiság, magyarság jegyében kíván- ják a külpolitikát alakítani. _______ M ónus Áron felmentése jogerős Szeged (MTI) - A Hódmezővásárhelyen és Párizsban élő író-matematikus 1991-ben jelentette meg az Összeesküvés: a nietzschei birodalom című könyvét. A kiadványok egy részét lefoglalták, s a legfőbb ügyész akkori helyettese közösség elleni izgatás címen eljárást indított a szerző ellen. A Csongrád Megyei Bíróság a múlt év végén hozott felmentő ítéletének indoklása szerint Mónus könyve nem uszít a zsidó nép elleni gyűlöletre, a szerző nem lépte át a szabad véleménynyilvánítás jogát. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett, a fellebbezést a Legfőbb Ügyészség vonta vissza. A Munkáspárt érzi a támogatást Budapest (MTI) - Az a tapasztalatunk, hogy programunkat kedvezően fogadja a lakosság. Sokan sejtetik, hogy támogatnak bennünket, sokan pedig ki is mondják - hangsúlyozta a Munkáspárt csütörtöki sajtótájékoztatóján Kollát Pál, a párt elnökségének tagja, a budapesti választási lista vezetője. A párt országos listáját a február 12-ei központi bizottsági ülés fogadja el, így azt csak az ülést követően hozzák nyilvánosságra. Elhangzott, hogy a Munkáspárt kampánynyitó választási nagygyűlését február 15-én tartja, amelynek fő előadója Thür- mer Gyula a párt elnöke lesz. Elsőrendű az európai integráció Göncz Árpád fogadta az EU-országok nagyköveteit Budapest (MTI) - Magyarország számára a legfontosabb Külpolitikai prioritás az európai integráció - mondotta Göncz Árpád köztársasági elnök csütörtökön, amikor - az EU-val kötött társulási szerződés életbe lépése alkalmából - rezidenciáján fogadta az Európai Unióhoz tartozó országok Budapestre akkreditált nagyköveteit. Az államfő beszédében hangsúlyozta: az Európai Unióhoz való csatlakozás teljes konszenzuson alapul, e kérdésben egyetért valamennyi parlamenti párt, sőt a magyar társadalom egésze. így az európai integráció elfogadása a választásokat követően is első számú pillére lesz a magyar politikának, hiszen ez az ország belső stabilitásának is fontos biztosítéka. Hazánk számára az Európai Unióhoz történő csatlako- zás modernizációt jelent, s egyúttal védelmet is nyújt, Európa nyugati felének viszont piacot jelent. Göncz Árpád - hangsúlyozva, hogy csatlakozásunk lépésről lépésre megvalósuló folyamat - mérföldkőnek nevezte a társulási szerződés hatályba lépését. Mint mondotta: ennek révén lehetőség nyílik a valódi politikai párbeszédre és a gazdasági együttműködés elmélyítésére. Az államfő ugyanakkor rámutatott: a csatlakozás folyamatában és a tagság állapotában is elengedhetetlen az együttműködés szomszédainkkal, elsősorban a visegrádi országokkal. - Az egységesülés valamennyi térségbeli ország számára követendő példát jelent, s egyúttal késztetést az együttműködésre - jelentette ki a köztársasági elnök, kiemelve, hogy az integráció kemény tanulást és alkalmazkodást igényel majd Magyarország részéről. E fo- lyamathoz, a csatlakozás elóreviteléhez kérte a nagykövetek támogatását az államfő, felsorolva azokat a kül- és biztonságpolitikai rendszereket, valamint gazdasági együttműködési fórumokat, amelyek munkájába hazánk már bekapcsolódott. Göncz Árpád reményét fejezte ki, hogy a harmadik évezred Európájában a közép-keleti régió növekedési szféra és tényező lesz majd, olyan térség, ahol az együttműködés helyi, regionális és szubregioná- lis szinten egyaránt megvalósul. — Magyarország ennek szellemében - amint az a kormánynyilatkozatban is kifejeződik - üdvözli a társulási szerződést, és az abban foglaltakat teljes mértékben ki akarja aknázni - zárta beszédét a köztársasági elnök. A nagykövetek fogadásán részt vett Jeszenszky Géza külügyminiszter és Kádár Béla külgazdasági miniszter is. Ismét elkészült egy tervezet A kormány hétfőn terjeszti be a legújabb Budapest MSB - D.A.) - Boross Péter miniszterelnök már korábban ígéretet tett arra, hogy február 7-én a kormány a parlament elé terjeszti az új médiatörvényt. A kabinet csütörtökön teljesítette vállalását: elkészült a rádióról és televízióról szóló törvényjavaslattal. A kormányszóvivői sajtó- tájékoztatón ezt Wéber János, igazságügyi helyettes államtitkár ismertette az újságírókkal. A mostani törvénytervezet a kormány 1992-es javaslatán, valamint az Országgyűlés Alkotmányügyi és Kulturális Bizottságában született módosító indítványokon, azaz a pártok közti konszenzuson alapul. A törvénytervezet abból indul ki, hogy a rádió- és televízió műsorszolgáltatás rendszerének az alkotmányos rend, valamint a demokratikus politikai berendezkedés szolgálatában kell állnia és olyan irányba kell fejlődnie, hogy elősegítse beilleszkedésünket az európai nemzetek közösségébe. A javaslat meghatározza a műsorszolgáltatás általános tartalmi keretszabályait, összhangban a sajtó- szabadsággal, az Emberi Jogok Európai Egyezményével, valamint a Konvencióval. Ezeket az általános A médiatörvény egyik célpontja, az MTV Fotó: Nagy Gábor szabályokat egészítik ki a közszolgálati és kereskedelmi műsorszolgáltatásra vonatkozó speciális keretszabályok. Részletesen szabályozták a Magyar Rádió és a Magyar Televízió jogállását, működésükre és gazdálkodásukra vonatkozó legfontosabb szabályokat. így megteremthető a két intézmény fiiggetlensége, és ellen- őrzött módon biztosítható folyamamédiatörvényt tos működése, versenyképessége. Ennek érdekében életre hívják a Magyar Rádió Közalapítványt, illetve a Magyar Televízió Közalapítványt. Ezek vagyonának kezelői a kuratóriumok. A közalapítványok létrehozzák a Magyar Rádiót és a Magyar Televíziót mint önálló jogi személyeket. Az MR és az MTV elnökeit a hatályos jogszabályok szerint a miniszterelnök nevezi ki - olvashatjuk a kormány tervezetében. A két intézményi, a közalapítványoktól függetlenül működő felügyelő bizottságok ellenőrzik. A hatósági feladatokat a Rádió és Televízió Hivatal, mint országos hatáskörű államigazgatási szerv végzi, melynek felügyeletét a miniszterelnök látja el. A törvénytervezet elfogadása esetén megteremti a műsorszolgáltatási piacon a gazdasági verseny feltételeit, és megakadályozza a rádiótelevízió monopóliumok kialakulását. A törvény hatályba lépése előtt kibocsátott engedéllyel rendelkező helyi jellegű önálló rádió- és televízióstúdiók tevékenységüket a törvény hatályba lépését követően annak keretei között újabb engedély nélkül folytathatják. ________ A KSH szerint alacsonyabb a ráta Kedvezőtlen tendencia: nő a munkanélküliség átlagos ideje Budapest (MTI) - A munkanélküliségi ráta tavaly - bár a munkanélküliek számának csökkenése az év nagyobb részét jellemezte - átlagosan meghaladta a 11 százalékot - mondta a munkaerőfelmérésről rendezett csütörtöki szakmai tanácskozáson Kiinger András, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese. A KSH felmérései szerint a munkanélküliek száma a múlt év végén 494 ezer volt, ami az előző negyedévhez képest 23 ezer fős csökkenést jelent. Kedvezőtlen változás viszont - hangzott el a tanácskozáson -, hogy a negyedik negyedévben a munkanélküliség átlagos időtartama 45 hétre növekedett, szemben az első negyedévre jellemző 37 héttel. (A KSH adatai eltérnek az Országos Munkaügyi Központ hasonló kimutatásaitól, melyek szerint december végén 632 ezer állástalant tartottak nyilván és a ráta 12,1 százalék.) Nemcsak gazdasági, hanem társadalmi probléma is, hogy a tartósan munka nélkül lévők elhelyezkedési esélyei az idő haladtával egyre csökkennek. Egyrészük továbbra is munkanélküli marad, másrészük pedig - feladva a munkakeresést - inaktívvá válik, azaz nem sorolhatók be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. A KSH besorolása szerint munkanélküliek azok, akik a felmérés időpontjában az adott héten nem dolgoztak, és nincs is olyan munkájuk, amelyből átmenetileg hiányoztak volna. A munkanélküliség kritériuma az is, hogy a felmérést megelőző négy hét folyamán a megkérdezett aktívan munkát keressen, és megfelelő állás esetén két héten belül munkába tudna állni. Tavaly számottevően nőtt a pályakezdő munkanélküliek száma és aránya. Az összes munkanélküli 10,2 százaléka került ki a pályakezdők közül az év utolsó negyedében. Nem elhanyagolható a passzív munkanélküliek száma, alak szeretnének ugyan dolgozni és képesek is erre, de koruk, szakképzettségük hiánya, vagy a munkaerőpiac helyzete miatt az álláskeresést eleve reménytelennek ítélik. Az elmúlt év utolsó szakaszában 116 ezer pasz- szív munkanélkülit regisztrált a statisztika. A múlt év végén az összes háztartásnak mintegy 11 százalékában legalább egy munkanélküli volt: ezekben a családokban csaknem 300 ezer 15 éven aluli gyermek él. Parlamenti küldöttség Dublinban London (MTI) - A magyar parlament külügyi bizottságának küldöttsége szerdán és csütörtökön az ír Köztársaság fővárosában, Dublinban járt, az ír parlamenti alsóház külügyi bizottságának meghívására. A küldöttség tagjait - Kovács László (MSZP) bizottsági elnököt, Csóti György alelnököt (MDF), Szentiványi István alelnököt (SZDSZ), Rockenbauer Zoltán alelnököt (Fidesz), Pap Andrást (MDF) és Kocsenda Antalt (Kisgazda 36- ok) - fogadta Mary Robinson, az ír Köztársaság elnöke, Dick Spring ír miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter. A magyar küldöttek találkoztak az ír parlamenti alsóház és a szenátus elnökével, az alsóházi külügyi bizottság tagjaival, és az ír pártok vezetőivel. Kovács László csütörtökön elmondta az MTI-nek, hogy elsősorban Magyarország EÚ-csatlakozásáról cseréltek eszmét ír vendéglátóikkal. Írország semleges ország, ezért a NÄTO bővítése és a békepartnerség nem volt központi téma a megbeszéléseken.- Az EU bővítésében viszont messzemenő ír jóindulatra számíthatunk, a kis országok érdekközössége alapján is. Írország elsőként ratifikálta Magyarország és az EU társulási egyezményét. A csatlakozáskor azonban felbukkanhat te ellenérdekeltség. Például a mezőgazdaságban, az EU-alapok elosztásában és a külföldi tőke iránti igényben elvileg versenytársak lehetünk. De ír partnereinkkel egyetértettünk abban, hogy ezt nem helyes sematikusan kezelni. Mi hangsúlyoztuk, hogy Magyarország nem csak versenytárs, hanem piac is Írországnak, továbbá hídfő Kelet- Európa felé, és szorgalmaztuk a magyar kereskedelmi mérleghiány enyhítését, az te tőke és az te kultúra erőteljesebb megjelenését. ír részről mindezt kedvezően fogadták, és Dick Spring külügyminiszter egyenest úgy vélte, hogy még az esetleges ütközőövezetekben, például a mezőgazdaságban is sok a lehetőség az együttműködésre. Nem riválisnak, hanem partnernek tekintik Magyarországot - mondta Kovács László. Elmondta azt is, hogy különösen hangsúlyozták Magyar- ország érdekeltségét a részvételben az EU politikai és biztonsági együttműködésében, Dick Spring külügyminiszter pedig felvázolta, hogy szerinte 1996 után lehet dönteni a további csatlakozásokról. Meciar kijelentette: „aki akar, elmehet” Pozsony (MTI) - Vladimír Meciar az általa vezetett Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) hart rendszerességgel megtartott pozsonyi nagygyűlésén szerdán este kijelentette: „Semmi estre sem fogunk a Magyar Köztársaság egyes politikai köreinek megfelelő politikát folytatni”. Hozzátette, hogy Szlovákiában „teljes szabadság van, így aki akar, bármikor elmehet”. A TA SR szlovák hírügynökségnek a nagygyűlésről szóló jelentése szerint Meciar azt mondta, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó a magyar kisebbség kollektív jogairól tárgyalni, mert jogaik így is mértéken felüliek. Kérdésre válaszolva - vajon fenyegeti-e Szlovákiát valamilyen agresszió? - kijelentette: „Nincs olyan érzésem, hogy valaki meg akarna bennünket támadni, de ezt senkinek nem is ajánlom”. A szlovák kormányfő a „partnerség a békéért” elnevezésű kezdeményezéssel kapcsolatban azt mondta, hogy az azért is fontos, mert a kezdeményezést aláíró országok mindegyike köteles lesz elismerni a létező határokat, s ez a kötelezettség a Magyar Köztársaságra is vonatkozni fog. Meciar ismét bírálta Michal Kovác szlovák köztársasági elnököt, amiért az államfő újévi beszédében a széles kormánykoalíció kialakításának szükségességéről szólt. A kormányfő szerint Kovác ezzel de facto a kormány iránti bizalmatlanságot nyilvánította ki. Elmarasztalóan szólt az államfőről amiatt is, hogy a névtörvény és a helységnévtáblák kérdésében a köztársasági elnök irodája a kormány tervezetétől eltérő tervezetet dolgozott ki. A helységnévtáblákkal kapcsolatban kijelentette, hogy Szlovákia. „nem kíván visszatérni a brutális magyarosítás előző századbeli gyakorlatához”. Moravcík a két ország viszonyáról Pozsony (MTI) - Jozef Moravcík szlovák külügyminiszter szerint a szlovák-magyar viszonyban akkor várható jelentősebb előrelépés, ha Jeszenszky Géza Pozsonyba látogat. Moravcík a Slovensky denník című lap csütörtöki számában azt nyilatkozta, hogy „a Szlovák Köztársaság hasonlóan, mint Magyarország, kész megtenni” a kétoldali alapszerződés előkészítéséhez szükséges lépéseket. „Mindkét oldalon egy-egy csoport dolgozik az előzetes politikai egyezmény kereteinek előkészítésén, és jelentősebb előrehaladásnak Jeszenszky úr pozsonyi látogatása során kellene bekövetkezni.” Moravcík szerint a magyar külügyminiszter „kész Szlovákiába látogatni, ennek azonban az a feltétele, hogy tisztázódjanak a toloncegyezmény megkötésének feltételei”. „Nagyon intenzíven fogunk dolgozni azon, hogy ebben az irányban előrelépésre kerüljön sor.” A szlovák külügyi tárca vezetője „a szlovák fél részéről igen egyszerűen teljesíthetőnek” nevezte a magyar nemzetiségi elvárásokat, hiszen „a nemzetközi szervezetek véleménye is az, hogy Szlovákiában tiszteletben tartják a kisebbségi jogokat”. Kifejtette, hogy az Európa Tanács ajánlásainak teljesítésében már csak „a kétnyelvű helységnév-megjelölések terén maradtak tisztázandó kérdések, de szentül hiszem, hogy a parlament ezzel a kérdéssel is rövidesen megbirkózik” - mondta Jozef Moravcík. Arra a kérdésre, vajon a szlovák-magyar viszonyon nem javítana-e a budapesti szlovák nagykövet mielőbbi kinevezése, a szlovák külügyminiszter azt válaszolta, hogy a kinevezésre a „legközelebbi napokban sort kerítenek”. Mint mondta, jelen pillanatban a nagykövetjelölt budapesti elfogadását váiják, s ezért nem lenne korrekt elárulni ajelölt nevét. A MIÉP nem ért egyet a jelentéssel Budapest (MTI) - A Magyar Igazság és Élet Páríjának eddig 78 regisztrált egyéni képviselőjelöltje van, de ez nem jelenti azt, hogy számuk egy-két hét múlva, amikor a párt már ismerni fogja a választások időpontját, ennél ne lenne sokkal magasabb - hangzott el csütörtökön, a MIÉP elnökségi ülése utáni sajtótájékoztatón. Csurka István, a MIÉP társelnöke az újságíróknak elmondta: még nincs a párt kezében az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma által kiadott szokásos évi világjelentés Magyarországra vonatkozó része, de a sajtóhíradásokból úgy tűnik, hogy e dokumentum egyoldalú, nem korrekt beállításokat tartalmaz. A MIÉP társelnöke bizonyos elfogultságot érzékel a televízió helyzetének és az emberi jogok megítélésének vonatkozásában. A MIÉP illetékes helyen meg akaija tenni kritikai észrevételeit.
