Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-27 / 22. szám

SZABADIDŐ Az Észak-Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1994. Január 27. Kertbarát Előzzük meg a borhibákat! A gondos tárolással a borhibák jó része elkerülhető Fotó: ÉM-archív Fatisztogat ás Ha a gyümölcsfák iránt érdeklődő ember bélen a lombjukvesztett ker­tekben sétál, akaratlanul is szemé­be tűnik, hogy milyen sok a gondo­zatlan, idősebb gyümölcsfa. Pedig a kifejlett, java termőkorában levő fa napr érték, hiszen egy 25-30 éves, egészséges alma- vagy körtefa akár 200-300 kilogramm gyümölcsöt is terem, és nem kevesebbet várha­tunk egy azonos korú szilva- vagy cseresznyefáról sem. Bizonyára egyszerűbb és hatéko­nyabbnak látszó törekvés az, hogy a kert gondozója inkább arra összpon­tosítja figyelmét, hogy a szükséges permetezéseket elvégezze, de az ilyen kertészkedók nem gondolnak arra, hogy a permetezés csak azo­kon a fákon lehet igazán eredmé­nyes, amelyeket előzőleg megtiszto­gattak. Mihelyt napközben fagymentesre vált a hőmérséklet, hozzá lehet lát­ni a gyümölcsfák tél végi ápolásá­hoz. A hosszú téli semmittevés után bizonyára jól is jön egy kis testmoz­gás. Ne halasszuk ezt a munkát márci­usra, mert akkor annyira összetor­lódnak a kerti feladatok, hogy a fa­tisztogatásra, erre a látszólag elha­nyagolható, elodázható munkára nem jut majd elég idő. Először a fák törzsét kapaijuk le, mert a kéregpikkelyek alatt millió- számra húzódnak meg a kártevők és a kórokozók áttelelő képletei. Legjobb, ha a munka megkezdése előtt fóliát terítünk a fa alá, mert így a lekapart kérget könnyű lesz összegyűjteni, hogy azután eléget­hessük azt. A fák vastagabb ágait drótkefével dörzsöljük le, ezután kerüljön sor a moníliás gyümölcsmúmiák leszedé­sére, a hemyófészkek levágására. Rügyvizsgálat Az enyhe napokon nagyon sok kert­ben már csattog a metszőolló, igaz, hogy inkább csak az idős fák ritkító és a fiatal gyümölcsfák alakító met­szésével foglalkoznak a szorgalmas kertművelők. És ez így van helye­sen, mert amilyen sürgős a ritkító és alakító metszés, annyira nem szabad elsietni a szőlő és az ősziba­rack termőmetszését. A virágrügyek ugyanis még a tél vé­gén is károsodhatnak, különösen, ha az ősz nem kedvez a rügyek töké­letes beérésének, az enyhe tél eleji napok csökkentik a lappangó élette­vékenységet, a tápanyagkészletet és az ellenállóképességet. Mielőtt a metszéshez hozzáfogunk, feltétlenül győződjünk meg a rü­gyek épségéről. Ha például a szőlővesszők alsó - esetleg befedett - rügyei kipállottak volna, akkor a szokásosnál hosszabb termőcsapot hagyjunk. Ha viszont az őszibarack termő­vesszőinek már a tövén bőséges rügyberakódást észlelünk, és a rü­gyeket egészségesnek is találjuk, akkor fölösleges túl hosszú termő- vesszők meghagyásával indokolat­lanul megterhelni a fákat. A rügyek épségének vizsgálatára egy közvetett és egy közvetlen mód­szert javaslunk. A fák, illetve szőlőtőkék különböző részeiről vágjunk le egészséges, jól beérett termővesszőket és azokat állítsuk vízzel telt edénybe. Szobahőmérsékleten az őszibarack­vesszők már 5-6 nap múlva bimbóz­ni kezdenek és rövidesen virágba borulnak, a szőlóvesszőkön pedig mintegy két hét múlva fakadnak ki a rügyek, megmutatva, hogy hány százalékuk vészelte át károsodás nélkül a téli hónapokat. A másik módszer még gyorsabb tá­jékozódást tesz lehetővé. A kivá­lasztott vesszők rügyeit középen, hossztengelyük mentén, a vessző hosszával párhuzamosan metsszük át éles késsel vagy zsilettpengével. A rügyet szétnyitva megfigyelhet­jük az őszibarackvirág, illetve a sző­lő hajtáskezdeményét. Ha a rügy belső állománya zöld vagy zöldessárga, akkor a rügy ép és termés fejlesztésére alkalmas. Ha viszont a rügy belseje teljesen vagy a tövénél megfeketedett, ak­kor abból virág vagy hajtás már nem fejlődhet, a rügy elfagyott. A legtöbb bőrbetegség és borhiba tisz- tátalanságnak vagy annak következ­ménye, hogy nem tartottuk be azokat az egyszerű kezelési eljárásokat, ame­lyekkel megelőzhettük volna fellépésü­ket. Kezdeiben majdnem minden eset­ben könnyen gyógyíthatók. A megelő­zés és a gyógyítás érdekében fontos, hogy felismeqük a borban talált rend­ellenességeket, megállapítsuk, hogy mitől származnak, egyszerű módon gyógyíthatók-e, vagy szakképzett em­bertől kérjünk tanácsot rendbehozá­sukra. Legutóbb a bőrbetegségekről és azok gyógyításáról szóltunk. Ezút­tal a leggyakoribb borhibákról lesz szó. A borhibákat nem baktériumok, gombák vagy egyéb élőlények okoz­zák, hanem valamilyen külső ok, leg­többször gondatlan tárolás, kezeles következtében jönnek létre. Penészíz és dohosság. A bor íze és szaga kellemetlen, penészes vagy dohos. A penészízt inkább friss, fia­tal, élő penész, míg a dohosságot a hordó szöveteibe behatolt és kiszá­radt régi penész okozza. Megelőzhe­tő tisztasággal, üres hordók rend­szeres kénezésével. Enyhe esetben nyílt fejtéssel, a bor szellőztetésével segíthetünk; erősebb szag fellépése­kor aktív szenes kezeléssel, aho­gyan azt a bor ízének javításánál is­mertettük. Súlyosabb esetben a bor csak ipari szesz készítésére hasz­nálható. Seprőíz. Enyhébb esetben egysze­Klostemeuburg Ausztria szőlészeti-borászati tudo­mányos és oktatási központja Bécs szomszédságában a Duna jobb part­ján. A 12. században az Ágoston- rendi szerzetesek honosították meg a szólótermesztést, akiknek itteni kolostora és temploma ma is világ­szerte híres látnivaló. A klostemeu- burgi szőlészeti, borászati és gyü­mölcstermesztési tanintézet alapí­tója és igazgatója volt Freiherr Au­gust von Babo (1827-1894), minden idők egyik legkiválóbb önológusa, aki például megszerkesztette a' klostemeuburgi mustfokolót. Krím A Szovjetunióban a szőlőtermesztés és a borászat egyik központja a Krím-félsziget. Főleg desszertbo­rokat készítenek. Fehérborfajták a Fehér és Rózsaszín muskotály, a Furmint, a Hárslevelű, az Aligoté és a Chardonnay. Vörösborfajták a Ca­bernet, a Muorvédre és egy helyi fajta, az Ekim kara, magyarul „fekete doktor”. Portói és madeira típusú borokat is készítenek. A bor­rűen borseprőízű, súlyosabb eset­ben dögszagú és zavaros a bor. In­kább csak a rothadt szőlőből készí­tett lágy borban és meleg helyiség­ben fordul elő. A seprő bomlása, rot­hadása okozza. Aktív szenes keze­léssel gyógyítjuk. Záptojásszag. A bor íze és szaga záptojáséra vagy fokhagymáéra emlékeztet. Oka, hogy az élesztők kénhidrogénné változtatják a ként. Főleg erjedés után fordul elő az új­borban. Könnyen megszüntethető nyűt fejtéssel (szellőztetéssel) és enyhe kénezéssel. Feketetörés. Fejtés után a bor za­varos lesz és kékesfekete üledéke képződik. A feketetörést az okozza, hogy a borban felesleges vas vagy más fém van oldott állapotban és a levegővel érintkezve kiválik. Köny- nyen gyógyítható kékderítéssel (sárgavérlúgsós), de mivel végrehaj­tása engedélyhez kötött, szakértő­höz forduljunk tanácsért. Fehértörés. Fejtés után a borban fehéres, szürke színű zavarosodás észlelhető. Fehér üvegben napfény­re állítva a zavarosodás eltűnik. Szintén a bor fémtartalma okozza. Ugyanúgy gyógyítjuk mint a fekete­törést. Kénes íz. A bor természetes íze, il­lata helyett szúrós kéndioxid ízt ér­zünk. A túlzott kénezés idézi elő. Szellőztetéssel, pihentetéssel és há- zasítással megszüntethetjük vagy csökkenthetjük. vidék terméke a híres krími pezsgő, a Krimsekt. A hatalmas Massandra borkombinát közelében van a Szov­jetunió központi szőlészeti és borá­szati kutató intézete, a Magaracs Intézet. Lacrima Christi A Vezúv környékén termett vi­szonylag száraz, testes, szalmasár­ga bor kereskedelmi neve. Létezik vörös változata is, az kevésbé neve­zetes. A bor romantikus neve (Krisztus könnye) főleg propaganda célokat szolgál. Lanquedoc és Rousillon Borvidék Dél-Franciaországban, közel a Földközi-tengerhez, Nimes, Montpellier, Narbonne és Perpig­nan környékén. Az egyszerű és ol­csó - főleg vörös - borok hazája. Franciaország összes bortermésé­nek 30-40 százaléka terem itt. A borok alkoholtartalma 10-12 száza­lék. Fő fajtái: Carignan, Grenache, Maccabeo, Clairette. Nevezetesebb termótájak: Banyuls (itt sherryt is készítenek), Haut-Roussilion (na­gyobbrészt fehérbortermeléssel), Kocsányíz. Erősen, húzósán fa­nyar, kocsányra emlékeztető, kelle­metlen mellékíz. A zöld kocsánytól ered. Oka: túl erősen sajtoltunk vagy a must hosszabb ideig állt a törkö­lyön. Rendes kezelés folyamán csök­ken. Erősebb kocsányízt hl-enként 50-150 g aktív szénnel kezelve szüntethetünk meg. Darabíz (levegőíz). A bor üres, íze, illata tompa, darabízú. Oka, hogy darab hordóban, üvegben a bor nagyobb felületen hosszabb ide­ig levegővel érintkezik. Enyhe ké­nezés, teletöltés és hosszabb pihen­tetés után elmúlik vagy javul. Áter- jesztéssel gyógyítható. Öregíz. Öregebb borok bágyadt, avas íze. Fiatal borral házasítva (összekeverve) vagy áteijesztéssel javítható. Lúgos íz. Túlzott savcsökkenéstől származik. Savanyú borral házasít­va megjavítható. Faíz. Nem kellően előkészített új hordótól származik. Rendes kezelés esetén csökken vagy teljesen eltű­nik. Áteijesztéssel javítható. Zavarosodás. Fejtések, főleg az el­ső fejtés után szokott előfordulni, de rendszerint néhány hét alatt letisz­tul. Ha 2-3 hét múlva sem kezd tisztulni a bor és nem utóerjedéstól, vagy más itt felsorolt betegségtől vagy hibától származik a zavaroso­dás, akkor ajánlatos szakértőhöz fordulni tanácsért. Cotes dAgly (sok desszertbort ké­szítenek, legalább 15 százalék alko­holtartalommal), Rivesaltes (mus- kotályos borokkal), Minervois (jó minőségű vörösborokkal), Blanqu- ette-de Limoux (fehér pezsgőalap­bor termeléssel), Fitou (kizárólag vörösborokkal), Hérault megye (vi­lágos, asztali vörösborokkal és mi­nőségi fehérborokkal), St. Chinian (könnyű vörösborokat termelnek), Frontignan, Lun el és Gard megye (egyszerű, asztali rozékkal és vörös­borokkal). Loire-völgy Hatalmas kiteijedésú borvidék Franciaországban a Loire folyó mindkét partján Blois-tól Nantes- ig, változatos éghajlati és talaja­dottságokkal. Egyik híres borfajtája a Nantes környékén termett fehér Muscadet. Anjou vidékének fehér- szőlőfajtája a Chenin (itt Pineau - nem Pinot! - de la Loire-nak neve­zik), kék héjú fajták a Cabernet franc és a Cabemet sauvignon, amelyekből sok rozébort készíte­nek. A világ leghíresebb borvidékei Fagysebek A gyümölcsfák törzsmagassága az utóbbi évti­zedekben egyre csökkent, de nem csökkent a törzs jelentősége a gyümölcsfa életében. Az egészséges törzsnek ugyanis változatlanul fontos funkciói vannak. A törzs szállítja a gyö­kérzetből a koronába a talajból felvett, vízben oldott tápanyagokat; szálhtja az úgynevezett asszimilátákat a lombozatból a gyökér felé, ahol tápanyagkészleteket tárol a szűkös idő­szakra. A törzsnek ezenkívül nem elhanyagol­ható statikai szerepe is van, tudniillik, rögzíti a súlyos, nagyméretű koronát. Mindez azt hangsúlyozza, hogy többet kell foglalkoznunk a törzs ápolásával, egészségének megőrzésé­vel. A hosszan tartó, kemény hidegek elmúltá­val számolnunk kell azzal, hogy a gyümölcs­fák törzsén fagysebek keletkeznek. Ezek elő­ször hosszanti repedések formájában tűnnek elő, de tavasszal, a fák törzsének vastagodása következtében, a sebek kinyílnak, és a felszín­re kerül a törzs belső faszövete. A kezeletlen seb egyre teljed, mert a kéreg sebforrasztó te­vékenysége nem tud lépést tartani a törzs vas­tagodásával. A nyílt seben rövidesen megje­lennek a másodlagos kártevők. A fagysebeket tehát már megjelenésükkor kezelni kell. Ré­gebben a fagysebek ellen úgy védekeztek, hogy bemeszelték a fák törzsét. Ennek az volt a következménye, hogy a fehér felület a téli napfényes órákban sem melegedett föl, a nap­pali és az éjszakai hőmérséklet között nem volt számottevő különbség. A meszelés tehát eredményes védekező eljárás, feltéve, hogy vé­kony rétegű. A keletkezett fagysebeket éles kacorral körül kell vágni, és a teljes felületet le kell zárni Cellcid vagy Santar SM sebvédó pasztával. Magas gyümölcsfák A kis méretű kertek gondozóinak gyakran okoz gondot az, ha a cseresznye- és a szilvafa annyira megnő, hogy szinte kiszorítja a többi fát, bokrot a kertből - nem is beszélve arról, hogy az emeletnyi magas fák csúcsáról a gyü­mölcsöt nem lehet leszedni, az csak a betegsé­geket és a kártevőket terjeszti. Mit lehet ezekkel a fákkal tenni? Le lehet csökkenteni a kívánatos mértékre a fa méreteit alaposan megtervezett és gondo­san végrehajtott metszéssel. A legfontosabb, hogy a további függőleges növekedést mega­kadályozzuk. Szerencsére a cseresznye- és a szilvafák gála alakú koronát nevelnek, és ezeknek határozott tengelyük van. A megfele­lő magasságban válasszuk ki a törzs meg­hosszabbításában levő tengelyeken azt a pon­tot, ahonnan a fiatal vesszők erednek, és ami­nél magasabbra nem kívánjuk engedni a fát. E hely fölött fűrésszel vágjuk ki a sudarat. A metszés felülete legyen kissé ferde, hogy a csa­padékvíz lefolyjék róla. A viszonylag nagy felületű sebet kezelni kell, amire a legjobb a Cellcid és a Santar SM nevű sebbalzsam. Virágkalauz Primula obconica Az egyik legelragadóbb virágzó szobanövény karácsonytól kora nyárig nyílik. Hosszú ko- csányú virágzatai számos fehér, lilásrózsa- szín, sárgásvörös vagy mályvaszínű, jellegze­tes sárgászöld torkú virágokból állnak. A leg­jobb egyéves növényként kezeim, és a virág­zás után kidobni. Ültethetjük tövenként kü­lön, vagy sok tövet együtt egy lapos virágtar­tóba, illetve kosárba. Tartsuk hűvös helyen. Mikroklíma 5. Hűvös, félámyékos. Méret. Ritkán nő magasabbra 30 centiméter­nél; széliében 25 centiméteres. Virágzó tövek kaphatók. Tápanyag. Kéthetenként öntözzük meg tápol­dattal. Ültetés. Átültetni szükségtelen. Rokon fajok. A Primula malacoides szmtén igen csinos, kecses növény, fehér, rózsás vagy lila virágokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom