Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-08 / 32. szám

8 Z Itt-Hon 1994. Február 8., Kedd- ZEMPLÉNI PORTRÉ Dr Bárány György Tiszaladány, Tiszatardos (ÉM - K.S.) - Tiszaladány és Tiszatardos tör­ténetében neve­zetes dátum 1970. november elseje, ugyanis ennek a két te­lepülésnek ek­kortól kezdve van állandó orvosa. E napon nevez­ték ki ide dr. Bárány Györgyöt körze­ti orvosnak, aki úgy érzi, hogy azóta befogadták az emberek és ez fontos do­log számára... így ma, napjainkban 1300 főnek a há­ziorvosa. Mivel jól ismeri az embe­rek életkörülményeit, eleve a helyzet ismeretében megy a beteghez: tudja, hogy mire számíthat, tudja, hogy mi­re kell felkészülnie. Munkája mellett természetes, hogy részt vesz a közéletben is, jelenleg ön- kormányzati elnök és presbiter. Csa­ládi hagyományból eredően vállalt ilyen funkciót, hiszen édesapja refor­mátus lelkész volt. Bárány György 1945-ben született Nagyrozvágyon, majd Taktabájra köl­tözött a család, s 1953-tól Tokajban él­tek. Akármennyire furcsa, de már gye­rekkorától orvos szeretett volna lenni, ugyanakkor vonzotta a képzőművészet és a sport is. Ezért jelentkezett a kép­zőművészeti gimnáziumba Budapest­re, s lett a Fradi kölyökcsapatának tagja. Ezt egy kis kitérőnek tekinti éle­tében, mert tanulmányait a tokaji gim­náziumban folytatta, ami után az egyetem következett. Közben atlétikában országos helyezést ért el és a DEAC-ban is futballozott. Mint fiatal orvos a falu futballcsapa­tában is játszott, de pillanatok alatt kiderült, hogy egyszerre aktívan spor- tolni és közben beteget ellátni nem le­het. így „csak” edzőként kétszer vezet­te el a tiszaladápyi fuballcsapatot a bajnoki címig. A képzőművészet iránti vonzalma is megmaradt. Régi, értékes festménye­ket örökölt, majd ezt az anyagot bőví­tette újakkal. O maga csontfaragással is foglalkozott, amelyből kiállítása is volt. Festeni 1981-ben kezdett. Eddig volt már kiállítása - Vass Etelkával közösen - Szerencsen, Abaújszántón, Tokajban és Sárospatakon. Témái kör­nyezetéből valók, amit néhány művé­nek a címe is jelez: Az utolsó nádfe- deles ház, A tokaji temető, Tiszaladá- nyi árvíz. Többször hívták más hely­re - előmenetelt ígérve. Egyéni gond­jai közepette meghallgatta az ajánla­tokat, de sohasem akart mozdulni, mert úgy vélte, hogy nem szabad el­futni a problémák elől, ott kell azokat megoldani ahol keletkeztek. Azért ma­radt itt, mert szereti az embereket, s ennek az érzésnek csak ott van foga­natja, ahol fiatal korától befogadták. Halbölcsők és halászbokrok Sárospatak (ÉM - K.L.) - A Bodrogköz többezer hektárnyi területét évente kétszer önti el a Bodrog. Egyszer a jeges-, má­jusban pedig a zöldár áztatja földjét. Az utóbbi elmúlt évek­ben az aszályos időjárás miatt a zöldár elmaradt. Még a víz mentén élők közül sem min­denki tudja, hogy ez a tájegy­ség hazánk egyik legnagyobb öntésterülete. A kiöntés kedvezett - és ked­vez - a halszapprulatnak, mert kedvező feltételeket teremt az ívásra, a természetes terméke­nyülésre. Ezért is nevezték ezt a részt hajdan a halászok Észak-Magyarország halbölcső­jének. A sekély vízben erőteljesen sza­porodtak, csakúgy, mint az eli­szaposodott holtágakban a ke­szegfélék, a ponty, a törpehar­csa, míg a ragadozók közül a csuka és a harcsa is. Jó halá­szóhelyként tartották számon többek között a Zsaroló-ért, a Fekete-tót, a vis-vajdácskai holtágat. Mindez a Tokaji Ha­lászati Szövetkezet tulajdoná­ban van, s területi engedély alapján lehet ott halászni, illet­ve horgászni. Ez a vidék volt hazája hajdan az úgynevezett halászbokrok­nak. Egy-egy faluból szerveződ­tek ezek az együttesek, mely­nek tagjai aztán nagy kerítőhá­lóval járták a vizeket, s emel­ték ki a zsákmányt. Ez az ősi halászati mód azonban mára megszűnt, mint ahogy meg­szűntek a halászbokrok is. Most már varsás-sorhorgos-tü- körhálós fogás járja, amelyhez nem kell sok ember. A sportha­lászok pedig emelőhálóval pró­bálnak szerencsét. Mert mind a hivatásos, mind pedig a sporthalászat nemcsak kenyérkereső foglalkozás, ha­nem kedvenc időtöltés is lett. Bár a sporthalászok száma - amint Csikós József halászati főfelügyelőtől megtudtuk - csak töredéke a sporthorgászoknak, azonban számuk évről évre nö­vekszik. Nemcsak a tokajiak, sárospatakiak, sátoraljaújhelyi­ek, hanem megyénk más vá­rosaiból, településeiről is jár­nak sporthalászok a Bodrog­közbe. Mint ahogy most is megkezd­ték az idei halászjegyek kivál­tását. Eddig már csaknem más­fél százan váltottak halászje­gyet erre az évre. „Testre szabott” konyhabútorok Papírra vethetik elképzeléseiket a vásárlók Sárospatak (ÉM) - Minden háziasszony álma, hogy olyan praktikus, minden tekintetben jól kiszolgáló bútorokkal, esz­közökkel vegye magát körbe a konyhában, melyek meg­könnyítik az ottani tevékeny­séget. Nos a január 25-én Sá­rospatakon megnyitott új bú­torboltban mindez mára már valósággá válhat. Az üzletben ugyanis olyan, térségünkben eleddig még elég ismeretlen szolgáltatással várják a vásár­lókat, melynek révén saját el­képzeléseik szerinti bútorokkal rendezhetik be a lakás eme fon­tos helyiségét. A Szolnoki Bú­toripari Kft. üzletében papírra vetik a vevők elképzeléseit, s ezek szerint - névreszólóan - gyártják le a kívánt darabo­kat. A cégnek hazánkban ez a tize­dik boltja, ám külföldön sem is­meretlenek (francia, svéd és né­met piacra is exportálják ter­mékeiket). Kovács Péter a cég képviselője elmondotta, hogy az egyedi igények alapján megren­delt bútorokat 6-8 héten belül tudják szállítani. A konyhabú­torokon túl még irodabútoro­kat, könyvespolcokat és gard­róbszekrényeket is árusítanak a pataki boltjukban. A pár na­pos tapasztalatokat figyelembe véve elmondható, hogy termé­keik megnyerték a vásárlók tetszését, amit bizonyít a nagy érdeklődés és az eddigi megren­delések száma is. Gyerekek honi rajzasztala Kedvenc mesefiguráim Rajzolta: Blaskó Barbara, 7 éves, Kishuta Nagyarányú leépítés nem lesz, de... A pályakezdő fiataloknak legnehezebb a helyzete A városban minden új beruházás egyben munkalehetőséget is teremt, valamelyest eny­hítve így a foglalkoztatási helyzeten Fotó: EM-archív Szerencs (ÉM) - Ez év első napjaiban a regisztrált munka- nélküliek száma ismét növek­vő tendenciát mutatott a város­ban, illetve a környező telepü­léseken. Ez annak tudható be, hogy a szezonálisan működő cé­geknél több embernek szüntet­ték meg a munkaviszonyát, kik ezután - szinte kivétel nélkül — járadék folyósítás ügyében keresték fel a B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Központ szerencsi kirendeltségét. Jóllehet az elmúlt év végén csökkenést tapasztaltak a ki­rendeltség munkatársai (az 1992 év végi mintegy 6200 fő­vel szemben 1993 végén 5563 embert tartottak nyilván). A re­latív munkaerőpiaci helyzet e számok ellenére sem javult, hi­szen a munkanélküliségi ráta jóval meghaladja az országos, de a megyei átlagot is. Szeren­csen jelentősen visszaesett az úgynevezett passzív munkanél­küli ellátásban részesülők szá­ma, ezzel szemben megnőtt azoké, akik járadékos idejük le­telte után sem tudtak elhelyez­kedni. így ők a helyi önkor­mányzathoz voltak kénytele­nek fordulni jövedelempótló tá­mogatásért, ami nyilván nem kis terhet jelent a város költ­ségvetésében. A prognózis szerint - s ez sze­rencsésnek nevezhető ebben a jiehéz foglalkoztatási helyzet­ben -, a térségben nem tervez­nek nagyarányú létszámleépí­téseket. Ez persze nem jelen­ti azt, hogy szórványos, kisebb létszámleépítések nem várha­tók. A település két legnagyobb üzemében a Nestlé Hungária Kft.-nél és a cukorgyárban még várhatóak létszámleépítések. A másik meghatározó területen, a mezőgazdaságban pedig az is­mert anomáliák (a még le nem zárt földtulajdonlási kérdések, a kárpótlási területek kijelölé­se stb.) bizonytalanságot okoz­nak továbbra is. Mindezzel szemben meglehetősen szegé­nyes az állásajánlat. A kirendeltségen az elmúlt esz­tendő végén a bejelentett állás­helyek száma negyvenkettő volt, melyekből Szerencsen mindössze kilencet tartottak nyilván. Talán a legsúlyosabb helyzet a pályakezdő fiatalok esetében tapasztalható. A körzetben a regisztrált pályakezdő munka- nélküliek száma ( 1992. júliu­sához képest) megduplázódott. Ebből az adatból származik egy másik jellemző szám, mely sze­rint az iskolákból kikerülő fia­talok több mint 60 százaléka nem tud elhelyezkedni. Ez nem egy mesebeli vándorlás „...Január 17-én reggel fogta a hátizsákját, s elindult a hosszú útra.” (3. oldal)- A TARTALOMBÓL - A Szarka-kút mondája Bodrogolaszi határában van egy kris­tálytiszta vizű forrás. Alkalmatos hely ez a turistáknak egy kis pihenésre. S akik napjainkban eltöltenek itt né­hány percet, órát, valószínű nem na­gyon tudják, hogy e helyet valaha jó­val többen keresték fel. Leginkább a köszvényben, különféle nyavalyákban szenvedők, mert e forrás vize egyko­ron gyógyerővel bírt, amit pedig a tót­ban lévő kígyónak tulajdonítottak, ami később elloptak... (2. oldal) Három havi bérrel tartoznak A Bodrogközi Állami Gazdaságban dolgozó 120 ember mindezidáig hiába várta immáron három havi bérét. Je­lenlegi munkáltatójuk az Állami Va­gyonügynökség. Nemrégiben kapták meg az itt dolgozók az elmúlt évi ok­tóberi bérüket, ami gondolható milyen súlyos helyzetet okozott az érintett családoknál. így aztán az sem csodál­ható, hogy sztrájkhangulat van a gaz­daságban. (2. oldal) Megyaszói fiatalok vendégszereplése A szántói Narancs Filmklubban a Me­gyaszói Általános Iskola és Gyermek- otthon művészeti szakköre mutatta be műsorát. Programjukban népdalok, kanásznóták, nosztalgiaszámok is sze­repeltek, hogy csupán néhányat említ­sünk. Az együttes immáron 30 éves múltra tekint vissza, mely idő alatt számos településen mutatták be tudá­sukat. (4. oldal) Egy szál útlevéllel az idegenlégióba Egy pataki fiatalember - kinek ere­deti szakmája burkoló - egyszer csak fogta magát, s elment Franciaország­ba, ahol jelentkezett a híres-hirhedt idegenlégióba. Úgy gondolta, neki túl­ságosan szürkék az itthoni mindenna­pok: reggel felkelni, dolgozni menni... Többre vágyott. Hogy azóta mi min­den történt vele, s milyen az idegen- légiósok élete, írásunkból kiderül. (5 oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom