Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-27 / 22. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1994» Január 27., Csütörtök Sikeres start, biztató folytatás Miskolc (ÉM - MSZ) — Akinek volt ideje, és január 14-én a Magyar Televízió 2-es adását nézte, örömmel fedezhette fel, hogy hosszú ki­hagyás után ismét élő adás egyik színhelye Miskolc. A Szieszta című magazinműsor mis­kolci bejelentkezését Lódy György, az ismert riporter szerkesztette, vezette. A nézők kérdé­seire T. Asztalos Ildikó, Miskolc polgármeste­re válaszolt, a világkiállítási felkészülésről nyilatkozott Tállya polgármestere. Műsorra kerültek a miskolci tévések filmjei: többek kö­zött az apás ülve szülésről, a színház rekonst­rukciójáról... A Miskolci Városi Televízió igazgatója, Soltész Rudolf elmondta, hogy hat éve nem kapcsoló­dott be Miskolc hasonló, az ország bármely ré­szén vehető adásba. A televízió főszerkesztőjé­vel, Gulyás Istvánnal három éve keresik en­nek a lehetőségét és nagy öröm számukra, hogy az éteren keresztül beszámolhattak a megyeszékhely, a régió gondjairól, eredmé­nyeiről, érdekességeiről.- Nagy kihívás egy ilyen élő adás, mind tech­nikai, mind emberi oldalát tekintve - folytatta az igazgató —, hiszen mindennek akkor és úgy kell működnie, mint egy igazi nagy televíziós adásban. Egyébként üzletnek sem rossz egy ilyen közvetítés, mert az MTV fizet a stúdió és a felszerelés igénybe vételéért, no és természe­tesen a munkánkért. A régiónk jó hírét szolgáló, megismeréséért so­kat tevő műsor jól sikerült. Bizonyság rá, hogy a Szieszta január 28-án 12 órakor jelentkező, háromórás adásának egyik helyszíne (Szeged és Szombathely mellett) ismét Miskolc lesz, szerkesztő-riportere ezúttal is Lódy György. Néhány ajánlat a programból: a közlekedési és hírközlési minisztérium államtitkárát, Raj­kai Zsoltot várják a stúdióba. Az államtitkárt természetesen az út- és telefonhálózat fejlesz­téséről lehet kérdezni a városi tévé 357-000-ás telefonszámán. Filmet láthatunk arról, mi­lyen ma lakótelepen élni - általában és Mis­kolcon. Bemutatják egy művész házaspár megszépített lakótelepi otthonát - és sok más érdekességet. Az első adásban Miskolc polgármestere válaszolt a nézők kérdéseire Fotó: Ördögh Tibor Épül a szerencsi iskola új szárnya Szerencs (ÉM) - Idén tovább folytatódik a zempléni kisvárosban az oktatási létesítmé­nyek felújítása, bővítése. A legjelentősebb - mintegy 500 millió forint értékű - az a beru­házás, amelyet a Bolyai János Általános Isko­la területén végeznek. Az önkormányzat e fon­tos létesítmény bővítéséhez pályázat útján céltámogatást is elnyert. A szerencsi Rákóczi úton levő iskolában új tantermeket alakítottak ki. Az új szárnyépü­letben kap majd otthont a nagyméretű torna­terem, s elkészül egy hatszáz adagos konyha is. A munkálatok jól haladnak. A tervek szerint az idei tanévkezdéskor már az új tantermeket is birtokukba vehetik a kisdiákok és a pedagó­gusok. A sportlétesítmény avatása várhatóan októ­ber 23-án lesz. Új szárnnyal bővül az iskola épülete Fotó: Fojtán László Diósgyőr megtartja jellegét Elkészüit és elfogadásra vár a városrész rendezési terve A vár körbejárható, könnyen megközelíthető lesz Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM) - Rövidesen Miskolc város önkormányzati képviselő-tes- tülete elé kerül Diósgyőr részletes rendezési tervének programja (RRT). A városrészre vonatkozó el­képzelések legfőbb jellemzőit Újvári Andor, a polgármesteri hivatal vá­rosi főépítész-osztályának vezetője vázolta fel. Az osztályvezető első - megnyugtató - kijelentése: a terve­ző ceruzáját az a cél vezette, hogy a városrész megőrizze eredeti hagyo­mányait, településszerkezetét, jelle­gét. Merőben új ez a korábban ké­szített, de a tanács által el nem fo­gadott tervekkel szemben. Ezek ugyanis a Szinva szabályozását he­lyezték középpontba és meglehető­sen drasztikus átalakításokat he­lyeztek kilátásba. A mostani RRT már szemléletváltozást tükröz: nem szabad háborgatni a csendes, már- már falusias nyugalomban élő diós­győrieket, ugyanakkor körülménye­iket javítani kell. A tervezett válto­zások sorában az első és már folya­matban lévő a Nagy Lajos király út­ja (volt Blaha Lujza) és az Árpád ut­ca által határolt „szilvamag” tömb rendezése. Ennek során megszünte­tik a villamos végállomás hurok-jel­legét, helyette fejállásos lesz a vég­állomás. Ezt úgy kell elképzelni mint a budapesti Keleti pályaudvar csarnokát, ahol érkezéskor beáll­nak a vonatok, majd ugyanabból az állásból indulnak. A már folyó sín­átépítések másik eredménye, hogy a Nagy Lajos király úton megszűnik a villamosforgalom és az Árpád ut­cára kerül át. Az előbbi út vissza­kapja eredeti jellegét, részben sétá­ló-utca lesz, kereskedelmi központ. A két utca közötti rész telkeit ren­dezik,, építkezésekre alkalmassá te­szik. Értékes és várhatóan kapós te­rületté válik a most még elhanya­golt, többnyire romokkal tarkított rész. A Déli gyűjtőút és az Északi tehermentesítő közvetlen kapcsola­ta a Táncsics tér részleges átépíté­se, kétszer két sávos út kialakítása révén valósul meg. (Most csak a Kisstábomok utcán, kerülő után kapcsolódik a két út.) Örvendetes a következő hír is. A há­nyatott sorsú, rossz burkolatú Vár utcából sétálóutca lesz. A Vár utca forgalmát a János utca és a Bartók Béla utca közötti tömb „feltárásá­val” képzeli el a tervező. Az említett területen mód nyílik építési telkek kialakítására, vegyesforgalmú (jár­mű és gyalogos) út megépítésére. A korábbi rendezési tervek egy, a Tokaji Ferenc utcát tehermentesítő új út nyomvonalát jelölték ki a Szin­va partján. Ezen drasztikus beavat­kozás helyett az új RRT-ben az sze­repel: a nyomvonal a Tokaji Ferenc utcában marad ugyan, de az útvo­nal keleti szakaszán a Szinva part­ján halad. Annyit mái- tudni: az ut­ca nyugati végén lakók is örömmel fogadják, hogy kertük vége „rendes” úton megközelíthetővé válik. Vélhe­tően a Szinva-part szennyezettsége is megszűnik az út építésével. Újdonság, hogy - ha minden meg­valósul - a Diósgyőri vár körbej ár­hatóvá válik azzal, hogy a Bodrogi Zsigmond utcát bekötik a Tópart ut­cába. Ennek különösen idegenfor­galmi szempontból nagy a jelentősé­ge. Az említett megoldás lehetővé teszi azt is, hogy az építők újabb ve­gyesforgalmú út építésével feltátják a közeli Tókert területét, amely is­mét több utcát, intézményt tesz job­ban megközelíthetővé. Egyúttal megvalósíthatóvá válik, hogy a Tó­kert közparkként szolgálja az ott la­kókat, illetve: a vár rendezvényei­nek kiegészítő helyszíne lehessen. Diósgyőr RRT-jét Lautner Emőke (Stúdió Kft.) készítette. Elfogadása után kezdődhet a megvalósítása. Ez természetesen a gazdasági erőtől függ, így bizonyos részeire csak jó pár év múltán kerülhet sor. Egyes elemei - a villamos sínek átépítése - már „sínen vannak”, másokra vár- rn kell. Az RRT-nek mégis van je­lentősége, hiszen leszámol a „min­den vesszen, ami régi” szemlélettel, megőrzi Diósgyőr értékeit és számol azzal, hogy jobbra fordul a sorsunk. Akkor már nem kell tervezni, hi­szen ott lesz iránytűnek az elemei­ben röviden ismertetett terv-prog­ram. Kénsavval szőkítettek az olajbárók Feczkó János Miskolc (ÉM) - Sokan az évszázad legnagyobb kaliberű magyar csalói­nak tartják a '90-es években színre lépett olajmaffiózókat. S valószínű­leg nem is tévednek. Hiszen még a legszerényebb becslések szerint is csak százmilliárdokban mérhető az az összeg, amit módszereik segítsé­gével „kispóroltak” az állam­kasszából. Hogy ez köztudott? Igaz. Jóval kevesebben látják viszont tisztán, hogyan is okoskodták össze az olajbárók ezt a hihetetlenül me­sebeli összeget. Pedig érdekes, mi több tanulságos lehet. Nos, mi meg­próbáltunk utána járni, mert - de­rült ki - megyénk inkább csak fel­használói szinten volt a botrányban érintett, azért minket is jócskán megcsapott a szele. Gondoljunk csak például a rengeteg, szőkített gázolaj miatt besült motorra, az időnként ártatlanul meghurcolt-ká- rosodott benzinkutasokra stb. De ne vágjunk a dolgok elébe, hisz' kez­detben még szó sem volt savazásról. Mégpedig azon egyszerű oknál fog­va, hogy semmi szükség nem volt rá. Legelőször talán tisztázzuk: kez­detben a háztartási tüzelőolaj (HTO) és a gázolaj - legalábbis szí­nezés előtt - ugyanolyan minőségű, teljesen egyforma anyag volt. Csak­hogy, míg a HTO igazából adómen­tes, addig a gázolaj adóalapja mint­egy 30 forintra rúg. Behozták tehát az országba a naftát HTO-ként, s mivel eleinte csak annak volt köte­lessége pirosra színeznie, aki köz­vetlenül értékesítette azt a lakosság felé, előbb-utóbb gázolajat „csinál­tak” belőle. Hogyan? Nagyon egy­szerűen: mire az importőrtől a fel­használóhoz került, brókercégek tömkelegé kapcsolódott az üzletbe - esetenként tíz-egynehány cégen ke­resztül jutott csak el a benzinkútig -, és sok bába közt elvész a gyerek fedőnéven szinte követhetetlenné vált ,az útja. Na már most: ha egy adott cég elég bátor volt, hamar megfordította a dolgok menetét, és - bolond lennék elszínezni alapon - jóval drágábban, gázolajként érté­kesítette a HTO-ként importált ola­jat. A mutatvány extra haszna te­hát az olaj megspórolt adóalapja volt, ami nem kevesebb, mint 30 fo­rint per liter. Az ám, de a huncut attrakciót le kellett fedni valahogy, hiszen, ha nekem csak háztartási olajam van, mégis dízelt adok el, ab­ból gond lehet, pénzügyileg egysze­rűen nem jön össze a dolog. Ehhez tehát a csaló kft.-nek fiktív számlá­kat kellett szerezniük. Ekkoriban alakultak meg országszerte azok a valós- vagy álcégek, amelyek kizá­rólagos profilja a számlaadás volt. A simlis cég megkereste őket, és lite­renként néhány fillérért kapott számlát a „tőlük vásárolt” gázolaj­ról. Változást csak az a határozat ho­zott, miszerint a Vám-és Pénzügy- őrség köteles az importőr céggel már a behozatalnál megoldatni a színezést. Ezek után természetesen nem lehetett egyszerű papírtrükkel megoldani a dízelesítést. Márpedig ilyen bizniszt épeszű csirkefogó nem hagy csak úgy elveszni. Jött te­hát a nagy ötlet: kénsavval közöm­bösíteni lehet a színezéket. Különö­sebb technikai felkészültséget az ilyesmi nem igényel, nem kellett hozzá más, mint egy jókora tartály, meg némi kénsav. Az pedig volt dö­givei, hiszen az akkumlátorokban használatos folyadékhoz bárki könnyen hozzájuthatott. A gond in­kább ott volt, hogy a szőkítés során savgyanta képződött, leülepedett a tartály aljára, s mivel mindig újra- töltötték, bekerült a kútrendszerbe. Ilyen egyszerű módon tették tönkre az autók, erőgépek adagolóinak tömkelegét. Mint már említettük, megyénket csak igen kis mértékben érintette mindez. Hogy-hogy? - kérdezhetik joggal. Pedig roppant kézenfekvő: egyszerűen csak szerencsénk volt. Mert hol lehetett ezeket a tranzak­ciókat kivitelezni? Olyan területe­ken, ahol erre alkalmas tárolók vannak. Mint például a volt szovjet hadsereg által hátrahagyott tartá­lyok. Miután azonban Borsodban ilyen kevés volt, más régiókban kellett körülnézniük a megyénkbeli szőkí- tőknek is. Remek példa erre a mis­kolci székhelyű Hungária Privát Petrol esete. Igen, jól emlékeznek, ennek a cégnek volt vezetője a több száz milliós csalással gyanúsított Jakubcsik úr, aki ellen jelenleg Debrecenben folyik eljárás. Ő Ro­mániából hozott be háztartási tüze­lőolajként vámkezelt árut, és a Deb­recen környéki volt orosz tartályok­ban kezelte le őket kénsavval. Végsősoron azonban minden tisz­tességes állampolgárt megnyugtat­hatunk: megyénkben - a rendőrség és a fogyasztóvédelmi felügyelőség folyamatos ellenőrzéseinek köszön­hetően - egyre ritkábban fordul elő savas olaj. Újhelyi a Volán a nyerő Sátoraljaújhely (ÉM) - Zemplén központjában továbbra is a Borsod Volán Személyszállítási Részvény- társaság autóbuszaival bonyolítják le a helyi tömegközelekedést. Hosz- szas tárgyalások, egyeztetések után jutottak erre a döntésre a polgár- mesteri hivatal műszaki osztályán, s a javaslat még önkormányzati jó­váhagyásra vár. Az autóbuszjegy február 1-től vár­hatóan négy forinttal drágul. Emel­kednek az egyvonalas, valamint az összvonalas és a különböző kombi­nált bérletek árai is - mértékükben négy százaléktól tizenhat százalé­kig. Hangsúlyozzuk ezek még csak ter­vek, a végleges döntésre a város képviselő-testülete jogosult. Mindazonáltal érdemes belepillan­tani a szerződés tervezetébe, amely a helyi tömegközlekedés biztosítá­sára és ellátására készült. A Borsod Volán Rt. ebben kötelezettséget vál­lal az előre megállapított menet­rend szerinti közlekedésre. Az uta­sok megfelelő tájékoztatására helyi menetrendet bocsátanak ki. Nem felesleges odafigyelni a következő bekezdésre, amely szerint a társa­ság a menetrenddel, a díjszabással, az utazási feltételekkel kapcsolat­ban tájékozatást ad, s a módosításo­kat a helyi sajtó, televízió utján is közreadják. A cég biztosítja a közlekedés műsza­ki feltételeit, ugyanakkor az önkor­mányzatnak is vannak kötelezett­ségei. Saját költségére gondoskodik például a megállóhelyek közelében az autóbuszöböl kiépítéséről, a köz- világításról, fedett várakozóhelyek létesítéséről. Hallássérültek tanácskoznak Miskolc (ÉM) - Regionális tanács­kozást rendez január 28-án, pénte­ken délelőtt Miskolcon a Hallássé­rültek Országos Szövetségének szo­ciális bizottsága. A tanácskozás he­lye a megyei szövetség avasi, Klap­ka utcai székhelye. A kerekasztal-beszélgetésen több megye hallássérült szervezeteinek, a helyi önkormányzatok és tb-ön- kormányzatok képviselői együtt vi­tatják meg e nagyszámú fogyatékos csoport szociális helyzetét, érdek- képviseleti teendőit, a közös rehabi­litációs feladatokat. Abaúji szocialisták Encs (ÉM) — 1994. január 24-én, hétfőn tartotta meg az elmúlt esz­tendő munkáját értékelő taggyűlé­sét az MSZP abaúji szervezete. A beszámoló kedvezőnek ítélte meg a jelenséget, amely szerint mind job­ban növekszik a párttal szimpatizá­lók tábora. Ezt a tényt igazolja, hogy január 21- én Felsődobsza községben, a helyi­ek kezdeményezésére 20 fős MSZP alapszervezet alakult. Ezen Vargá- né Kerékgyártó Ildikó, a szocialista párt országos elnökségének tagja, a Munkástagozat elnöke tájékoztatta a résztvevőket a párt programjáról és szólt a legfontosabb tennivalók­ról. Bemutatták a választókörzet or­szággyűlési képviselőjét is, Vadász István 42 éves agrármérnököt, aki ismertette elképzeléseit. A jövő héten nyit a Termál Miskolc (ÉM) - A szokásos évi kar­bantartás miatt januárban zárva tartott a miskolctapolcai Termál- és Barlangfürdő. Amint arról koráb­ban hírt adtunk: a kisebb javítások, a kiszolgáló létesítmények felfrissí­tése után e hét végére, január 29-re tervezte a közkedvelt fürdő nyitását a Miskolci Vízművek. Nos, a termálvíz szerelmeseinek pár napot még várniuk kell a fürdő­zéssel - előre nem várt javítási munkálatok miatt ugyanis pár na­pot csúszik a nyitás időpontja. Amint azt Stuhán Gábortól, a víz­művek vállalkozási főmérnökétől megtudtuk: a geodéziai szakembe­rek a barlangkőzet vizsgálata alkal­mával találtak egy olyan részt — aránylag kis területen - ahol jobb­nak látták a rögzítést elvégezni. A munkálatokat a Geoép Kft. szak­emberei végzik. Várhatóan a jövő hét második felében ismét kaput nyit a tapolcai fürdő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom