Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-06 / 4. szám

1994- Január 6-, Csütörtök .....:.. Gazdaság É SZAK-Magyarország 7 Félmilliárd turista Párizs (MTI) - A külföldi-e utazó tu­risták száma 1993-ban mintegy fél­milliárd volt, ami 1992-höz képest 3,8 százalékos növekedést jelent. A nemzetközi turizmus növekedése azonban lassulófélben van, hiszen 1992-ben a turisták száma még 5,5 százalékkal volt magasabb az előző évhez képest. Ez derült ki az ENSZ Idegenforgalmi Világszervezetének (WTO) hétfőn közzétett jelentéséből. Az idegenforgalmi bevételek tavaly elérték a 324 milliárd dollárt, azaz 1992-höz képest 9 százalékkal növe­kedtek. A leglátványosabb fejlődést Ázsia és a Csendes-óceán térsége mondhatta magáénak: ebbe a térségbe 12 szá­zalékkal több turista (68,5 millió ember) érkezett, a turizmusból szár­mazó bevétel pedig 15 százalékkal 52,5 milliárd dollárra nőtt. Az AFP jelentése szerint a leglátoga­tottabb kontinens továbbra is Euró­pa: itt 300 millió turista 162,5 milli­árd dollárt költött el tavaly. Az 1992- es adatok szerint az élenjáró orszá­gok között is első helyen áll Francia- ország a látogatók számát (59,6 mil­lió turista) tekintve, míg az idegen- forgalmi bevétel nagyságát illetően az Egyesült Államok vezeti a me­zőnyt 40 milliárd dollárral. Alaptőke-emelés Budapest (MTI) - Négyszázötven­millió forintos részvénykibocsátás­sal kívánja emelni alaptőkéjét a Za- lakerámia Rt. A cég - melynek pa­pírjai a Budapesti Értéktőzsdén is forgalomban vannak - január 10. és 19. közt kínálja fel részvényeit. A papírokból csak azok vásárolhat­nak, akik 1994. január 6-án a társa­ság részvénykönyvében jegyzett tu­lajdonosok. Minden harmadik már birtokolt részvény után egy újabb részvényt lehet majd jegyezni. Ä tu­lajdonosok közül a részvények 44 százalékát birtokló Hungarian In­vestment Company és az Instituto Mobiliare Italiano SpA (IMI) a teljes őket megillető részvényhányadot szeretné lejegyezni. A maradék megvásárlására a Sigeco Ltd. — az IMI brókercége - és a Creditanstalt Értékpapír Rt. közösen garanciát vállalt. Ä papírok Budapesten a Cre­ditanstalt és a Postabank brókerek­nél, Zalaegerszegen a Postabank he­lyi fiókjánál jegyezhetők. Áz 1000 forintos névértékű papírok kibocsátási ára 1580 forint lesz. A Zalakerámia-részvényekből szer­dán 960 darab kelt el a Budapesti Értéktőzsdén, 2553 forintos átlagá­ron. A záróál- 2575 forint volt ugyan­akkor. Kell egy csoport Budapest (MTI) - Az állam tulajdo­nában lévő vagyon működtetésének és hasznosításának kérdésével fog­lalkozó szakmai munkacsoport fel­állítását kezdeményezte Szabó Ta­más privatizációs miniszter. A célja az állami tulajdon és a magánosítás új törvényi és intézményi kereteinek kialakítása. Szabó Tamás szerint az 1992-ben életbe lépett privatizációs törvények olyan rendszert hoztak létre a ma­gyar magánosítás folyamatában, amely határozott és átgondolt cse­lekvésre ösztönöz, így például jelentősen felgyorsult a tulajdoni szerkezet átalakulása, többszörösére nőtt a külföldi befek­tetések mértéke és a különböző ked­vezményes konstrukciók révén több ezer új, működő magántulajdonban álló gazdasági egység jött létre. Az eddigi változások és tapasztalatok tükrében - amint azt a kormány múlt év december 22-én elfogadott programja is rögzíti - át kell gondol­ni az állami tulajdon értékesítésé­nek, hasznosításának és kezelésé­nek egész rendszerét. Ezt szolgálja majd a munkacsoport. A munkacsoport feladata lesz a je­lenlegi jogi szabályozás értékelése, valamint az állam vagyonára vonat­kozó jogi szabályozás megújítása és a szervezeti változások előkészítése. Erre már csak azért is nagy szükség van, mivel az állami vagyon jelentős része olyan kincstári vagyon, amely­re vonatkozóan új törvényt kell al­kotni. A munkálatokba az érintett minisz­térium szakértői is bekapcsolódnak. Az új jogszabályi kereteknek többek között biztosítaniuk kell a privatizá­ció lendületének fenntartását és az állami vagyon hatékonyabb kezelé­sét. Kohászati döntésre várva Egymás rovására is lobbiznak Ozdon és Diósgyőrben Az ózdi rúd- és dróthengerműben. A cél: mielőbbi kormánydöntés a borsodi térség acéliparinak hosz- szú távú nyereséges működtetésére, illetve az azt biztosító feltételekre. Fotó: EM-archív Diósgyőr-Ozd (EM - I.S.) - Bár­mennyire is hangoztatják a diósgyő­ri és az ózdi kohászok: nem egymás rovására szeretnék, hogy végre-va- lahára rendeződjék az iparág sorsa, a történések nem ezt mutatják. Pe­diglen többször állították: céljuk, kí­vánalmuk elsősorban az - profánul fogalmazva hogy a kecske is jól­lakjék, a káposzta is megmaradjon. Vagyis olyan döntés szülessen a bor­sodi vaskohászat reorganizációjáról előbb a gazdasági kabinet, majd pe­dig a kormány ülésén, amely mind két vas-város érdekinek megfelel. Egy tény: a korábbi ígéretek ellené­re eddig még nem tárgyalt sem a gazdasági kabinet, sem pedig a kor­mány a témáról, pedig sokak szerint ezt már az elmúlt hónapban meg kellett volna tenni. Addig is: jobb hí­ján mind a két város vezetése, mind pedig a két kohászat irányítói lob­biznak. Egyaránt megírta levelét az ipari és kereskedelmi miniszternek T. Asztalos Ildikó miskolci és Stroh- mayer László ózdi polgármester. A két írásból természetes módon (?) az csendül ki: a diósgyőriek számára nem elfogadható az, hogy Ózdon új acélgyártó kapacitást hozzanak lét­re, az ózdiak szerint „a legjobb jóin­dulattal sem lehet feltételezni, hogy Miskolcon az iparág versenyképes­ségét, hatékonyságát, piacorinen- táltságát növelő borsodi acélipar re­organizációját akaiják támogatni”. Nincs kétség: oda a vasas-szolidari­tás... T. Asztalos Ildikó úja volt: „Fontosnak tartom, hogy a borsodi acélipar reorganizációját előkészítő anyagban szerepeljen a diósgyőri kohászatot illetően a második FÁM megépítése, a nagyolvasztó felújítá­sa, az ehhez szükséges pénzeszkö­zök biztosítására vonatkozó javas­lat. Strohmayer László szerint: .Meggyőződésem, hogy a núskolci kohászat változatlan formában tör­ténő megmentésére irányuló kezde­ményezések csak foglalkoztatás-po­litikai indíttatásúak és nem veszik figyelembe a piacgazdasági és az EK konformitás követelményeit, az energiatakarékosságot, a kömye­zetvédelmet... Miskolcon is tudomá­sul kell venni, hogy a világon minde­nütt jelentős önköltségcsökkentő fejlesztéseket hajtanak végre a gaz­daságosság javítás érdekében, s amennyiben a magyar vaskohászat versenyképes akar maradni - ha szükséges állami beavatkozással is - minden, a nemzetgazdaság és a hazai kohászat érdekeit figyelembe vevő gazdasági és politika szerv kép­viselőinek támogatni kellene”. Egy biztos - s ezt Ózd polgármeste­re jól látja-, hogy a szakmai érveket figyelmen kívül hagyó és a munka- nélküliség rémét felidéző állásfogla­lások, nyilatkozatok nem segítik elő a térség gondjainak megoldását. És persze az is érthetetlen, hogy a kü­lönböző megnyilatkozások megkí­sérlik szembeállítani a két várost, a két kohászatot. Az érdeknek közös­nek kell lennie: működőképes borso­di vaskohászat, a foglalkoztatási fe­szültségek feloldása, új munkahe­lyek teremtése. Nem föltétlenül, és nem elsődlegesen a vaskohászat­ban. Vállalkozzunk a mezőgazdaságban! Egyedül nem megy - a támogatás és kálváriája Miskolc (EM) -Nagy érdeklődés ta­pasztalható a Mezőgazdasági Fej­lesztési Alap iránt, ugyanis a gaz­dálkodók, kisvállalkozók az alapban meghirdetett támogatásokhoz mie­lőbb szeretnének hozzájutni. Sajnos megyénkben tapasztalható, hogy a legtöbben először megűják és az illetékes helyre beküldik a pályá­zatokat, és csak azután tanulmá­nyozzák a pályázat feltételeit. Ezért aztán az így beadott pályázatok elóbb-utóbb visszakerülnek a vállal­kozókhoz. Jó tehát megismerni, ho­gyan jelentsük be igényünket a tá­mogatásra? Először is el kell dönte­ni, hogy mekkora összeget akar a pá­lyázó fejlesztésre fordítani,ugyanis 25 millió forint a „vízválasztó”. Ha ettől többet akar a pályázó, akkor a pályázathoz részletes üzleti tervet kell készíteni. Emellett kell egy olyan igazolás, amely igazolja a hi­ányzó pénz forrását. Ez pedig a ke­reskedelmi banki hitel. A bank (bár­melyik) összeghatártól függetlenül üzleti tervet kér. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a pályázatot tíz példányban (!) kell be­nyújtani a B.-A.-Z. megyei Földmű­velésügyi Hivatalhoz. Itt csak akkor foglalkoznak érdemben a pályázat­tal, ha van banki ígérvény valame­lyik kereskedelmi banktól a hitelké­relemre vonatkozóan. Ez az ígér­vény tulajdonképpen a hiányzó pénz banki hitelből történő biztosítását ígérő okirat. Ezért jó az a gyakorlat, ha a vállalkozó a számlavezető bankját keresi fel az üzleti tervével, ám még a banki ígérvény beszerzé­se után is igen hosszadalmas a pá­lyázat ügyintézése. Ä benyújtott pályázatot ugyanis a B.-A.-Z. megyei Földművelésügyi Hivatal csak véleményezi és továb­bítja az FM-be, s ott az Agrárfejlesz­tési Bizottság javaslata alapján hoz­zák meg a döntést a támogatás oda­ítéléséről - hatvan napon belül. Ha a támogatást odaítélték, akkor a pá­lyázónak az Állami Fejlesztési Inté­zettel kell szerződést kötni, s ez újabb 30-40 nap. Szerződéskötésre csak akkor kerülhet sor, ha az ÁFI a visszterhes támogatás erejéig zálog­jogot jegyzett be a pályázó által fela­jánlott fedezetre (valamilyen ingat­lanra). Érdemes azt is megjegyezni, hogy nemcsak a kereskedelnű bank, hanem az AFI is az ingatlanról te­hermentes, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot kér a szerződés aláí­rásához. A fenti tortúra az eddigi ta­pasztalatok szerint legalább fél évet vesz igénybe. A pályázat egyébként hasonlít az üzleti tervhez. Tartal­maznia kell a pályázó azonosító ada­tait, a beruházás célját, telephelyét, a megvalósítás ütemezését, a ka­mattámogatás iránti kérelmet, egy költségtervet, a fejlesztés pénzügyi forrásainak megoszlását. Mindezt persze részletes költségkalkuláció­val, árajánlatokkal, hatósági enge­dély ekkel. Még végiggondolni is hosszadalmas, hogy mennyi minden tennivalója van egy vállalkozónak. Sokan, visszariadnak, a nehézkes ügyinté­zés miatt inkább lemondanak akár a legjobb reménnyel kecsegtető vál­lalkozásról is. Ehelyett javasolható és járhatóbb is az az út, amelyet a ki­tartóbb mezőgazdasági vállalkozók már alkalmaznak: az üzleti ten7, de a pályázat egészének elkészítéséhez igénybe veszik a szakemberek szol­gáltatásait - mert ezekre is van már vállalkozó! Kamatadó-változások érvényesítése Budapest (MTI) - Más-más szabá­lyok alapján alkalmazzák a január 1-től érvényes kamatadókulcsokat a pénzintézetek a forint-, illetve a de­viza-megtakarítások esetében adta ki a tájékoztatót a Pénzügyminiszté­rium. Az év elejétől a magánszemélyek nem látra szóló megtakarításai után fizetett kamatokból új kulcsok sze­rint vonják le az adót. A forintkama­tok után levont összeg húsz száza­lékról tíz százalékra csökken, az ed­dig adómentes deviza-megtakarítá­sok kamatai után pedig tíz százalé­kot kell fizetni. A látra szóló megta­karítási fonnák kamatai továbbra is adómente áfek. Az új szabályok az 1993. december 31. után kifizetett, vagy jóváírt ka­matjövedelmekre vonatkoznak. Nem érintik viszont azokat az összegeket, melyekhez a betéti szer­ződés, illetve az értékpapír kamatá­nak esedékessége alapján már a múlt évben is hozzájuthatott a tulaj­donos. A forint-megtakarítás után így a tavalyi 20 százalékos kulccsal kell adózni, ha a kamatfizetés- vagy jóváírás már tavaly esedékes volt, de csak idén jelentkezett érte a tulajdo­nos. Kisebb az adó viszont azokban az esetekben, ha az esedékesség dá­tuma 1994. A tavalyi évben esedékes devizaka­mat ugyanezen szabály szerint adó­mentes. Az 1994 előtt banknál, nem látra elhelyezett devizaösszegek idén fizetendő, vagy jóváírandó ka­matának adóját viszont más elv sze­rint számítják, mint a forint-megta­karításokét. Á jogalkotásról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy semmilyen jogszabály nem állapít­hat meg visszamenőleges hatályú hátrányos kötelezettséget. Az 1994 előtt elhelyezett devizaösszegek adóztatása ütközne ezzel az elvvel. Ezért a szabály az, hogy ha a magán- személy például 1993. október 1-jén kötötte le 6 hónapra devizáját, akkor az 1993-ra eső három hónap adó­mentes, az 1994-re eső rész után vi­szont meg kell fizetni a 10 százalé­kos kamatadót. A külföldi állampolgároknak nyilat­kozatot kell tenniük, ha valamely kettős adóztatást elkerülő egyez­mény előírásai érvényesek rájuk. Ilyen nyilatkozat hiányában, vagy ha nem névre szóló devizabetétről van szó, 10 százalékos kamatadót kell fizetni. Privatizáció előtt a bankrendszer Budapest (ÉM) - A Budapest Bank Rt. alap­tőkéjét a közelmúltban megtartott rendkívüli közgyűlés alapján 5 milliárd 49 millió forinttal megemelik, így a jelenlegi mintegy 7,6 milliárd forint összegű alaptőke 12 milliárd 650 miihó forintra nő. Az alaptőke-emelést konszolidációs államkötvényekkel hajtják végre. Bokros Lajos, a pénzintézet elnök-vezérigazga­tója a közgyűlés előtt körvonalazta a bank által kötendő újratókésítési szerződés főbb pontjait, majd elfogadásra ajánlotta a konszolidációban való részvételt. Mindezt részben szükségessé teszi a pénzintézet hitelportfóliójának ez ért alakulása, másrészt a konszolidáció során a je­lentős részvénytőke emelés megalapozza a pén­zintézet küszöbön álló privatizációját. Elmond­ta, hogy a bank a szükséges céltartalék képzés után az 1992. évet 1,8 milliárd nettó tőkével zárta. Az elmúlt évben azonban a hitelszerkezet to­vább romlott. Náray László, a Pénzügyminisz­térium főosztályvezetője elmondotta: jövő év szeptember 30-ig a banknak el kell készíteni konszolidációs programját. Ebben ki kell térni többek között a banknál szükséges szervezeti átalakulásra, a privatizációs előkészületekre. Náray László megemlítette, a Pénzügyminisz­térium egy későbbi időpontban a bank további tőkemegerősítését garantálja, hogy a tökemeg- felelési mutató elélje a 4 százalékot. A tulajdonosi szerkezet a következőképpen ala­kul. Az alaptőke-emelés előtt az Állami Vagyon­kezelő Rt. 47,5 százalékkal, azaz 3,6 milliárd fo­rinttal részesedett az alaptőkéből. A tőkefeltöl­tés után a Pénzügyminisztérium tulajdoni há­nyada mintegy 40 százalék lesz, az ÁV Rt. ré­szesedése 28,53 százalékra csökken. Az áremelésről mondta a szövetség Budapest (MTI) - A január 1-jétól érvényes gyógyszertérítési díjak emelkedését nem lehet te\jes egészében a gyógyszergyárak számlájára írni - hangsúlyozza Molnár Károlyné, a Ma­gyar Gyógyszergyártók és Nagykereskedők Or­szágos Szövetségének főtitkár-helyettese. Rámutat arra is, hogy a lakosság a patikákban a térítési díjak 40 százalékos emelkedését ta­pasztalja, e drágulásnak azonban csak az egyik összetevője a 16-17 százalékos termelői áreme­lés. Ezenkívül az importkészítmények eseté­ben, áremelő hatású a beszerzési árak közele­dése, valamint a támogatási rendszer módosu­lása is. Az utóbbi azt jelenti, hogy gyógyszertá­mogatási célra rendelkezésre álló keretösszeg a szükséges 60-62 milliárd forintnál jóval keve­sebb, várhatóan csak 50 milliárd forint lesz. Emiatt a gyógyszerek egy részénél csökkenteni kellett a fogyasztói árakhoz nyújtott társada­lombiztosítási támogatás összegét is. ÁRFOLYAMOK Kárpótlási jegy i Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. január 4. Valuta Pénznem Vétel Eladás Angol font 149,05 152,05 ÁÚÍWJ dofflH 69,34 70.68 Belga frank¥ 277.72 283,22 Dán korona rí 14,83 15,13 Finn márka 17,36 17.70 Francia frank 1:7,03 17,37 Holland forint 51.78 52.82 ír font t 141.79 144,59 Japán yen* Kanadai dollár 89,05 90,91 76.84 78,36 Kuvaiti dinar 337,98 344,64 Német márka 57,90 59,10 Norvég korona 13,36 13.64 Olasz líra4 ' .. 59,14 60,36 Osztrák schiil.* 823,76 840.46 Portugál escudo ! 56.93 58,07 Spmiyolj)egta* 70,34 67.65 71,80 68,97 Svéd korona 12,07 12,31 USA-dollar . ■ 100,95 102,95 ECU (KP) 112,30 114,54 Deviza Középárf. 52,32 143,83 89,85 111 341,13 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Oldalképek
Tartalom