Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-08 / 32. szám
8 Z Itt-Hon 1994. Február 8., Kedd- ZEMPLÉNI PORTRÉ Dr Bárány György Tiszaladány, Tiszatardos (ÉM - K.S.) - Tiszaladány és Tiszatardos történetében nevezetes dátum 1970. november elseje, ugyanis ennek a két településnek ekkortól kezdve van állandó orvosa. E napon nevezték ki ide dr. Bárány Györgyöt körzeti orvosnak, aki úgy érzi, hogy azóta befogadták az emberek és ez fontos dolog számára... így ma, napjainkban 1300 főnek a háziorvosa. Mivel jól ismeri az emberek életkörülményeit, eleve a helyzet ismeretében megy a beteghez: tudja, hogy mire számíthat, tudja, hogy mire kell felkészülnie. Munkája mellett természetes, hogy részt vesz a közéletben is, jelenleg ön- kormányzati elnök és presbiter. Családi hagyományból eredően vállalt ilyen funkciót, hiszen édesapja református lelkész volt. Bárány György 1945-ben született Nagyrozvágyon, majd Taktabájra költözött a család, s 1953-tól Tokajban éltek. Akármennyire furcsa, de már gyerekkorától orvos szeretett volna lenni, ugyanakkor vonzotta a képzőművészet és a sport is. Ezért jelentkezett a képzőművészeti gimnáziumba Budapestre, s lett a Fradi kölyökcsapatának tagja. Ezt egy kis kitérőnek tekinti életében, mert tanulmányait a tokaji gimnáziumban folytatta, ami után az egyetem következett. Közben atlétikában országos helyezést ért el és a DEAC-ban is futballozott. Mint fiatal orvos a falu futballcsapatában is játszott, de pillanatok alatt kiderült, hogy egyszerre aktívan spor- tolni és közben beteget ellátni nem lehet. így „csak” edzőként kétszer vezette el a tiszaladápyi fuballcsapatot a bajnoki címig. A képzőművészet iránti vonzalma is megmaradt. Régi, értékes festményeket örökölt, majd ezt az anyagot bővítette újakkal. O maga csontfaragással is foglalkozott, amelyből kiállítása is volt. Festeni 1981-ben kezdett. Eddig volt már kiállítása - Vass Etelkával közösen - Szerencsen, Abaújszántón, Tokajban és Sárospatakon. Témái környezetéből valók, amit néhány művének a címe is jelez: Az utolsó nádfe- deles ház, A tokaji temető, Tiszaladá- nyi árvíz. Többször hívták más helyre - előmenetelt ígérve. Egyéni gondjai közepette meghallgatta az ajánlatokat, de sohasem akart mozdulni, mert úgy vélte, hogy nem szabad elfutni a problémák elől, ott kell azokat megoldani ahol keletkeztek. Azért maradt itt, mert szereti az embereket, s ennek az érzésnek csak ott van foganatja, ahol fiatal korától befogadták. Halbölcsők és halászbokrok Sárospatak (ÉM - K.L.) - A Bodrogköz többezer hektárnyi területét évente kétszer önti el a Bodrog. Egyszer a jeges-, májusban pedig a zöldár áztatja földjét. Az utóbbi elmúlt években az aszályos időjárás miatt a zöldár elmaradt. Még a víz mentén élők közül sem mindenki tudja, hogy ez a tájegység hazánk egyik legnagyobb öntésterülete. A kiöntés kedvezett - és kedvez - a halszapprulatnak, mert kedvező feltételeket teremt az ívásra, a természetes termékenyülésre. Ezért is nevezték ezt a részt hajdan a halászok Észak-Magyarország halbölcsőjének. A sekély vízben erőteljesen szaporodtak, csakúgy, mint az eliszaposodott holtágakban a keszegfélék, a ponty, a törpeharcsa, míg a ragadozók közül a csuka és a harcsa is. Jó halászóhelyként tartották számon többek között a Zsaroló-ért, a Fekete-tót, a vis-vajdácskai holtágat. Mindez a Tokaji Halászati Szövetkezet tulajdonában van, s területi engedély alapján lehet ott halászni, illetve horgászni. Ez a vidék volt hazája hajdan az úgynevezett halászbokroknak. Egy-egy faluból szerveződtek ezek az együttesek, melynek tagjai aztán nagy kerítőhálóval járták a vizeket, s emelték ki a zsákmányt. Ez az ősi halászati mód azonban mára megszűnt, mint ahogy megszűntek a halászbokrok is. Most már varsás-sorhorgos-tü- körhálós fogás járja, amelyhez nem kell sok ember. A sporthalászok pedig emelőhálóval próbálnak szerencsét. Mert mind a hivatásos, mind pedig a sporthalászat nemcsak kenyérkereső foglalkozás, hanem kedvenc időtöltés is lett. Bár a sporthalászok száma - amint Csikós József halászati főfelügyelőtől megtudtuk - csak töredéke a sporthorgászoknak, azonban számuk évről évre növekszik. Nemcsak a tokajiak, sárospatakiak, sátoraljaújhelyiek, hanem megyénk más városaiból, településeiről is járnak sporthalászok a Bodrogközbe. Mint ahogy most is megkezdték az idei halászjegyek kiváltását. Eddig már csaknem másfél százan váltottak halászjegyet erre az évre. „Testre szabott” konyhabútorok Papírra vethetik elképzeléseiket a vásárlók Sárospatak (ÉM) - Minden háziasszony álma, hogy olyan praktikus, minden tekintetben jól kiszolgáló bútorokkal, eszközökkel vegye magát körbe a konyhában, melyek megkönnyítik az ottani tevékenységet. Nos a január 25-én Sárospatakon megnyitott új bútorboltban mindez mára már valósággá válhat. Az üzletben ugyanis olyan, térségünkben eleddig még elég ismeretlen szolgáltatással várják a vásárlókat, melynek révén saját elképzeléseik szerinti bútorokkal rendezhetik be a lakás eme fontos helyiségét. A Szolnoki Bútoripari Kft. üzletében papírra vetik a vevők elképzeléseit, s ezek szerint - névreszólóan - gyártják le a kívánt darabokat. A cégnek hazánkban ez a tizedik boltja, ám külföldön sem ismeretlenek (francia, svéd és német piacra is exportálják termékeiket). Kovács Péter a cég képviselője elmondotta, hogy az egyedi igények alapján megrendelt bútorokat 6-8 héten belül tudják szállítani. A konyhabútorokon túl még irodabútorokat, könyvespolcokat és gardróbszekrényeket is árusítanak a pataki boltjukban. A pár napos tapasztalatokat figyelembe véve elmondható, hogy termékeik megnyerték a vásárlók tetszését, amit bizonyít a nagy érdeklődés és az eddigi megrendelések száma is. Gyerekek honi rajzasztala Kedvenc mesefiguráim Rajzolta: Blaskó Barbara, 7 éves, Kishuta Nagyarányú leépítés nem lesz, de... A pályakezdő fiataloknak legnehezebb a helyzete A városban minden új beruházás egyben munkalehetőséget is teremt, valamelyest enyhítve így a foglalkoztatási helyzeten Fotó: EM-archív Szerencs (ÉM) - Ez év első napjaiban a regisztrált munka- nélküliek száma ismét növekvő tendenciát mutatott a városban, illetve a környező településeken. Ez annak tudható be, hogy a szezonálisan működő cégeknél több embernek szüntették meg a munkaviszonyát, kik ezután - szinte kivétel nélkül — járadék folyósítás ügyében keresték fel a B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Központ szerencsi kirendeltségét. Jóllehet az elmúlt év végén csökkenést tapasztaltak a kirendeltség munkatársai (az 1992 év végi mintegy 6200 fővel szemben 1993 végén 5563 embert tartottak nyilván). A relatív munkaerőpiaci helyzet e számok ellenére sem javult, hiszen a munkanélküliségi ráta jóval meghaladja az országos, de a megyei átlagot is. Szerencsen jelentősen visszaesett az úgynevezett passzív munkanélküli ellátásban részesülők száma, ezzel szemben megnőtt azoké, akik járadékos idejük letelte után sem tudtak elhelyezkedni. így ők a helyi önkormányzathoz voltak kénytelenek fordulni jövedelempótló támogatásért, ami nyilván nem kis terhet jelent a város költségvetésében. A prognózis szerint - s ez szerencsésnek nevezhető ebben a jiehéz foglalkoztatási helyzetben -, a térségben nem terveznek nagyarányú létszámleépítéseket. Ez persze nem jelenti azt, hogy szórványos, kisebb létszámleépítések nem várhatók. A település két legnagyobb üzemében a Nestlé Hungária Kft.-nél és a cukorgyárban még várhatóak létszámleépítések. A másik meghatározó területen, a mezőgazdaságban pedig az ismert anomáliák (a még le nem zárt földtulajdonlási kérdések, a kárpótlási területek kijelölése stb.) bizonytalanságot okoznak továbbra is. Mindezzel szemben meglehetősen szegényes az állásajánlat. A kirendeltségen az elmúlt esztendő végén a bejelentett álláshelyek száma negyvenkettő volt, melyekből Szerencsen mindössze kilencet tartottak nyilván. Talán a legsúlyosabb helyzet a pályakezdő fiatalok esetében tapasztalható. A körzetben a regisztrált pályakezdő munka- nélküliek száma ( 1992. júliusához képest) megduplázódott. Ebből az adatból származik egy másik jellemző szám, mely szerint az iskolákból kikerülő fiatalok több mint 60 százaléka nem tud elhelyezkedni. Ez nem egy mesebeli vándorlás „...Január 17-én reggel fogta a hátizsákját, s elindult a hosszú útra.” (3. oldal)- A TARTALOMBÓL - A Szarka-kút mondája Bodrogolaszi határában van egy kristálytiszta vizű forrás. Alkalmatos hely ez a turistáknak egy kis pihenésre. S akik napjainkban eltöltenek itt néhány percet, órát, valószínű nem nagyon tudják, hogy e helyet valaha jóval többen keresték fel. Leginkább a köszvényben, különféle nyavalyákban szenvedők, mert e forrás vize egykoron gyógyerővel bírt, amit pedig a tótban lévő kígyónak tulajdonítottak, ami később elloptak... (2. oldal) Három havi bérrel tartoznak A Bodrogközi Állami Gazdaságban dolgozó 120 ember mindezidáig hiába várta immáron három havi bérét. Jelenlegi munkáltatójuk az Állami Vagyonügynökség. Nemrégiben kapták meg az itt dolgozók az elmúlt évi októberi bérüket, ami gondolható milyen súlyos helyzetet okozott az érintett családoknál. így aztán az sem csodálható, hogy sztrájkhangulat van a gazdaságban. (2. oldal) Megyaszói fiatalok vendégszereplése A szántói Narancs Filmklubban a Megyaszói Általános Iskola és Gyermek- otthon művészeti szakköre mutatta be műsorát. Programjukban népdalok, kanásznóták, nosztalgiaszámok is szerepeltek, hogy csupán néhányat említsünk. Az együttes immáron 30 éves múltra tekint vissza, mely idő alatt számos településen mutatták be tudásukat. (4. oldal) Egy szál útlevéllel az idegenlégióba Egy pataki fiatalember - kinek eredeti szakmája burkoló - egyszer csak fogta magát, s elment Franciaországba, ahol jelentkezett a híres-hirhedt idegenlégióba. Úgy gondolta, neki túlságosan szürkék az itthoni mindennapok: reggel felkelni, dolgozni menni... Többre vágyott. Hogy azóta mi minden történt vele, s milyen az idegen- légiósok élete, írásunkból kiderül. (5 oldal)
