Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-15 / 38. szám

KIADÓI PÉLDÁNY 1994- február 15., kedd L. évfolyam, 38. szám A szerencsi márkanév A cég magyarországi jelenléte már több évtizedre nyúlik vissza, hiszen a Maggit, a hetvenes évektől gyártja Debrecenben a Nestlé. (7. oldal) Hazudva mond igazat Az ABC című mai komédiát szombaton mutatják be a Miskolci Nemzeti Színház Csarnokában. Erről beszélgettünk a szer­zővel, Horváth Péterrel. (8. oldal) Veszélyes járművek Az egész országot megrázta a közelmúlt­beli tragédia, amikor egy teherautóról le­zúduló acéllemez-táblák több ember halá­lát okozták. (4,oldal) BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Boross fogadta a nyugdíjaspárt vezetőit Budapest (MTI) - Boross Péter mi­niszterelnök hétfőn hivatalában fo­gadta a Nyugdíjasok Pártja elnökét, dr. Michaletzky Vilmost és a párt néhány vezetőjét. A Nyugdíjasok Pártja kifejezte egyetértő rokon- szenvét a kormánykoalíció cent­rumpolitikája, nemzeti elkötelezett­sége és keresztény eszmeisége iránt. A megbeszélések során a Nyugdíjasok Pártja képviselői első­sorban időszerű gazdasági kérdése­ket vetettek fel. A kormányzat ré­szére átadott javaslatukban gazda­sági, szociális és környezetvédelmi kérdések széles körét érintő intéz­kedéseket szorgalmaznak. A mi­niszterelnök elismeréssel fogadta a javaslatokban megnyilvánuló szak­értelmet és kilátásba helyezte azok kormányzati áttekintését. Lőrincz Kálmán nyugdíjazása Budapest (MTI) - Für Lajos hon­védelmi miniszter előterjesztést tett a Magyar Köztársaság elnökének Lőrincz Kálmán vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka március 3-i hatállyal - a hivatásos katonai szolgálat felső korhatárá­nak betöltése miatt - beosztásából történő felmentésére és szeptember 3-i hatállyal szolgálati nyugállo­mányba helyezésére - tájékoztatta hétfőn az MTI-t a Honvédelmi Mi­nisztérium szóvivője. Erdélyi Lajos elmondta: Für Lajos egyúttal kezdeményezte a kormány elnökénél Lőrincz Kálmán vezérez­redes köztársasági elnöki kitünteté­sét. Für Lajos javasolta azt is, hogy Deák János altábornagyot, a Ma­gyar Honvédség vezérkari főnökét - jelenlegi beosztása meghagyásával - a Magyar Honvédség parancsno­kává nevezze ki a köztársasági el­nök. Egyúttal kezdeményezte Deák Jánosnak az Országgyűlés Honvé­delmi Bizottsága előtti meghallga­tását. Magyar—mongol ügyészi tárgyalások Budapest (MTI) - Dr. Györgyi Kál­mán legfőbb ügyész meghívására Nanzadyn Ganbayar, Mongólia leg­főbb ügyésze vezetésével háromta­gú delegáció érkezett Budapestre vasárnap este. A négynapos ma­gyarországi látogatás során a mon­gol ügyészi küldöttség tagjai szak­mai megbeszéléseket folytatnak a Legfőbb Ügyészségen és a Heves Megyei Főügyészségen. A program szerint a vendégeket fogadja Sza­bad György, az Országyűlés elnöke, dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság el­nöke és Dr. Balsai István igazság­ügy-miniszter. Földrengés Jászboldogházánál Budapest (MTI) - Földrengést re­gisztráltak hétfőn hajnali két óra tíz perckor Jászboldogháza és Jánoshi- da térségében - tájékoztatta az MTI-t kora délután az MTA Föld­rengésjelző Obszervatóriuma. A je­lentés szerint a rengés intenzitása az MSK-skálán 4-es fokozatú, a Richter-skálán 3-as erősségű volt. A rengést több települései! érezték: az alvók felriadtak, a bútorok meg­reccsentek, a csillárok megmozdul­tak és a fold morajlott. Károkról nem érkezett jelentés. A térségben legutóbb 1980 márciusában észlel­tek földrengést Portelek, illetve Farmos térségében. Ezek intenzitá­sa 5, illetve 4 fok MSK volt. Ismét drágább a menetjegy A képviselők nagy többséggel elfogadták Miskolc költségvetését Miskolc (EM) - Rendkívüli köz­gyűlést tartott tegnap T. Asztalos Ildikó polgármester vezetésével Miskolc város önkormányzati kép- viselő-testülete. A képviselők két, nagy horderejű előterjesztést vitat­tak meg - szinte egyfolytában, né­hány pár perces szünettel megsza­kítva a tanácskozást. Elsőként arról döntött a testület, hogy márciustól újra drágábban közlekedhetnek a miskolciak. Az áremelési javaslatot előzetesen tu­domásul vette a Pénzügyminisztéri­um azzal a megjegyzéssel, hogy a tervezett 25 százalékos drágulás nagyobb az országosnál, azonban korábban a miskolci önkormányzat kevésbé emelte a díjakat mint más város, ezért az reális. Az utazók szá mára ez azt jelenti, hogy egy közle­kedési jegy március 1-jétől 30 fo­rintba kerül, a villamosbérlet 416, az összvonalas buszbérlet 920, a kombinált 1120 forint. A képviselők nagy többséggel, 39 igen szavazat­tal, különösebb vita nélkül fogadták el az áremelést. Nagy „derbinek” ígérkezett a város idei költségvetésének vitája. T. Asz­talos Ildikó, túlzás nélkül, drámai beszéddel egészítette ki írásbeli eló- teijesztését. Elmondta, hogy tavaly tévedtek, akik azt hitték, hogy az idén nem romlik tovább az önkor­mányzatok helyzete, mert ez bekö­vetkezett. A város bevételeinek most már csak 65 százaléka szár­mazik központi forrásokból, a támo­gatások csökkenése közben mind több kötelezettség hárul az önkor­mányzatokra. A növekvő költségek miatt Miskolc 1 milliárd 300 millió forint hitel felvételére kényszerül - ez az összeg több hónapos egyezte­tés után csökkent ekkorára, mert kezdetben 6 milliárdról volt szó. A Márciustól ismét drágábban utazhatunk a buszon, villamoson Fotó: Laczó József költségvetés fő számainak ismerte­tése, indoklása után a frakciók ve­zérszónokai következtek. A fideszes Tavaszi Zsolt magasnak találta a hitelfelvételt, javasolta a közüzemi vállalatok gazdálkodásá­nak felülvizsgálatát, az intézmény- hálózat korszerűsítését. A KDNP-s Kobold Tamás a város peremkerü­leteinek elmaradottságára hívta fel a figyelmet, javasolta, oldják fel az ingatlanok eladási tilalmát, hogy ezzel is bevételhez jusson a város. Az MDF-es Kujbus Attila kijelen­tette: 12 tagú frakciójuk nem fogad­ja el a költségvetést, majd tíz pont­ban részletesen elemezte, milyen pénzügyi okok késztették őket erre a határozatra. A szocialista Tóth Pál kifejtette, hogy öttagú frakció­juk egy kivételével igent mond, nem azért mert jó a költségvetés, hanem mert a hiány lefaragásában sikere­sen alakult és mert a stabilitást ab­ban látják, hogy szavazatukkal is az új polgármester mellé állnak. Az SZDSZ-es dr. Steierhoffer György szavaiból kiderült, hogy frakciójuk támogatja a városi büdzsé megsza­vazását. A bizottságok képviselői, majd az egyéni hozzászólók vitája hallatán úgy tűnt, veszélybe került a város költségvetése. Következtek a szü­netben a pártközi egyeztetések, majd az egy órás szavazási procedú­ra. Amelynek eredménye, hogy mó­dosító javaslatokkal végül is meg­szavazták a költségvetést: 40-en az igen gombot nyomták meg, 9-en a nemet, 3-an tartózkodtak, 7-en nem vettek részt a végkifejletben. A lé­nyeg, hogy van Miskolcnak költség- vetési rendelete 1994-re: a város 12 milliárd forint saját bevétellel és 1,3 milliárd hitellel gazdálkodhat. Munkácsy-képpel gazdagodhat Miskolc A festmény, amely másfél millióért a várost gazdagíthatná.). Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - Ha) - Vasárnap, február 20-án lesz a magyar piktúra egyik legkiemelkedőbb alakja, Munkácsy Mihály születésének 150. évfordulója A jeles évforduló alkalmából rendezendő 'országos megemlékezések sorából kiemelke­dik a miskolci program, amelynek sajtótájékoztatóját tegnap délelőtt tartották a Miskolci Herman Ottó Múzeum Képtárában. Mint köztudott, Munkácsyt ezer szál köti megyénkhez. Apja itt volt sótiszt, lakásuk a mai Kabay gyógy­szertár és a megyei rendőrkapi­tányság környékén állt. Az 1849-es szabadságharc vérzivatarait anyjá­val és testvéreivel a Cserépváralja melletti Várhegyen vészelte át a gyermek. Laktak rokonai Mezőke­resztesen is. Később felnőttként többször visszatért Miskolcra, ahol a Mindszenti temetőben nyugsza­nak szülei. A díszes síremléket a ne­ves festő készíttette szülei emléké­re. A tegnapi sajtótájékoztatón Ve­res László megyei múzeumigazgató elmondta: február 20-án emléknap­pal tiszteleg a város a nagy festő emlékének. Délelőtt 9 órakor Mun­kácsy egykori lakhelyén a Zsolcai kapu, Soltész Nagy Kálmán út ta­lálkozásánál emléktáblát avatnak, majd a Mindszenti temetőben meg­koszorúzzák a festő szüleinek sírját. Tíz órakor a Herman Ottó Múzeum Papszeren lévő kiállítási épületé­ben egy reprezentatív kiállítás nyí­lik Munkácsy hatása a magyar fes­tészetre címmel. A 'kiállítást Goda Gertrud művészettörténész rendez­te, s dr. Végvári Lajos művészettör­ténész professzor, a Munkácsy Em­lékbizottság elnöke nyitja meg. Ezt követően 11 órakor a Miskolci Akadémiai Bizottság Székházában Munkácsy emlékülés kezdődik, amelyet T. Asztalos Ildikó, Miskolc polgármestere nyit meg. A Munkácsy emlékünnepség része az a kiállítás is, amely február 21- én nyílik Miskolcon a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár aulájában Válogatás a Munkácsy irodalomból címmel. Ezt március 21-ig tekinthe­tik meg az érdeklődők. Egy későbbi rendezvény: április 16- án az Avasi Gimnáziumban Mun­kácsy Mihály életéről és munkássá­gáról lesz megyei középiskolás mű­vészettörténeti vetélkedő. A tegnapi sajtótájékoztató szenzáci­ója egy Munkácsy festmény bemu­tatása volt. Ez a kép a bécsi Kunst­historisches Múzeumban található Munkácsy pannó vázlata, a címe A reneszánsz apoteózisa. A mű jelen­leg magántulajdonban van, de a tu­lajdonos 1,5 millió forintért eladás­ra kínálta fel a Herman Ottó Múze­um Képtárának. (A mű február 19- ig a Képtárban, 20-tól a Papszeren nyíló kiállításon tekinthető meg.) A kép ára rendkívül kedvező, sajnos azonban a megyei múzeumi szerve­zetnek a gyűjtemény-gyarapításra rendelkezésre álló évi összkerete 1,2 millió forint. Pedig nagyon jó lenne, ha ezzel az értékes képpel gazdagodhatna a képtár anyaga! Ezért a múzeum vezetői a megye és a megyeszékhely mecénás alapjá­hoz, illetve a művészeteket támoga­tó vállalkozókhoz fordulnak segítsé­gért. Kérik, hogy anyagi támogatá­sukkal segítség elő ennek az érté­kes alkotásnak a megvásárlását. Tárgyalásokat kezdtek az APEH il­letékeseivel, hogy - mivel közérde­kű adományozásról van szó -, a fel­ajánlott összeget a művészetpárto­lók adóalapjából le lehessen írni.-------KOMMENTÁR--------­Zse bpénz és zsarolás Pásztor Zoltán Már a tavalyi év bűnügyi statisztikáinak nyilvánosságra hozatala előtt komoly tá­madások érték a rendőrséget: ajavuló ered­ményeket többen a büntetőjogi értékhatá­rok növelésének, valamint adminisztráci­ós „trükköknek”tulajdonították. A változá­sok és a következtetések azonban nemegy ér­telműek. Az összesített adatok szerint egy év alatt tíz százalékkal csökkent a bűnese­tek száma, a különbözőbűncselekmény-ka- tegóriák viszont alapos eltéréseket mutat­nak. Egyes esetekben jócskán meglódultak a számsorok (a szervezetten elkövetett cse­lekmények száma több mint duplájára nőtt), a legtöbb „szakterületen”azonban vi­tathatatlan javulás tapasztalható (tavaly például több mint ötven százalékkal keve­sebb személygépkocsit loptak el, mint 1992- ben). A számokból azonban az is kiolvasható, hogy az általában kedvező mennyiségi vál­tozások mellett a bűnözés kedvezőtlen mi­nőségi átrendeződése zajlik az országban. Gyakorivá váltak a kábítószerrel kapcso­latos esetek, megjelent a szervezett bűnö­zés, a bérgyilkosság, a tervszerű bankrab­lás, fokozódott az erőszak - a sor folyta tha­tó. Az állománynak nap mint nap olyan új feladatokkal kell szembenéznie, amelyek­hez nincsenek meg minden esetben a tár­gyi vagy a személyi feltételek. A politika- mentesség, a megbízhatóság, az udvarias­ság és a gyors ügyintézés ma már éppúgy társadalmi igény, mint a közvéleményt ir­ritáló brutalitás, vagy a gazdasági csalá­sok elleni hatékony fellépés. A rendőrök ugyanakkor maguk is célpon­tokká váltak, s itt elsősorban nem az egy év alatt elkövetett hatszáz hivatalos személy elleni erőszakra gondolunk. Egyre gyako­ribb, hogy a szervezett, maffiaszerű bűnö­zésben résztvevők minden eszközzel meg­próbálják Jobb belátásra” bírni a nyomo­zókat. Előbb „elképesztően magas” zseb­pénz felajánlásával, majd ennek ered­ménytelensége esetén zsarolással. Ez utób­biban pedig nem egyszer a család, a fele­ség, a gyerek a célpont. A rendőrség mun­káját az is nagyban befolyásolja, hogy a parlament máig adós maradt a rendőrsé­gi törvénnyel. A fegyveres testület ugyanis - jogsza bály hiá nyá ba n - egy sor olyan bűnüldözési módszert kénytelen nélkülöz­ni, amelyek több országban hatékonyan al­kalmazhatók. Hogy csak egyet említsünk: a kábítószer-csempészet elleni harc bevett gyakorlata Nyugaton, hogy - az informá­torok biztonsága érdekében - a szállít­mányt valamelyik szomszédos országban leplezik le. Egy ilyen akcióban hazánk még nem lehet partner. Bálint-naptól Balassi-év Budapest (MTI) - A Balassi-év eseménysoro­zatával a szerelem költőjére, Balassi Bálintra emlékezünk. Az első magyar nyelvű lírikus, a reneszánsz világirodalmi szintű költője 1554- ben született Zólyomban, és 1594-ben halt meg Esztergom ostrománál. Az emlékév ren­dezvényeiről hétfőn tájékoztatták a sajtó kép­viselőit a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Praz- novszky Mihály, a múzeum főigazgatója el­mondta: a múzeum hétfőtől három tárlattal adózik Balassi emlékének. A Világbíró szerelem címmel rendezett kiállí­táson látható Balassi Bálint egyetlen hiteles portréja, egy fennmaradt verskézirata és megismerhetik a látogatók a múlt század vé­gén előkerült Balassa-kódex szerelmi költé­szetét is. Bemutatják a három részre szakadt Magyarország könyv- és képzőművészeti anyagait, valamint a magyar művelődéstörté­netben jelentős szerepet játszó Verancsics- család emlékeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom