Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-31 / 25. szám
1994» Tanuár 31., Hétfő Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Az értékpapírok előállítása Budapest (MTI) - Az értékpapírok kezelését, előállítását eddig - bár erre szükség lenne — még nem szabályozták kellően hazánkban - mondotta Pacsi Zoltán, az Állami Értékpapír Felügyelet vezetője a napokban egy szakmai konferencián, amelyet az ÁÉF és az Állami Nyomda Rt. rendezett. Az ÁÉF vezetője szerint minél előbb törvényben kell rögzíteni az értékpapírok kinyomtatásának, kezelésének tényleges menetét. Két megoldás lehetséges: vagy az értékpapírnyomdákra írnak elő szabályokat, szem előtt tartva a rendkívül szigorú technológiai és biztonsági előírásokat, vagy a lee(ndő törvényben az előállítandó értékpapírokkal szemben rögzítik a követelményeket. Jelenleg inkább azon a véleményen van az értékpapír felügyelet vezetője, hogy a nyomdákkal szemben kellene normatív előírásokat megszabni. Szükséges meghatározni az értékpapír minimájisan elfogadható szintjét: minél jobban felismerhető, megkülönböztethető, illetve a hamisítás ellen védhető legyen. Az Állami Értékpapír Felügyeletnek igen kevés eszköze van arra, hogy szankciókat alkalmazzon a elvárásoknak nem megfelelő papírok kibocsátóival szemben. Az ÁÉF csak ajánlásokat fogalmazhat meg mind a kibocsátóknak, mind az előállító nyomdáknak a befektetők érdekeit szem előtt tartva. Basch Péter, a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELEK) vezér- igazgatója elmondta: az MNB, az értéktőzsde és az árutőzsde által alapított szervezet a közeljövőben átveszi a tőzsdék ügyleteinek teljes elszámolását. Napjainkban a KELER értékpapírtárában több mint 50 féle különböző részvényt, kötvényt tárolnak, névértékűk összesen 900 milliárd forintra rügt Turizmus 2010-ben Madrid (MTI) — Egymilliárd ember utazik majd 2010-ben turistaként szerte a világon az Idegenforgalmi Világszervezet (WTO) legfrissebb jelentése szerint. Kétszer any- nyi, mint 1990-ban. Az utazók minden eddiginél nagyobb fontosságot tulajdonítanak majd a környezeti szempontoknak, meg annak is, hogy pénzükért milyen színvonalú szolgáltatást kapnak - közölte EnZo Paci, a WTO statisztikai főnöké. A Renault jó éve Budapest (MTI) - Hatvan százalékkal növelte eladásait tavaly a magyar piacon a Renault Hungária - mondta Szarvas László, a magyarországi vezérképviselet sajtófőnöke. Az 1992-ben eladott 2282 gépkocsival szemben az elmúlt évben 3634-et értékesítettek. A legnépszerűbb típus íovábbra is a Renault 19- es, ami az eladott kocsik 40 százalékát teszi ki. Sorrendben ezután az Express, a Trafic, a Clio, majd a tavaly újdonságként bemutatott formabontó Twingo következik. Nemcsak a magyarországi vezérképviselet, hanem a teljes Renault konszern is sikeres évet zárt tavaly, megtartva 10,6 százalékos európai piaci részesedését, és az autóiparban jellemző recesszió ellenére nyereséggel zárta az évet. A személy- gépkocsi értékesítési ranglistán a Renault a kontinensen a negyedik helyen áll, míg a kishaszon-jármű- vek közül 17 százalékos piaci részesedéssel dobogós a Ford és a Volkswagen előtt. A két kategóriát összesítve a Renault a harmadik helyen áll. Ebben az évben a Renault Hungária 5000 gépkocsi értékesítését, s körülbelül 5 százalékos részesedés elérését tervezi. Új modellel bővítik a választékot: áprilistól értékesítik a Lagúnát. ^Röviden ~ Részvényt ársasággá alakulhat át az Észak-magyarországi Tégla és Cserépipari Vállalat - erről döntött a közelmúltban az Állami Vagyonügynökség Igazgató Tanácsa. Az átalakulás időpontja: január 31-e, a részvénytársaság alaptőkéje 189 millió 830 ezer forint. Otven fillérrel emelkedik február 1-től a motorbenzin ára a MÓL Rt. benzinkútjainál - döntött csütörtökön a cég árbizottsága. Az ok: a MOL-nak pénzre van szüksége, hogy korszerűsíthesse töltőállomásait, végrehajthassa tervezett környezetvédelmi beruházásait. A számok makacs dolgok Az érdekképviselet vezetője a megye agráriumáról A tejtermelés nem elégíti ki a megye mennyiségi igényeit Fotó: Laczó József Encs (ÉM — B.Sz.L.) - Bizony irigylésre méltó az ország - már ami a mezőgazdaság helyzetét illeti. Mert illetékes FM-képviselők nyilatkozatából az derül ki, hogy tavaly a mezőgazdaság kétmilliárd dollár exportot teljesített. Ám a miniszteri tájékoztató még ennél is derűsebb, hiszen - mint mondotta a miniszter- a várakozásokat meghaladó mezőgazdasági kivitel, a javuló piac, a befejezéséhez közeledő privatizáció reménykedésre ad okot. Szabó János szerint az elmúlt évet bár súlyos aszály jellemezte, a piac azért javult. A búza- és kukoricatermelők 30 százalékos hozamcsökkenést szenvedtek el, s ez á növénytermesztés 7 százalékos, az állati termék előállításának 12 százalékos visszaeséséhez vezetett, így átlagosan a mezőgazdasági termelés tavaly 8-9 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbitól. Az értékesítési árszint ugyanakkor 25 százalékkal nőtt, s az agrárkivitel meghaladta a 2 milliárd dollárt. Ám az még az FM szakértőit is meglepte, hogy az elmúlt év, az aszály, a húsembargó és a termelés csökkenése ellenére is kedvezőbben alakult a reméltnél. Különösen kedvező a kép az agrárexport terén. Ras- kó György államtitkár a kedvező tendenciát azzal indokolta, hogy az elmúlt év utolsó négy hónapjában „megugrott” a palackos és a hordós bor, a vetőmag, a konzerv, az aprócikk exportja. Ezzel az ágazat ismét a legtöbb devizát hozta, a nemzet- gazdaságnak az egymilliárd dolláros szaldójával. Ehhez képest itt Borsod megyében másképp alakultak a dolgok. Lényegesen másképp látja ezt Pataki László, a megye Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. A szakembert arra kértük, értékelje megyénk mezőgazdaságát, teljesítő- képességét. Kezdjük talán az állat- tenyésztéssel, amely ágazatiban 1978-ban 136 400 marha volt a megyében, míg tavaly mindössze 5130Ö. Áz időszak 62 500 tehenéből tavalyra már csak 26.200, a 19 500 anyakocából 13 100, a 225 500 juh- ból csak 76 900 maradt.- Sajnos a csökkenés oka a jövedelmezőség hiánya - mondja a szakember és meglepő információval szolgál: a tejtermelés nem elég a megye lakosságának ellátására sem. Az ország egyébként behozatalra kényszerült, hiszen tizennyolc millió liter tejet kellett importálni. A felvásárlási ár pedig egyetlen tej-, terméknél sem biztosítja a termelőnek a jövedelmezőséget. A szakember szerint az Agrárpiaci Rendtartás nem funkcionál, hiszen éppen a termelők védelme nem biztosított. A védőárak ugyanis nem fedezik az önköltséget, az exportszubvenciót pedig a külkereskedelmi cégek fölözik le, nem osztják meg a termelőkkel. Mindez pedig itt a megyében az árualap csökkenéséhez, ellátási problémákhoz vezetett. A baromfiágazatban a nagyüzemi termelés csökkent, hiszen a nagy feldolgozók csődbe mentek, a termelők a piacot elvesztették. A megye növénytermeléséről szólva a MESZ elnöke kifejtette, hogy a megyében gyakorlatilag százezer hektár legelő kihasználatlan, elsősorban a minimálisra csökkent juhállomány miatt. A gyapjú 30-40 forintos kilónkénti áron a nyírás költségeit fedezi csak. A nagyüzemek állattenyésztő telepei, épületei nagyrészt amortizálódtak, a felszámolt szövetkezetek szarvasmarha hizlaló telepeiből Csak a falak maradtak, az állományt a kisüzem nem pótolta, hiszen a vágómarha garantált ára is alacsony (110-100-90 Ft/kg). A vágóbaromfi felvásárlás 1988-ban még 371 ezer tonna volt csirkéből, az elmúlt évben 180 ezerre csökkent. Tyúkból 19 ezer tonnáról 7 ezer tonnára, ami a táp- és takarmánytermő terület csökkenéséhez is vezetett. Kukorica vetésterülete — beleértve a vállalkozókat, gazdasági társaságokat, szövetkezeteket, egyéb gazdaságokat - 43 939 hektárra, a cukorrépa 3817, a napraforgó 26,653 hektárra csökkent. Érdemes megjegyezni, hogy mindez 1992-ben 47 885, 4007, illetve 28 010 hektár volt a megyében. A fenti adatok nemcsak a szakemberek, de a laikusok számára is sok mindent elmondanak. Ezért utaltunk rá az írás bevezetőjében, hogy bizony az ország e témában közzétett adatait ismerve - jobb helyzetben van úgy átlagosan, mint megyénk. A tények, a számok - mint tudjuk - makacs dolgok, melyek minden ékesszólásnál jobban bizonyítanak. Erre szokták mondani, hogy „nem olyan szép a menyasszony...” De hát mit csináljunk? A miénk ez a „menyasszony” minden bajával, gondjával, értékeivel.... A Vagyonügynökség háza tájáról A Top-Five Kft. tulajdonában a Borsodi ABC 75 százaléka Miskolc (ÉM) - Az Állami Vagyonügynökség Igazgató Tanácsa e heti ülésén eredményesnek nyilvánította a Fővárosi Nyomdaipari Részvénytársaság állami tulajdonban lévő részvényeinek értékesítésére kiírt második nyilvános pályázatot. Áz ÄVÜ tulajdonban lévő 213 110 .OOP forint névértékű részvény 90 százaléka kerül a Sásdi Zoltán képviselte privatizációs lízingközösség tulajdonába, 255 000 000 forintos lízingdíjon. Á MAHIR Rt. pályázat másbdik fordulójának értékelése és a pályázat lezárása is megtörtént. Áz IT eredményesnek nyilvánította a pályázatot és nyertesnek a B-Reklám Reklámszervező és Média Kft.-t jelölte meg. A Borsodi ABC Rt. jegyzett tőkéjének 75,22 százalékát kitevő részvénycsomagját az IT döntése alapján a TOP-FIVE Kft. - a névérték 113,6 százalékán tett ajánlatával - nyerte el. A vevő a vételárat E-hitel- lel és kárpótlási jegy felhasználásával egyenlíti ki. A Pietra Rt. részvényeinek 51 százalékára már harmadszorra írtak ki pályázatot. Két eredménytelen pályázatot követően az ÁVÜ a törvény által biztosított lehetőségével élve, megbízza a Confides Rt.-t, hogy pályázaton kívül kezdjen tárgyalásokat a Kerámia lift.-vei. Amennyiben a kft. három héten belül benyújtja a vételár kifizetésének pénzügyi fedezetét igazoló iratokat, a szerződést meg lehet kötni. Ellenkező esetben a pályázatot beadó mindkét ajánlattevővel új tárgyalásokat kell kezdem. A FOKI Textilkikészítő és Szolgáltató lift. ÁVÜ tulajdonban lévő üzletrészére kiírt pályázatot eredményesnek nyilvánította az IT. Az Öles Róbert által benyújtott 410 000 000 forint névértékű üzletrész 100 százalékára megajánlott lízingdíjat, 8 év futamidő mellett a döntés értelmében elfogadták. A Dunavidéki Kereskedelmi, Vendéglátó és Szolgáltató Kft. 87 470 000 forint névértékű állami tulajdonban lévő üzletrészének nyílt pályázat útján történő eladásáról született döntés. A 72,89 százalékos állami tulajdon megvásárlására a készpénz mellett E-hitel és kárpótlási jegy felhasználható. Eredménytelenül zárult a FORTE Fotokémiai Rt. 50 százalék + 1 részvénycsomagjára kiút pályázat. A fogyasztói árak és a létminimum Miskolc (ÉM) - A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint az elmúlt év decemberében - novemberhez képest - 1,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az árszínvonal,az év tizenkét hónapja alatt 22,5 százalékkal nőtt. Az élelmiszerek áreirjelkedésének decemberi átlagos mértéke úgy alakult, hogy egyes élelmiszerek (cukor, tej, tejtermékek, zsír) esetében folytatódott az 1992 őszétől tartó áremelkedés, valamint drágább lett a tojás és a zöldség. Az élelmiszereken kívüli javak decemberi átlagos áremelkedésének mértéke (1 százalék) megfelel az 1992-ben és 1993- ban érvényesült tendenciának. A létminimum a két felnőttből és két tizenöt éven aluli gyermekből álló városi családban 1993 decemberében 47 900 forintot tett ki, ez egy főre vetítve 11 980 forintnak felel meg. A községi háztartásokban ugyanez 45 100, illetve 11280 forintot jelent. Táblázatunk egyes élelmiszerek árváltozását mutatja. HAVI ÁTLAGÁR t Bü 1993 í \ , FORINTBAN \ aug. okt. jan. júl. aug. szept. okt. nov. dec. I kg sertéscomb j tkg sertésotóobs II kg sertészsír 282 352 373 272 302 354 378 374 365 166 215 235 193 215 250 270 2 67 263 50 óó 116 79 80 91 102 108 111 1! napraforgó étolaj 74 77 93 90 93 93 94 93 93 { 1 -I í Jí J? 5 0 Äü 66 68 75 79 80 81 1 kg fehér kenyér 32 35 43 47 49 49 52 53 53 1 kg házi kenyér 38 . 42 49 ■X . 55 55 — 59 59 11 tej {2.8%) 26 26 33 34 36 36 36 37 38 A közalkalmazottak illetménye Budapest (ÉM) - A közalkalmazotti illetményrendszer bevezetéséhez szükséges költségvetési összeg, illetve az önkormányzati tehervállalás pontos meghatározásához részletes felmérés készül a béremelési igényekről - közölték a Pénzügyminisztériumban. Az önkormányzatok az átsorolásokat követően már összesítették személyenként, intézményenként, hogy mekkora béremelésre van szükség. Jelenleg a területi elszámolási hivatalok összesítik a bérigényeket. Az adatok február közepéig jutnak el a Belügyminisztériumhoz, majd innen a Pénzügyminisztériumhoz. Ezt követően lehet meghatározni mikor és milyen formában juthatnak hozzá az ön- kormányzatok- a magasabb bérek fedezetéül szolgáló - a költségvetési összeghez, illetve a hitelhez: A béremeléseket - márciusi kifizetés esetén is - január elsejéig visszamenőleges hatállyal számolják el. A költségvetés előirányoz 7,4 milliárd forintot az önkormányzati körben végrehajtandó béremelések támogatására, illetve 0,6 milliárd forintot kamatfizetésre. A becslések alapján ugyancsak 7,4 milliárd forintot kellene hitelként felvenni az önkormányzatoknak a béremeléshez, de a kamatokon kívül a hitelek tőketörlesztését is a költségvetés vállalja. A béremelésekhez ezen kívül szükség lesz az önkormányzati saját erőre is. Ennek összegét előzetesen a szaktárca 8,9 milliárd forintra becsüli. Az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok forráshiányának pótlására az előzetes 1,5 milliárdos előirányzattal szemben 2 milliárd forint szerepel a költségvetésben. A többlet biztosítja, hogy a közalkalmazotti törvény bevezetése miatt se keiüljenek forráshiányos helyzetbe az önkormányzatok. A február közepére elkészülő részletes felmérések választ adnak majd a béremelések tényleges pénzigényére. Áz Egészségbiztosítási Alap 11 milliárd forintot tett félre a hátáskörébe tartozó intézmények béremeléseire. A ténylegesen szükséges fedezet nagyságát szintén az átsorolások és a részletes felmérések alapján pontosítják. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 357 üzletben összesen 4459,494350 millió forint forgalmat bonyolított -le a Budapesti Értékpapírtőzsde a pénteki napon árfolyamértéken. Á részvények forgalma (337 kötés) névértéken 2577,0200 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 3226,256100 millió forintot tett ki. Összesen 3 638 609 darab részvény cserélt gazdát. A kárpótlási jegyek árfolyamértékű forgalma 57,061500 millió forint, a befektetési jegyeké 181 100 forint, az államkötvényeké 52,6510 millió forint, a diszkont kincstárjegyeké pedig 1123,345600 millió forint volt. Kivételesen magas forgalom volt a Danubius (2404 millió forint) és a FOTEX (610 millió forint) részvényében. A legtöbb kötés a Prímagáz (57), a Globus és a Pick (51-51), valamint a Danubius (50) papájában volt. Kárpótlási jegy® Tőzsde Index (ideiglenes) jan. 28. 1812,89 +93,56 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. január 28. Pénznem Angol font. Valuta Vétel Kiadás Deviza Középárf. 151,37 154,37 152.45 ___________.71,34 72,68-AflßH B elga frank* 281,48 286.9.8 , 283.92 !>«nkáron*. .... 14,94 15.24 Finnmarka 18.08 18.42 18,27 Francia frank, 17.08 17.42 Í7.25 " Holland forint 51,81 52,88 52,34 ír font 145-,48 148.23 'Á*'146,58 Japán ven* 92,19 94,05 93,15 Kanadai dollár 76.15 77.67 ,"77,07 y. Kuvaiti dinár 337,40 344,06 341.16 Német marka . 58,06 59,26. . 58,65. Norvég korona 13,49 13,77 13,64 Olasz líra** 52.43 60,70 60,W • Osztrák schill.* 826,48 843,18 834 36 Pertugál escudo* 57.84 58,98 58,29 Svéd korona 12,73 12.97 12,81 ÉGÜ (KP) ' Illái 115Í05 íS:íl3Í9T A megadott számok 1 egysegre értendők, forintban, *: 100 egység, **: 1000 egység
