Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-22 / 44. szám

2 A Itt-Hon 1994. Február 22., Kedd r- NÁLUNK TÖRTÉNT ­Környezetvédelemre nevelés az óvodában „Óvodánk nevelőtestületi értekezletén fő témaként szerepéit, a világszínvona­lon is sokakat foglalkoztató téma: a környezetszennyezés megelőzése, élővi­lágunk védelme.Csoportszobáinkban az évszaknak megfelelő természetes hangulat uralkodik. Ősszel a termések, falevelek, makkok, gesztenyék, őszi gyü­mölcsök, télen a növények csiráztatá- sa, madáretetők készítése, téli eledelek begyűjtése a madaraknak, ugyanakkor a szobanövények együttes gondozása. Tavasszal az éledő természet megfigye­lése, fák, bokrok, virágok ültetése az óvodák udvarán a szülők bevonásá­val A tavaszi nagytakarítás is nagy él­mény az óvodánk udvarán és környé­kén. E tevékenységünket a Föld Nap- já-hoz kapcsoljuk. Azonban szomorú­an tapasztaljuk, hogy munkánkat ezt értékelni nem tudó, garázda elemek semmibe veszik, romba döntik. Az elül­tetett növényeket tőből kitépik, meg­rongálják, ellopják. A természet védelmének érdekében tör­ténik, hogy alaposan igyekszünk meg­ismertetni gyermekeinkkel a környezet szépségeit, séták, kirándulások alkal­mával. Nagyon hasznos elfoglaltsá­gunk a gyógynövények gyűjtése,- meg­ismertetése, hasznosságuk tudatosítá­sa gyermekeinkkel. A városunkban lé­vő szép park: a Betánia-kert nagyon jó hely lenne egy kis játékra, levegőzés­re. Ezért érthetetlen számunkra annak elhanyagolt állapota. A városi gondos­kodás nem elég, mert felelőtlen embe­rek mindezt nem kímélik. Piszkos, sze­metes, kutyák „névjegyei”-vel, törött üvegdarabokkal tele. . Ez a társadalom? Ezek a felnőttek? Ki a jó? Ki a rossz? Vetődik fel gyermeke­inkben. Ugyan melyik magatartási minta ragad meg? Pedig az itt lévő gesztenyés, tölgyek egyedi és évszáza­dot is megélt példányok. Mi a jót is észrevesszük. Vannak na­gyon szépen gondozott, parkosított ut­cák, ahol a lakók összefogása csodát művel. Ezen utcákon sokat szeretnénk sétálni, megfigyeléseket végezni és min­taként beépíteni nevelésünk folyamatá­ba. Lehetőségeinkre való tekintettel, ké­pességeinknek megfelelően mi is szíve­sen csatlakozunk az ilyen és más jel­legű városvédő, szépítő programokhoz.” Üvegesné Losonczi Éva környezetvédelmi munkaközösség vezető Itt-Hon Az Eszak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Buzafalvi Győző. Az abaúji melléklet címe: 3800 Szikszó, Kálvin tér 25. Telefon: 46/396-174 Leona asszony 106. évében jár... Ő még beszélhetett olyan emberrel, aki harcolt 1848-ban. Bekecsi Szabó László Szerencs (ÉM) - Évfordulók, megemlékezések alkalmával szeretjük a kerek számokat: öt­ven éve történt ez vagy az, megünneplünk centenáriumot, aranylakodalmat, százéves szü­letésnapot. Éppen ez utóbbi jutott eszem­be, amikor meglátogattam ha­zánk - talán második - legidő­sebb emberét Szerencsen. Mert Moór Menyhértné - Leona asz- szony - bizony már abban a korban van, amikor egy hölgy nem letagadja a korát, hanem büszkélkedik azzal. Szóval a századik születésnap valahogy zajosabbra sikeredett: volt azon sok virág, úttörőgyerek, sza­valat, fényképek - ahogy az il­lett. Amilyen zsivalyos volt a száza­dik, olyan csendes volt a százö­tödik. Nem panaszképpen em­lítette ezt meg a múlt századi matróna leánya, Katika, aki nyugdíjas védőnő, így nem cso­da, ha békességgel, derűvel töl­tötték a január másodikai szü­letésnapot, miként látogatá­sunkat is. A látogatást, amely alkalmával egyetlen fényképet, és pár ked­ves szót akartunk váltani, ami ilyen ritka alkalomhoz illik. Ta­lán megbocsátja a Tisztelt Ol­vasó is, hogy nem volt alkal­munk feltenni az egyébként ilyenkor szokásos balga kérdé­seket, hanem megelégedtünk az együttlét kedves perceivel. Mindennek oka pedig az, hogy az ember szervezete százhato­dik évében járva már nem biz­tos, hogy engedelmeskedik a to­lakodó idegeneknek. így aztán Leona néni szépen átaludta vendégeskedésünket. Leona asszonyék otthonában kicsit mi is visszautaztunk a múltba. Katika lányától tudom, hogy még van egy testvérbáty­ja, aki már túl van a nyolcva­non és még utazgatni is sze­ret, apjuk is elérte a száz évet. Az ünnepelt pedig olyan család­ban született, amelyben hét le­ánytestvér egyikeként látta meg a napvilágot százöt évvel ezelőtt. Talán nem haragszanak meg az orvosok, ha leírom: a mama világéletében nagyon édesszáj- ú volt, nem tudom nem tőle is­zom-e meg az édespálinkát, amit egészségére fogyasztunk szép, régi emlékei, bútorai, fa­ragott székei, könyvszekrénye, kerek asztala, belső világának múltidézői között. Mi minden­ről tudna ő mesélni nekünk. 0 még beszélhetett olyan ember­rel például, aki harcolt 1848- ban. És olyannal is, aki az el­ső, a második világégést vele együtt megélte. De a beszéd he­lyett összekulcsolt kezeit arca elé teszi, jóízűen alszik, bizonyára sokat és szépet álmo­dik. Istenem... Ha belegondolok, hogy nyolcvanhárom évesen egy daganatot távolítottak el a szervezetéből, hogy utána még évekig sugarazták, hogy pár napja lecsúszott a fotelból és el­tört a lába, hogy mindezek el­lenére itt van közöttünk, s két gyermekét naponta ajándékoz­za meg azzal a tudattal, hogy ók még odasúghassák neki: Anyuka, jöttek Téged köszön­teni, hoztak szép virágot! S ő, ha nem is látja, de érzi a gyer­meki közelséget, bólint, simára kulcsolt kezein érzi a virágo­kat... Az ongai faluvédők eredményei Onga (ÉM) - Egyesületünk 1990 tavaszán alakult hagyo­mányőrző és környezetvédő cél­lal. Az egyesületben munkálko­dók - nem túl nagy létszámú - körét főként a községben élő képzettebb, a közös jövőnkért felelősséget érző emberek alkot­ják, de szeretnénk tevékenysé­günkhöz minél több résztvevőt megnyerni. Az elmúlt évek so­rán intenzíven dolgoztunk On­ga kulturális életének felpezs­dítésén, és mindmáig komoly erőfeszítéseket teszünk egy szebb falukép kialakítására. Munkánkat egy falutábla elké­szítésével kezdtük, amely ma is itt üdvözli a falunkba érke­zőket. 1991-ben Szanticskán - egy kihalt abaúji községben - faluvédő napokat rendeztünk, ahová az ország minden tájáról érkeztek a város- és faluszépí­tő egyesületek képviselői. 1990 óta minden évben megrendez­zük a már hagyománynak te­kinthető szüreti felvonulást. Egyesületünk nagyon büszke rá, hogy 1990-ben a 3-as főút mentén a Borsod, Abaúj és Zemplén megyék határán álló turul bronzszobor újbóli felállí­tásában segédkezett, amely a magyar nép ősi jelképe volt. A szobor visszaállításáért a kör­nyékbeli három községgel mű­ködtünk együtt. Minden évben programokat szervezünk május utolsó vasárnapján a gyerekek­nek. 1993-ban rendeztünk először autós ügyességi versenyt fel­nőtt résztvevőkkel a falunk egyik nevezetességének tekint­hető Kóczán kastély udvarán. Szeretnénk ebből is hagyo­mányt teremtem „faluvédő ma­jális” néven, ezért ez évi mun­katervünkben is szerepel az el­képzelés május 1-jei dátummal. Régóta dédelgetett elképzelé­sünk volt, hogy a község gyer­mekeit ,igazi” Télapó örvendez­tesse meg otthonában. 1993. december 5-én este csaknem 60 családhoz látogatott el a Falu­védő Egyesület Mikulása, a gyermekek és szüleik nagy- nagy örömére. Évente néhány alkalommal táncmulatságot is rendezünk. Az idén pótszilvesz­teri bál lebonyolítását tervez­zük. A faluvédő egyesület másik fő profilja a természet- és környe­zetvédelem. 1992 őszén 50 da­rab juharfát ültettünk el a fa­lu határában. A fasor ápolását egész évben szem előtt tartjuk. Környezetvédő tevékenységünk szemétgyűjtési akcióban nyil­vánul meg, amelyet minden év tavaszán hirdetünk meg. A sze­métgyűjtési program a falu egész területét érinti csakúgy, mint a falunkba vezető három bekötőutat. Ezen tevékenysége­ink mellett egyesületünk büsz­kélkedhet egy időszakosan megjelenő újsággal, az Ongai Krónikással, amely változó megjelenési gyakorisággal ugyan, de idén ötödik évfolya­mát kezdte meg. A lapot egye­sületi tagok szerkesztik szabad­idejükben. Az idén nyáron bő­víteni szeretnénk tevékenységi körünket és egy fafaragó tábor megszervezését tűztük ki célul magunk elé. Terveink szerint a táborban körülbelül 20 gyerek vesz majd részt három népi fa­faragóművész irányításával. A tábor célja, hogy megismertes­se a gyerekeket a fafaragómű­vészettel, az alkotás örömével. A képzés időtartamát két hét­re terveztük. Nos, talán ezek a főbb, említés­re méltó dolgok, amiket véghez vittünk, és persze a jövőben sem szeretnénk alább adni te­vékenységi körünkből. Debreceni Győző az Ongai Faluvédő Egyesület elnöke 1994. Február 22., Kedd Itt-Hon A 7 Hó, hó, hó! Szlovákiában Nehéz a tanítványok és a felelősség súlya - ama környezet csodás Szikszó (ÉM) - A szikszói Szepsi Csombor Márton Gim­názium tanulói egy hétig sítá­borban voltak: egyesek azért, hogy megismerkedjenek a síe­lés alapjaival, mások, hogy to­vábbfejlesszék sítudományu­kat. A kezdőket Horváth Már­ton oktatta, a haladókkal Gá- vay Pál foglalkozott. Mindket­ten az intézmény testnevelő ta­nárai. Horváth Márton: - A síoktatás hosszú évek óta hagyomány gimnáziumunkban. Miután itt­hon nem volt hó, Szlovákiában szerveztünk diákjaink számá­ra sítábort. A csoport kéthar­mada teljesen kezdőként érke­zett a táborba. Számukra a leg­főbb cél az volt, hogy hóekeí­veléssel le tudjanak jönni a lej­tőkön, megtanuljanak felvonóz­ni. A sítanfolyam végére min­den résztvevő eljutott arra a szintre, hogy önállóan vagy csa­láddal, a szórakozás igényével síelhetnek. Persze volt olyan tanuló is (Bukovenszky Judit I.A.), aki a harmadik nap után már átkerülhetett a haladók­hoz. A napi 6 óra síelés min­denképpen meghozta az álta­lunk is elvárt eredményt. Gávay Pál: - A haladók cso­portjába azok a tanulók tartoz­tak, akik már tudtak síelni, ka­nyarodni. Náluk a feladat a stí­lusjavítás volt, s ezenkívül meg kellett tanulniuk a gyorsfelvo­nón is a felvonózást. Az okta­tás nagy eredményének tar­tom, hogy a tábor végére min­den nehézségi fókú pályán le tudtak jönni a gyerekek. A sítábor csoportversenyét a haladók közül Vincze Tibor nyerte. Az oktatás befejeztével most azt tartanám igazán fon­tosnak és hasznosnak, hogy a megtanultakat tovább gyako­rolják diákjaink. A diákok közül vajon ki, mire emlékszik szívesen? Amellett, hogy mindenki meg­tanult síelni, minden napra szerveztek nekünk valamilyen külön programot is. Volt Ki mit tud?, vetélkedők, játékok.” (Kulcsár Judit I.B.) „Síversennyel zárult az egy hé­tig tartó sítanulás, de nagy él­mény volt a síkarnevál, ahol nemcsak a diákok, hanem a ta­náraink is jelmezbe öltöztek.” (Dobos Enikő I.A.) „Persze a legjobb a síelés volt, de nekem a kassai kirándulás is nagyon tetszett. Na, meg a hajnalig tartó beszélgetések.” (Paripás Laura I.A.) „Nagy élmény volt a felvonózás. Én már korábban is tudtam sí­elni, de a libegőn, amin most voltam életemben először, egy kicsit én is féltem.” (Szakáczky Annamária I.A.) „Tulajdonképpen - a kaját le­számítva - minden jó volt. Ha lehetne, akár már holnap in­dulnék vissza Zlatka Itkára. Most viszont a tanulás folyta­tódik. Majd jövőre.” (Nagy Zsu­zsa I.B.) Felnőttek a gyermeksportért Szikszó (ÉM - HME) - A vi­deó és diszkó világában nagyon nehéz a gyerekeket sportolás­ra csábítani. Kevesen vállalják, hogy fárasztó edzéseken vegye­nek részt. Sok lelkes testneve­lő, sportot szerető felnőtt kell ahhoz, hogy az iskolákban mű­ködjenek a diáksportkörök. Ez a forma régiónkban már csak azért is fontos, mert köztudot­tan csekély lehetősége van di­ákjainknak ahhoz, hogy tehet­ségüket valamilyen sportágban kamatoztassák. Elmondhatjuk, egyedüli hely erre környékünkön már csak az iskola maradt. A felnőttek segítőkész munkájáról beszél­gettünk a Miskolc Városkör­nyéki Sportbizottság titkárával, Berki Lászlóval egyik rendez­vényükön, Aszalón. Itt az al­sósok részére szerveztek játé­kos sportvetélkedőt.- Területünkön mely települések tartoznak a Miskolc városkör­nyékhez?- Szikszó, Homrogd, Aszaló, Al­sóvadász általános iskolái.- Mi a feladata a DSB-nek?- Elsősorban összefogni a mun­kát. Versenyeket szervezni és úgy kialakítani a körzeteket, hogy a viszonylag közel lévő te­lepülések kerüljenek egy cso­portba. Kézilabdában, kis- és nagypá­lyás labdarúgásban, asztalite­niszben, sakkban, atlétikában, teremtornában rendezünk ver­senyeket. Minden év szeptem­ber 15-éig megküldjük a ver­senykiírásokat az általános is­koláknak. Egyes sportágak ver­senyeit hagyományosan mindig ugyanazon a, településen szer­vezzük meg. így került sor már második alkalommal a játékos sportvetélkedőre Aszalón. Az asztaliteniszt Bőcsön rendez­tük, ott erre alkalmas, jól fel­szerelt tornaterem van. A sakk­versenyt Homrogdon szoktuk megtartani, ott nagy hagyomá­nyai vannak ennek a sportág­nak. Megyei és országos ver­senyeket is nyernek az iskola tanulói. Legutoljára a homrog- di lányok megyei bajnokságot nyertek. Tavasszal az encsi sportcsarnokban kerül sor a második korcsoportos fiú és lány kézilabdadöntőre, majd megrendezésre kerül a foci és atlétika második fordulója is. Forróiak diadala Encs (ÉM) - Befejeződött a „Bárso­nyos Kupa” kispályás teremlabdarú- gó-toma. A tornán a Körzeti Sporttár­suláshoz tartozó sportegyesületek vet­tek részt 24 csapattal. A selejtező eredményei: A”-csoport Alsóvadász- Ináncs 0-2 Tomyosnémeti- Kázsmárk 0-4 Tomyosnémeti- Alsóvadász 2-0 Kázsmárk- Ináncs 0-3 Alsóvadász- Kázsmárk 3-0 Ináncs- Tomyosnémeti3-0 „B”-esoport Forró- Felsővadász 5-2 Hidasnémeti- Telkibánya 0-0 Hidasnémeti- Forró 1-5 Telkibánya- Felsővadász 2-2 Forró- Telkibánya 2-2 Felsővadász- Hidasnémeti 6-0 „C”-csoport Novajidrány- Vilmány 1-2 Pere- Baktakék 3-2 Pere- Novajidrány 0-6 Baktakék- Vilmány 2-1 Novajidrány- Baktakék 3-1 Vilmány- Pere 4-5 „D”-csoport Hemádkércs- Méra 2-2 Büttös- Hejce 6-1 Büttös- Hemádkércs 2-2 Hejce- Méra 0-4 Hemádkércs- Hejce 9-0 Méra- Büttös 3-0 „E”-csoport Szalaszend- Abaújkér 2-2 Felsődobsza- Hemádvécse 1-1 Felsődobsza- Szalaszend 0-2 Hemádvécse- Abaújkér 0-0 Szalaszend- Hemádvécse 4-1 Abaújkér- Felsődobsza 3-1 „F”-csoport Homrogd- Korlát 2-0 Encs ifi-Léh 3-0 Encs ifi- Homrogd 1-0 Léh- Korlát 0-5 Homrogd-Léh 1-0 Korlát- Encs ifi 1-1 Diák focifarsang Alsóvadász (ÉM) - Öt iskola részvé­telével első ízben rendezte meg a Far­sang Kupa elnevezésű teremlabdarú­gó-tornát az Alsóvadászi Általános Is­kola. Az eseményen Alsóvadász I. és II., Homrogd, Felsővadász, Aszaló, Szikszó fiúcsapatai, valamint bemuta­tó jelleggel Alsóvadász és Szikszó le­ánycsapatai mérkőztek. A szép számú nézősereg előtt a fiúk vetélkedésében az alábbi végeredmény született: 1. Homrogd, 2. Alsóvadász I., 3. Alsóva­dász II., 4. Felsővadász. A torna leg­jobb kapusa a szikszói Kiss János lett, a gólkirály címet Kótai Béla, Alsóva­dász n. csapatából érdemelte ki 6 gól­lal. Nagy sikert arattak a lányok, a mérkőzés végeredménye: Alsóva­dász-Szikszó 2-0. Antal Tamás (a szerző testnevelő tanár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom