Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-06 / 4. szám
1994. Január 4., Kedd 2 B Itt-Hon r- NÁLUNK TÖRTÉNT -i Kikért született a törvény? „Megélhettem azt, amire ebben az életben már nem számítottam: lehetőséget adott az állam arra, hogy ősi jussunkat visszakapjuk. Apámnak 15 kataszteri holdját - amiből bennünket eltartott -1950 őszén elvették és bevitték a közösbe. A házi gazdaság a téeszé lett és szüleim szövetkezeti tagként izzadtak, hogy fölneveljenek bennünket, négy öcsémet és húgomat. A renszerváltozással új idő köszöntött ránk. Én is, mint sok ezernyi magyar végigjártam a kárpótlás kálváriáját és többet leveleztem a hivatalokkal, mint előtte soha. Sajnos az a földterület, ahol egykor apám gazdálkodott, beépült, így lehetőséget kaptunk rá, hogy helyette máshol kérjünk földet. Ki is néztem egy szép horhost a szomszéd községgel határos területen, amin van egy kis erdő, s mellette egy patakocska húzódik. Elmentem minden egyes meghirdetett árverésre, zsebemben a kapott értékjegyekkel és figyeltem. Elvétve láttam ismerősöket, akikkel együtt nevelkedtünk. Am idegen jóval több volt. Ahányszor megszólalt a föld- kínáló és még el sem mondta végig, a fold már vevőre talált. Mi helybéliek csak nagyokat lestünk. S mivel ez volt az utolsó földárverés, a végén megkérdeztem a kikiáltót, miért nem sorolta azt a számot, amire vártam. Egy hatalmas paksaméta között kutatott, majd közölte, hogy a kiscserjéssel övezett terület régen elkelt. Én csak ámultam, aztán mentem fűhöz, fához, az edelényi elöljáróságra, mígnem megtudtam, hogy egy megyeszékhelyi ember vette meg hivatalosan. Egy ismerősöm már azt is tudni vélte, hogy egy környékbelivel fogja műveltetni az új tulajdonos a földet, és már szerződést is kötött rá. Sok gazdával beszéltem azóta, más fa- lumbélivel, és ők is panaszkodtak, hogy másé lett, nem idevalósiaké a határ. Ma még nem tudom, ha nyáron errefelé jövet meglátom a táblákat, mit fogok gondolni és mit mondok otthon, mert ezzel az állami keggyel nem azokat illették meg, akik erre legjobban rászolgáltak.” id. K András Szendrőlád Itt-Hon Az Eszak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Fekete Béla. A borsodi melléklet címe: 3580 Tiszaújváros, Bartók Béla út 7. Telefon: 49/343-316 Az ecsetet laboratóriumra cserélte A művész gyógyírt fedezett fel korunk egyik betegségére Somogyi István két tiszaújvárosi páciense, Dagonya Ti- borné, Oláhné Kovács Judit, és a kikristályosodott So* madrin társaságában Fotó: Bartók István Tiszaújváros (ÉM - F.B.) - Az elmúlt hetekben kereste fel a helyi önkormányzatot Somogyi István, akit elsősorban festőművészként ismert meg a hazai közönség, s mára több szabadalmával tette híressé nevét. Előző életében volt asztalos, bányász, osztályvezető, s több mint 35 évvel ezelőtt kezdett festeni, nem is akárhogyan. Elérte az egyik legmagasabb magyar kitüntetést, az Állami Díjat, majd letéve az ecsetet kísérletezni, kutatni kezdett, sikerrel. Mára névjegykártyáján a festőművész titulus mellé csoportosul a feltaláló, az ügyvezető igazgatói és a fejlesztő mérnöki cím. Hosszú évek kutatómunkájának első eredményét nehezen tudta elismertet- ni, de végül is győzött, s az általa felfedezett anyag azóta is jól szolgálja az építőipart. Az általa alapított Somiplast Kft. neve közismertté vált a szigetelés, a korrózióvédelem területén... Következő ígéretes felfedezése a salétrom ellen indult, aminek romboló hatása úgyszintén az építőiparban jelentkezik. És kutatásainak köszönhetően egy új gyógyhatású készítmény is született, a Somadrin. A légúti megbetegedések gyógyításában e szinte csodákat művelő folyadék használatát hazánkban már közel ezer meggyógyult beteg tanúsítja. Tiszaújvárosban egy véletlen baráti látogatás alkalmával tapasztalta, hogy sok ember szenved légúti megbetegedésben. Felajánlotta segítségét, s azóta a városban pacientúrája száz fölé emelkedett. Ekkor határozta el, hogy felajánl a városnak 500 liter gyógyhatású készítményt kipróbálásra, elsősorban óvodák részére. Helyben gyógyult betegei személyesen számoltak be a hihetetlen javulásról. Sajnos a „nagyüzemi kísérletnek” törvényszabta előírásait manapság is nehéz áttörni. Az engedélyek sokaságának kiadása várat magára, amit szerény csöndességgel tudomásul vett, de bízik a sikerben. A Somadrin hatását azóta egy 13 tagú orvoscsoport vizsgálja tüzetesen, s megyénkből két orvos, dr. Borsodi Klára és dr. Szabó Maák Sándor. A hatásvizsgálat mindezidáig igazolta a feltaláló Somogyi István feltételezéseit. S hogy e forradalmian új készítmény eljut-e a közeljövőben mindazokhoz, akiknek vágya, hogy visszakapják egészségüket, ma még megkérdőjelezett. De a remény, a jóakarat, s főleg az ígéretes terápia minden bizonnyal bevonul a gyógyítás történetébe. A pártok és a médiák egyezsége Rögzítették a megjelenés lehetőségeit, formáit Kazincbarcika (ÉM) - A közelgő országgyűlési választások korrekt, világos keretek közötti lebonyolítása mindenkinek érdeke, nem csupán a politikai pártoknak. Az elkövetkezendő - vagy inkább már zajló - választási harcban fontos szerepe lesz az elektronikus és nyomtatott médiáknak, mivel ezeken keresztül a legkönnyebb eljutni a polgárokhoz. Ezért fontos kidolgozni a médiák és a pártok együttműködésének kereteit - s nem csak az országos médiákra vonatkozóan. Kazincbarcikán az ősz közepétől három hetente csütörtökönként találkoztak a városban képviselettel rendelkező pártok megbízottai, valamint a Kazincbarcikai Közélet és a Városi TV vezetői. A tárgyalások eredményeként a közelmúltban aláírták a megállapodást, amelyben rögzítették a pártok megjelenési lehetőségeit a médiákban, meghatározott felület illetve műsoridő erejéig ingyenes, utána fizetett politikai hirdetés formájában, amelybe nem tartozik bele a rendezvényekről szóló tudósítás. A városban képviselettel rendelkező parlamenti pártok közül a Magyar Demokrata Fórum képviselője értelmezési problémák miatt, míg a Szabad Demokraták Szövetségének megbízottja egy, a felhatalmazását firtató szóváltásnak következtében nem írta alá a megállapodást. A választások kiírásának napjáig azonban még akármelyik szervezet csatlakozhat a szerződéshez. A földárverés tovább folytatódik Mezőkövesd (ÉM) - Az elmúlt év utolsó földárverésére december elején került sor Mezőkövesden, amelyre a vártnál kevesebb érdeklődő érkezett. A százhuszonkettő igénylő közül százhúsz jutott négyszázhatvankettő hektárnyi földtulajdonhoz, s ez a heitre bocsátott földterület mintegy harmincnyolc százaléka. Ezért a Megyei Kárpótlási Hivatal ez év februárjában pótárverést tervez, a fennmaradó földterületre. 1994. Január 4., Kedd Itt-Hon B 7 Mesét is sző a 200 éves szádfa Faluhelyen sokszor a téli udvarlásból nyári esküvő lett A szádfa és működtetője: Mariska néni H. Maros Éva (ÉM) - Csontos Barna bácsi öröksége Aszalón az a „szádfa” (szövőszék), melyen a mai napig is szőnek. Anyósa, Zsófi néni, aki már nyolcvan esztendős, felesége Mariska néni, no meg az unoka Bettiké, aki eltanulta családjától ezt az ősi paraszti mesterséget. Úgy mondják: kétszáz éves is lehet már ez a gép, hisz még az öregmamától maradt a családra. Kicsit szúette, de még egyetlen fogaskerék sem tört ki a kézzel faragott kőrisfa elemekből. Mariska nénit kérdeztem, hol sajátította el ezt a mesterséget? • Legyesbényéről kerültem 1948-ban Aszalóra. Én otthon tanultam ezt az édesanyámtól. Csak úgy „ellestem” hogyan kell ezt csinálni. Már gyermekkoromban fonalat csőröltem, szálat adogattam. Láttam hogyan dolgoznak a nagyok, így megtanultam. Most, hogy édesanyám itt volt nálunk szőni, eszembe jutott egy kedves történet. Akkor úgy nyolcéves lehettem. Egy téli estén, szövés mellett, nagyon szép, kontyos rongybabát készített nekem az édesanyám. A keresztanyám varrt rá ruhát. Olyan kedves volt nekem ez a baba, hogy a mai napig is előttem van. □ Mit lehet ezen a szádfán készíteni'? • Mi most csak rongyszőnyeget szövünk rajta. De sok másra is alkalmas. Lehet erre fölvetni csepüt, vékonyszálat, pamutot egyaránt. Cserélhető bordák vannak benne, ami alkalmas különféle vastagságú fonalakra és szélességű anyagok megszövésére. A legkisebb szélességű 56 cm körül van, a legnagyobb 80 cm körüli. □ Mi a menete a szövésnek? • A fonalat lecsőröljük, utána a szálat megvetjük a vetőfán. Leszedjük, majd hurokba rakjuk. Ezután tesszük föl a szádfára és belerakjuk a rétkába. Előre tudni kell, hogy mennyit kell fölvetni és hányasba rakni. Most a gépen nyolc pászma van felvetve, azaz 480 szál, ez a legkeskenyebb, ami szőhető. □ Mire használták régen ezt a rongyszőnyeget? • Nagyon sok mindenre használták a régi öregek. A lakásban a tiszta szobában a földre tették, falvédőnek a hideg falra, keretes ágyra ágytakarónak. Még fölvetett ágyat is láttam vele letakarva, de ez nálunk nem volt szokás. A délutáni alváskor az ilyen pokróccal be lehetett takarózni, hisz még akkor nem voltak ezek a divatos plédek. Télen a jószágot, a lovat és a tehenet ezzel takartuk be, hogy meg ne fázzon. Tavaszi szántáskor, amikor megizzadt az ökör, ezzel a rongyszőnyeggel takartuk be. Mi most kimondottan a családnak készítjük ezt: gyerekeknek és az unokáknak. De az előzőekből adtunk már a református egyházhivatal előterébe is. □ Aszalóról azt olvastam, hogy a háború előtt, de még utána is virágzott itt a kendertermesztés. Hogyan lett a kenderből fonal? • A betakarítás után kinyűttük a kendert, jdilön a magvast, külön a virágost. Úgy kilenc-tíz napig áztattuk a Hernádon, majd a napon szárítottuk. Ezután következett a tilolás. Ezeket a munkálatokat nyáron végeztük, július-augusztus körül A tilolás után befontuk a kendert és köralakúra kötöttük. Ezt kenderfejnek hívtuk. A kenderfejet Kiskinizsre vittük a malomba megtörni. Aszalón egy családnak körülbelül öt-tíz fej kendere lehetett. A megtört kenderfejet gerebenben meg- húzgáltuk és ebből lett a csepú, aprószösz, makóca meg a szál. Ezekből az anyagokból különféle szálakat lehetett fonni. A csepűből zsákszálat készítettünk, ami a zsák anyaga lett. Az aprószöszból vékonyszálat fontunk, a szövés után az ilyen anyagból lett például a liszteszsák. A szálból lepedőnek, zaj- daruhának való lett. Ilyen anyagból voltak a bőgatyák, amit légen a férfiak hordtak. A bőgatyáról eszembe jut egy történet. Az apósom még a hatvanas években is ezt a ruhadarabot viselte. Egy nap háromszor is öltözött, nagyon pedáns ember volt. Biciklivel járt a hegyre, így el kellett haladnia az akkori tsz-iroda előtt. Az egyik nap a főkönyvelőnő kiállt az iroda elé és elszömyűlködve kiabálta az embereknek: „Jaj, gyertek már, ez az ember megbolondult, fehér ruhát vett magára!” Ebből látható, hogy már akkor sem igen ismerték a régi paraszti szokásokat. □ Barna bácsi, fiatal korában hány fonóház volt Aszalón, milyenek voltak a fonóesték? • Fiatal legénykoromban nagyon szívesen jártam a fonóházakba, no deákkor még nem ismertem a feleségemet. A „különnemű” testet én már akkor is nagyon szerettem, de ezt inkább csak halkan mondom, mert itt van az életem páija. Több fonóház volt a faluban, a „Bécsben” Csontos Jánosnénál volt. Ott, ahol most Balázs Béla lakik. De volt a felvégben Nagy Péteménél, Balázs Gizá- nál. Illés nénihez jártak a legszebb lányok a fonóba, ez volt így a legkelendőbb fonóház a fiúk szerint. Esténként a lányok fontak, mi meg huncutkodtunk velük. Ez volt télen nekünk a szórakozási lehetőség. Játszottunk, például elvettük az orsót, a guzsalyfejet lekaptuk a gu- zsalyról és csak akkor kapták vissza, ha csókot adtak érte. A fonóházak „maskarában” meglátogatták egymást. Volt vőlegény, menyasszony, ördög. Hát ez a maskaráskodás is inkább arra volt jó, hogy a sötétben csókot válthassanak a párok. Megtartottuk a névnapokat, jeles névnap volt a Katalin-, Erzsébet-, Miklós-nap. Ilyenkor a lányok krumplilángost, pam- puskát hoztak, a fiúk bort. Énekeltünk, táncoltunk. Jól éreztük magunkat. Sokszor a téli udvarlásból nyári esküvő lett. Időjárási előrejelzés januárra Hőmérséklet °C 40 35 30 25 20 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20 -25 Csapadék valószínűség % 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 1 5 10 15 20 25 30 Diáksakkverseny Igrici (ÉM) - A közelmúltban a helyi általános iskolában rendezték a körzeti diáksakkversenyt. A résztvevők a mezőcsáti, ároktői, hejőkeresztúri és igrici általános iskolák tanulói közül kerültek ki; ám a meghívottak majd fele távol maradt, mivel a rendezvények költségeire kevés, illetve egyáltalán nincs anyagi fedezet. Ennek ellenére ez a verseny jól sikerült, magas színvonalú szakmai jártasságról adtak számot a diákok. Eredmények: a 7-8. osztályos lányok egyéni versenyében az igriciek jeleskedtek, míg a fiúknál az első 3 helyet mezőcsáti, ároktői, illetve igrici diák szerezte meg. Az 5-6. osztályos lányok versenyében szintén Igrici remekelt, a fiúknál a sorrend: Igrici, Hejőkeresztúr, illetve Igrici volt. Az 1-4. osztályos lányok küzdelmében a pálmát Igrici vitte el, a fiúknál Ároktő és Igrici került az élre. A lányok csapatversenyét Igrici nyerte, míg a fiúknál ezekben a korcsoportokban a soi'- rend: Igrici, Mezőcsát és Ároktő volt.
