Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-22 / 44. szám
2 A Itt-Hon 1994. Február 22., Kedd r- NÁLUNK TÖRTÉNT Környezetvédelemre nevelés az óvodában „Óvodánk nevelőtestületi értekezletén fő témaként szerepéit, a világszínvonalon is sokakat foglalkoztató téma: a környezetszennyezés megelőzése, élővilágunk védelme.Csoportszobáinkban az évszaknak megfelelő természetes hangulat uralkodik. Ősszel a termések, falevelek, makkok, gesztenyék, őszi gyümölcsök, télen a növények csiráztatá- sa, madáretetők készítése, téli eledelek begyűjtése a madaraknak, ugyanakkor a szobanövények együttes gondozása. Tavasszal az éledő természet megfigyelése, fák, bokrok, virágok ültetése az óvodák udvarán a szülők bevonásával A tavaszi nagytakarítás is nagy élmény az óvodánk udvarán és környékén. E tevékenységünket a Föld Nap- já-hoz kapcsoljuk. Azonban szomorúan tapasztaljuk, hogy munkánkat ezt értékelni nem tudó, garázda elemek semmibe veszik, romba döntik. Az elültetett növényeket tőből kitépik, megrongálják, ellopják. A természet védelmének érdekében történik, hogy alaposan igyekszünk megismertetni gyermekeinkkel a környezet szépségeit, séták, kirándulások alkalmával. Nagyon hasznos elfoglaltságunk a gyógynövények gyűjtése,- megismertetése, hasznosságuk tudatosítása gyermekeinkkel. A városunkban lévő szép park: a Betánia-kert nagyon jó hely lenne egy kis játékra, levegőzésre. Ezért érthetetlen számunkra annak elhanyagolt állapota. A városi gondoskodás nem elég, mert felelőtlen emberek mindezt nem kímélik. Piszkos, szemetes, kutyák „névjegyei”-vel, törött üvegdarabokkal tele. . Ez a társadalom? Ezek a felnőttek? Ki a jó? Ki a rossz? Vetődik fel gyermekeinkben. Ugyan melyik magatartási minta ragad meg? Pedig az itt lévő gesztenyés, tölgyek egyedi és évszázadot is megélt példányok. Mi a jót is észrevesszük. Vannak nagyon szépen gondozott, parkosított utcák, ahol a lakók összefogása csodát művel. Ezen utcákon sokat szeretnénk sétálni, megfigyeléseket végezni és mintaként beépíteni nevelésünk folyamatába. Lehetőségeinkre való tekintettel, képességeinknek megfelelően mi is szívesen csatlakozunk az ilyen és más jellegű városvédő, szépítő programokhoz.” Üvegesné Losonczi Éva környezetvédelmi munkaközösség vezető Itt-Hon Az Eszak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Buzafalvi Győző. Az abaúji melléklet címe: 3800 Szikszó, Kálvin tér 25. Telefon: 46/396-174 Leona asszony 106. évében jár... Ő még beszélhetett olyan emberrel, aki harcolt 1848-ban. Bekecsi Szabó László Szerencs (ÉM) - Évfordulók, megemlékezések alkalmával szeretjük a kerek számokat: ötven éve történt ez vagy az, megünneplünk centenáriumot, aranylakodalmat, százéves születésnapot. Éppen ez utóbbi jutott eszembe, amikor meglátogattam hazánk - talán második - legidősebb emberét Szerencsen. Mert Moór Menyhértné - Leona asz- szony - bizony már abban a korban van, amikor egy hölgy nem letagadja a korát, hanem büszkélkedik azzal. Szóval a századik születésnap valahogy zajosabbra sikeredett: volt azon sok virág, úttörőgyerek, szavalat, fényképek - ahogy az illett. Amilyen zsivalyos volt a századik, olyan csendes volt a százötödik. Nem panaszképpen említette ezt meg a múlt századi matróna leánya, Katika, aki nyugdíjas védőnő, így nem csoda, ha békességgel, derűvel töltötték a január másodikai születésnapot, miként látogatásunkat is. A látogatást, amely alkalmával egyetlen fényképet, és pár kedves szót akartunk váltani, ami ilyen ritka alkalomhoz illik. Talán megbocsátja a Tisztelt Olvasó is, hogy nem volt alkalmunk feltenni az egyébként ilyenkor szokásos balga kérdéseket, hanem megelégedtünk az együttlét kedves perceivel. Mindennek oka pedig az, hogy az ember szervezete százhatodik évében járva már nem biztos, hogy engedelmeskedik a tolakodó idegeneknek. így aztán Leona néni szépen átaludta vendégeskedésünket. Leona asszonyék otthonában kicsit mi is visszautaztunk a múltba. Katika lányától tudom, hogy még van egy testvérbátyja, aki már túl van a nyolcvanon és még utazgatni is szeret, apjuk is elérte a száz évet. Az ünnepelt pedig olyan családban született, amelyben hét leánytestvér egyikeként látta meg a napvilágot százöt évvel ezelőtt. Talán nem haragszanak meg az orvosok, ha leírom: a mama világéletében nagyon édesszáj- ú volt, nem tudom nem tőle iszom-e meg az édespálinkát, amit egészségére fogyasztunk szép, régi emlékei, bútorai, faragott székei, könyvszekrénye, kerek asztala, belső világának múltidézői között. Mi mindenről tudna ő mesélni nekünk. 0 még beszélhetett olyan emberrel például, aki harcolt 1848- ban. És olyannal is, aki az első, a második világégést vele együtt megélte. De a beszéd helyett összekulcsolt kezeit arca elé teszi, jóízűen alszik, bizonyára sokat és szépet álmodik. Istenem... Ha belegondolok, hogy nyolcvanhárom évesen egy daganatot távolítottak el a szervezetéből, hogy utána még évekig sugarazták, hogy pár napja lecsúszott a fotelból és eltört a lába, hogy mindezek ellenére itt van közöttünk, s két gyermekét naponta ajándékozza meg azzal a tudattal, hogy ók még odasúghassák neki: Anyuka, jöttek Téged köszönteni, hoztak szép virágot! S ő, ha nem is látja, de érzi a gyermeki közelséget, bólint, simára kulcsolt kezein érzi a virágokat... Az ongai faluvédők eredményei Onga (ÉM) - Egyesületünk 1990 tavaszán alakult hagyományőrző és környezetvédő céllal. Az egyesületben munkálkodók - nem túl nagy létszámú - körét főként a községben élő képzettebb, a közös jövőnkért felelősséget érző emberek alkotják, de szeretnénk tevékenységünkhöz minél több résztvevőt megnyerni. Az elmúlt évek során intenzíven dolgoztunk Onga kulturális életének felpezsdítésén, és mindmáig komoly erőfeszítéseket teszünk egy szebb falukép kialakítására. Munkánkat egy falutábla elkészítésével kezdtük, amely ma is itt üdvözli a falunkba érkezőket. 1991-ben Szanticskán - egy kihalt abaúji községben - faluvédő napokat rendeztünk, ahová az ország minden tájáról érkeztek a város- és faluszépítő egyesületek képviselői. 1990 óta minden évben megrendezzük a már hagyománynak tekinthető szüreti felvonulást. Egyesületünk nagyon büszke rá, hogy 1990-ben a 3-as főút mentén a Borsod, Abaúj és Zemplén megyék határán álló turul bronzszobor újbóli felállításában segédkezett, amely a magyar nép ősi jelképe volt. A szobor visszaállításáért a környékbeli három községgel működtünk együtt. Minden évben programokat szervezünk május utolsó vasárnapján a gyerekeknek. 1993-ban rendeztünk először autós ügyességi versenyt felnőtt résztvevőkkel a falunk egyik nevezetességének tekinthető Kóczán kastély udvarán. Szeretnénk ebből is hagyományt teremtem „faluvédő majális” néven, ezért ez évi munkatervünkben is szerepel az elképzelés május 1-jei dátummal. Régóta dédelgetett elképzelésünk volt, hogy a község gyermekeit ,igazi” Télapó örvendeztesse meg otthonában. 1993. december 5-én este csaknem 60 családhoz látogatott el a Faluvédő Egyesület Mikulása, a gyermekek és szüleik nagy- nagy örömére. Évente néhány alkalommal táncmulatságot is rendezünk. Az idén pótszilveszteri bál lebonyolítását tervezzük. A faluvédő egyesület másik fő profilja a természet- és környezetvédelem. 1992 őszén 50 darab juharfát ültettünk el a falu határában. A fasor ápolását egész évben szem előtt tartjuk. Környezetvédő tevékenységünk szemétgyűjtési akcióban nyilvánul meg, amelyet minden év tavaszán hirdetünk meg. A szemétgyűjtési program a falu egész területét érinti csakúgy, mint a falunkba vezető három bekötőutat. Ezen tevékenységeink mellett egyesületünk büszkélkedhet egy időszakosan megjelenő újsággal, az Ongai Krónikással, amely változó megjelenési gyakorisággal ugyan, de idén ötödik évfolyamát kezdte meg. A lapot egyesületi tagok szerkesztik szabadidejükben. Az idén nyáron bővíteni szeretnénk tevékenységi körünket és egy fafaragó tábor megszervezését tűztük ki célul magunk elé. Terveink szerint a táborban körülbelül 20 gyerek vesz majd részt három népi fafaragóművész irányításával. A tábor célja, hogy megismertesse a gyerekeket a fafaragóművészettel, az alkotás örömével. A képzés időtartamát két hétre terveztük. Nos, talán ezek a főbb, említésre méltó dolgok, amiket véghez vittünk, és persze a jövőben sem szeretnénk alább adni tevékenységi körünkből. Debreceni Győző az Ongai Faluvédő Egyesület elnöke 1994. Február 22., Kedd Itt-Hon A 7 Hó, hó, hó! Szlovákiában Nehéz a tanítványok és a felelősség súlya - ama környezet csodás Szikszó (ÉM) - A szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium tanulói egy hétig sítáborban voltak: egyesek azért, hogy megismerkedjenek a síelés alapjaival, mások, hogy továbbfejlesszék sítudományukat. A kezdőket Horváth Márton oktatta, a haladókkal Gá- vay Pál foglalkozott. Mindketten az intézmény testnevelő tanárai. Horváth Márton: - A síoktatás hosszú évek óta hagyomány gimnáziumunkban. Miután itthon nem volt hó, Szlovákiában szerveztünk diákjaink számára sítábort. A csoport kétharmada teljesen kezdőként érkezett a táborba. Számukra a legfőbb cél az volt, hogy hóekeíveléssel le tudjanak jönni a lejtőkön, megtanuljanak felvonózni. A sítanfolyam végére minden résztvevő eljutott arra a szintre, hogy önállóan vagy családdal, a szórakozás igényével síelhetnek. Persze volt olyan tanuló is (Bukovenszky Judit I.A.), aki a harmadik nap után már átkerülhetett a haladókhoz. A napi 6 óra síelés mindenképpen meghozta az általunk is elvárt eredményt. Gávay Pál: - A haladók csoportjába azok a tanulók tartoztak, akik már tudtak síelni, kanyarodni. Náluk a feladat a stílusjavítás volt, s ezenkívül meg kellett tanulniuk a gyorsfelvonón is a felvonózást. Az oktatás nagy eredményének tartom, hogy a tábor végére minden nehézségi fókú pályán le tudtak jönni a gyerekek. A sítábor csoportversenyét a haladók közül Vincze Tibor nyerte. Az oktatás befejeztével most azt tartanám igazán fontosnak és hasznosnak, hogy a megtanultakat tovább gyakorolják diákjaink. A diákok közül vajon ki, mire emlékszik szívesen? Amellett, hogy mindenki megtanult síelni, minden napra szerveztek nekünk valamilyen külön programot is. Volt Ki mit tud?, vetélkedők, játékok.” (Kulcsár Judit I.B.) „Síversennyel zárult az egy hétig tartó sítanulás, de nagy élmény volt a síkarnevál, ahol nemcsak a diákok, hanem a tanáraink is jelmezbe öltöztek.” (Dobos Enikő I.A.) „Persze a legjobb a síelés volt, de nekem a kassai kirándulás is nagyon tetszett. Na, meg a hajnalig tartó beszélgetések.” (Paripás Laura I.A.) „Nagy élmény volt a felvonózás. Én már korábban is tudtam síelni, de a libegőn, amin most voltam életemben először, egy kicsit én is féltem.” (Szakáczky Annamária I.A.) „Tulajdonképpen - a kaját leszámítva - minden jó volt. Ha lehetne, akár már holnap indulnék vissza Zlatka Itkára. Most viszont a tanulás folytatódik. Majd jövőre.” (Nagy Zsuzsa I.B.) Felnőttek a gyermeksportért Szikszó (ÉM - HME) - A videó és diszkó világában nagyon nehéz a gyerekeket sportolásra csábítani. Kevesen vállalják, hogy fárasztó edzéseken vegyenek részt. Sok lelkes testnevelő, sportot szerető felnőtt kell ahhoz, hogy az iskolákban működjenek a diáksportkörök. Ez a forma régiónkban már csak azért is fontos, mert köztudottan csekély lehetősége van diákjainknak ahhoz, hogy tehetségüket valamilyen sportágban kamatoztassák. Elmondhatjuk, egyedüli hely erre környékünkön már csak az iskola maradt. A felnőttek segítőkész munkájáról beszélgettünk a Miskolc Városkörnyéki Sportbizottság titkárával, Berki Lászlóval egyik rendezvényükön, Aszalón. Itt az alsósok részére szerveztek játékos sportvetélkedőt.- Területünkön mely települések tartoznak a Miskolc városkörnyékhez?- Szikszó, Homrogd, Aszaló, Alsóvadász általános iskolái.- Mi a feladata a DSB-nek?- Elsősorban összefogni a munkát. Versenyeket szervezni és úgy kialakítani a körzeteket, hogy a viszonylag közel lévő települések kerüljenek egy csoportba. Kézilabdában, kis- és nagypályás labdarúgásban, asztaliteniszben, sakkban, atlétikában, teremtornában rendezünk versenyeket. Minden év szeptember 15-éig megküldjük a versenykiírásokat az általános iskoláknak. Egyes sportágak versenyeit hagyományosan mindig ugyanazon a, településen szervezzük meg. így került sor már második alkalommal a játékos sportvetélkedőre Aszalón. Az asztaliteniszt Bőcsön rendeztük, ott erre alkalmas, jól felszerelt tornaterem van. A sakkversenyt Homrogdon szoktuk megtartani, ott nagy hagyományai vannak ennek a sportágnak. Megyei és országos versenyeket is nyernek az iskola tanulói. Legutoljára a homrog- di lányok megyei bajnokságot nyertek. Tavasszal az encsi sportcsarnokban kerül sor a második korcsoportos fiú és lány kézilabdadöntőre, majd megrendezésre kerül a foci és atlétika második fordulója is. Forróiak diadala Encs (ÉM) - Befejeződött a „Bársonyos Kupa” kispályás teremlabdarú- gó-toma. A tornán a Körzeti Sporttársuláshoz tartozó sportegyesületek vettek részt 24 csapattal. A selejtező eredményei: A”-csoport Alsóvadász- Ináncs 0-2 Tomyosnémeti- Kázsmárk 0-4 Tomyosnémeti- Alsóvadász 2-0 Kázsmárk- Ináncs 0-3 Alsóvadász- Kázsmárk 3-0 Ináncs- Tomyosnémeti3-0 „B”-esoport Forró- Felsővadász 5-2 Hidasnémeti- Telkibánya 0-0 Hidasnémeti- Forró 1-5 Telkibánya- Felsővadász 2-2 Forró- Telkibánya 2-2 Felsővadász- Hidasnémeti 6-0 „C”-csoport Novajidrány- Vilmány 1-2 Pere- Baktakék 3-2 Pere- Novajidrány 0-6 Baktakék- Vilmány 2-1 Novajidrány- Baktakék 3-1 Vilmány- Pere 4-5 „D”-csoport Hemádkércs- Méra 2-2 Büttös- Hejce 6-1 Büttös- Hemádkércs 2-2 Hejce- Méra 0-4 Hemádkércs- Hejce 9-0 Méra- Büttös 3-0 „E”-csoport Szalaszend- Abaújkér 2-2 Felsődobsza- Hemádvécse 1-1 Felsődobsza- Szalaszend 0-2 Hemádvécse- Abaújkér 0-0 Szalaszend- Hemádvécse 4-1 Abaújkér- Felsődobsza 3-1 „F”-csoport Homrogd- Korlát 2-0 Encs ifi-Léh 3-0 Encs ifi- Homrogd 1-0 Léh- Korlát 0-5 Homrogd-Léh 1-0 Korlát- Encs ifi 1-1 Diák focifarsang Alsóvadász (ÉM) - Öt iskola részvételével első ízben rendezte meg a Farsang Kupa elnevezésű teremlabdarúgó-tornát az Alsóvadászi Általános Iskola. Az eseményen Alsóvadász I. és II., Homrogd, Felsővadász, Aszaló, Szikszó fiúcsapatai, valamint bemutató jelleggel Alsóvadász és Szikszó leánycsapatai mérkőztek. A szép számú nézősereg előtt a fiúk vetélkedésében az alábbi végeredmény született: 1. Homrogd, 2. Alsóvadász I., 3. Alsóvadász II., 4. Felsővadász. A torna legjobb kapusa a szikszói Kiss János lett, a gólkirály címet Kótai Béla, Alsóvadász n. csapatából érdemelte ki 6 góllal. Nagy sikert arattak a lányok, a mérkőzés végeredménye: Alsóvadász-Szikszó 2-0. Antal Tamás (a szerző testnevelő tanár)
