Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-27 / 22. szám
SZABADIDŐ Az Észak-Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1994. Január 27. Kertbarát Előzzük meg a borhibákat! A gondos tárolással a borhibák jó része elkerülhető Fotó: ÉM-archív Fatisztogat ás Ha a gyümölcsfák iránt érdeklődő ember bélen a lombjukvesztett kertekben sétál, akaratlanul is szemébe tűnik, hogy milyen sok a gondozatlan, idősebb gyümölcsfa. Pedig a kifejlett, java termőkorában levő fa napr érték, hiszen egy 25-30 éves, egészséges alma- vagy körtefa akár 200-300 kilogramm gyümölcsöt is terem, és nem kevesebbet várhatunk egy azonos korú szilva- vagy cseresznyefáról sem. Bizonyára egyszerűbb és hatékonyabbnak látszó törekvés az, hogy a kert gondozója inkább arra összpontosítja figyelmét, hogy a szükséges permetezéseket elvégezze, de az ilyen kertészkedók nem gondolnak arra, hogy a permetezés csak azokon a fákon lehet igazán eredményes, amelyeket előzőleg megtisztogattak. Mihelyt napközben fagymentesre vált a hőmérséklet, hozzá lehet látni a gyümölcsfák tél végi ápolásához. A hosszú téli semmittevés után bizonyára jól is jön egy kis testmozgás. Ne halasszuk ezt a munkát márciusra, mert akkor annyira összetorlódnak a kerti feladatok, hogy a fatisztogatásra, erre a látszólag elhanyagolható, elodázható munkára nem jut majd elég idő. Először a fák törzsét kapaijuk le, mert a kéregpikkelyek alatt millió- számra húzódnak meg a kártevők és a kórokozók áttelelő képletei. Legjobb, ha a munka megkezdése előtt fóliát terítünk a fa alá, mert így a lekapart kérget könnyű lesz összegyűjteni, hogy azután elégethessük azt. A fák vastagabb ágait drótkefével dörzsöljük le, ezután kerüljön sor a moníliás gyümölcsmúmiák leszedésére, a hemyófészkek levágására. Rügyvizsgálat Az enyhe napokon nagyon sok kertben már csattog a metszőolló, igaz, hogy inkább csak az idős fák ritkító és a fiatal gyümölcsfák alakító metszésével foglalkoznak a szorgalmas kertművelők. És ez így van helyesen, mert amilyen sürgős a ritkító és alakító metszés, annyira nem szabad elsietni a szőlő és az őszibarack termőmetszését. A virágrügyek ugyanis még a tél végén is károsodhatnak, különösen, ha az ősz nem kedvez a rügyek tökéletes beérésének, az enyhe tél eleji napok csökkentik a lappangó élettevékenységet, a tápanyagkészletet és az ellenállóképességet. Mielőtt a metszéshez hozzáfogunk, feltétlenül győződjünk meg a rügyek épségéről. Ha például a szőlővesszők alsó - esetleg befedett - rügyei kipállottak volna, akkor a szokásosnál hosszabb termőcsapot hagyjunk. Ha viszont az őszibarack termővesszőinek már a tövén bőséges rügyberakódást észlelünk, és a rügyeket egészségesnek is találjuk, akkor fölösleges túl hosszú termő- vesszők meghagyásával indokolatlanul megterhelni a fákat. A rügyek épségének vizsgálatára egy közvetett és egy közvetlen módszert javaslunk. A fák, illetve szőlőtőkék különböző részeiről vágjunk le egészséges, jól beérett termővesszőket és azokat állítsuk vízzel telt edénybe. Szobahőmérsékleten az őszibarackvesszők már 5-6 nap múlva bimbózni kezdenek és rövidesen virágba borulnak, a szőlóvesszőkön pedig mintegy két hét múlva fakadnak ki a rügyek, megmutatva, hogy hány százalékuk vészelte át károsodás nélkül a téli hónapokat. A másik módszer még gyorsabb tájékozódást tesz lehetővé. A kiválasztott vesszők rügyeit középen, hossztengelyük mentén, a vessző hosszával párhuzamosan metsszük át éles késsel vagy zsilettpengével. A rügyet szétnyitva megfigyelhetjük az őszibarackvirág, illetve a szőlő hajtáskezdeményét. Ha a rügy belső állománya zöld vagy zöldessárga, akkor a rügy ép és termés fejlesztésére alkalmas. Ha viszont a rügy belseje teljesen vagy a tövénél megfeketedett, akkor abból virág vagy hajtás már nem fejlődhet, a rügy elfagyott. A legtöbb bőrbetegség és borhiba tisz- tátalanságnak vagy annak következménye, hogy nem tartottuk be azokat az egyszerű kezelési eljárásokat, amelyekkel megelőzhettük volna fellépésüket. Kezdeiben majdnem minden esetben könnyen gyógyíthatók. A megelőzés és a gyógyítás érdekében fontos, hogy felismeqük a borban talált rendellenességeket, megállapítsuk, hogy mitől származnak, egyszerű módon gyógyíthatók-e, vagy szakképzett embertől kérjünk tanácsot rendbehozásukra. Legutóbb a bőrbetegségekről és azok gyógyításáról szóltunk. Ezúttal a leggyakoribb borhibákról lesz szó. A borhibákat nem baktériumok, gombák vagy egyéb élőlények okozzák, hanem valamilyen külső ok, legtöbbször gondatlan tárolás, kezeles következtében jönnek létre. Penészíz és dohosság. A bor íze és szaga kellemetlen, penészes vagy dohos. A penészízt inkább friss, fiatal, élő penész, míg a dohosságot a hordó szöveteibe behatolt és kiszáradt régi penész okozza. Megelőzhető tisztasággal, üres hordók rendszeres kénezésével. Enyhe esetben nyílt fejtéssel, a bor szellőztetésével segíthetünk; erősebb szag fellépésekor aktív szenes kezeléssel, ahogyan azt a bor ízének javításánál ismertettük. Súlyosabb esetben a bor csak ipari szesz készítésére használható. Seprőíz. Enyhébb esetben egyszeKlostemeuburg Ausztria szőlészeti-borászati tudományos és oktatási központja Bécs szomszédságában a Duna jobb partján. A 12. században az Ágoston- rendi szerzetesek honosították meg a szólótermesztést, akiknek itteni kolostora és temploma ma is világszerte híres látnivaló. A klostemeu- burgi szőlészeti, borászati és gyümölcstermesztési tanintézet alapítója és igazgatója volt Freiherr August von Babo (1827-1894), minden idők egyik legkiválóbb önológusa, aki például megszerkesztette a' klostemeuburgi mustfokolót. Krím A Szovjetunióban a szőlőtermesztés és a borászat egyik központja a Krím-félsziget. Főleg desszertborokat készítenek. Fehérborfajták a Fehér és Rózsaszín muskotály, a Furmint, a Hárslevelű, az Aligoté és a Chardonnay. Vörösborfajták a Cabernet, a Muorvédre és egy helyi fajta, az Ekim kara, magyarul „fekete doktor”. Portói és madeira típusú borokat is készítenek. A borrűen borseprőízű, súlyosabb esetben dögszagú és zavaros a bor. Inkább csak a rothadt szőlőből készített lágy borban és meleg helyiségben fordul elő. A seprő bomlása, rothadása okozza. Aktív szenes kezeléssel gyógyítjuk. Záptojásszag. A bor íze és szaga záptojáséra vagy fokhagymáéra emlékeztet. Oka, hogy az élesztők kénhidrogénné változtatják a ként. Főleg erjedés után fordul elő az újborban. Könnyen megszüntethető nyűt fejtéssel (szellőztetéssel) és enyhe kénezéssel. Feketetörés. Fejtés után a bor zavaros lesz és kékesfekete üledéke képződik. A feketetörést az okozza, hogy a borban felesleges vas vagy más fém van oldott állapotban és a levegővel érintkezve kiválik. Köny- nyen gyógyítható kékderítéssel (sárgavérlúgsós), de mivel végrehajtása engedélyhez kötött, szakértőhöz forduljunk tanácsért. Fehértörés. Fejtés után a borban fehéres, szürke színű zavarosodás észlelhető. Fehér üvegben napfényre állítva a zavarosodás eltűnik. Szintén a bor fémtartalma okozza. Ugyanúgy gyógyítjuk mint a feketetörést. Kénes íz. A bor természetes íze, illata helyett szúrós kéndioxid ízt érzünk. A túlzott kénezés idézi elő. Szellőztetéssel, pihentetéssel és há- zasítással megszüntethetjük vagy csökkenthetjük. vidék terméke a híres krími pezsgő, a Krimsekt. A hatalmas Massandra borkombinát közelében van a Szovjetunió központi szőlészeti és borászati kutató intézete, a Magaracs Intézet. Lacrima Christi A Vezúv környékén termett viszonylag száraz, testes, szalmasárga bor kereskedelmi neve. Létezik vörös változata is, az kevésbé nevezetes. A bor romantikus neve (Krisztus könnye) főleg propaganda célokat szolgál. Lanquedoc és Rousillon Borvidék Dél-Franciaországban, közel a Földközi-tengerhez, Nimes, Montpellier, Narbonne és Perpignan környékén. Az egyszerű és olcsó - főleg vörös - borok hazája. Franciaország összes bortermésének 30-40 százaléka terem itt. A borok alkoholtartalma 10-12 százalék. Fő fajtái: Carignan, Grenache, Maccabeo, Clairette. Nevezetesebb termótájak: Banyuls (itt sherryt is készítenek), Haut-Roussilion (nagyobbrészt fehérbortermeléssel), Kocsányíz. Erősen, húzósán fanyar, kocsányra emlékeztető, kellemetlen mellékíz. A zöld kocsánytól ered. Oka: túl erősen sajtoltunk vagy a must hosszabb ideig állt a törkölyön. Rendes kezelés folyamán csökken. Erősebb kocsányízt hl-enként 50-150 g aktív szénnel kezelve szüntethetünk meg. Darabíz (levegőíz). A bor üres, íze, illata tompa, darabízú. Oka, hogy darab hordóban, üvegben a bor nagyobb felületen hosszabb ideig levegővel érintkezik. Enyhe kénezés, teletöltés és hosszabb pihentetés után elmúlik vagy javul. Áter- jesztéssel gyógyítható. Öregíz. Öregebb borok bágyadt, avas íze. Fiatal borral házasítva (összekeverve) vagy áteijesztéssel javítható. Lúgos íz. Túlzott savcsökkenéstől származik. Savanyú borral házasítva megjavítható. Faíz. Nem kellően előkészített új hordótól származik. Rendes kezelés esetén csökken vagy teljesen eltűnik. Áteijesztéssel javítható. Zavarosodás. Fejtések, főleg az első fejtés után szokott előfordulni, de rendszerint néhány hét alatt letisztul. Ha 2-3 hét múlva sem kezd tisztulni a bor és nem utóerjedéstól, vagy más itt felsorolt betegségtől vagy hibától származik a zavarosodás, akkor ajánlatos szakértőhöz fordulni tanácsért. Cotes dAgly (sok desszertbort készítenek, legalább 15 százalék alkoholtartalommal), Rivesaltes (mus- kotályos borokkal), Minervois (jó minőségű vörösborokkal), Blanqu- ette-de Limoux (fehér pezsgőalapbor termeléssel), Fitou (kizárólag vörösborokkal), Hérault megye (világos, asztali vörösborokkal és minőségi fehérborokkal), St. Chinian (könnyű vörösborokat termelnek), Frontignan, Lun el és Gard megye (egyszerű, asztali rozékkal és vörösborokkal). Loire-völgy Hatalmas kiteijedésú borvidék Franciaországban a Loire folyó mindkét partján Blois-tól Nantes- ig, változatos éghajlati és talajadottságokkal. Egyik híres borfajtája a Nantes környékén termett fehér Muscadet. Anjou vidékének fehér- szőlőfajtája a Chenin (itt Pineau - nem Pinot! - de la Loire-nak nevezik), kék héjú fajták a Cabernet franc és a Cabemet sauvignon, amelyekből sok rozébort készítenek. A világ leghíresebb borvidékei Fagysebek A gyümölcsfák törzsmagassága az utóbbi évtizedekben egyre csökkent, de nem csökkent a törzs jelentősége a gyümölcsfa életében. Az egészséges törzsnek ugyanis változatlanul fontos funkciói vannak. A törzs szállítja a gyökérzetből a koronába a talajból felvett, vízben oldott tápanyagokat; szálhtja az úgynevezett asszimilátákat a lombozatból a gyökér felé, ahol tápanyagkészleteket tárol a szűkös időszakra. A törzsnek ezenkívül nem elhanyagolható statikai szerepe is van, tudniillik, rögzíti a súlyos, nagyméretű koronát. Mindez azt hangsúlyozza, hogy többet kell foglalkoznunk a törzs ápolásával, egészségének megőrzésével. A hosszan tartó, kemény hidegek elmúltával számolnunk kell azzal, hogy a gyümölcsfák törzsén fagysebek keletkeznek. Ezek először hosszanti repedések formájában tűnnek elő, de tavasszal, a fák törzsének vastagodása következtében, a sebek kinyílnak, és a felszínre kerül a törzs belső faszövete. A kezeletlen seb egyre teljed, mert a kéreg sebforrasztó tevékenysége nem tud lépést tartani a törzs vastagodásával. A nyílt seben rövidesen megjelennek a másodlagos kártevők. A fagysebeket tehát már megjelenésükkor kezelni kell. Régebben a fagysebek ellen úgy védekeztek, hogy bemeszelték a fák törzsét. Ennek az volt a következménye, hogy a fehér felület a téli napfényes órákban sem melegedett föl, a nappali és az éjszakai hőmérséklet között nem volt számottevő különbség. A meszelés tehát eredményes védekező eljárás, feltéve, hogy vékony rétegű. A keletkezett fagysebeket éles kacorral körül kell vágni, és a teljes felületet le kell zárni Cellcid vagy Santar SM sebvédó pasztával. Magas gyümölcsfák A kis méretű kertek gondozóinak gyakran okoz gondot az, ha a cseresznye- és a szilvafa annyira megnő, hogy szinte kiszorítja a többi fát, bokrot a kertből - nem is beszélve arról, hogy az emeletnyi magas fák csúcsáról a gyümölcsöt nem lehet leszedni, az csak a betegségeket és a kártevőket terjeszti. Mit lehet ezekkel a fákkal tenni? Le lehet csökkenteni a kívánatos mértékre a fa méreteit alaposan megtervezett és gondosan végrehajtott metszéssel. A legfontosabb, hogy a további függőleges növekedést megakadályozzuk. Szerencsére a cseresznye- és a szilvafák gála alakú koronát nevelnek, és ezeknek határozott tengelyük van. A megfelelő magasságban válasszuk ki a törzs meghosszabbításában levő tengelyeken azt a pontot, ahonnan a fiatal vesszők erednek, és aminél magasabbra nem kívánjuk engedni a fát. E hely fölött fűrésszel vágjuk ki a sudarat. A metszés felülete legyen kissé ferde, hogy a csapadékvíz lefolyjék róla. A viszonylag nagy felületű sebet kezelni kell, amire a legjobb a Cellcid és a Santar SM nevű sebbalzsam. Virágkalauz Primula obconica Az egyik legelragadóbb virágzó szobanövény karácsonytól kora nyárig nyílik. Hosszú ko- csányú virágzatai számos fehér, lilásrózsa- szín, sárgásvörös vagy mályvaszínű, jellegzetes sárgászöld torkú virágokból állnak. A legjobb egyéves növényként kezeim, és a virágzás után kidobni. Ültethetjük tövenként külön, vagy sok tövet együtt egy lapos virágtartóba, illetve kosárba. Tartsuk hűvös helyen. Mikroklíma 5. Hűvös, félámyékos. Méret. Ritkán nő magasabbra 30 centiméternél; széliében 25 centiméteres. Virágzó tövek kaphatók. Tápanyag. Kéthetenként öntözzük meg tápoldattal. Ültetés. Átültetni szükségtelen. Rokon fajok. A Primula malacoides szmtén igen csinos, kecses növény, fehér, rózsás vagy lila virágokkal.
