Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-15 / 38. szám

6 A Itt-Hon 1994. Február 15., Kedd ROZGONYI RENÁTA ALEXANDRÁNAK Alsóvadászra 6. születésnapod alkalmából sok örömet és boldogságot kíván sok szeretettel: % Anya és Apa. „Egy szál harang virág” Her nádszurdokon névnapja alkalmából szeretettel köszöntik KRAKKAI ANDRÁSNÉT Férje, & fial Tibor, Csaba, \ MENYE: ZlTA. * NO VAßDRÄNYBAN özv. Kozma Istvánnénak 82. születésnapja alkalmából szívből gratulálunk és jó egészséget kívánunk. Leánya, veje, 2 unokája és 4 dédunokája 'i Anikó, Tamás, Gábor, Renáta. * Bállá Bernadett Méra Névnapod alkalmából erőt, egészséget, és az élethez sok-sok boldogságot kívánunk! SZÜLEID ÉS NAGYSZÜLEID Ilon ÖISCO ^ ABAÚJ legnagyobb szórakoztató központjában ENCSEN Minden PÉNTEK - SZOMBAT-i napokon 20.00 - 04.00 óráig DISCO Ezenkívül: JÁTÉKTEREM, BILIÁRDSZOBA Bárunkban különleges italválasztékokkal várjuk kedves vendégeinket A LION DISCO-ba a kedvező belépők ára magába foglalja az udvarias kiszolgálást és az élőműsorok rendezését. Szeretettel vár mindenkit Polyefkó László tulajdonos és a LION Encs, Vasút út 7-10. ♦43219/1H* TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! Időt, pénzt és fáradságot takarítunk meg Önöknek. Nem kell többé Miskolcra utazniuk. Várjuk hirdetni akaró olvasóinkat, vállalkozókat. Heti mellék­letünkbe keretes hirdetéseket felveszünk az alábbi összegekért: 2/1 oldal 61.000.-Ft + ÁFA 212 oldal 30.500.-Ft + ÁFA 1/1 oldal 29.900.-Ft + ÁFA 1/2 oldal 14.950.-Ft + ÁFA 114 oldal 7.600.-Ft + ÁFA 1/8 oldal 3.800.-Ft + ÁFA Továbbá az Észak-Magyar ország c. napilapban is hirdethetnek szerkesztőségünkben. Legyen az apró lakossági, (ingatlan, bútor, állat, gép, szer­szám, autó, egyéb, eladás, közlemény, gyászje­lentés, köszönetnyilvánítás) közületi vagy keretes hirdetés. Várjuk Önöket személyesen: Szikszó, Kálvin tér 25 sz. alatt, illetve telefonon a 46/396-174 számon. •28065/1H* 1994. Február 15., Kedd Itt-Hon A 3 Tíz éve kapott városi címet Encs Krózser János polgármester ünnepi beszédében kiemel­te, hogy a lakosság szorgalma nélkül nem ünnepelhet­nék most eredményeiket szigeten jelölik a régi kastély nyomát. Ä Hemád partjától 2- 3 kilométerre épült vasútvonal megnyitása 1860-ban a község régi központjától nyugatra szel­te át a határt. Közös állomást kapott Encs és Forró, de úgy, hogy az állomás Encshez jóval közelebb esett. A vasút megje­lenése a Hernád-völgyében a fejlődés katalizátorává vált. 1962-ben három járás (Encs, Abaújszántó, Szikszó) egyesíté­se után a közös községi tanács- csá egyesült Encs-Abaújdeve- cser-Fügöd-Gibárt 1970-ben nagyközségi rangot kapott. Hivatalosan 1984. január else­jével emelték városi rangra En- cset. Az erről szóló minősítő ok­levelet 1984. január 25-én vet­te át Lázár György akkori mi­niszterelnöktől dr. Menyhért Béla encsi tanácselnök. A polgármester ezt követően felsorolásszerűen megemlítette a várossá válás óta eltelt idő­szak tanácsi és nem tanácsi fej­lesztéseinek eredményeit. Két­százmillió forintos beruházás valósult meg önkormányzati működés keretében, melyhez az önerős fejlesztések kapcso­lódnak. Ezért köszönet illeti a város lakóit, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet ellenére ter­heket vállalnak magukra. Kró­zser János ezután részletesen ismertette a városépítés, -üze­meltetés, az egészségügy, a ke­reskedelmi ellátás, a közokta­tás, a közművelődés helyzetét, majd végezetül elemezte az ön- kormányzat szerepét a város életében. 1990-ben lezárult egy politikai folyamat, és az őszi önkor­mányzati választásokéit köve­tően megkezdődött és jelenleg is tart egy új önkormányzati rendszer kiépülése. Az önkormányzatok megalaku­lása és működése olyan körül­mények között történt és törté- lük, amikor jelentős nehézsé­gek vannak a gazdasági élet­ben, meg vannak a tulajdonvi­szonyok átalakításának a prob­lémái, csak részben megoldot­tak a szociális kérdések, jelent­kezik az infláció és annak ha­tása, súlyosak a foglalkoztatá­si gondok. Az eddigi működés tapasztalatai azt mutatják, hogy az új önkormányzati rend­szer a nehézségek ellenére de­mokratikusan és önállóan mű­ködik. Megállapítható ugyan­akkor, hogy az önkormányzati munka hatékonyságát és folya­matosságát helyenként a kez­deti bizonytalanság, a különbö­ző ellentmondások nehezítették és nehezítik. Az ünnepi gálaműsorban köz­reműködtek a Petőfi Sándor és a Kazinczy Ferenc Általános Is­kola tanulói és a Váci Mihály Gimnázium diákjai, valamint a sárospataki Bodrog Néptánc Együttes. Köztük ropta a tán­cot dr. Mészáros Miklós encsi jegyző, aki korábban a tánccsoport tagja volt. „Encs ré­gen és ma” címmel a település­ről Szentendrére elszármazott Lekli Szabolcs fotódokumentu­maiból nyílt kiállítás az aulá­ban. Az ünnepségsorozat to­vább folytatódik. Encs február 18-án bemutatkozik a főváros­ban a Szlovák Kultúra Intéze­tében. A VII. Abaúji Virágok dí­szítőművészeti kiállítás az En­csi Városi Galériában február 21-ig tekinthető meg. A költé­szet napja tiszteletére április 8- án rendezik meg a XX. Abaúji Szavalóversenyt, melyre me­gyénk valamennyi kisvárosá­nak legjobb szavalóit is meghív­ják. Encs ad otthont a X. Aba­úji Kupa Országos Keresztrejt­vényfejtő Bajnokságnak és a kórusok bemutatójának. A nagyszabású jubileumi ünnep­ségsorozat a nyár elején zárul sportpályaavatással, majális­sal, abaúji gyermeknappal és olasz nemzeti héttel. Buzafalvi Győző Encs (ÉM) - Várossá avatásá­nak 10. évfordulója tiszteletére gálát rendezett február 5-én az encsi önkormányzat a Kazinczy Ferenc Általános Iskola aulájá­ban. A nyílt képviselő-testüle­ti ülésen Krózser János polgár- mester ünnepi beszédében elő­ször röviden áttekintette a te­lepülés történetét. Encs-hatá­rában először az őskor embere telepedett meg. Az újkor bük­ki kultúrájának és a szakállhát csoportnak népe régészeti ma­radványai egy kisebb ásatás so­rán 1983-ban kerültek elő. Encs határa hatezer éve számít emberek által lakott helynek. A honfoglaló magyarság a IX. század végén megszállta a Her- nád völgyének kiszélesedő déli szakaszát. Az _ államalapítás után a terület Új vármegye ré­sze lett. A XI-XII. századról semmiféle írásos forrás nem maradt ránk. így Encs neve először 1219-ben fordult elő egy oklevélben, amely említést tesz bizonyos Encs faluból szárma­zó Lőrincz nevű poroszlóról, aki Újvári István szolgálatába állt. Természetesen az első említés nem azt jelenti, hogy akkor ala­pították a falut. Nagy a való­színűsége, hogy Encs már a XI. század első felében is létezett. Encs sohasem volt egyházi bir­tok, így középkori okleveles do­kumentumai kisszámúak. Eh­hez hozzájárul az is, hogy a XV. századtól kezdve birtokosai vi­szonylag gyakran változtak, s egyik birtokostól a másikhoz nem mindig hiánytalanul ke­rültek át a birtokjogi iratok. Feltehetően a XVI. század má­sodik felében épült fel az encsi várkastély, amelyről az 1670- es évekből már több írás is fennmaradt. Az 1853-ban ké­szült térképen a falutól délre nagy legelő szélén, a devecseri patak képezte négyszög alakú Fotók: Dobos Klára — HETI JEGYZET — Extra Lajos Brackó István Az eposzi hősöknek és a történelmi sze­mélyiségeknek az a sorsa, hogy állan­dó jelzővel bírnak. Odüsszeusz ravasz volt, Lucifer bűnrecsábító, Fejenagy, a falu kovácsa pedig szélestenyerű. A va­lóságosok közül egyetlen szóval is jel­lemezhető az törökvem Hunyadi, az igazságos Mátyás, a kalapos (király) II. József. Ha honfoglaló, akkor csak Árpád lehet, ha országépítő, akkor Szent István. Az árvízi hajós "Wesselé­nyi, a legnagyobb magyar Széchenyi István. Stefi gróf ezt a méltó titulust Kossuth Lajostól kapta. Egy század, egy ország polgárai voltak, de másként élték meg a reformkort és a szabadság- harcot. Az egyiket öngyilkosságba haj­szolták, a másik majd egyidős a le­gendás XIX. századdal. Mindkettőről utcát, teret neveztek el, közterületein­ken szobraik állnak. Ebben a dolgozatban csak Kossuth- ról lesz szó. Életrajzát ismerjük, Mo­noktól Turinig. Tudjuk, hogy Pozsony­ban diétái képviselő volt, börtönben ült. Lapot szerkesztett, politizált, s nevével jelzett bankó, nóta, s viselet híresedett el. Ellenezte ugyan a kiegyezést, de De­ák Ferenc, a haza bölcse (még egy ál­landó jelző) ellentmondott itthonról, az ottanról angolul már kiválóan beszélő, imába foglalt politikusnak. A század- forduló fellendülése Deákot igazolta, de Kossuth nimbusza változatlan maradt. Sőt! Ugorjunk egy nagyot, s néhány, önkényesen kiválasztott mondatot má­solok ide, a témához passzolóan. Né­mileg zavarban vagyok, mert sem a mí­toszt nem akarom rombolni, sem rek­lámot nem szeretnék csapni. íme: „ A név bizonyára ismerősen cseng, de ez az új Kossuth EXTRA csak nevében emlékeztetet elődjére. Erről bárki köny- nyen meggyőződhet. Elég egy pillantást vetni a dobozára, hogy ez nyilvánva­lóvá váljon... Nos, lássuk csak... A ke­ménydoboz és a celofánborítás frissen tartja... “ Feleségem nem tanár, s nem történe­lem szakos, mégis szemet vetett Kos­suth Lajosra. Egy háziasszony nehezen tud ellenállni a csábításnak. Pláne egy olyan férfinak, aki vonzó és kiváló szó­nok volt. Nem ő mondta, de mondhat­ta volna: „És még csak most jön a ja­va! E tetőtől talpig új terméket - a fent felsorolt összes extrákkal együtt - olyan áron kínáljuk, amellyel egyetlen ha­zai cigaretta sem versenyezhet.”Az asz- szony vett három dobozzal, mert ahhoz járt ugyanennyi levélgyufa és egy ön­gyújtó. Füstölgők a füstölnivalón. A Kossuth EXTRA Sátoraljaújhelyen ké­szült. King size. És számkód. Es mul­tifilter. És persze, a kötelező figyelmez­tetés: A dohányzás káros az egészség­re... Megkóstoltalak, s ilyen testközeli távolságból mondhatom, hogy extra vagy Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom