Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-29 / 24. szám

1994« Január 29., Szombat Gazdaság ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Gazdát cserélt a Budapest Tourist Budapest (MTI) - A Postabank ér­dekeltségéhez tartozó Par Avion Utazási Iroda az elmúlt év végén megvásárolta a Budapest Tourist részvényeinek 70 százalékát, amely eddig a Dunaholding birtokában volt. A fennmaradó 30 százalék to­vábbra is a Fővárosi Önkormányzat kezében maradt. A Budapest Tou­rist részvénytársasággá alakulása, majd 1992 szeptemberi privatizáci­ója óta egyre eredményesebben mű­ködő társasággá lett, azon meglehe­tősen kisszámú utazási irodák közé tartozik, amelyik még nyereséggel tudta zárni az elmúlt évet. A tervek szerint a tulajdonosváltást követő­en is megmarad mindkét cég, mind­két management, s egyetlen Buda­pest Tourist irodát sem kívánnak bezárni. A Budapest Tourist meg­vásárlásánál a vételt vonzóvá tette az egész országra kiteijedő irodahá­lózat, az ott dolgozó jól képzett és gyakorlott személyzet, valamint az utazási iroda bevezetett neve és a hosszú évek során felhalmozódott szakmai tapasztalat. A két cég eddigi tevékenysége alap­ján a jövőben kiválóan kiegészíthe­tik egymást és így mindkét cég, mindkét iroda az eddig kialakított profiljának megtartásával párhuza­mosan, egymás mellett működve segítheti egymás értékesítését. A Par Avion a kiutaztatást, a repülő­jegy értékesítést, a charter-forgal­mat erősíti, míg a Budapest Tourist a beutaztatásban, a belföldi turiz­musban, a szálláshely értékesítés­ben, valamint valuta-vételben és - eladásban tevékenykedik tovább. Nem futnak a lovak Budapest (ÉM) - Nem indítják el a tulajdonosok, lovaikat az ügető-, il­letve a galoppversenyeken -jelentet­ték ki a Magyar Lovaregylet veze­tői. A versenylovak tulajdonosai azért döntöttek így, mert a Szeren­csejáték Rt. a hosszabb ideje tartó tárgyalások végén is csak 220 millió forint fix évi versenykeretet, illetve a forgalomnövekedés 3 százalékát ajánlotta fel 1994-re. Ez elfogadha­tatlan a futtatóknak, mert mint mondották egy-egy ló évi tartása 260-350 ezer forint. Csak abban az esetben lennének hajlandók mege­gyezni, ha az éves versenydíjkeretet legalább 309 millió forintban állapí­taná meg a Szerencsejáték Rt. A múlt évben a 286 millió forintos ver- senydíjkeretból a lótulajdonosok 60 millió forintot fizettek vissza a box- bérletre és 20 millió forintot a neve­zési díjakra. A fennmaradó 200 mil­lió forint tavaly sem volt elegendő a lovak tartására. Visszautasították az egylet vezetői a felvetést, hogy túl sok a versenyló hazánkban. Mint elmondták alig több mint ezer lovat állítottak tavaly starthoz az ügető- és galoppversenyeken. Ez azt jelenti, hogy lényegesen többször in­dítják egy évben a versenylovakat, mint az nemzetközileg szokás. Ko­molytalan fenyegetésnek tartják, hogy a versenyrendezők külföldről hoznak majd lovakat, mintegy le­törve a „sztrájkot”. A sztrájk-megje­lölés ellen egyébként is tiltakoztak ihert tulajdonosként - mint mond­ták — akkor indítják a lovakat a ver­senyeken, amikor akaiják. Szerin­tük a versenyrendezőknek nincs annyi pénzük, hogy megfelelő lova­kat, főként pedig zsokékat és hajtó­kát is hozassanak külföldről. A megegyezés mindenesetre a futta­tóknak is érdeke, már csak azért is, mert — mint a sajtótájékoztatón is elhangzott - mintegy 2000 dolgozót foglalkoztatnak. Mercedes-tervek Stuttgart (MTI) - A Mercedesnek az a terve, hogy pár éven belül min­den tizedik autóját külföldön gyárt­ja, közelebb a piacokhoz - közölte Helmut Wemer, az autókonszem elnöke. A külföldi gyártás jelenleg még csak 2 százalékkal részesedik a Mercedes teljes termeléséből.Wer- ner az autóipar átlagánál fényesebb jövőt jósolt saját cégének, amely a többi autógyárhoz hasonlóan nem tudta kivédeni a recessziót és amelynek termelése tavaly 3 száza­lékkal visszaesett. A konszern ab­ban bízik, hogy a tavalyi 64,4 milli­árd márkáról idén 68 milliárd már­kára emelkedik árbevétele, terme­lése pedig 508 ezerről 570 ezer da­rabra emelkedik. A luxusautógyár tavaly 11 ezer dolgozóját építette le, idén várhatóan további 8 ezer fővel apad a létszáma. Nemzetközi vásár(ok) — kérdőjelekkel Amikor az üzleti érdek egyúttal a város érdeke is Marczin Eszter Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemzetközi Vásár immár évtizedes hagyomá­nyokra tekinthet vissza. Nemcsak a megyében, de országszerte, sőt, nevé­hez illően egyre inkább a határokon túl is jól ismerik. Kétévente kerül sor e rendezvényre, amely fontos bemutat­kozási lehetőség a gyártóknak, jó al­kalom új kapcsolatok teremtésére a kereskedőknek. Kell-e bizonygatni, mekkora szerepe lehet egy jólsikerült kiállításnak ott, ahol éppen pang a azdaság, ahol minden uj üzlet mun- ahelyeket menthet meg vagy éppen új állasokat szülhet. 1994 Miskolcon a nemzetközi vásár éve - s úgy tűnik, mindjárt kettőé is. No, nem azért, mert máris túl sok a je­lentkező... Már a múlt év szeptemberében... A bomba a Mixpo sajtótájékoztató­ján robbant. (ÉM 1994. január 20.) A kft. alig egy éve alakult, szakmai múltja azonban ennél sokkal ré­gebbre nyúlik vissza. Hiszen a Mixpo gárdája az Általános Keres­kedelemfejlesztési Kft. (AKF) kere­tében tanulta a mesterséget - sok egyéb mellett - éppen a korábbi miskolci nemzetközi vásárok szer­vezése közben. Szabó János Fotó: Laczó József- Augusztus 9-14. között rendez­zük meg a miskolci Nyári Vásár '94 elnevezésű programot, amely a Nyári Vásár '93 hagyományaira épül, ahhoz hasonlóan külföldi kiál­lítókat is felvonultat. A helyszín az egyetemi sportcsarnok lesz - mond­ta a sajtótájékoztatón Szabó János, a Mixpo Kft. ügyvezető igazgatója. Miért „Nyári”, s mért nem „Nemzetközi’? Miért az egyetemen, s miért nem a szokott helyen, a riép- kerti csarnokban? Kérdések, ame­lyekre nem könnyű valódi választ találni.- Már a múlt év szeptemberében kerestük a kapcsolatot a város veze­tőivel és a közgyűléssel az idei nem­zetközi vásár megrendezése miatt - tudtuk meg Bonta Páltól, a Mixpo Publik Relations és reklám főnöké­től. - Válaszra sem méltattak ben­nünket, ehelyett novemberben az önkormányzat pályázatot hirdetett a vásár rendezési jogára. Igaz, erről a döntésről levélben értesítettek bennünket.- Nyilván nem vitatják, hogy a mis­kolci vásár sorsáról jogosan dönthet a közgyűlés. Miért nem pályáztak?- Szerintünk a feltételek részben szakmailag elhibázottak, részben teljesíthetetlenek voltak. Csak egyetlen példa: a szervezés jogáért minimum ötmilliót kellett volna fi­zetni, plusz meg nem nevezett összegű szerződéses kötelezettsége­ket is tartalmaz a kiírás, ami így már irreálisan magas összeg. Ezt a rendezőnek a résztvevőkkel kell megfizettetnie, aminek következté­ben a részvételi díjak a Hungexpo díjaival vetekedtek volna. Talán az is minket igazol, hogy nem volt ér­vényes pályázat, meg kellett hosszabbítani a határidőt.- Mindezek után — ha úgy tetszik „csak azért is” - Önök saját vásárt rendeznek.- Mi abból élünk, hogy kiállításo­kat, vásárokat rendezünk. Aki eb­ben a szakmában egy kicsit is jára­tos, az pontosan tudja: a cégek már az előző év őszén eldöntik, hogy a következő évben mely vásárokon vesznek részt. Miután a város veze­tőitől semmiféle jelzést nem kap­tunk, kénytelenek voltunk elkezde­ni a szervezést — más névvel, más helyszínen, de hasonló jelleggel. Igen, nyugodtan vállalhatjuk, hogy ez számunkra üzleti érdek, de úgy gondolom, egyúttal a város érde­ke is. „Az újságíróktól tudtam meg”- A társaság vezetői nem jelezték nekünk, hogy vállalkozóként meg­rendeznék a XV. Miskolci Nemzet­közi Vásárt, mondja dr. Csepregi Csaba főtanácsos. Én személy sze­rint azoktól az újságíróktól tudtam ezt meg, akik a tájékoztatót követő­en megkerestek. Úgy vélem - és a nemzetközi gyakorlat is ezt bizo­nyítja - természetes, hogy a helyi nemzetközi vásárok szervezését és rendezését az önkormányzat koor­dinálja. Azt hiszem nem kell bi­zonygatni, Miskolcnak ez nemcsak joga, de kötelessége is. Ugyancsak az önkormányzat hatáskörébe tar­tozik, hogy milyen feltételekkel írja ki a kiállítás szervezésére vonatko­zó pályázatot.- Az fel sem merült, hogy pályázat helyett megbízzák a Mixpo Kft.-t a szervezéssel? Hiszen a Mixpo sza­kemberei - éppen önökkel együtt­működve — már többszörösen bizo­nyították, hogy alkalmasak a fela­dat magas színvonalú ellátására. Ók bonyolították le az előző, a XTV. vásárt is - igaz, akkor még nem önálló cégként, hanem az AKF munkatársaiként.- A közgyűlés állást foglalt abban, hogy a vásár megrendezésére ten­dereket kell meghirdetni, és a város érdekében törekednünk kell a mi­nél nagyobb bevételre, ezért a tár­gyalásos alapon történő döntés nem merült fel. De a Mixpo Kft.-nek, ugyanúgy, mint a többi vállalkozó­nak megvolt a lehetősége, hogy be­nyújtsa pályázatát, amit azonban nem tett meg.- Az első kiírás állítólag sikertelen volt.- Pályázók ugyan jelentkeztek, de sajnos egyik sem volt megyei illető­ségű, így nem hirdettünk ered­ményt. A polgármester asszony úgy határozott, meghosszabbítja a pá­lyázati kiírás határidejét. Tette ezt azért, hogy lehetőséget teremtsen a miskolci vállalkozóknak a jelentke­zésre. Ennek ellenére sem akadt megyei cég a szervezésre, ezért elfo­gadtuk egy „külső” vállalkozói cso­port ajánlatát. Jelenleg érvényes előszerződésünk van. Még egyszer hangsúlyozom, tudomásul kell ven­ni, hogy ebben a felgyorsult világ­ban az érdekek ütköztetése és egyeztetése folyik. Mi arra kérjük a Mixpo-t, keresse meg az önkor­mányzat illetékeseit, üljünk le tár­gyalni- A feltétel persze az, hogy az egyéni érdekek mellé oda kerüljön a közérdek is. Lehet, hogy Csepregi Csaba az újsá­gíróktól hallott először a Mixpo Kft. szándékairól, az viszont tény, hogy a Szabó János által említett levél a város jegyzőjéhez szeptemberben megérkezett. Ebben kérik a vásár ügyének mielőbbi napirendre tűzé­sét, s egyben a lehetőséget, hogy az ügyvezető a közgyűlés előtt is is­mertethesse a cég szándékait. A le­vélnek melléklete is volt, a közgyű­lésnek címezve. Ebből idézünk: ,Áhhoz, hogy Miskolc lépést tudjon tartani a szomszédos városok (Eger, Debrecen, Nyíregyháza) vásárváro­si törekvéseivel, feltétlenül szüksé­ges, hogy a Miskolci Nyári Vásárok szervezési jogát ne egy-egy alkalom­ra, hanem minimum ötéves időtar­tamra kapja meg egy erre speciali­zálódott szervezet. Ézt teszi indo­kolttá továbbá, hogy a külföldi rek­lámok 2-3 év alatt fejtik ki kívánt hatásukat. ... A helyi érdekeket fi­gyelembe vevő vásárkoncepció kia­lakítását és megvalósítását szintén csak a hosszabb távú gondolkodás teszi lehetővé.” Majd később még egy bekezdés: „Amennyiben a Miskolci Nyári Vá­sárok szervezési jogát és feladatát a Mixpo Kft. kapja meg minimum öt évre, úgy cégünk a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány javára (azon belül a D. A. D. A. program támogatására) fel kívánja ajánlani a belépőjegyek ár­bevételének egyharmadát, de mini­mum egymillió forintot évente.” A köz érdeke Tény, hogy Miskolcon tizennégy­szer megrendezték a nemzetközi vásárt, s azon sem lehet vitatkozni, hogy a városnak szüksége van a ti­zenötödikre is. Tény, hogy a színvo­nalért az önkormányzatnak kell fel­elősséget vállalnia, neki kell meg­szerezni a szükséges garanciákat. Másrészt viszont az is tény, hogy működik Miskolcon egy cég, amely nemcsak az önkormányzat, de a vá­ros lakossága előtt is igazolta: képes arra, hogy a siker reményében le­gyen gazdája a vásárnak. Tudjuk, hogy létezik egy „külső” céggel kö­tött előszerződés, s hallhattuk: az önkormányzat illetékesei arra kérik a Mixpo vezetőit, üljenek le tár­gyalni. Mindezek után most, a vásár előtt alig több mint fél esztendővel aligha vitatkozhatunk azzal a kijelentés­sel: az egyéni érdekek mellé kerül­jön oda a közérdek is. Két évvel ezelőtt még ÁKF színekben rendezték a Miskolci Nemzetközi Vásárt a mostani Mixpósok Fotó: Fojtán László----------JEGYZET-------------1 A billog... Bekecsi Szabó László ...amit valaha a jószágra sütöttek. Hogy megkülönböztessék a másiktól, hogy szem elől ne tévesszék, hogy tudják ki fia-borja. Hanem mostanság másfajta megbélyegzé­st mód járja. Szintén a mezőgazdaságban, szintén vidéken. Manapság már a gazdálkodókat is meg­bélyegzik. Eddig csak „Tsz”, meg „Mg”, meg „Solohov, Lenin vagy Új Barázda” megkü­lönböztetés járta, de egyre többet lehet ol­vasni olyan szövetkezetről, amelyhez a fen­tieken kívül még azt is rásütik, hogy „FA”, így aztán van már titulusa a cégeknek. - Hogy össze ne tévesszék őket! Mert ez az utóbbi egy-két évben nevükhöz biggyesztett billog azt adja hírül országnak-világnak, hogy a FA utónevű cég bizony létének leg­utolsófázisát éli, vagyis felszámolás Alat­ti. E két betű figyelmeztetés is a többieknek, hogy ne hitelezzenek, ne üzleteljenek az ilyen két betűvel megjelölt cégnek, mert ta- lánsohanem látják pénzüket. Azokról, akik a FA billoggal jelzett szövetkezeteknél, tée- szeknél dolgoznak már nem is szólok, de annyit azért mégis: ilyen „ajánlólevéllel” ők aztán hiába mennek bankhoz, OTP-hez hi­telért, egy fia buznyákot sem kapnak. E szégyenjegy még bizonyára forgalom­ban marad, talán még a magá nszemélyek megkülönböztetésére is kötelezővé teszik. Jómagam is rettegek, s az jár az eszemben, hol is kell majd viselnem a billogot, s csak abban reménykedem, hogy nem égetik ma­jd a bőrömre. Különben joggal kérdezhet­ném: - Hát marha vagyok én? ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó keres­kedéstől eltekintve 357 üzletben összesen 4459,494350 miihó forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a pénteki na­pon árfolyamértéken. Á részvények forgalma (337 kötés) névértéken 2577,0200 millió forin­tot, árfolyamértéken számolva pedig 3226,256100 millió forintot tett ki. Összesen 3 638 609 darab részvény cserélt gazdát. A kár­pótlási jegyek árfolyamértékű forgalma 57,061500 millió forint, a befektetési jegyeké 181 100 forint, az államkötvényeké 52,6510 miihó forint, a diszkont kincstáijegyeké pedig 1123,345600 miihó forint volt. Kivételesen ma­gas forgalom volt a Danubius (2404 millió fo­rint) és a FOTEX (610 millió forint) részvényé­ben. A legtöbb kötés a Prímagáz (57), a Globus és a Pick (51-51), valamint a Danubius (50) pa­pírjában volt. Az Agrimpex és a Buda-Flax ki­vételével valamennyi részvénynek felment az ára. A Pick igen gyors ütemben erősödött. Kárpótlási jegy i Tőzsde r ” MMM mmm Index (ideiglenes) jan. 28. 1812,89 +93,56 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1994. január 28. Pénznem Valuta Vétel Eladás Deviza Középárf. Angolfont 151,37 154,37 Belga frank* 281,48 286,98 Dán korona 14,94 15.24 . Finn márka 18,08 18.42 Francia frank. Á. 17,08 17,42 II Holland forint 51.8-4 52,88 lÉiöllllIll i* Japán yen* w. . * J. 92,19 94,05 76,15 77,67 Kuvaiti dinár 337,40 344,06 Német márka 6S.08 Norvég korona 13,49 13,77 13 64 Osztrák schill* 826,48 843,18 834 36 Portugál escudo* 57.84 58,98 56,39. ' Spanyol peseta* 71,85 73,31 ' 72 49 Svájci frank 68,70 70,02 ' 69,38 : Svéd korona 12,73 12,97 12 81 USA-doliár 100.64 102.64 101.70 ECU (KP) 112,81 115.08^^^91 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom