Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-15 / 38. szám

4 A Itt-Hon 1994. Február 15., Kedd Februári rendezvények A szikszói Petőfi Sándor Művelődési Központ és Könyvtárban Február 10-én: a Szepsi Csombor Márton Gimnázium farsangi bálja ke­rül megrendezésre. Február 19-én de. 11 órától: a Super- book-klub (játékos foglalkozás gyere­keknek) lesz, melyre szeretettel vár­ják az új klubtagok jelentkezését. Be­lépés díjtalan! Február 19-én: a Móricz Zsigmond Általános Iskola Szülői Munkaközös­sége Szülő-pedagógus farsangi bált rendez. Belépő: 500 forint/fő. Jelent­kezni február 15-ig lehet Breitenbach Sándornénál és a művelődési központ­ban. Február 21-től (egy hétig tartó): Tűz­zománc-kiállítás fogad minden kedves érdeklődőt! Február 5-től az intézményben bein­dult az angol nyelvtanfolyam. A fog­lalkozások ideje: minden szombaton de. 9-11 óráig (gyerekeknek), de. 11-14 óráig (felnőtteknek). További ér­deklődők jelentkezését elfogadják. Sütés-főzés Roston sült citromos vagdalt Hozzávalók: 80 deka sovány marha­hús, 30 deka sárgarépa, 5 deka vaj, 2 deci tejföl, só, őrölt bors, fél citrom, 1 csokor petrezselyem. A megtisztított, kockákra vágott sár- gai'épát a vajon megpároljuk, megsóz­zuk és az összevágott petrezselyemmel megszóljuk. Közben a húst kétszer át­daráljuk, sóval, őrölt borssal, citrom­lével ízesítjük, és a tejföllel jól össze­dolgozzuk. Ötcentis átmérőjű korongo­kat formázunk belőle, olajban megfor­gatjuk, és grillben, vagy sütőben ros­ton megsütjük. Rakott fasírt Hozzávalók: 40 deka sertéshús, 70 de­ka burgonya, 4 darab zsemle, 3 fej vö­röshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 8 to­jás, 3 evőkanál olaj, 2 deci tejföl, só, őrölt bors. A húst a vízben áztatott, kifacsart zsemlével átdaráljuk, és három tojás­sal, egy fej apróra vágott, meg egy evő­kanál olajban megpirított vöröshagy­mává!. a zúzott fokhagymával, sóval, pirospaprikával összedolgozzuk. A fe­lét kiolajozott tepsi aljára terítjük, és befedjük a héjában főtt, megtisztított, majd karikákra vágott burgonyával. A maradék olajban megfuttatunk két fej apróra vágott vöröshagymát, és a bur­gonyára öntjük, majd karikákra vágott négy kemény tojással befedjük. Meg­locsoljuk a tejföllel. Végül a maradék húst is rásimítjuk. Az utolsó nyers to­jással megkenjük. Kockákra vágva tá­laljuk. Nyitott kapukkal várja Szikszó a hatosztályos gimnazistákat Szikszó (ÉM) - Az utóbbi években az ország gimnáziu­maiban szerkezetváltás történt. Nincs ez másképpen Borsod- Abaúj-Zemplén megyében sem, ahol alig maradt gimnázium, amelyben ne tértek volna át az új képzési formára. Abaúj mindkét gimnáziumában, En- csen és Szikszón, az elmúlt év­ben indítottak először hatosz­tályos tanulócsoportot, s most újra váiják a jelentkezőket. Tá­jékoztatást Kristóf Lajosnétól, a szikszói Szepsi Csombor Már­ton Gimnázium igazgatójától kértünk. □ Mi indokolja a hat- és nyolc- osztályos képzés ilyen mértékű terjedését? • Ä szerkezetváltás elindítása országos szinten is szülői igény­ből fakadt. Szorgalmazói azok a magasan ambicionált szülők, akik ettől a formától ésszerűbb, hatékonyabb képzést reméltek és remélnek gyermekeik szá­mára. Ez az igény találkozott a gimnázium újító és jobbító szándékával, ezért olyan peda­gógiai programokat dolgoztak ki, amelyek biztosítják a tanu­lók magas szintű képzését, az eddiginél mélyebb és részlete­sebb tudásanyagot adnak, eredményesebben készítenek fel a felsőfokú intézmények fel­vételi vizsgáira, biztosabb ala­pot adnak az egyetemeken, fő­iskolákon továbbtanulni szán­dékozóknak. □ Hogyan működik az új rend­szer gimnáziumukban? • A szikszói gimnázium tisza- újvárosi programmal dolgozik, amelynek fő profilja az idegen- nyelv-oktatás és a számítás­technikai-informatikai ismere­tek átadása, az egészséges élet­mód alapkészségeinek kialakí­tása. A hatosztályos gimnazis­ták gólyatáborban kezdik a tanévet, itt találkoznak először tanáraikkal, itt vesznek részt önismereti és kapcsolatfejlesz­tő tréningeken, hogy a beillesz­kedésük a lehető legideálisabb körülmények között történjen meg. A gimnáziumban emelt szin­ten, jól képzett szaktanárok irányításával folyik a nyugati nyelvek (angol, német, olasz) oktatása. Mindhárom nyelvből lehetőség van arra, hogy a ta­nulók idegen nyelvi környezet­ben, „eredetiben” gyakorolhas­sák a nyelvet, hiszen az iskola kiterjedt nemzetközi kapcsola­tokkal rendelkezik. Az elméle­ti képzés mellett, amelynek so­rán minden elméleti tantárgy tanulható magasabb óraszám­ban, fakultációs keretben is, nem hanyagolható el a diákok testi nevelése sem. A hat év so­rán minden tanuló elsajátítja és gyakorolja az úszáshoz, síe­léshez, korcsolyázáshoz, teni­szezéshez szükséges ismerete­ket. A gimnázium több gyakor­lati fakultáció indításának fel­tételeivel is rendelkezik. Ilye­nek: számítástechnika, idegen- vezetés, Studium generale, gép­írás. □ Kiknek célszerű a hatosztá­lyos képzés lehetőségével élni? • Hosszabb felkészülési, képzé­si időszakával, a jó képességű diákok korai egy szintre hozá­sával, a tanulók terhelhetősé­gével, a lineáris pedagógiai program segítségével ez a szer­kezeti forma elsősorban azok számára hasznos, akik a kö­zépiskola befejezése után felső­fokú oktatási intézményben kí­vánnak továbbtanulni. A Szep­si Csombor Márton Gimnázi­umban a hatosztályos képzési tantervű osztályba való jelent­kezés a gimnázium által kia­dottjelentkezési lapon történik, beadásának határideje: 1994. március 1. Már megalakult az iskolaszék Létrehozták a működési szabályzatot, elnököt választottak Szikszó (ÉM - T.J.) - Iskola­szék alakult február 8-án, mely a szikszói Szepsi Csombor Már­ton Gimnáziumban a nevelői és oktatói munka segítésére, a ne­velőtestület, a szülők és a ta­nuló, az intézményfenntartók együttműködésének előmozdí­tására irányul. Az iskolaszék a fenntartó ön- kormányzat - Panyik József, Puskás Ferenc. Nagy Béla; a nevelőtestület - Kristóf Lajos- né, Nemes Tamásné, Kertész Tamás; a szülők - Gáéllné Ha­lasi Katalin, Osztermanné dr. Kucserák Katalin, Dobos Sán- domé képviselőkből áll. Tagja még a munkáltatói érdekkép­viselet részéről Dobos Sándor és a diákönkormányzat min­denkori vezetője. Az iskolaszék tagjai tanácsko­zási és.szavazati joggal rendel­keznek. Ezekről bővebben: Döntési jog: az iskolaszék mű­ködési rendjének és munka- programjának elfogadása, tiszt­ségviselők megválasztása, to­vábbá azok az ügyek, amelyek­ben a nevelőtestület vagy fenn­tartó döntési jogát az iskola­székre átruházza. Részt vesz a tanulók jogainak érvényesíté­sével, kötelezettségeinek telje­sítésével összefüggésben az is­kola által hozott döntések, in­tézkedések ellen benyújtott ké­relmek elbírálásában. Egyetértési jog: működési sza­bályzat elfogadásánál, házi- rendnSl, a vállalkozás alapján folyó oktatás bevételeinek fel- használásánál. Véleményezési jog: az iskola működésével kapcsolatos vala­mennyi kérdésben. Javaslattevő jog: éves munka- program, iskolai rendezvények, vezetői megbízatások, tanulói kedvezmények, iskolai sportkör működtetése, iskolai alapítvá­nyok, tanulói kitüntetések, is­kolai gazdasági ügyek, beisko­lázási segélyek. Az iskolaszék vezetőjét meg kell hívni az önkormányzat ok­tatási bizottságának ülésére. Az alakuló ülésen az iskolaszék tagjai megkapták megbízóleve­lüket az iskola igazgatójától. Létrehozták működési szabály­zatukat, majd megválasztották elnöknek Dobos Sándomét, tár­selnöknek Kristóf Lajosnét és Puskás Ferencet, Mi otthonában is ITTHON vagyunk 1994. Február 15., Kedd Itt-Hon A 5 Farsangi vigasság 60 évvel ezelőtt Bakonyi Béla Abaújszántó (ÉM) - Amikor még nem volt televízió, csak kezdetleges rádióadás, egészen másképpen zajlott az élet a far­sangi időszakban. A lakosság szórakozni, mulatozni vágyása kitermelte azokat a farsangi összejöveteleket, amelyek egy estét betöltő programmal, reggelig tartó táncmulatság­gal szolgálták az emberi vidám­ságot. Nálunk, itt Abaújszántón, a farsangi időszak minden szom­bat estéjére le volt kötve a Fle­ischer Szálló nagyterme egy- egy rendezvényre. Megvolt ezeknek a farsangi összejövet­eleknek az anyagi célkitűzése is - hova, milyen célra fordít­sák a bevételt. A nagyobb létszámú egyházak (római katolikus, református) színjátszó csoportjaikkal egy- egy színdarabot, rendszerint népszínművet rendeztek: A csi­kós, Vén gazember, A bor, Pi­ros bugyelláris, Az Űr keze, stb. Én, mint a római katolikus egyháznak 1933-tól megválasz­tott kántor-tanítója minden év­ben rendeztem egy színművet. Előtte már két-három hónap­pal megkezdtük a próbákat a színjátszó csoporttal. Eire na­gyon alkalmas volt az egyház olvasóköre. Ez a helyiség olyan volt, mint egy mai kultúrház. Itt voltak az énekkari, színját­szó próbák, hétvégi teaestek, vasárnap litánia után műsoros, egyházi témájú előadások, stb. Ugyanezt tették a reformátu­sok, működő egyesületek: Csiz­madia Ipartársulat, Kereske­dők Egyesülete, Tűzoltó Egylet, stb. A lejátszás előtt egy hét­tel már a szálloda nagytermé­ben felépített színpadon próbál­tunk. Három héttel előtte készen volt a meghívó A római katolikusoknál minden évben az egyháztanács rendez­te a farsangi előadást és bált. A rendezőbizottság gondosko­dott arról, hogy a Forgács nyomdában a meghívók már három héttel előtte készen le­gyenek, mert a rendezvény előtt két héttel ki kellett külde­ni a község lakosságának. Az ízléses meghívókon rajta volt a színjátszók szerepe, ne­ve, a pontos időpont, a bál véd­nökei (a község tekintélyes, megbecsült emberei), s az is, mert ez nem volt közömbös: melyik prímás zenekara szol­gáltatja a talpalávalót, s von­zó szokások hirdetése, éjféli rostung, vendégeskedés az asz­taloknál, bálkirálynő választás, tombola, s minden, ami a far­sangi vidámságot, kikapcsoló­dást biztosítja. Még egy jelen­tős személyiség nevét közölte a meghívó: ki látja el a cigánybí­ró szerepét. Ez egy nagyon fon­tos tisztség volt, mert a pódiu­mon muzsikáló zenekar mögött egy plakáton ki volt függesztve a táncrend, s ezt nyitástól zá­rásig nem volt szabad megvál­toztatni, megsérteni. (Akkori táncok voltak: csárdás, kerin­gő, tangó, fox, angolkeringő). A hálózó közönség tapasztala­tom szerint tisztelte a fegyel­met biztosító táncrendet. Égy esetre emlékszem, amikor egy italos legény lepénzelte a ban­dát, s megváltoztatta a sorren­det, s a zenekar az ő kívánsá­gának megfelelően más tánc alá játszott, mint ami hivatalo­san következett. De mi történt erre: felzúdultak a bálozók, nagy zsivaj, verekedés támadt, ami botrány volt a javából. A csendőr járőr azonnal beszün­tette a mulatságot: „...véget ve­tett a zenének, s hazamentek a legények”. Még az volt a sze­rencse, hogy ez éjfél után, a ros­tung, bálkirálynő választás és tombola után történt, így csak egy pár órával megrövidült ugyan a rendezvény, de az es­ti és éjszakai program fegyel­mezetten lebonyolódott. A korabeli báloknak legszebb része volt az éjféli rostung. A négy falnál, s a páholyok térsé­geiben terített asztalok voltak, ahol a bálozó családok lányaik­kal várták a táncoló fiúkat. Hi­deg ételekkel, húsokkal, szép tál süteményekkel kedvesked­tek. A banda minden asztalhoz odament, muzsikált rendelés­re. Jól emlékszem, abban az időben sok szép ismeretség szö­vődött így bálok alkalmával, mely nem egyszer a párválasz­tás előzménye volt. Persze vol­tak turpisságok is. A község egy-egy szép, kedvelt leányát védték a neki szimpatikus fiú ismerősei. Estétől reggelig csak velük táncolhatott. Ha egy kí­vülálló fiú szívében a szikra ép­pen akkor pattant ki a szép bá­li ruhába öltöztetett bálozó lány irányában, s illendően felkérte, két lépés után már jött a „maf­fia” valamelyik tagja, s azonnal visszakérte. Persze mindig más, mert visszakérés nem volt, ezt tiltotta a bál etikett­szabályzata, mely mindig érvé­nyes volt. Ilyen „kikosarazott” fiú vagy lemondott a kiválasz­tott, neki imponáló kislány to­vábbi táncairól, s mással tán­colt, vagy, ha nagyon magába mélyedt az ügyben: vette a ka­lapját és távozott. Nemcsak a farsangi bálok ren­deződtek községünkben, voltak nyári mulatságok is (Fehér­hegy Kecskés-mulató), de ren­deztek bálokat ismét a Fleis­cherben, vagy a Csizmadiák szinében. Ilyenkor, amikor az erdő kizöldült már, lovasgaz­dák, s barátaik hoztak a ter­mek díszítésére zöld gallya­kat. Bizony, a friss cserfaillat, a jó zene, a gondatlan élet egy életre szóló emlékekkel örven­deztette meg a bálozó lányokat és fiúkat. Voltak abban az időben elsze­parált közösségi bálok. Ezeket zártkörű rendezvényeknek nyilvánította a rendezőség. Itt csak meghívottak, az úri kaszt osztályába tartozók élvezhették a mulatság örömeit. Ilyenek voltak a megyei bálok (Szik­szó), Anna bálok, Kéked, Er- dőbénye, a járási jegyzői kar központi bálja a járás székhe­lyén, stb. „Pettyes bál” Egy érdekes hagyományt tisz­telő bálon voltam a harmincas évek közepén Vizsolyban. „Pettyes bál”-ban. Minden bá­lozó lánynak, fiatalasszony­nak pettyes ruhában kellett megjelennie. Szép volt, érdekes és hangulatos. Emlékezetes volt még számomra a boldogkő­váraljai „Erdész bál”. Ezt az er­dészlakban Blaskó Pál erdő­mérnök rendezte, aki nagyon szimpatikus, kedvelt ember volt a térség régiójában. Soha nem felejtem el, négy terem fa­lai illatos fenyőgallyakkal vol­tak díszítve, ennek illata, s a kiváló rendezés nyújtotta a vi­dám hangulatot, barátságot, családok örömeit. Volt egy nemes kiváltsága az akkori időknek: a bálozó lányok csak édesanyjuk, vagy a család­hoz tartozó idősebb hozzátarto­zó kíséretében jelenhettek meg a bálteremben (gardedám). Ér­dekes, de erkölcsös szemlélet volt ez 60 évvel ezelőtt. Nem kí­vánok írásom befejeztével pnid-álszemérmes magatartást kinyilvánítani a diszkó világá­ban. Statisztikát akkor is vezettek hivatalosan és összehasonlít­ható: mennyi volt a válások száma akkor és most? Az is ki­mutatható, s a lapok cikkeznek eiTŐl a tényről: ...mennyi kárt okoznak közutaink műtárgya­iban az éjszakai mulatozásról más falvakba hazatérő vidám fiúk. Az olcsó és gyors lakásépítési módszer Szikszó (ÉM — B.Gy.)-Az EURU- NET Településfej­lesztési Informáci­ós Rendszer Prog­ramiroda február 14-16-a között a lil­lafüredi Palota­szállóban rendezi meg az első nemzet­közi településüzemeltetési konferenci­át és szakmai kiállítást. A szimpóziu­non neves hazai és nemzetközi szakér­tők tartanak előadásokat a korszerű településüzemeltetés módszereiről, mutatkoznak be cégek széles körű szolgáltatásaikkal a településfejlesz­tés különböző szakterületéről. A konferencián és kiállításon részt vesznek cseh, szlovák, ukrán, román, horvát és szlovén városok, települések önkormányzatainak vezetői is. A ren­dezők összesen 150-200 település elöl­járóira számítanak, mivel ennyien je­lezték előzetesen részvételi szándéku­kat. A településfejlesztés területén mű­ködő vállalkozások, cégek nyugat-eu­rópai és az Egyesült Államokból ér­kező megfigyelői, szakemberei is je­len lesznek, akárcsak a közép-euró­pai országok közigazgatási-település­fejlesztési főhatóságainak képviselői. Négy szekcióban cserélik ki tapaszta­lataikat a résztvevők. Az első címe: In- gatlanhasznosítás-befektetések-helyi gazdaságfejlesztés. Itt szó esik a kor­szerű vagyonértékelés és -hasznosí­tás módszereiről a nemzetközi össze­hasonlítás alapján. Elmondják azt is, milyen szempontok és infomrmációk alapján döntenek a befektetők. El­hangzik az önkormányzatok ingatlan­hasznosítási és -befektetési project ten­dereinek ismertetője és börzéje. A második szekcióban a korszerű la­kásépítési módszereket és az önkor­mányzati lakásgazdálkodás helyzetét vitatják meg. Tájékoztatják a jelenlé­vőket az önkormányzati lakások és bérlemények elidegenítésének ma­gyarországi tapasztalatairól. Ismerte­tik az amerikai, kanadai és skandináv olcsó és gyors lakásépítési módszere­ket. Itt sem marad el a tenderismer­tető és börze, melynek témája az ön- kormányzati lakáselidegenítési, építé­si és nem lakás célú építkezések. Kommunális és infrastruktúra-fejlesz- tések és korszerű üzemeltetési fonnák - ez a címe a harmadik szekciónak. Kicserélik véleményüket a kommuná­lis és infrastrukturális beruházások előkészítése és lebonyolítása jogi, pénzügyi és gazdasági feltételrend­szeréről. A negyedik szekció címe: Település- management, térinformatika és tele­pülésfejlesztés. Német, svájci, osztrák és amerikai példák alapján értelme­zik, hogy mit jelent a modern telepü- lés-management, és keresik a térinfor­matika alkalmazási lehetőségeit a közigazgatási feladatokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom