Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-06 / 4. szám

évfoly január 6., csütörtök 1994 Ara IS 40 Ft SZ.Ull am MAGYÄRORSZAG BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA \ Ingyen telek fiataloknak Eredményes évet zárt a sárospataki önkor­mányzat. Szinte mindent megvalósítottak abból, amit a tavalyi esztendőre eltervez­tek - mondta a polgármester. (5. oldal) Diák voltam Amerikában Az elmúlt tanévben - megszakítva itthoni tanulmányait - amerikai diák volt Miklós Anett, a miskolci Földes Ferenc Gimnázi­um végzős növendéke. (8. oldal) Repka Pestre készül Elterjedt a hír, hogy távozik a Diósgyőri Birkózó Clubtól Repka Attila, a barcelonai olimpia kötöttfogású aranyérmese, térsé­günk első olimpiai bajnoka. (15. oldal) Az államfő újévi fogadást adott Budapest (MTI) - Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke január 5-én az Országházban fogadta a Bu­dapesten akkreditált diplomáciai és más nemzetközi képviseletek veze­tőit, akik az újév alkalmából jókí­vánságaikat fejezték ki. A fogadáson részt vett Jeszenszky Géza külügy­miniszter, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, az Or­szággyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és alelnökei. Boross kész a konzultációkra Budapest (MTI) - Boross Péter mi­niszterelnök vezetői munkamódsze­réhez magától értetődően hozzátar­tozik a folyamatos párbeszéd a par­lamenti pártok és frakciók vezetői­vel - mondta Juhász Judit. A kor­mányszóvivő annak kapcsán vála­szolt szerdán az MTI munkatársá­nak kérdésére, hogy Hóm Gyula pártelnök találkozót kezdeménye­zett a miniszterelnökkel. A kor­mányfő igényli a hivatalos és a köz­vetlen találkozásokat, a vélemények cseréjére és az álláspontok közelíté­sére alkalmat adó megbeszéléseket. Boross Péter miniszterelnök a napi sajtóból értesült Horn Gyula nyilat­kozatáról, amelyben az MSZP elnö­ke tárgyalási készségéről biztosítot­ta a kormányfőt. Jeszenszky, Owen, Stoltenberg Budapest (MTI) - David Owen, az Európai Unió és Thorvald Stolten­berg, az ENSZ jugoszláviai közvetí­tője belgrádi tárgyalásaik végezté­vel rövid látogatást tesznek Buda­pesten - közölte az MTI-vel Hennán János külügyi szóvivő. Lord Owent és Thorvald"Stoltenberget csütörtök reggel fogadja Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter. MNB-nyilatkozat a valutakeretről Budapest (MTI) - A lakossági valu­takeret felemelésének rendjét alap­vetően a 118/1990 (XII.27) számú kormányrendelet szabályozza. Eszerint a lakossági valutakeret fel­emelése a kormány kompetenciája. Minderről a jegybankjogi főosztály- vezetője, Glatz Olivér tájékoztatta az MTI-t. A valutakeret rendezésé­ről szóló kormányrendeletet kibo­csátása óta többször módosították, a rendelkezés lényege azonban tehát az, hogy annak felemeléséről a kor­mánynak kell döntenie, azóta sem változott. Az erre vonatkozó előter­jesztést a kialakult gyakorlat sze­rint a pénzügyminiszter - az MNB- vel egyetértésben - teijeszti a kor­mány elé. (Megjegyezzük: tegnapi számunkban közöltük a pénzügymi­niszter azon nyilatkozatát, amely szerint ez a jogkör az MNB-t illeti meg - a szerk.) APEH-üzetnanyagárak Budapest (MTI) - Megváltozott ja­nuár 1-től az adóhatóság által elis­mert üzemanyagárak közül a gázo­lajé. Az év első napja óta a 0,2-es nor­mál gázolaj literenkénti elszámol­ható ára 63 forint, az AROL-2T mo­torolajé 76 forint, az ipari tüzelőola­jé pedig 62 forint - tájékoztatta az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékese szerdán az MTI-t. Szegény év elején a város Miskolc az idén sem jeleskedhet nagyberuházásokkal Amíg nincs pénz egy teljesen új szuper-modern kórházra, addig igyekszenek megszépíteni a régie­ket, miként tették a Semmelweis néhány épületével Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM) - Azt szinte minden miskolci polgár tudja, mire lenne nagy szüksége a városnak: legelső sorban új munkahelyekre, hogy le­gyen hol keresniük. Másodsorban olyan városra, ahol a megkeresett pénzt okosan, kellemesen elkölthe­tik, ahol" komfortosabban élhetnek. Olyan miliőre, amely a fejlődés, a kulturálódás jegyeit mutatja. Sajnos, mint már évek óta megszok­tuk, ez utóbbira is egyre kevesebb te­lik. A várost évek óta az jellemzi, hogy bevételeinek mind alacso­nyabb hányada, 15-20 százaléka jut beruházásra, fejlesztésre. A helyzet várhatóan az idén sem javul: a na­gyobb pénzt a város intézményháló­zatának működtetése viszi el és azok a halaszthatatlan munkák, amelyek egy-egy épületet mentenek meg - olykor egyenesen a végrom­lástól. Ilyen például a villamos sín­pálya Újgyőri fótér-Diósgyőr közöt­ti szakasza, amelyet ha nem újít fel az idén a város, akkor nem közleked­hetnek rajta a villamosok. A tervek szerint ez a kényszerű felújítás egy­maga 500 millió forintot visz el. Tovább folytatják az országosan is kiemelkedő színházrekonstrukciót, amelyre több mint 300 millió forint az előirányzat. Ennél többe kerül a Herman Ottó Gimnázium sportléte­sítménye, amelynek 386 millió fo­rintos bekerülési költsége három évet terhel, hiszen a jövő év nyarán készül el. Á jelentősebb felújítások között kell említeni a Mindszent tér 2. szám alatti épület átalakítását - ebben két, máshonnan kitelepített könyvtár kap helyet. Az idei jelentő­sebb tervek közé tartozik, hogy a Vá­rosház téren felállítják az új Széche­nyi szobrot. Javítják Ómassa község televíziós vételi lehetőségét. A városban egyébként is az elmara­dott részek felzárkóztatását, az öne­rős közművesítés támogatását tart­ják kiemelkedő fontosságának. Ezek közül említést érdemel Szir- ma-Martintelep, a Zsamai telep és Ómassa szennyvízcsatornázása, a perecesi gázalapközmű megépítése, a Komlóstetó-Vargahegy térség ivó­vízellátási programjának folytatá­sa. Hasonlóan nagy súlyt helyeznek a város kórházai, a Semmelweis és a Diósgyőri részleges rekonstrukció­jára. A vasgyári kórházban a szülészet már elkezdett felújítása az idén feje­ződik be, a belvárosi kórházban pe­dig a kórbonctani épület kap szebb külsőt, modernebb berendezé­seket. T Az SZDSZ a kisebbségi képviseletről Budapest (MTI) - A szabaddemok­ratáit sajnálják, hogy a választójogi törvény módosítása a kisebbségek országgyűlési képviseletének rende­zése nélkül született meg. Az ered­ménytelenségért az SZDSZ a kor­mányt tartja felelősnek, mert az a kétharmados szavazattöbbséggel el­fogadandó törvényj avaslatot nem készítette elő megfelelően, és figyel­men kívül hagyta a liberális párt kezdettől fogva hangoztatott észre­vételeit. A szabaddemokraták véle­ményét szerdán sajtótájékoztatón ismertette Mészáros István László, az Országgyűlés emberi jogi bizott­ságának alelnöke, az SZDSZ emberi jogi és kisebbségi szóvivője és Szent- Iványi István, a párt külügyi szóvi­vője. A kormány eredeti javaslata - sza­baddemokrata megítélés szerint - nem tette volna lehetővé vala­mennyi kisebbségparlamenti képvi­seletét, elfogadása hátrányos hely­zetbe hozta volna a kisebb létszámú nemzetiségeket. A népesebb nemze­tiségek szinte automatikus képvise­lete veszélyeztette volna az egyka­marás parlamentet. Az „egy nemze­tiség - egy lista” elképzelés pedig nem vette figyelembe a kisebbségek politikai tagoltságát. Az SZDSZ ez­zel szemben a normál mandátum megszerzéséhez szükséges szavazat felével juttatná ,a Parlamentbe a ki­sebbségek képviselőit- A Parlamen­ten kívülrekedő kisebbségek számá- . ra pedig konzultációs jogkört adott volna az Országgyűlés emberi jogi bizottságában. A másik szabadde­mokrata elképzelés szerint a parla­menti képviselettel nem rendelkező kisebbségek országos önkormány­zatait kellett volna többletjogokkal felruházni. Mindezek után az SZDSZ azt szeret­né, ha a kisebbségek parlamenti képviseletének ma megoldatlan kér­déséről érdemi egyeztető tárgyalá­sok kezdődnének a Kisebbségi Ke­rékasztal és a parlamenti pártok be­vonásával. Ideiglenes megoldást je­lentene - a szabaddemokraták sze­rint -, ha módosítanák az Or­szággyűlés Házszabályát, és konzul­tációs jogkört adnának a kisebbsé­geknek a parlament illetések bizott­ságában. A T. Ház - a képviselet le­hetővé tételéért - módosíthatná a ki­sebbségi törvényt is, hogy így te­remtsen nagyobb jogkört a nemzeti­ségek önkormányzatainak. A KP nem társul az MDF-fel A Köztársaság Párt támogatja a nyílt politizálást Budapest (MTI) - A Köztársaság Párt a választási akarat figyelmen kívül hagyásának tartaná, ha az MDF egy koalíció révén akkor is kor­mányzati szerepbe kerülhetne, ha négyévi bizonyítási lehetőség után elvesztené az 1994-es választásokat. A KP véleménye szerint ugyanis az MDF koalíciós részvétele megnehe­zítené, vagy lehetetlenné tenné az elmúlt négy évben kialakult nem kí­vánatos politikai összefonódások, társadalmi-, gazdasági pozíciószer­zések felszámolását, a kialakult ál­lamigazgatási korrupció visszaszo­rítását. A Köztársaság Párt ezért nem lát lehetőséget ilyen koalíció­ban való részvételre, és ezt a válasz­tásokat megelőzően is fontosnak tartja támogatói tudomására hozni - olvasható a Köztársaság Párt köz­leményében, amelyet Palotás János pártelnök juttatott el szerdán az MTI-hez. A közlemény Orbán Viktor nyilatko­zatára reagál, miszerint a Fidesz el­nöke nem zárja ki egy Fidesz, MDF, SZDSZ, KDNP koalíció lehetőségét. Jelentősége miatt a KP fontosnak tartja, hogy a pártok már a válasz­tások előtt tájékoztassák az állam­polgárokat arról, hogy milyen koalí­ciós programot hirdetnek meg. En­nek megfelelően helyesnek tartják Orbán Viktor és a Fidesz magatar­tásának azon részét, hogy nyilvá­nosságra hozzák koalíciós elképzelé­seiket. Ugyanakkor leszögezi: a KP programja kizár egy ilyen koalíció­hoz való kapcsolódást és információ­ik szerint egy ilyen lehetőség az ag­rárszövetség és a Vállalkozók Párt­ja számára sem elképzelhető. Az SZDSZ általunk ismert elvei sem tá­mogatnák a mai kormánypárt rész­vételét az elkövetkezendő négy év kormányában - olvasható a Köztár­saság Párt közleményében.------KOMMENTÁR-------­P artnerkereső Dombrovszky Ádám Egyes pártok vezetői nagy előszeretettel hangoztatják, hogy négy-öt hónappal a választások előtt semmi értelme az esetle­ges koalíciós lehetőségekkel foglalkozni. Mint mondják, ennek majd csak a válasz­tási eredmények tükrében lesz aktualitá­sa. A politikai taktikázás műfajában nyil­vánvalóan az a legnagyobb spekuláns, aki minden irányban nyitva hagyja a ka­pukat. Ezáltal - gondolhatják - saját ha­talomra kerülésük esélyeit növelhetik úgymond a „választói akarattól függően”. Nem tudom, ki hogyan van vele, de a ma­gam részéről - mint választó - nem. iga­zán lelkesednék egy olyan pártért, amely nem mondja meg nekem kellő időben: kik lehetnek koalíciós partnerei. A hazai po­litikai pártok palettája mára már oly szé­lessé tágult, hogy a „színek” össze-vissza nem keverhetők. Abban a dologban valószínűleg kivétele­sen teljes az egyetértés minden párt kö­zött, hogy a jelenlegi erőrendszer szerint az idei választásokon egyetlen párt, vagy mondjuk így: eszmerendszer sem jut ab­szolút többséghez. Kézenfekvő tehát, hogy akár a liberálisok, akár a konzervatív-ke­resztények, akár a szocialistü-szociálde- mokraták arra kényszerülnek, hogy koa­líciós partnert kerítsenek, így válhat az 1994-es választás egyik kulcskérdésévé a lehetséges koalíciós partner megnevezése. A szavazásig még hátra van négy-öt hónap, s addig persze még lehetnek módosulások is. Alapvető változtatásra azonban már egyetlen sta­bil párt sem gondolhat. Orbán Viktor minapi kijelentése, misze­rint elképzelhetőnek tartana egy liberá- lis-konzervatív-keresztény nagykoalíci­ót, azaz a rendszerváltozás előtti ellenzé­ki pártok együttes hatalomra jutását, egyáltalán nem nevezhető váratlannak. A Fidesz elnöke ugyanis már hónapok óta mondja, hogy a szocialistákkal „nincs igazán tárgyalnivalójuk”. Márpedig a választási matematika sze­rint szinte lehetetlen, hogy olyan kor­mánykoalíciójöjjön létre, amelyben sem a szocialisták, sem a konzervatív-keresz­tények nem kapnak helyet. Ha tehát vala­ki folyamatosan arról beszél, hogy „ő az MSZP-vel. nem”, akkor - nevezzük azt akár a „kisebbik rosszának - tulajdon­képpen azt mondja: a konzervatív-keresz­tényekkel viszont legalábbis talán... S ha ehhez még hozzávesszük azt a-per­sze ellentmondásoktól sem mentes - fo­lyamatot, ahogyan az MDF és a Fidesz egymás számára fokozatosan szalonképe­sebbé válik, akkor már mi is látni véljük a nagykoalíció körvonalait. Csökkent a veszély Sárospatak (ÉM) - Mint arról már tegnap is beszámoltunk, az Észak-magyarországi Vízü­gyi Igazgatóság szakemberei a nap 24 órájában teljesítenek szolgálatot az olaj által szennyezet Bodrog alsóberecki szakaszán. Változott-e azó­ta a helyzet? - érdeklődtünk a sárospataki sza­kaszmérnökség vezetőjétől. Nagy Sándor el­mondta, magyar részre - tekintve szlovák kol­légáik intenzív védekezését—már csupán mini­mális, szabad szemmel alig látható szennye­ződés jut le a folyón. Ettől függetlenül érvény­ben marad a legmagasabb fokú készültség, ami a fent említett okok miatt főképp’ a biztonsági szolgálat ellátására szorítkozik. Noha az ukrá­nok elhárították a hibaforrást, a Latorca kár­pátaljai szakaszán még mintegy 60-70 kilomé­ter mélységben olajszennyezett. A fokozott óva­tosság tehát bőven elkél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom