Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-06 / 4. szám

1994. Ianuár 6m Csütörtök Hírek - Tudósítások ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Segély a vajdaságiaknak Kecskemét (MTI) - Hat kamion­nyi segélyszállítmány indult útnak szerdán hajnalban Bács-Kiskun me­gyéből a Vajdaságba. A szállítmány 7-8 millió forint értékű tartós élel­miszert, valamint hatmillió forint értékű gyógyszert tartalmaz. Az adományok a Bács-Kiskun megyei önkormányzatnak az elmúlt év de­cemberében meghirdetett felhívásá­ra, a Duna-Tisza közi helyi önkor­mányzatok közreműködésével gyűl­tek össze, a helyi lakosság, állami cé­gek, magánvállalkozók, gyógyszer- tárak felajánlásaiból. A segélycso­magok egy részét az adakozók által megjelölt konkrét címre továbbítják, nagyobb részét a VOX Humana szervezet osztja szét 15 vajdasági város és község lakosai között. A gyógyszerek többségét a szabadkai kórház kapja. A Bács-Kiskun me­gyével szomszédos Vajdaság lakói­nak megsegítésére indult akció egyébként a Duna-Tisza közén még nem ért véget, a gyűjtés folytatódik. A belügyminiszter a változásokról Budapest (MTI) - Ötvennégy sze­mélynek nyújtott át szerdán dicsére­tet és jutalmat Kónya Imre belügy­miniszter, áld egyúttal a sajtónak is nyilatkozott. Elmondta: örül neki, hogy belügyminiszteri megbízatása első napjaiban megbizonyosodha­tott a tárcához tartozó testületek fel- készültségéről. Kónya utalt arra, hogy már a Parlament önkormány­zati bizottsága előtt is hangsúlyozta: jól működő minisztériumot vesz át. A belügyminiszter cáfolta azt a saj­tóban megjelent hírt, miszerint egy amerikai állampolgárt szándéko­zott kinevezni kabinetfőnökké. A rendőrségi törvényről szólva a belü­gyi tárca vezetője kijelentette: rend­kívül fontosnak tartja a jogszabály megszületését. Néhány kérdésben ugyan még nézetkülönbség van a pártok között, ám személy szerint is hajlandó kompromisszumokra, de csak addig a határig, amíg nem ke­rül veszélybe a rendőrség hatékony működése. A Fidesz a lakástörvényről Budapest (MTI) - A fiataldemokra­ták szerint egyértelműen felelősség terheli Józsa Fábián belügyi állam­titkárt a december végén elfogadott lakástörvény egyes részeinek alkot­mányellenes voltáéit, ezért úgy vé­lik: az államtitkárnak el kellene gondolkodnia azon, hogy megválik tisztségétől. Egyebek között ezt han­goztatta szerdai tájékoztatóján De­utsch Tamás, a Fidesz alelnöke. A politikus emlékeztetett arra, hogy éppen Józsa államtitkári kinevezése után módosult a lakástörvénnyel kapcsolatos elképzelés és az 1992- ben benyújtott törvénytervezet, mégpedig azokban a pontokban, amelyeket végül az Alkotmánybíró­ság alkotmányellenesnek ítélt. De­utsch egyben bejelentette, hogy a Fi­desz felhívásban fordul az önkor­mányzatokhoz, amelyben indítvá­nyozza: mindaddig, amíg nem szüle­tik meg a lakástörvény Alkotmány- bíróság által hatályon kívül helye­zett részeit módosító törvényjavas­lat, a korábbi szabályozás alapján folytassák a bérlakások bérlőknek történő eladását. SZDSZ-vélemény az egészségügyről Budapest (MTI) - Az ország kórhá­zainak döntő többsége 5 és 20 millió forint közötti adóssággal zárta az óé­vet. Ennek ellenére az egészségügyi intézmények ma még nincsenek közvetlen életveszélyben, bár na­gyon közel állnak a gazdasági csőd­höz -jelentette ki Szolnoki Andrea, az SZDSZ egészségügyi programjá­nak kidolgozója, a párt szerdai saj­tótájékoztatóján. Rámutatott: a kórházak áldatlan helyzetén csak akkor lehetne változ­tatni, ha az eddigi források mellett a jövőben újabbak lépnének be az egészségügy finanszírozásába. Az SZDSZ szerint az egészségbiztosítá­si alapon, a tulajdonosokon és az ál­lami költségvetésen kívül az egész­ségügyben is megjelenhetnének a magánbiztosítók, illetve a szponzo­rok és alapítványok mint finanszíro­zók. A MÓL ráfizet a lakossági gázra Középtávon jelentős áremelésre kell számítani Előbb-utóbb nálunk is megszűnik az az állapot miszerint a veze­tékeken érkező gáz egyre olcsóbb lesz, mire a lakásokba jut Fotó: EM-archív Ráthy Sándor Budapest (ISB) - A közeljövőben bizo­nyosan nem kerül sor energiaár-eme­lésre - szögezték le több ízben is a saj­tóban a kormány illetékes szakembe­rei. Mindez azonban senkit ne tévesz- szen meg, hiszen bizonyosra vehető, a kormány politikai okokból mondott le arról, hogy ha kis lépésekben is, de fo­kozatosan emelje a lakossági áram és a gáz árát. Egyértelmű ugyanis, hogy a választások előtt nem éppen népsze­rűségnövelő intézkedés feljebb vinni az egyébként hatósági kategóriába tartó­zó energiahordozók árát. A választásokig hátralévő idő azon­ban már csak hónapokban mérhető, s utána-legalábbis a politikai elem­zők szerint - bizonyosan egy új ko­alíciós kormány kezdi el működését. S ennek a kabinetnek, akárcsak a mostaninak, szintén szembe kell néznie azzal ténnyel, hogy hazánk­ban a lakossági áram és gáz ára ala­csonyabb, mint amennyiért impor­tálják, illetve előállítják. S így a kor­mány nem tehet mást, mint hozzá­igazítja a tarifákat a piaci árakhoz. Különösen érzékenyen érintheti ez azokat, akik a közelmúltban vettek részt gázvezeték-beruházásban, il­letve napjainkban társulnak az úgy­nevezett önerős vagy önkormányza­ti lakossági gázvezeték építéshez. Nekik mindenképpen érdemes kal­kulálniuk, s kiszámítani, tudják-e máj d fizetni a megemelt árú gáz köb­métereit. Napjainkban ugyanis a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. éves szinten 10 milliárd forintos nagyságrendű szo­ciális támogatást nyújt a lakossági felhasználóknak azért, mert a be­szerzési árnál kevesebbért adja el nekik a gázt. A társaság pénzügyi helyzetét nehezíti, hogy tetemes összegre rúgnak az egyre inkább be­hajthatatlannak tűnő kintlévőségei is, s így nincs elegendő pénze többek között vezetékeinek felújítására sem. Nem véletlen tehát, hogy a MÓL vezetői sürgetik: a kormány, az ipari tárca illetve az állami va­gyon kezelésével megbízott szerve­zetek tisztázzák, ki állja a nemfize­tő cégek gázszámláját. Ezen túlme­nően a társaság szakértői felvetet­ték azt is, a hatóságok döntsenek a gáz árának rendezéséről. A MÓL napjainkban 8,50-9 forintnak meg­felelő devizáért veszi a gázt a volt Szovjetunió tagállamaitól, de csak 7-8 forint közötti árat kérhet a la­kossági fogyasztóktól egy köbméter gázért. Egészen más a helyzet - s ez némi támpontot adhat a kalkulációkhoz - Ausztriában. Az osztrákok, akik a MOL-lal megegyező áron - 1,25-1,30 schillingért - vásárolnak Keletről gázt, 4,50-4,70 schillingért adják el fogyasztóiknak köbméterét. Mindebből kitetszik, milyen árará­nyok lesznek hazánkban is akkor, ha piaci alapokra helyezik a gázszol­gáltatást. Félezer gazdakör, harmincezres tagság Kecskemét (MTI) - A Magyaror­szági Gazdakörök Országos Szövet­sége hétvégén Szolnokon tartandó országos küldöttgyűlésének résztve­vői a szervezettséget illetően aligha kaphatnak naprakész, pontos tájé­koztatást, hiszen nap mint nap újabb és újabb gazdakörök alakul­nak, illetve új tagok sokaságával gyarapodnak a már bejegyzett szer­vezetek. Annyi bizonyos: a múlt év végéig országszerte mintegy félezer gazdakör jött létre csaknem har- mincezeres taglétszámmal. Jelenleg két régió kivételével mindenütt megalakultak a megyei szervezetek is, s tíz megyében már működik a gazdaköri szaktanácsadó hálózat. A második világháború előtt ha­zánkban virágzó gazdaköri mozga­lom országosan elsőként, 1988-ban a Bács-Kiskun megyei Csólyospálo- son éledt újjá, s az első esztendőben még viszonylag kevés településen követték a példát. Azóta viszont az egyéni mezőgazdasági termelőket összefogó, a gazdák sokoldalú segí­tését, valamint a falusi lakosság életkörülményeinek jobbítását célzó gazdakörök száma ugrásszerűen megnövekedett. Ez nyilván össze­függ a tulajdonváltás előrehaladá­sával. Annak azonban, hogy az újon­nan szerveződött agrárérdekképvi­seleti tömörülések között ma a gaz­daköri mozgalomnak van a legszéle­sebb tábora, más okai is vannak. A gazdakörök reneszánszában min­den bizonnyal döntően közrejátszott és közrejátszik az a sokoldalúság, amelyről az MTI munkatársai a gaz­daköri szövetség országos, megyei il­letve helyi vezetőitől kaptak tájékoz­tatást. Valamennyi gazdakör döntő hang­súlyt helyez a gazdálkodók informá­lására. így mindenütt folyamatosan ismertetik velük a mezőgazdasági vállalkozásokhoz nélkülözhetetlen hitelek és gépek beszerzésének lehe­tő legkedvezőbb feltételeit, a külön­böző pályázatok elnyerésének mód­jait. Annak érdekében, hogy minél többen igénybe vehessék a Földmű­velésügyi Minisztérium által meg­hirdetett mezőgazdasági fejlesztési támogatást, a gazdakörök kidolgoz­tak egy úgynevezett egyszerűsített pályázatot. Az érdeklődőknek a nyomtatványt nemcsak átadják, de az ilyen ügyek­ben járatlan gazdáknak a kitöltés­ben is segítenek. Szlovákia magyarsága megunta némaságát A pozsonyi Szabad Újság cikke a csallóközi felhívás visszhangjáról Pozsony (ÉM) - A Pozsonyban szer­kesztett közéleti és gazdasági hetilap, a Szabad Újság elmúlt évi utolsó szá­ma „A csallóközi felhívás visszhangja" címmel közölt cikket az e hét végen a szlovákiai Révkomáromban megtar­tandó nagygyűlésről. Az alább közölt írásból eisőkézből megtudható: mi a célja Szlovákia hatszázezres magyar­ságának. Láthattuk, a döbbenet rándulása re­megett végig a többségi nemzeten a Csallóközi Városok és Községek Társulásának nagygyűlési felhívá­sára. A négy és fél milliós szlovákság rádöbbent, önállósult államában él egy népcsoport, a hatszázezres ma­gyarság, amely hetvenéves kollektív némaságát megunva, akarni is, szerveződni is tud demokratikus jo­gainak kivívásáért. Döbbenetét kelt, hogy ez a magyarság már nem akar­ja némán tűrni tedd ide - tedd oda ember módjára, hogy sorsáról min­dig mások döntsenek, hogy az általa is lakott területet megkérdezése nél­kül csatolják jobbra vagy balra, da­rabolják széltében vagy hosszában állítólagos regionális előnyök, több­ségi érdekek vagy leplezetlenül na­cionalista törekvések kisebbségsor­vasztó szándéka szerint. Döbbene­tét kelt, hogy a hatszázezres ma­gyarság sokallja már az állam pro­vokációit az elnemzetlenítő alterna­tív oktatással, a települései termé­szetes magyar nevét felejtésre kény­szerítő táblaháborúval, a kisebbség­ben élő nemzeti közösségek jogi helyzetét meghatározó, fél éve elő­terjesztett alkotmánytörvény-terve- zet ignorálásával, a magyarság legi­tim parlamenti képviselői tárgyalá­si készségének figyelmen kívül ha­gyásával és e képviselet becsmérlé­sével. Azzal, hogy a kormány csak a maga véleményét hallja és hallatja, hogy együttműködési szándékunk minden józan kinyilatkoztatását, amelyben az egyensúlyi tétel korlá­tozott kulturális és oktatásügyi öni­gazgatásunk, süket ember módjára elereszti a fiile mellett. És döbbene­tét kelt, hogy megelégeltük a néma hátrálást. Azt, hogy az állam (csak a legnyilvánvalóbb okot vegyük) saj­nálja a pénzt felsőoktatási intézmé­nyeinkre, ezért magunk próbálko­zunk meg azok megszervezésével, s hogy ha az ország tervezett területi és közigazgatási felosztási rendjé­nek korrigálására nem látunk e- sélyt, megpróbálunk magunk meg­oldást találni az érvényes törvények szellemében és keretei között. Ahol többség és kisebbség él egy or­szágban, nem lehet demokrácia a ki­sebbségek demokratikus jogai nél­kül. Magyar nemzetiségű szlovákiai állampolgárok vagyunk, és azok is akarunk maradni. Mindenáron ma­gyar nemzetiségűek, de nem min­dent feladva szlovákiai állampolgá­rok. Szlovákia lojalitást vár el tő­lünk, s mi készek vagyunk őt erről biztosítani, ha elismer bennünket államalkotó tényezőnek, és nem ve­szi el anyanyelvi művelődésünk le­hetőségét az asszimilálásnak azzal az átlátszó ürügyével, hogy érvénye­sülésünk érdekében jobban kell tud­nunk szlovákul (mindenki megta­nul, ha szükségét érzi). Lojalitásunk csorbulatlan lesz, és otthon érezzük majd magunkat e hazában, ha nem szabdalják fel az általunk is lakott területet közigaz­gatási átszervezés címén olyan tar­tományokra vagy megyékre, ame­lyeknek hivatalaiban, bíróságain és rendőrkapitányságain az adóinkból fizetett hivatalnokok és tisztek, kór­házaiban a biztosítási díjainkból ju­talmazott orvosok és ápolók kinéz­nek, sőt kinevetnek bennünket a magyar szóért, vagy legjobb esetben felszólítanak, szerezzünk és fizes­sünk tolmácsot, ha peres ügyünk­ben igazságot, betegségünkben gyó­gyulást bátorkodunk remélni. Ott­hon éreznénk magunkat e hazában, ha nem tagadnák meg tőlünk a köz- és magánügyekben való tájékozódá­sunk nélkülözhetetlen, néha szó sze­rint létfontosságú feltételét, a két­nyelvűséget mindenütt, ahol egy méltányos törvény szerint jogunk és szükségünk van rá. A komáromi nagygyűlés gondolata a türelemvesztés jele, és hogy indokolt az elégedetlenségünk a hatalom elu­tasító makacsságával, azt már a szlovák ellenzéki pártok is elisme­rik. Nem az a bajkeverő, aki ottho­nában létszükségletei szerint akar berendezni, s ezt úgy teszi, hogy köz­ben semmivel sem rövidíti meg a család többi tagját. A bajkeverő az, aki a másikat olyan hátrányos hely­zetbe akarja hozni, hogy még vélet­lenül se gondolhassa, ő is otthon van. Kevesebben kapnak menedéket Bonn (MTI) - A politikai menedékjog múlt évi korlátozása következtében tavaly 25 százalék­kal kevesebben kaptak menedéket Németor­szágban - közölte szerdán a német belügymi­nisztérium. Jelenleg már mintegy 323 ezer me­nekült tartózkodik Németországban. Július el­sején új menedékjog lépett életbe, amely Euró­pa addig legliberálisabbnak ítélt menedékjogi törvényében szigorú korlátozásokat hozott. Az elmúlt évben a menekültek legnagyobb cso­portja - a menedékkérők hatvan százaléka - Kelet-Európából, főleg Romániából és a volt Ju­goszláviából érkezett. A Reuter hírügynökség szerint Németország be akarja zárni kapuit a menedéket keresők előtt, miután az országban megszaporodtak a neonáci és fajgyűlölő csopor­tok által más nemzetiségűek ellen elkövetett bűncselekmények. Az új törvény értelmében a határőrök és a rendőrök már a határnál vissza­térésre kényszeríthetik még azokat a menekül­teket is, akiket korábban beengedtek volna az országba. A múltban a menedékkérők több mint 95 százalékának a kérelmét visszautasí­tották ugyan, mondván, hogy nem politikai, ha­nem „gazdasági” menekültek, de a végső hatá­rozat meghozatalát néha évekig halasztgatták, s addig a helyi hatóságoknak kellett a beván­dorlók ellátásáról gondoskodniuk. Gamszahurdia öngyilkos lett Gamszahurdia a múlt év utolsó napján ve­tett véget önkezével életének - adta hírül a felesége Fotó: AP Moszkva (MTI) - Zviad Gamszahurdia, Grú­zia első szabadon választott elnöke önkezével vetett véget életének. Ezt szerdán közölte az In­terfax hírügynökséggel a politikus özvegye. Ma­nana Gamszahurdia elmondta, hogy félje de­cember 31-én, egy nyugat-grúziai településen követett el öngyilkosságot, miután azt körül­zárták fegyveres ellenfelei. A politikus halálá­nak körülményeiről további részletek egyelőre nem ismertek. Az özvegy azt állította, hogy a hatóságok igyekeztek eltitkolni a politikus ha­lálhírét. Zviad Gamszahurdia az utóbbi négy évben meghatározó alakja volt a grúz politikának. Az ötvenöt éves korában elhunyt nyelvész, az is­mert grúz író, Konsztantin Gamszahurdia fia, a grúz függetlenségi mozgalom vezéralakja­ként került hatalomra. Zviad Gamszahurdia nacionalista tevékenység miatt egyébként meg­járta a börtönt, miután egy szovjet bíróság há­rom évre ítélte 1978-ban. A nyugat-grúziai származású politikust azután választották elnökké, hogy a tbiliszi parlament 1991. április 9-én kikiáltotta a köztársaság füg­getlenségét. A törvényhozók közfelkiáltással választották elnökké Gamszahurdiát, s hatalmát megerősí­tették a néhány hónappal később tartott válasz­tásokon is. A nacionalista politikus hivatali ideje alatt Grú­zia súlyos gazdasági és belpolitikai válságba ke­rült, s elszigetelődött. Gamszahurdiát ellenzé­ke éppen két éve döntötte meg, s a politikus a Csecsenfoldön, Gróznijban talált menedéket. Nyugat-grúziai fegyveres híveinek élén azóta több kísérletet is tett a hatalomba való vissza­térésre, miután törvényes elnöknek tekintette magát. Legutóbb ősszel indított támadást a száműzött elnök a megdöntése után az országba hívott Eduard Sevardnadze jelenlegi államfő ellen, de több mint két hónapos, váltakozó sikerrel foly­tatott harcok után a kormánycsapatok vissza­verték a támadást, s megfutamították, majd szétszórták a volt elnök erőit. Azóta tömegesen adták meg magukat a számű­zött elnök neve után elkeresztelt „zviadisták”, s Gamszahurdia lényegében a múlt év végére el­szigetelődött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom