Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-09 / 33. szám
10 ÉLETMÓD Pusztuló madárvilág Washington (MTI) - A világon számon tartott mintegy 9600 madárfaj közül az elmúlt években több mint 6000 fogyásnak indult. Ezt a riasztó hírt jelentette a World Watch című amerikai környezetvédelmi folyóirat legfrissebb számában. Csaknem 1000 fajt közvetlenül a kihalás veszélye fenyeget. Sok madárfaj számára a fő veszélyt a természetes élettér elvesztése jelenti, például az erdők kiirtása miatt. Nem kevésbé drámai következményekkel jár a madárvadászat is. Csak Olaszországban évente 50 millió énekes madár végzi a háziasszonyok lábasaiban. Egyedül Ciprus fölött évente 3 millió költöző madarat puffantanak le délre vándorlásuk közben — panaszolja a folyóirat. Nem kevés kárt okoznak a mezőgazdaságban használt vegyszerek, valamint a gyakori tankhajó-katasztrófák. A madarak eltűnése annál is nyugtai amtóbb, minthogy ezek a kis állatok nagyon érzékeny jelzéseket küldenek az embernek a Föld környezeti állapotáról. .Ahogyan valaha egy kanári hirtelen kimúlása egy szénbányában azt jelezte a bányászoknak, hogy életveszélyes mennyiségű szén-monoxid halmozódott fel, úgy a világszerte elterjedt madárfajok - mint például az európai gólya vagy az észak-amerikai kakukk - eltűnése a Föld környezeti egyensúlyának vészes megbomlását jelzi - figyelmeztet a World Watch. A túzok egyike fokozottan védett madarainknak. Magyarországon él belőlük az európai állomány fele, de ez a szám is nagyon csekély. Szerencsétlenségükre élőhelyük a kultúrnövényzet, így alcár a vegyszerek, akár a gépek nagy pusztítást tudnak végezni körükben. Eszmei értéke félmillió forint. Fotó: Dobos Klára „A mi falunk rétje” (ÉM) - ,A mi falunk rétje” elnevezéssel pályázatot indít iskolásoknak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), valamint a Világ Természetvédelmi Alap (WWF) magyarországi képviselete. Mint a szervezetek képviselői elmondták, az iskolások vállalhatják a lakóterületük szomszédságában lévő rét értékeinek védelmét, országos bemutatását. írásos beszámolót kémek a pályázat kiírói a terület helyzetéről, használatáról, gondozásáról, védelméről, a területen található növény- és állatfajokról. A feladathoz tartozik térképvázlat, fénykép beszerzése, készítése is. A legjobb munkákat értékes tárgy- jutalommal, természetvédelmi táborozással ismerik el. A pályázatok beadása folyamatos. Az értékelésre minden év tavaszán és ősszel kerül majd sor. A természetvédők felhívással fordulnak a falvak lakosságához is, az „Egy falu - egy rét” mozgalom indításával, a faluszéleken meghúzódó gyepek védelme érdekében. Ez azért fontos, mert az elmúlt évtizedekben mintegy 400 ezer hektárnyi nedves rét és 100 ezer hektárnyi legelő szűnt meg. A mennyiségi csökkenésen túl számottevő veszteség a gyepek gondo- zatlansága. Ötven évvel ezelőtt a mai Magyar- ország területére számítva mintegy 2,8 millió hektár gyep volt található hazánkban. Ma a rétek, legelők összterülete nem éri el az 1,2 millió hektárt. A hazai gyepek több mint fele 100 hektárnál kisebb területeken található, ezek megóvását elsősorban a helyi közösségek vállalhatnák. Gondot fordíthatnának arra, hogy ne legyen ez a terület a falu szeméttelepe, informálnák a település vezetőit, ha kell az országgyűlés képviselőt, a természet- és környezetvédelmi szerveket a terület természeti értékeinek rombolásáról. Az elmúlt évtizedekben mintegy 400 ezer hektár rét és 100 ezer hektár legelő szűnt meg # Volt egy (földi) kemence A melegház tüzet áraszt, virágom, virágom... ........Zöld Oldal ..... "1994. D unsztos üvegben a Föld, s mi vajon mivé leszünk... Rajz: Szőke Eszter Brackó István Az Avas egyik keleti szögletében található egy piciny mediterrán sziget, amelyet Geutter-kert néven ismernek és védenek. Az itteni tájra nem jellemző, délszaki növények élnek meg, s megterem a füge is. Ez pompás kuriózum, s nem elrugaszkodott hírverő bevezetője mostani tragikus felhangokat sem nélkülöző értekezésünknek. Mottóként szolgáljon egy meteorológus-biológus állítása: vélhető, hogy a mediterrán időjárási viszonyok egyre északabbra tolódnak, ami enyhébb teleket és melegebb nyarakat jelent majd. Persze ez lassú, s csak ember- öltőnyi léptékkel mérhető folyamat. Am egyelőre nem kell tartani attól, hogy mondjuk Miskolc az avasi narancs-, banán- és fiigeligetek jóvoltából déligyümölcsből önellátó lesz. Magyar narancs? Nem valamiféle voluntarista természet-átalakításról van szó. Nem is a biológiai törvényeket marxista alapon meghamisító Liszenkó nevével jegyzett tanokról, amelyek állították, hogy a szovjet tundrán gyümölcsöt és gabonát lehet termelni, csak a hidegtűrő fajtákat kell Sztálin elvtárs útmutatásai alapján kifejleszteni. Ez az adott időpontban éppen olyan balgatag és káros kísérlet volt, mint az a buzgalom, amely a búzának, a kukoricának, a cukorrépának megfelelő magyar földön a gyapotot és a gumipitypangot akarta meghonosítani. Bacsó Péter A tanú című filmjének narancs-sztorija nem kitaláció. Bástya elvtárs komolyan hitt a magyar narancsban. De félre a tréfával. Az úgynevezett meglegház-effektusról csak komolyan lehet beszélni. Ne várjon valami elvont fejtegetést az olvasó. Tisztán, logikusan és közérthetően fogalmazó tudósokra hivatkozunk majd. Minden kertész tudja, hogy a fólia mire való. Azt pedig még többen megtapasztalhatták, hogy a felhúzott ablakú, fűtetlen gépkocsiban melegebb van, mint odakint. A napsugarak áthatolnak az üvegen, az a hőt benntartja, s ott ilymódon egyre melegebb lesz. Jégkorszak vagy hőhalál Az atmoszférában a szén-dioxid töltheti be az üveg szerepét. A környezet szennyeződése miatt, s a C02 sűrűsödése okán működésbe lép a melegház-hatás. Egy ENSZ-je- lentés szerint földünk hőmérséklete 2000-ig 0,5 Celsius-fokkal emelkedik. A kilátások tragikusak, ha közben nem történik valami generális változás. Idézünk a „Csak egyetlen föld van” című könyvből. „Az időjárásban közrejátszik a nap sugárzása, a föld hőkibocsátása, az óceánok egyetemes befolyása és a jeges vidékek hatása, s ezek kétségkívül olyan hatalmasak, hogy az ember részéről közvetlenül nem befolyásolhatók. De az egyensúly a beeső és a visszaverődő sugárzás között, azoknak az erőknek a kölcsönös játéka, amelyek fenntartják a hőmérséklet általános, globális szintjét a földön, olyan érzékeny és finom, hogy a legkisebb eltolódás az energiák egyensúlyában az egész rendszert felboríthatja. Mint ahogyan a súlypont minimális eltolásával egy vízszintben álló mérleg felborul, úgy igen kis százalékos változásnak kell csak bekövetkeznie a föld energiamérlegében ahhoz, hogy az átlagos hőmérséklet 2 Celsius- fokkal módosuljon. Ha a módosulás lefelé történik, újból jégkor következik; ha felfelé, visszatér a jégmentes kor. Mindkét esetben a hatás globális és katasztrofális lehet.” Újabb jégkorszak, özönvíz, vagy hőhalál vár ránk? Mivel az egyensúly roppant kényes, az apró emberi praktikák határozzák- meg bolygónk jövőjét. A szén-dioxid az atmoszférának csak 0,03 százalékát teszi ki normális esetben, de ez a csekély arány is speciális szerepet játszik a föld fűtő- rendszerében. Fogynak az erdők A hőháztartás fölborulásában közrejátszik a feszített ütemű környezetromboló indusztrializáció, az urbanizáció, a túlnépesedés, a gépkocsik számának növekedése. Mert nemcsak a szén-dioxid koncentrálódása jelent gondot, hanem egyéb szennyező anyagok (por, korom, gáz) légtérbe kerülése is, amelyek egymással és páracseppekkel kombinálva megsűrítik a „mennyboltot”, fokozva a melegház-hatást. Persze azt is tudni kell, hogy a kritikus szén-dioxid felét, harmadát az óceán és a növények anyagcseréje szívja föl. De megbomlott az egyensúly, elmocskolódtak a tengerek, fogynak az őserdők. A nemkívánatos folyamatok - amint arra e helyen megjelent, más jellegű írásainkban is utaltunk már - még meg- állíthatóak és visszafordíthatóak. Minden rajtunk múlik. Am az elgondolkodtató, hogy erre az évre a hazai vetőmagértékesítő cégek vevőcsalogatójelszava nem az, hogy a kínált növény bő termést hoz, vagy különleges béltartalommal bír. A fő érv, hogy szárazságtűrő. Ok már tudnak valamit. Mi csak reménykedhetünk, hogy 1994 csapadékos lesz. Nyolc esztendő aszálya után ránkféme már egy kis éltető eső... Környezetvédelmi törvénytervezet Új beruházás csak hatásvizsgálat után létesülhet A javaslat szerint a már meglévő és működő létesítményeknél is környezetvédelmi felülvizsgálatot kell tartani. Ezek egy részét önkéntesen végezhetnék el a gazdálkodók, de ha környezetvédelmi felügyelősegek is elrendelhetnék jelentősebb szennyezések esetében. Fotók: Fojtán László (ÉM) - Befejeződött az előkészítő munka, elkészült az új környezetvédelmi törvény tervezete. Az új törvényjavaslat indítványozza például, hogy jelentősebb gazdasági döntéseket, valamint kormányrendeleteket és törvényeket is csak részletes környezeti elemzést követően lehessen jóváhagyni. Megerősíti továbbá a fél évvel ezelőtti kormányrendelettel már bevezetett környezeti hatásvizsgálat intézményét. Ennek lényege, hogy külön kiadott lista alapján bizonyos beruházások előtt kötelező elvégeztetni a fejlesztés részletes környezeti hatásvizsgálatát. Ennek alapján az illetékes környezetvédelmi felügyelőség elbírálja a beruházási igényt. A beruházók csak a felügyelőség hozzájárulásával kezdhetik meg a munkát. Az előzetes hatásvizsgálatokon kívül a javaslat szerint a meglévő létesítményeknél is környezetvédelmi felülvizsgálatokat kell tartani. Ezek egy részét önkéntesen végezhetnék el a gazdálkodók, de ugyanakkor - például jelentősebb szeny- nyezések esetében - a környezetvédelmi felügyelőségek is elrendelhetnék. A vizsgálat alapján adnák meg a további működéshez szükséges engedélyt. Bizonyos idő alatt így a jelentősebb szennyezőket megszüntethetnék. Megyénkben a készülő törvénynek különösen nagy jelentősége van, hiszen körzetünkben üzemel a Bor- sodchem Rt., a Tiszai Vegyi Kombinát, az Északmagyarországi Vegyiművek, a Hőerőmű, a TIFO, és csökkentett teljesítménnyel ugyan, de még mindig funkcionálnak a kohászati üzemek és kiszolgáló egységeik. Tény, hogy megyénk környezeti állapota javult valamelyest az utóbbi időben, ez azonban csak annak „köszönhető”, hogy az említett üzemek termelése nagyon lecsökkent. A környezetvédelmet azonban nem lehet alacsony termelésre tervezni, hiszen előbb-utóbb szűnik a gazdasági válság, s így minden valószínűség szerint ismét nő az említett egységek káros anyag kibocsátása. Erre is fel kell készülni. Február 9., Szerda Utcai porszívók Tokió (MTI) - Japánban azzal kísérleteznek, hogy utcai „porszívókkal” tisztítsák meg a levegőt a kocsik mérges kipufogógázától. Az oszakai kormányzat negyvenmillió forintnak megfelelő összeget fordít az idei pénzügyi évben a kísérleti programra. Ennek keretében két-három méteres ventilátorokat szerelnek föl az út felszínére, a föld alá: ezek szívják be a nitrogénoxid-tartalmú benzingőzt, illetve a dízelautók rákkeltő hatású kipufogógázát. A szennyezett levegő ezután a föld alatt lévő, úgynevezett „geotextilen” áramlik át: ez megszűri a dízelgőz-részecs- kéket, majd a kipufogógázokat a baktériumok „veszik kezelésbe”, felbontják a nitrogén-oxidot, és az így nyert nitrogént, illetve oxigént visszavezetik a levegőbe. j Azokon az utakon állítják föl az elszívókat és a légtisztító aknákat, ahol naponta 20 ezer autónál is több halad át. Azért kísérleteznek ezzel az elektromos tisztító módszerrel Oszakában, mert a katalizátorok kiterjedt használata ellenére a városban felállított 105 szennyezés- mérő központ közül nyolc azt jelzi, hogy a századfordulóra sem lehet lecsökkenteni a kívánatos szintre a levegő nitrogén-oxid tartalmát. Életfaszövetség (ÉM) - Életfa Környezetvédő Szövetség elnevezéssel regionális társaságot hozott létre egri székhellyel Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye 22 környezetvédelmi szervezete, melynek elnökéül Sándor Andrást választották. A szövetség, amelynek 25, úgynevezett zöld szíves iskolai egyesület is tagja, tanácsadó szolgálatot működtet majd az önkormányzatok számára, ezenkívül terveket készít elő a régió ökológiai, természetvédelmi problémáinak megoldására. Ezek között olyan programok szerepelnek, mint a térség erdeinek rekonstrukciója, a Kiskörei víztározó víztisztításának megoldása és víz- szintjének stabilizálása. A szövetség tervezetet készít a A Mátrában folyó Toka patak nehézfém-szeny- nyeződésének megszüntetésére, illetve megrajzolják Heves megye fontosabb településeinek kerékpár- út-hálózatát is. Sándor András bejelentette: a 4300 aktivista részvételével megalakított szervezet, a Heves megyei Önkormányzattal közösen, alapítványt hozott létre Életminőségért elnevezéssel. Svájci segély Svájc (MTI) - A svájci kormány 4,4 millió svájci frankkal támogatja a magyar galvánipar korszerűsítését, illetve a veszélyes hulladéknak minősülő galvániszap-feldolgozás bővítését. A műszaki-technológiai felmérés, illetve a pénzügyi vizsgálatok után a veszprémi Bakony Művekre és a Gallavit Kft.-re készítettek részletes beruházási tanulmánytervet. E tervek szerint a hazai gépkocsigyártás egyik beszállítójaként ismert Bakony Művekben úgy korszerűsítik a galvánüzemet, hogy közben a veszélyes hulladéknak minősülő galvániszap, a szennyvíz, illetve a környezetkárosító anyagok kibocsátása lényegesen csökken. A Bakony Művekből kikerülő, illetve az ország más részeiről származó galvániszapot a Gallavit Kft. ártalmatlanítja és hasznosítja. A veszélyes hulladékból kivonják a mérgező nehézfémeket, azt regenerálják, hogy újból visszakerülhessen a galvántechno- lógiába. Zöld pontos cigarettacsomag Hamburg (MTI) - A német dohányipar februártól kezdve a cigarettadobozok belső csomagolásában az eddigi alufólia helyett áttért a papírra. Az újítás környezetvédelmi megfontolásokra vezethető vissza: „a zöld ponttal” ellátott üres csomagokat ezáltal papírhulladékként felhasználhatják. Az alumíniumot pótló megfelelő papíranyag kikísérletezése két esztendeig tartott. Az új anyag iránt támasztott fő követelmény az volt, hogy legalább hat hónapig védenie kell a cigarettákat a kiszáradástól. A környezetvédelmi előrelépés ellenére egy valami a jövőben sem változik: a dohányzás káros az etrészséere! x