Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-08 / 32. szám

Hatékonyságban kell... A GATT-tal tavaly zárult megbeszélések elsősorban a magyar mezőgazdaságnak nyitottak új távlatokat - mondja dr. Raskó György, az FM államtitkára. (3. oldal) Ara: 17,90 Ft / 1994. február 8., kedd L. évfolyam, 32. szám •ívT^tx'ü. vÍSSm Nem lesznek díjemelések Szikszón ivóvízfejlesztést, útépítést, az is­kolafejlesztés folytatását tervezik és nem emelik a víz, a szennyvíz és a szemétszállí­tási dijakat. (5. oldal) A harmonikától indulva Játszom orgonák avatásán, református templomokban, egyházi kórusok kísérője- ként is, ami sokkal többet jelent bárme­lyik „pénzes” koncertnél. (8. oldal) Magyar-bajor gazdasági megbeszélés Budapest (MTI) - Szabó Iván pénzügyminiszter hétfőn Bajoror­szágba utazott. A pénzügyminiszter Münchenben találkozott a bajor mi­niszterelnökkel, Edmund Stoiber- rel. A megbeszéléseken a ma­gyar-bajor regionális kapcsolatok bővítéséről, s egy új kisvállalkozó­kat támogató hitel megszervezésé­ről volt szó. A pénzügyminiszter tárgyalásai befejeztével várhatóan még hétfőn, a késő esti órákban ha­zaérkezik. _______________ D rága a világbanki hitel Budapest (MTI) - A százmillió dol­láros kereskedelemfejlesztési világ­banki hitelből eddig - egy év alatt - mintegy 14 millió dollárt vettek fel a kereskedők. A bankok szerződései ezzel szemben összesen 18 millió dollárra szólnak - válaszolta Schag- rin Tamás, az Ipari és Kereskedel­mi Minisztérium helyettes államtit­kára az MTI érdeklődésére. A tárca illetékese szerint eddig valóban meglehetősen kevés ilyen hitelt vet­tek fel, mint ahogy ezt a kereskede­lem érdekképviseleti szervei gyak­ran hangoztatják. Figyelembe kell azonban venni, hogy a keret elkölté­sére öt év áll rendelkezésre. A vi­szonylag csekély érdeklődés oka az államtitkár helyettes szerint a ma­gas kamat. A Világbank ugyanis 7,7 százalékkal, az MNB 22 százalék­kal, a kereskedelmi bankok pedig 25-26 százalékkal nyújtják a köl­csönt. Nem várható el az sem - szö­gezte le a helyettes államtitkár -, hogy a kamatok alacsonyabbak le­gyenek, mint az infláció mértéke. Újraéledő pakisztáni kapcsolat Budapest (MTI) - A magyar-pa­kisztáni gazdasági kapcsolatok fő területei lehetnek - a hagyományos nyersanyag-kereskedelem mellett— az elektronika, a számítástechnika, a járműipar és az energetika. Ezt állapította meg az a magyar ipari delegáció, amely a hat éve megszakadt magyar-pakisztáni kapcsolatok fellendítése és új terü­letek feltárása céljából utazott az ázsiai országba. A küldöttséget ve­zető Pohankovics István ipari és ke­reskedelmi államtitkár hétfőn saj­tótájékoztatón szániolt be arról, hogy egyhetes látogatása során meghívójával, Parvez Ahmed Butt pakisztáni tudományos és technoló­giai minisztériumi államtitkárral jegyzőkönyvet írt alá elektronikai együttműködésről. Eltemették a szegedi Z. Nagy-családot Szeged (MTI) - Több ezren kísér­ték utolsó útjára hétfőn Szegeden, a Belvárosi temetőben a két héttel ezelőtt brutálisan meggyilkolt Z. Nagy Bálintot, feleségét Dunai Gi­zellát, két gyermeküket, a 16 éves Dánielt és a 10 éves Balázst. A vá­ros ismert és szeretett cukrászcsa­ládjának lelki üdvéért a Felsővárosi templomban tartottak engesztelő szentmisét. A temetőben az erőszak elleni csen­des demostrációra kivonult embe­rek egy-egy szál virággal búcsúztak a meggyilkolt családtól. A hozzátar­tozók azt kérték, hogy csak egy szál virágot vigyenek. A koszorúkra szánt összeget rokkant gyermekek és a katolikus egyház szegényeinek megsegítésére gyűjti össze a Felső­városi plébánia. A veszélyes házak már üresek Miskolcon nem fenyeget a fővárosihoz hasonló omlás Miskolcon is sok régi, rossz állapotban lévő épület található Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM — KJ) — Néhány nappal ezelőtt, pontosan február 4-én délelőtt beomlott Budapesten egy O utcai tár­sasház. A száz éves, több emeletes épületben három szintnyi mélységben hét lakás dőlt romba. A hírek szerint a tragédiát megelőzően a lakók felhív­ták az IKV figyelmét is a falakon je­lentkező repedésekre. A Miskolci Ingatlankezelő Rész­vénytársaság igazgatóját, Edőcs Jó­zsefet arról kérdeztük, számolnunk kell-e megyeszékhelyünkön is ha­sonló veszéllyel, illetve mit tesz a MIK Rt. a megelőzés érdekében? Szerencsére - tudtuk meg - ilyen kritikus állapotban lévő épület nincs Miskolcon, jóllehet igen sok régi, rossz állapotban lévő található itt is. Előfordult már fódémszakadás, erős repedés, de szerencsére balese­tet nem okozott egyik eset sem, mert sikerült időben észrevenni és megelőzni a bajt. Nyugodtabbak le­hetünk Miskolcon azért is - mondta az igazgató -, mert az itt található, több évtizede épült házak általában földszintesek vagy egy emeletesek, a magasabbak már panelból épül­tek, újabbak és statikailag rendsze­resen ellenőrzik azokat. A belváros régi épületeinek felújítása ugyan pénzszűke miatt 5-10 év óta húzó­dik, de azok, amelyek igazán veszé­lyesek, már üresen állnak. Bár a bérleti díjakból befolyt összeg épp’ hogy csak az üzemeltetésre ele­gendő, az nem engedhető meg - hangsúlyozta Edőcs József -, hogy ne reagáljanak és intézkedjenek azonnal, ha ilyen bejelentés érkezik az általuk kezelt épületeknél. Az ominózus Ó utcai ház vegyes ke­zelésű volt, ilyenek - az utóbbi idő­ben erősen felgyorsuló önkormány­zati lakáselidegenítések eredmé­nyeként - Miskolcon is bőven talál­hatók. Az adásvétel után fellépő, a szerző­déskötéskor nem észlelhető rejtett hibák jelentkezése esetén a volt tu­lajdonosnak, illetve a beruházást végzőnek kell vállalni a felelőssé­get. A budapesti szerencsétlenséget minden valószínűség szerint a pin­cében folyó munkálatok okozták. A lakók elmondása szerint a pincét mélyíteni akarta a bérlő kft., s több konténernyi földet szállított el on­nan. Ez természetesen befolyásolta az épület statikai állapotát, s idézte elő az omlást. A MIK Rt. igazgatója hangsúlyozta, s egyben okulásként felhívta a figyelmet arra, hogy az előírások szerint ha egy épületnél olyan belső átalakítást kívánnak végezni, amely érinti a ház főszer­kezetét (mint ez esetben), akkor mindenképpen hatósági engedélyre van szükség. Ezt pedig megfelelő szakértői vizsgálatoknak kell mege­lőznie, így elkerülhetők a hasonló tragédiák. Nem miattunk kestek a konvojok Hermann János a segélyszállítmányok feltartóztatásáról Belgrádi (MTI) - A Politika című belgrádi lap „Miért álltak a huma­nitárius konvojok,, címmel közölte hétfőn azt az interjút, amelyet Her­mann János külügyi helyettes ál­lamtitkár adott a lap munkatársá­nak. Hermann János a konvojok fel­tartóztatásával kapcsolatban rámu­tatott arra, hogy Magyarországon keresztül érkezett Jugoszláviába a legtöbb humanitárius segély. Csu­pán néhány esetben voltak problé­mák, s kizárólag csak a nem megfe­lelő okmányok miatt. A helyettes államtitkár hangsúlyoz­ta, hogy a szankciók bevezetése után Magyarország nyitva tartotta határait, két új határátkelőt is nyi­tottak, s még egyet tervbe vettek, tavaly januártól októberig nyolc millió jugoszláv állampolgár lépett Hermann János Fotó: Nagy Gábor (ISB) be Magyarországra. Ezt nagyon fontosnak tartjuk - mondta Her­mann János - mivel jelenleg Ma­gyarország az egyetlen kijárat Nyu­gat felé, s emellett minden távközlé­si kapcsolat is Magyarországon ke­resztül vezet, amit műszakilag ter­mészetesen rövid időn belül meg le­hetne szakítani, de ez nem történt meg. Az interjúban Hermann János ki­fejtette, hogy a szankciókat Magya­rország megtartja ugyan, de abban a reményben, hogy azokat nem hagyják érvényben a végtelenségig. A szankciók célja a béke, az, hogy a jugoszláv válság véget éljen, ebben érdekelt az egész világ, de különö­sen Magyarország, mint szomszé­dos állam - hangoztatta a helyettes államtitkár. KSH: a keresetek alakulásáról Tavaly 25,6 százalékkal volt magasabb az átlag az előző évinél Budapest (MTI) - Az egy főre jutó bruttó átlagkereset a múlt év de­cemberében 37 358 forint volt, ezen belül a fizikai munkások 27 109, a szellemi foglalkozásúak 60 399 fo­rintot kerestek - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal a tá­virati irodát. A bruttó jövedelem át­lagosan 25 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban, a fizikai dolgozóknál az átlagos növekedés 21,1 százalék, a szellemieknél 27,2 százalék. Decemberben jelentősebb keresetnövekedést a korábbi hóna­pokhoz képest csak a pénzügyi szakmában és a bányászatban dol­gozóknál regisztráltak. Ez utóbbiak az év végén kapták meg a jelentős összegű hűségjutalmat. Az év egészét tekintve tavaly az ösz- szes foglalkoztatott havi bruttó át­lagkeresete 28 243 forintot tett ki. (A statisztikai megfigyelés csak azokra a gazdálkodó szervezetekre teljed ki, amelyek húsznál több dol­gozót foglalkoztatnak.) A tavalyi át­lagkeresetek az 1992. évi értéket 25,6 százalékkal haladták meg. A teljes munkaidőben dolgozók átla­gos havi nettó jövedelme 18 901 fo­rint volt. Ez az egy évvel korábbinál 20,6 szá­zalékkal több. A fogyasztói árak nö­vekedését figyelembe véve, a reál­keresetek 1993-ban 1,6 százalékkal csökkentek.--------KOMMENTÁR---------­B lokk-dita Görömbölyi László Az úgynevezett baloldali blokk léte vagy nem léte újra témává vált a sajtóban. Még­pedig azáltal, hogy az MSZP és a legna­gyobb szakszervezeti tömörülés, az MSZOSZ egyik platformja választási meg­állapodást kötött a hét végén. Amin nincs is mit csodálkozni, a két szer­vezet között tudvalévőén jók a kapcsolatok. Hiszen egy szociáldemokrata értékeket ma­gáénak valló párttal könnyebben szót ért­het a szakszervezet, mint a foglalkoztatási és szociális kérdéseket talán nem kevésbé fontosnak tartó, de a megoldásokat más utakon kereső liberális vagy konzervatív pártokkal. A nyugati demokráciákban ter­mészetes a baloldali pártok és a szakszer­vezetek jó együttműködése - hangoztatja gyakorta az MSZP elnöke, amikor a vi­szonyról faggatják. Nálam biztosan jobban ismeri az ottani helyzetet, nincs okom vi­tatnia megállapítás jogosságát. Legfeljebb a fogalmazás pontosságát, egyértelműsé­gét hiányolom. Mert nem mindegy, hogy a példaadó Nyugaton úgy általában termé­szetes a jó együttműködés, vagy természe­tesnek mondható a választási szövetségek megkötése is. Pedig a különbség óriási. Az utóbbi eset­ben ugyanis rendkívül izgalmas kérdések vetődhetnek fel. Képzeljük csak el, mi tör­ténik, ha kormányra kerül a párt-a szak- szervezetek támogatásával. Vagy zsarol- hatóvá válik, s így döntéseit nem az ország, hanem egy jól meghatározható társadalmi csoport érdekeiben hozza - ami egy kor­mány esetében természetesen nem elfogad­ható -; vagy képes túllépni ezen a korláton, miáltal viszont elveszítheti társadalmi tá­mogatásának nem elhanyagolható részét. (A Népszabadság írja: a most kötött együtt­működésben érintett öt ágazati szakszerve­zet mintegy hatszázezer tagot tömörít.) Más megközelítésben: a kormányközeibe kerü­lő szakszervezetek hogyan képviselhetnek markáns dolgozói érdekeket -éppen a vég­rehajtó hatalommal, a kormánnyal szem­ben? A magam részéről teljesen egyetértek Nagy Sándorral, aki. nem tartja összegyeztethe- tőnek a kormányzati szerepvállalást és a szakszervezeti tisztségviselést. Lehet, hogy az MSZP - Nagy Sándorral a listáján - nem kormányzati szerepre készül, csak ép­pen jobb parlamenti pozíciókat akar sze­rezni? Vagy lehet, hogy Nagy Sándor - és mások - számára kívánatosabb a kor­mányzati pozíció, mint a szakszervezeti? Még jó, hogy van, aki. a szívén viseli a mun­kavállalók képviseletét. Sokszor hallhat­tuk, közéjük tartozik például az MSZOSZ és az MSZP is. Kevesebb influenzás Borsodban Miskolc (MTI) - Az egy héttel ezelőtti 13 ezer 303-ról hétfőre 11 ezer 703-ra csökkent Bor­sod megyében az orvosnál jelentkezett influ­enzások száma - közölte hétfőn az MTI-vel dr. Sedlák Mária, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tiszti főorvos. A legnagyobb arányban tovább­ra is az 1-14 éves korosztályt érinti a fertőzés, közülük 5255-en betegedtek meg, utánuk a 15-24 éves korosztály következik 2132 meg­betegedéssel. Emelkedett viszont a táppénzes állományban lévők száma. Kórházban 54 em­bert ápolnak influenzával. Szövődményt 54 esetben tapasztaltak. Területi megoszlás sze­rint a legtöbb megbetegedést, 4145-öt Miskol­con és vonzáskörzetében regisztrálták, utána Encs, Ózd és Szerencs következik. A megye valamennyi kórházában továbbra is általános látogatási tilalom van érvényben. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom