Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-05 / 3. szám
8 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1994-----------APROPÓ-----------V érszívóstop Csörnök Mariann Néhány amerikai szenátor megfenyegette az elektromos játékokat gyártó ipart: törvényi szabályozást vezetnek be, ha nem hajlandók maguk osztályozni a videojátékokat. Az osztályozás pedig arra lesz jó, hogy segítsenek a szülőknek eldönteni, melyik játék való gyerekeknek és melyik nem. Hogy mi háborította fel ennyire a szenátust? Olyan játékok, mint a „Halálos ütközet” vagy az „Éjszakai csapda”. A leírás szerint az előbbiben marcona harcosok megölik egymást, majd kitépik az ellenfél szívét, levágják fejét és összetörik gerincét. Az utóbbiban pedig apácákat üldöznek fekete álarcos gyilkosok, akik utána vért szívnak a megölt nővérek nyakából... En még soha nem láttam ilyen rémisztő játékokat. Láttam viszont nintendót-hatéves kissrác kapta karácsonyra. Ebben a vidám pontszerző játékban Mariónak rá kell ugrania a gombaember fejére, fel kell rúgnia a teknőcöt, hogy egyéb továbbjutási formulákat ne is említsek. Azután ott van a kedvenc - ez idáig csak reklámból ismert, és nem is elektronikus - szívmelengetően csontvázas társasjáték, a kísértetkastély, vagy a J.I. Joe legénység, ami fáradságot nem kímélve robbantja fel és lövi szét a kobrák bázisát és agyvelejét. Egyébként, ha már az agy velőről esett szó: biztosan sokan vitába szállnának velem arról, mennyi erőszakot visel el maga körül egy egészséges gyermek - hiszen tudjuk, a Híradó és állítólag a Piroska és a farkas is csak erről szól. Arról viszont nem lennék hajlandó vitázni, mert tény: ha sokat játszunk a videojátékokkal, bizony ködbe borul az agyunk. Persze lehet, néhány felnőttnél már úgyis mindegy, a gyerekeknél azonban még mindig van remény. Főleg most, hogy legalább már Amerikában tilos előttük a vérszívás. Nurejev követői Budapest, Miskolc (MTI) - Nemzetközi balettverseny színhelye lesz Budapest január 6- tól 12-ig. A rendezvény fővédnöke Margit hercegnő, II. Erzsébet brit uralkodó húga, díszelnöke pedig Göncz Árpád köztársasági elnök. A versenyen, amelyet a nemrégiben elhunyt Rudolf Nurejev, századunk egyik legnagyobb táncművésze emlékére rendeznek, 23 ország 60 fiatal táncosa - köztük 21 magyar -, méretteti meg tehetségét. A bíráló bizottság elnöki tisztét Carla Fracci, a Milano-Scala művésze tölti be. A döntőnek és a díjkiosztó gálaestnek január 11-én és 12-én, este 7 órától, a Magyar Állami Operaház ad otthont. A versenyre benevezett Alexej Beszmertnüj, a Miskolci Nemzeti Színház balettkarának tagja is. A nemzetközi balettverseny győztesei január 16-án este 7 órától a Miskolci Nemzeti Színházban adnak gálaműsort.-------------TÉKA-------------L egújabb Távlatok Miskolc (ÉM - E.M.) - A Távlatok című világnézeti, lelkiségi, kulturális folyóirat 1993. évi utolsó száma ismét érdekes témákkal jelentkezett. Teijedelme majdnem 200 oldal, tematikus összeállítása a „Keresztény nevelés - keresztény szenvedés” címet viseli. Nemeshegyi Péter a karácsony titkát elemzi, különös teret szentelve népénekeink karácsonyi teológiájának. Nemeskürty István „A ve- zeklés mint a haza szolgálata” címmel Árpád- házi Szent Margitról írt sok újdonságot is tartalmazó összefoglaló tanulmányt. Korzenszky Richárd az egyházi iskolákról szól, számos, az egyházzal kapcsolatos, új törvényt boncolgat (például a volt egyházi ingatlanokról, az újrainduló egyházi iskolákról stb.), s az azokkal kapcsolatos indulatokat is ismerteti. Dobos László pécsi tanár keresztény szemmel nézi a szexuális nevelés lényegét. Ferencz Antal „Az orvosi etika perszonalista megközelítése” címmel írt tanulmányt. Ehhez (is) kapcsolódva Elmer István inteijút készített Polcz Alaine pszichológussal, a hazai halálkutatás egyik legismertebb személyiségével. Az inteijú hosszasan kitér az eutanázia kérdésére is. Ipacs Katalin és Szabó Ferenc Federico Felliniről közöl emlékezést, míg a miskolci Huszti Vilmos egyetemi docens Oláh Miklósról írt tanulmányt, bemutatva Oláh nem kis hatását a magyar szellemi fejlődésre. Fentiek voltak - számomra - a legérdekesebb írások. De mindezeken kívül számos hitélettel, evangelizációval, hitoktatással, egyházzal kapcsolatos cikket lehet olvasni. Szimfonikus happening Rigoletto-duett: Szűcs Márta és Anatolij Fokanov Bánhegyi Gábor Miskolc (ÉM) - Az előzetes jóslatok tökéletesen beváltak, január 3-án este fél nyolckor ki lehetett volna tenni a Miskolci Nemzeti Színház ajtajára a „Megtelt”-táblát. „Mindent a közönségért” jelszóval a zenészek udvariasan megvárták, amíg a tisztelt publikum elfoglalja az ő helyét, ezért némi időbeli csúszással kezdődött a program, bécsi mintára a Kék Duna keringővei. Az újévi koncertek egyik sajátossága, hogy ilyenkor egy kicsit előrébb húzódik a zenekar, a fúvósok is dobogóra kerülnek, kicsit felemelkedve a „földszintről”. Ez a hangzáson azonnal érződött is, a megszokottnál jóval markánsabban szólalt meg a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Ennek csak az az egyetlen apró hátránya volt, hogy a rézfúvósokat is az átlagosnál sokkal jobban lehetett hallani, az imitt-amott felbukkanó hangcsuklások, intonálási zavarok egyértelműekké váltak. A közönség azonban hálás természet, ők most ide azért jöttek, hogy jól érezzék magukat, vastapssal köszönték meg a nyitó produkciót. A keringő után magyarosch-blokk következett a verbunk jegyében, mert a műsornak szerkezete van. Természetesen ebben a blokkban a magyarosch-jelző csak Brahms V. magyar táncára értendő, aki bár kiválóan ismerte és alkalmazta a magyar cigányzenészek által teremtett „népi” zenét és a verbunkost, azért ő is beleesett a Liszt Ferenc által elkövetett hibába, hogy ezt a két műfajt azonosította a magyar nép zenéjével. Ugyanez a Kodály Zoltán által alkotott Intermezzo-ra a Háiy Jánosból és Erkel Ferenc Palotására a Hunyadi Lászlóból nem érvényes, mert ők tökéletesen tudták, ez a műfaj nem keverendő semmi mással, ez bizony csak verbunkos. A zenekar karnagya, Kovács László már a Kék Duma keringőnél is bizonyította, képes azonosulni a muzsikával, de - remélem, nem érti félre - a verbunkos blokk alatt megmutatta, hogy mulat egy békebeli, egyenes tartású magyar dzsentri. A könnyedebb hangulat után egy éles kanyar vezetett át az opera világába. Érre az estére a Magyar Állami Operaház két szólistáját, Szűcs Mártát (szoprán) és Anatolij Foka- novot (bariton) nyerte meg a zenekar. Szűcs Márta Verdi Traviata című operájából Violetta-, Puccini Gianni Schicchi-jéból Lametta áriáját énekelte. Verdi lehetett akármilyen nagy hódolója a női nemnek, alkotás közben nemigen volt erre tekintettel, mert igencsak megdolgoztatja a gyengébbik nem hangképző szerveit. Puccini ezzel szemben úgy bánik a női hanggal, mint a hímes tojással. Szűcs Márta mindkét végletet mély átéléssel adta elő, bár szemében mintha a megkönnyebbültség jelent volna meg, amikor Lametta áriáját énekelte. Anatolij Fokanov a Pezsgő-ária elején egy kicsjt mintha elfogódott lett volna, ami annak tudható be, hogy a zenekar és a szólista a kezdetek-kez- detén nem a tökéletes összhang jegyében muzsikált. Escamillo áriájában azonban Fokanov megmutatta, hogy tud egyszerre vészjóslóan erőszakos és markánsan férfias lenni. Az előadás első részének végén Szűcs Márta és Anatolij Fokanov duettet adott elő Verdi Rigoletto című operájából, amelynek keretében ismét bebizonyosodott, hogy a Mester sokkal keményebb feladatot állít a női énekesek elé. A második rész elején önmagát a Miskolci Szimfonikus Zenekar nagy barátjának valló műsorvezető, Kovács P. József hosszasan fejtegette, hogy szerencsés dolog egy művet a nyitánnyal kezdeni (legalábbis sokkal szerencsésebb, mint a fináléval ez sem sokkal rosszabb poén). Ennek illusztrálására fel is csendült a Költő és paraszt-nyitány, ami - kis túlzással - nem volt egyéb, mint a gordonkaszólam vezetőjének, Iván Klárának a jutalomjátéka, így a majdnem mindig csak kísérőszerepre kárhoztatott hangszer kezelője is megcsillogtathatta a cselló kissé mélabús líráját. Innentől kezdve - előre bocsánat a kifejezésért - egy hatalmas bulivá alakult a hangverseny. Balogh Sándor, a Fesztiválzenekar szólistája, a ragtime avatott művelője a zenekar kérésére nagyzenekarra hangszerelt néhány Scott Joplin-alkotást. Gál Károly, a zenekar koncertmestere a konferanszié kérésére rövid bemutatót tartott abból, mi a különbség egy klasszikus háromnegyed és a ragtime háromnegyed ritmikája között. A Miskolci Szimfonikus Zenekar ezt követően megszűnt áhítatosnak lenni, kezdetét vette az újévi happening, a rézfúvósok magukra találtak, az ütósök végre egy kicsit kitombolhatták magukat. Ez a „Miskolci Jamboree” félelmetes lehetőséget kínált a zenészeknek, amivel jóné- hányan éltek is. A nagybőgős Keresztfalvi Gizella úgy „csavarodott rá” a hangszerre, hogy játéktechnikáját akár Pege Áladár is tanulmányozhatta volna. A ragtime-jelzőt nehezen lehetett volna minden darabra ráhúzni, hiszen a klasszikus ragtime-on kívül megszólalt egy kis blues, egy kis hamisítatlan amerikai esztrádzene, egy kis dzsesszes gospel, egy, a Casablancába illő zenei betét és a Stille Nacht amerikanizált változata. Egy ilyen összeállítás ráadást követel, ezért a zenekar kíséretében Kovács László ellejtett egy kis cha- cha-chát, a latin zene szellemében a fúvósoktól a kellő pillanatban felcsendült a gyomorból szóló Hu!-kó- rus, általánossá vált a derültség színpadon és nézőtéren egyaránt. Ráadás ráadásaként - a keretes szerkesztés szabályai szerint-Stra- uss-művek csendültek fel, és hogy a közönség se maradjon ki a játékból, Kovács László „levezényelte” a közönségnek a Radetzky induló tapsrendjét. Ezek voltak azok a percek, amikor őszintén csodáltam a zenekart, hogy a mélyen tisztelt publikum ütemes tapsának ellenére végig ritmusban tudtak maradni. Greta Garbo „remete éveiről” New York (MTI) - Greta Garbo, aki visszavonultan élt New Yorkban 50 éven át, megengedte egyik barátjának, hogy magnóra vegye telefonbeszélgetéseiket. Ezek új megvilágításba helyezik a nagy svéd színésznő életét, aki 1941-ben, karrierje csúcspontján elhagyta Hollywoodot. A Vanity Fair című magazin februárban megjelenő száma kivonatokat közöl egy könyvből, amelyet Barry Paris írt Garbo elveszett évei címmel. Garbo állítólagos megjegyzése: „egyedül akarok maradni”, évtizedeken át anyagot szolgáltatott rádió és televízió történeteknek. Ezek szerint a filmsztár naponta csak egyszer hagyta el lakását, hogy sétáljon Manhattan utcáin. Bár gyakran felismerték, elutasított minden közeledést. Fekete fehér televízióján filmeket nézett, amelyeket általában „szemétnek” nevezett. Most először lehet bepillantani Garbo „remete életébe”. Sok telefonbeszélgetést folytatott ugyanis Sam Green műkereskedővel, akit 1970-ben ismert meg, s akivel 15 éven át jó barátságban élt. Green figyelmeztette Garbót, hogy minden telefonbeszélgetését magnóra veszi, mert üzleti ügyeit otthonából intézi, és szüksége van a magnószalagokra. így Garbóval folytatott beszélgetései is magnóra kerültek. A színésznő nem emelt kifogást és Green mostanáig nem közölte, miről szólt az a 100 órányi telefonbeszélgetés, amelyet a színésznővel folytatott. Barry Paris életrajzi művéből az olvasó megtudhatja, hogy Garbo igenis foglalkozott gyakorlati ügyekkel, így például gondot fordított 7 szobás lakásának berendezésére, vagy megbízta Greent, vásároljon neki egy pár cipót, nehogy az áruházban felismerjék, ha személyesen vásárolna. Egyik telefonbeszélgetés során Garbo panaszkodott az öregedésről és elmondta, hogyan változnak meg arcvonásai. Elismerte, hogy plasztikai beavatkozás segítene, de, mint mondotta, „mire elhatároznám magamat, ráncaim olyan mélyek lesznek, hogy fél arcomat le kellene operálni”. 1985-ben a Globe című bulvárlap azt közölte, hogy Green feleségül akarja venni az akkor 80 éves Garbót, aki 35 évvel idősebb volt nála. A cikk megjelenése után Green biztosította a filmsztárt, hogy semmi köze a történethez. Garbo azonban szakított vele és élete utolsó öt évében többé nem beszélt vele. 1990 húsvét vasárnapján halt meg. Marica grófnő — kissé megkésve Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemzeti Színházban január 2-án Laczó András betegsége miatt elmaradt Marica grófnő előadást február 5-én, szombaton délután 3 órától láthatja a közönség. A megváltott jegyek érvényesek. Az elmúlt időszakban a színháznál sokan érdeklődtek a művész úr állapota iránt, aki az operett egyik bon- vivánja. (Á másik szereposztásban ez a „feladat” Leblanc Győzőé). A színház igazgatósága köszöni a közönség megértését, figyelmét és megnyugtatja az érdeklődőket: Laczó András már jól érzi magát, néhány nap múlva újra láthatjuk a színpadon. Tanuár 5», Szerda Latabár Kálmán és a nyugdíjasok Mályi (ÉM) - A mályi nyugdíjasklub január 5-én, szerdán délután fél öttől tartja ez évi első összejövetelét. A program filmvetítés lesz. A tagok láthatják az Egy bolond százat csinál című filmet, Latabár Kálmán főszereplésével. A csend képei Miskolc (ÉM) - „Szilágyi Lenke biztos ízléssel kerüli ki azt a rettenetes csapdát, amelyet az úgynevezett múvészfotó állított magának. A naiv és felszínes szimbólumok és allegóriák patetikus konyhafilozófiáját. Ä melankólia és a csend képei ezek...” - írta Miltényi Tibor Szilágyi Lenke képeiről. A fotóművésznek január 7-én, pénteken délután öt órakor nyílik kiállítása ,a Miskolci Fotógalériában. A tárlatot Forgács Zsuzsanna író nyitja meg. ________ R. S. 9. Stúdiója Budapest (MTI) - A színházművészet iránt érdeklődő tizenéveseket és húszon túliakat egyaránt várj a az R. S. 9 Stúdiószínház saját „művészképzőjébe”. A foglalkozásokat Lábán Katalin rendező irányítja- Színpadi mozgást, beszédtechnikát, színészmesterséget oktatnak a tanodában. Jelentkezni január 12-én, szerdán és 19-én, hétfőn délután 5 órától lehet a VII. kerületi Rumbach Sebestyén utca 9. szám alatt működő független, alternatív színházban. Továbbtanulóknak Nagykálló (ÉM) - A nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium felvételit hirdet 5 éves magyar-német két- tannyelvű tagozatára. A felvételi időpontja: január 21-22. Az iskola készségfelmérő felvételit tart január 22-én a dráma-tagozatos osztályba és a sportosztályba jelentkezők részére. Jelentkezés: a gimnázium igazgatójához írt levélben 1994. január 20-ig. (Lipták Lajos, 4320 Nagykálló, Korányi Frigyes út 23.) Görög műkincsek Athén (MTI) - Mintegy ötven ókori műkincset szolgáltatott vissza Görögországnak egy New York-i művészeti galéria. A mükénéi korszakból származó arany ékszereket és pecséteket még a harmincas években rabolták el a Peloponnészosz-félszi- get északi részén. Ä jelentés szerint a galéria azután döntött a műtárgyak visszaszolgáltatása mellett, hogy görög archeológusok egy csoportja bebizonyította: azok valóban a mükénéi kultúra egyik lelőhelyéről származnak. Tavaly májusban Görögország már eljárást kezdeményezett az intézmény ellen azzal a céllal, hogy megakadályozza az eredetileg egy európai műgyűjtőtől vásárolt kincsek eladását. Közjáték Vichyben Budapest (MTI) — Arthur Miller: Közjáték Vichyben című drámáját mutatják be az új esztendő első fővárosi színházi premierjén. A kortárs amerikai szerző művét január 7-én, pénteken játsszák először a Pesti Színházban. Von Berg herceget: Gálffi László, Le- duc doktort Tordy Géza, a festő Le- beau-t Rudolf Péter alakítja. Keresztfalvi Gizella, a „nagy bőgős" Fotók: Dobos Klára
